Ki olvas minket

Oldalainkat 57 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

tarlat3.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

„A…múzeum… a múltak letűnt napjainak hátramaradt fénysugara; mely bevilágít a régi idők közművelődési és társadalmi viszonyaiba… A történelmi emlékek… a tanulni akarónak művelődéstörténeti adatok, a lelkesedni tudónak pedig ereklyék, amelyeknek egyikéhez az ősöknek csatában hullott vére, másikához a munkában lecsurgott verítéke tapad.”

/Marosi Arnold 1904./
 
Írta: Szmolicza József   
2016. február 27. szombat, 16:07

 

Az Emberi Erőforrások minisztere által 2015. évben a "Muzeális intézmények szakmai támogatására" (Kubinyi Ágoston Program) kiírt pályázatán, "infrastruktúrális fejlesztések" címmel beadott pályázatunkat eredményesen bírálták el. A megítélt támogatásból, amely 1.000.000,-Ft volt, a múzeum több mint 30 éves elavult nyílászáróinak teljes cseréjét tudtuk elvégezni. Ennek köszönhetően új, korszerű, szigetelt ajtók és ablakok kerültek beépítésre, mellyel jelentősen csökkenthetőek a fűtési költségek is.

Pályázó: Isaszeg Város Önkormányzata volt.

 
Írta: Szmolicza József   
2017. július 14. péntek, 15:14

NYITVA TARTÁSI REND VÁLTOZÁS!

 

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy Falumúzeumunk 2017. augusztus 23-án (szerdán) szabadság miatt ZÁRVA tart!

 
Írta: Szmolicza József   
2017. augusztus 13. vasárnap, 16:37

Államalapító Szent István király és az Új kenyér ünnepe

Augusztus 20.

Városi Ünnepi megemlékezés

Szent István király Plébániatemplom

9.30 Ünnepi Szentmise - az új kenyér megáldása, kenyérszentelés

10.30 Városi ünnepség - a Szent István király szobornál

Sportpályán változatos programok.

21.00 - 21.10 Tűzijáték

További információ: www.isaszeg.hu

 

 

Szent István király imája

A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram!
Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan
kell örülni a megérdemelt könnyben.
Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság
színtelenségét okosan csillogtassam.
Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel
egyenesen állni.
Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam
a léleknek.
Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek.
Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.
Taníts meg lendülni, ha Reád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam.
Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. 
Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.
Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni.
Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,
nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,
hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.

 

Hazánk fővédőszentje, a keresztény Magyarország megalapítója Esztergomban született 969 körül, Vajk néven. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, bajorországi Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután Imre herceg, a trónörökös 1031-ben meghalt, a trónt oldalági rokonára, Orseolo Péterre hagyta; ugyanakkor az országot a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté, Imrével és Gellért püspökkel együtt.

 

 

Szuhanics Albert

Szent István ünnepe

Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...

Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!

Az ég, a föld, s az ember dolgozik,
a nap, a szél, felhőket hordoz itt.
Isten s ember, ím egymásra talál,
s kenyeret ad a végtelen határ.

Ha kérdenéd, hogy ez milyen világ?
egy áldott föld, mit Kárpát ölel át!
A nagy király teremté államunk,
egy ország él azóta általunk.

Ó, Szent István, tiéd e nyári nap,
királyságod örök az ég alatt.
Magyarország állama oly szilárd,
ezer évet kősziklaként kiállt!

Az új kenyér, új élet záloga
nem őrli meg az idő vasfoga.
Augusztus húsz magyarok ünnepe,
velünk az Úr, s az ősök szelleme!

Debrecen, 2010. 08. 15.

 

 

[Ó Szent István dicsértessél…] Moldvai csángó ének

1.
Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

2.
Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

3.
Azért is hálaadással, ünnepélyes vigassággal
Mi együtt örvendezünk szívünkből emlékezünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

4.
Mi, kik Téged Pártfogónknak választottunk Szószólónknak
Szólj Istennél érettünk, légy mindenkor mellettünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!

 

Ó, Szent István dicsértessél...

Boldogasszony Anyánk - Régi Magyar Himnusz

A nemzet kenyere megszentelése és megszelése...

 
Írta: Szmolicza József   
2017. július 14. péntek, 15:19

MEGHÍVÓ

"Hogy mennyire mélyen hatolnak be a múltba a

magyar és a lengyel nép közös gyökerei,

meggyőződtem Isaszegen, egy Budapesttől

tízegynéhány kilométerre fekvő községben."

/Gregorz Łubczyk volt lengyel nagykövet/

 

A Lengyel Légió emléktáblájának avató ünnepsége 1972. szept. 24-én.

Szabadságtörekvések Emléktemploma - Református templom

 

"Isaszeg a magyar - lengyel barátság örök jelképe"

 

A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és az Isaszegi Múzeumbarátok Köre szeretettel meghívja Önt és kedves családját, az isaszegi magyar - lengyel kapcsolatok 45 éve alkalmából rendezett megemlékezésre, a Falumúzeum alapításának 50. évfordulójának jegyében.

A rendezvény fővédnöke:

Soltész Miklós

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

A rendezvény védnökei:

Prof. Jerzy Snopek

a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

Hatvani Miklós

Isaszeg Város polgármestere

PROGRAM:

Szeptember 8. (péntek)

17:00 Falumúzeumtól indulva az isaszegi lengyel emlékhelyek, sírok megkoszorúzása

A városi temetőben azon Múzeumbaráti Köri tagjaink sírjainak koszorúzása, akik az eltelt évek alatt sokat tettek a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért

 

Szeptember 9. (szombat)

9:30 Falumúzeum

Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumalapító és

Domszky Pál (1903-1974) a magyar - lengyel kapcsolatok kutatója

emléktábláinak koszorúzása.

"Wysocki Légió 20 éve képekben" című

időszaki tárlat megnyitója

Megnyitja:

Nagy Emil,

a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület elnöke

 

Az isaszegi Magyar - Lengyel Történelmi Napok (1972.)

eredeti kokárdája

 

11:00 Szent Márton templom

Gulyka József atya sírján virágcsokor elhelyezése


11:30 KONFERENCIA A MAGYAR - LENGYEL KAPCSOLATOKRÓL

 

Köszöntőt mond:

Dr. Csiba Tibor kerületi esperes, isaszegi plébános


A konferenciát vezeti Bába Iván, egykori varsói nagykövet,

a külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára

 

Boldogasszony Anyánk (1-2. versszak) - régi katolikus Himnusz

Boże coś Polskę - Isten, ki Lengyelhont...

régi lengyel katolikus Himnusz (Lengyelül)

Előadja: Isaszegi Rk. Egyházközség Szent Márton Énekkara

Bene Sándorné tanárnő, karnagy vezetésével

 

1. A magyar - lengyel kapcsolatok aktuális kérdései

Előadó: Őexc. Jerzy Snopek,

a Lengyel Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

 

2. Szent László, a magyar - lengyel származású lovagkirály

Előadó: Tircsi Richárd,

főosztályvezető, EMMI Külkapcsolati és Nemzetiségi Kulturális Főosztály

 

3. Együtt a szabadságért 1848-1849 - Wysocki tábornok emlékiratai

Előadó: Dr. Kovács István,

történész, volt krakkói főkonzul

 

4. A magyar - lengyel kapcsolatok 45 éve Isaszegen

Előadó: Dr. Dürr Sándor,

az Isaszegi Múzeumbarátok Köre tagja, volt varsói és krakkói konzul

 

5. Lengyel légiós hagyományok Isaszegen

Előadó: Máté Endre,

hagyományőrző főhadnagy, a Wysocki Légió vezetője

 

a konferenciát követően

kb. 13,30 Szilasi Alex zongoraművész ünnepi hangversenye

Fryderyk Chopin és Liszt Ferenc műveiből, egy XIX. századi Pleyel zongorán

A rendezvényen közreműködik:

Isaszegi Római katolikus Egyházközség Szent Márton Énekkara,

Bene Sándorné tanárnő, karnagy vezetésével

 

Támogatók:

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, Isaszeg Város Önkormányzata, Jókai Mór Városi Könyvtár, Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület, Lengyel Kulturális Központ Nádor utca, Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszegi Falumúzeum,

 

A rendezvény letölthető meghívója

 

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

 

Emlékezés Szent László királyra - Lengyel délután résztvevőinek és vendégeinknek egy csoportja

Szent Márton templom - 2014. június 7.


 

 
Írta: Szmolicza József   
2017. július 03. hétfő, 21:43

E-mail cím változás!

Tájékoztatunk mindenkit, hogy a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címünk, technikai okok miatt kb. 1,5 hete nem működik.

A hiba elhárításáig kérjük, hogy az alábbi e-mail címre írjanak:

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Köszönjük!

 
Írta: Szmolicza József   
2017. május 31. szerda, 14:05

 

"Zöld Szíves"

Honismereti és természetvédő napközis tábor

2017. június 26-tól - június 30-ig

a Falumúzeumban

 

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre - a Falumúzeumban 1993 és 2006 között működött "Zöld Szíves" Szakkör hagyományaira építve - nyári napközis tábort szervez általános iskolások 4. és 5. osztályos tanulók részére. Azok jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a környezetük, a településük történelme iránt. Szeretnek megismerkedni a meteorológiával, a csapadékméréssel, hőmérséklet méréssel. Fő célunk a természetet féltő és óvó szemléletmód kialakítása! Bővebb információ a Zöld Szíves Szakkörről ide kattintva olvasható!

 

Tervezett program:

Június 26. (hétfő):

Ismerkedés egymással és a múzeummal, kiállítás és a csataimitáció megtekintése, Isaszegről készült archív film vetítése. Játékos foglalkozások. Mi a Zöld Szív? A Zöldszívesek tíz pontja megismerése. Erre a hétre jelképesen "örökbe fogadjuk" a Rákos-patakot.

Június 27. (kedd):

Kirándulás a Rákos-patakhoz. Vízminőség vizsgálat Ilkamajornál ahol a patak Isaszeg területére érkezik, valamint a Rákóczi úti közúti híd alatt, ahol a patak elhagyja településünket. Ebéd a Csata Vendéglőben. Délután kenyeret sütünk az újonnan elkészített udvari kemencénkben. Ismerkedés a kenyérsütés rejtelmeivel. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna ny. tanárnő gyakorlati útmutatása alapján.

Június 28. (szerda):

Fotóséta városunk nevezetes helyeinek felkeresése (Szent Márton templom, Honvédsírok, I. világháborús emlékmű, stb.) és megörökítése. Ebéd a múzeum kertjében. Délután kézműves foglalkozások: origami és népi játékok készítése Majsa Györgyné Olga nénivel.

Június 29. (csütörtök):

Kirándulás Budapestre. Utazás vonattal Isaszeg - Bp. Keleti pu. - Széll Kálmán tér - Városmajor - Széchelyi-hegy - gyermekvasúton a János-hegyi megállóig,                 gyalogtúra Notter Béla (ITK) vezetésével Budapest legmagasabb pontján lévő Erzsébet-kilátóhoz (527 m). Ebéd ezen a napon mindenki az otthonról hozott csomagból.

Június 30. (péntek):

Fotókiállítás készítése a jún. 28-i Fotóséta anyagából, játékos foglalkozások. Ebéd a Csata Vendéglőben. Záró program, tábortűz, szalonnasütés.

Jelentkezési határidő: június 17.

A tábor hétfőtől - péntekig 8:30 -tól 17 óráig tart.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

Jelentkezni lehet a Falumúzeum nyitvatartási idejében! Tel.sz.: 28/582-280; E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Részvételi díj: 3000,-Ft

Maximális létszám: 15 fő

Minden jelentkezőt szeretettel várunk!

Zöld Szíves szakkör tagjai 2002. április, rajzfoglalkozás



 
Írta: Szmolicza József   
2017. május 29. hétfő, 13:38

 

"Nem kell beszélni róla sohasem, 

De mindig, mindig gondoljunk reá."

 

 

Nemzeti Összetartozás Napja


 

Isaszeg Város Önkormányzata és a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum

szeretettel hív minden érdeklődőt a

TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM ALÁÍRÁSÁNAK 97. ÉVFORDULÓJÁN,

2017. június 4- én 18 órakor a

Hősök és Áldozatok Emlékparkjában tartandó megemlékezésre és koszorúzásra.

 

Emlékező beszédet mond:

Dr. Boldizsár Gábor honvéd ezredes, PhD,

egyetemi docens, a NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja


Közreműködik:

v. Bodrogi Imre Endre

Isaszegi Asszonykórus

Club Színház

 

"Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék."

/Gróf Apponyi Albert beszéde Versaillesben/

 

Gróf Apponyi Albert védőbeszéde

 

A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres "védőbeszédét". Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország - függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől - azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.

Gróf Apponyi Albert "védőbeszédének" teljes szövege elolvasható, magyar fordításban.

 

Elfeledett Trianon? Egy nemzet gyásza - videó

 

 

 

Magyar bánat, Trianon

Levágták ujjaid,

lábadat, kezedet,

csonkává tették

szép magyar földedet.

 

Elvették a határt,

elzárták a népet,

és nem hagytak mást,

csak az ős emléket.

 

Szakadt Bánát, Bácska,

Erdély és Hargita,

milliók száján

ég ma is az ima.

 

Könnyben áll a magyar

szívnek dobbanása,

ellen a világ,

csak Isten a társa.

 

Lobbanj fel égi tűz,

olvaszd el a láncunk,

űzd ki lelkünkből

mérhetetlen gyászunk!

 

Mária, Szent Anyánk,

nyújtsd felénk kezedet,

tedd újra eggyé

hű magyar nemzeted!

Paudits Zoltán (Kiáltok! c. kötet 2007.)

 

 

József Attila:

Nem, nem, soha!


Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

(1922.)

 

 

Trianon 1920.június 4


Ne feledd Trianont !
Mikor édesanya gyermekét tanítja
Az első magyar szóra
Mikor szívedben ébred a hazaszeretet
Mikor a nemzet még él
Akkor se feledd Trianont
Ne feledd Trianont !
Ha már más elfeledte
Mikor a harangnak nem szól már a lelke
Mikor a szónokok idegen szót szólnak
Mikor bőségében vagy a jónak
S a vasököl megolvad
Ne feledd Trianont !
Mert nem vagy Te gyáva
Aki gondolatban szabad
E csonka hazában
Szívedben él még a haza imája
Térképen ragyog csak
A magyarok hazája !
Ne feledd Trianont !
Ha már útra keltél
Mögötted hagytad ,ami még él
Ha már nem hív haza a harangok szava
Nem ölel már többet magyar édesanya
Ha már hallod a tenger zúgását
Akkor se feledd-e bús magyar hazát
Ne feledd Trianont !
Mert szétesett az ország
Földjét idegen tankok megtaposták
Magyar megtagadta magyar testvérét!
Hiába ontotta oly sok hős a vérét
A széthúzás okozza a nemzet vesztét !
Ha majd leomolnak a magas falak
Ledönti őket az akarat
Ha a harangok örömükben zúgnak
Ha eltörölhetjük a múltat
Ha a turulmadár szabadon száll az égen
Ha a magyar zászló leng büszkén ,szépen
S EURÓPÁBAN a szent béke honol
Testvér,testvérét átölelheti végre
Szabad lesz minden nemzet egészen
S eljön az isteni szeretet
Akkor,Te akkor se felejtsd el
Fájó emlékedet HAZÁM !!!

Dáma Lovag Erdős Anna

(Kőbe vésett szavak c. kötet 2005.)

 

Juhász Gyula: Trianon c. verse ide klikkelve meghallgatható.

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

 

/Képek forrása: Internet/

 

Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek...

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 
Acélból, - dísztelent, keményet, 
És a dátumot belevésetem, 
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget, 
S jusson eszembe, hogy az életem 
Egy kockára tettem föl mindenestől!

Június 4. 1920.: 
Én megállok e sírkő-dátumon. 
Én nem megyek egy lépést se tovább.

Eszembe jutnak Nyugat népei, 
A gőg, a hitszegés, a csalfaság! 
A társtalanság komor bélyege 
A megalázott, széttépett hazán, 
Mohács, Majtény és Világos után: 
Neuilly és Versailles és a Trianon!

Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt 
Csak gyűlölni és megvetni tudom. 
A dalai, a csipkés-finomak, 
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott: 
Nekem: káromló, rút rikácsolás, 
S én visszavetem néki, mint a rongyot! 
Remete-nemzet lesz a magyar nép, 
Mintha magányos szirten állana, 
Vezeklő-oszlop tornyos tetején; 
S csak Istene lesz véle, s bánata. 
Eszembe jut a kettétörött kard, 
És lobogóink tépett erdeje, 
És néma, fagyott öblű kürtjeink, - 
A némaságuk mintha zengene!

Eszembe jutnak elnyomóink itt: 
És árva testvéreink odakint; 
Június 4. 1920: 
E dátum lázít, fenyeget és int.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 
Acélból, - dísztelent, keményet, 
És a dátumot belevésetem, 
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget 
S jusson eszembe, hogy az életem 
Egy kockára tettem föl mindenestől! 

1920. június 8.

http://www.youtube.com/watch?v=TZiuZHc7uQ4

 

 

 
« ElsőElőző1234567KövetkezőUtolsó »

1. oldal / 7