Ki olvas minket

Oldalainkat 60 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

tarlat1.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

Írta: Szmolicza József   
2017. január 11. szerda, 10:39

M E G H Í V Ó

 

Emlékezés a doni hősökre,

a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 74. évfordulója alkalmából

„Az utolsó pillanat felvétel”
című vers szerzője ismeretlen 
/részlet/

„S miközben
gondolatom ideér, testem a hómezőn
lassan már nem él, soha többé nem
jutok már haza, gondolj rám a Donnál is
Magyar Haza!”


 

Isaszeg Város Önkormányzata és a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum

tisztelettel meghívja a város polgárait

2017. január 12-én (csütörtökön) 18 órakor, a

Hősök és Áldozatok Emlékparkjában tartandó megemlékezésre.

Közreműködik:

a Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége

majd,

koszorúzás és mécses gyújtás a hősi halált halt, eltűnt és hadifogságba esett magyar katonák emléke előtt.

 

"Ott a messzi Donnál..."

 

Don menti honvédek imája 1942
karácsonyára készült, ceruzával íródott,
fehér papírra, kifejezve mindazt a fájdalmat,
küzdelmet, szenvedést, kétségbeesést
és hazavágyódást, melyet átéltek
a magyar katonák:

„Édes jó Istenünk segíts meg bennünket,

A Don partján küzdő magyar honvédeket,

Kérjük adjál erőt testünknek, lelkünknek,

Hogy elviselhessük sok szenvedésünket,

Szálljon megsegítő áldásod Hazánkra,

Segíts minket haza szép Magyarországra.

Ámen”

 

 

 

A boldog szunnyadókhoz

 

Aludjatok, Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.


Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
Kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval,
Véres mezőkön toppant a halál.


Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok ott messze idegenben,
Magyar testvéreink, fiúk és apák.


Aludjatok néma szent hadak,
Pihenni édes, pihenni jó,
Nyugtasson a Donnak halk zúgása,
Mint a Tisza folyó.


De jó tinéktek, elkísért az
Utolsó gondolat, hogy bárki győz,
E véres dáridóban a magyar nép
Él és földje megmarad.


Hozzátok el ne érjen
Itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent:
A csendes szunnyadás…


Ezt Isten adja halott katonának,
Ki hűséges volt, bátor és derék,
Ki könnyű szívvel vitte áldozatul,
Piros vérét és drága életét.


De csitulj panasz! Nyugalmuk
Legyen mindörökre mély.
S utolsó kincsüket ne
Rabolja el földi szenvedély.


Ne zúgjon harangszó, sem ágyuk orgonája,
Csak egy könnycsepp, síró anyaszó.
Nyílaljon be a porladó szívekbe,
Mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát, csitt… csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs nálunk árvább a világon,
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt, vagy sírjuk már jeltelen.


Aludjatok, hát Isten katonái,
Aludjatok Ti boldog pihenők!
Ringasson szelíden, mint az álom,
Idegen földek, távoli temetők!


Vitéz Somogyvári Gyula

 

 

/Képek, versek forrása: Internet/

 

 

 

Wass Albert: Gyertyaláng (részletek)

 

Az emlékezés gyertyalángja mellett

felsorakozik óriási sorba

határon innen és határon túlról

az elesettek légiója.

 

Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből

de messze volt a mit sem érzés vágya...

piros rózsákat mentek megcsodálni

s megérkeztek a bíboros halálba.

 

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta

a kalásztermő, szomjasajkú föld.

Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,

s ami még nem volt, az is összedőlt.

 

Ismeretlen Testvér, ki messze földön

alszol, lelkében fűnek és virágnak.

Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény

amit itt fent az emberek csinálnak.

 

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,

s megbékélt arcod nem látom soha:

álmodd tovább az elnémultak álmát,

csöndes Testvérem: halott katona.

 

"Mindössze húsz esztendeje emlékezhetünk meg a doni hősökről, akikről évtizedeken keresztül beszélni sem volt szabad.
Pedig hősök voltak, akik az utolsó pillanatig kitartottak, helytálltak a sokszoros túlerő ellen akkor is, amikor szövetségeseik már régen 
visszavonultak. Az utánpótlás nélkül maradt, nem megfelelően felszerelt, ellátott és kiképzett hadsereg sorsa a dermesztő télben 
megpecsételődött.

A kegyetlen küzdelemben – 1943. január 12. és február 9. között, a csaknem 200 ezer fős 2. magyar hadseregből 42 ezren életüket
vesztették 28 ezren megsebesültek és mintegy 26 ezren fogságba estek. A Donnál harcoló magyar katonák kivétel nélkül teljesítették
kötelességüket, és maradéktalanul végrehajtották elöljáróik parancsát."

 

„A Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alatt álló hadsereget 1942. április 17. és június
27. között vezényelték ki a keleti frontra. Mivel Kállay Miklós miniszterelnök több ízben
kijelentette: 'minden katona szeptemberben haza fog jönni', a kikerülteket kezdettől fogva az 
a remény éltette, hogy néhány hónap elteltével leváltják őket, és hazatérhetnek. Ez nem így 
történt. A 2. magyar hadsereg feladata a Sztálingrádnál harcoló német csapatok szárnyának 
biztosítása, így a Don melletti védelem volt, a mintegy 200 kilométeres szakaszon. Az 
eredetileg sem túl jól felszerelt – különösen a nehéztüzérség, a páncéltörő tüzérség terén 
hiányos fegyverzetű – csapatok már az 1942-es nyári-őszi csatákban komoly veszteségeket
szenvedtek, az igazi katasztrófa azonban 1943. január 12-én vette kezdetét. Ekkor a jelentős
páncélos erőkkel támogatott szovjet hadosztályok az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél
áttörtek a nyáron egyébként viszonylag jól védhető, de a mínusz 40 fokos hidegben autóút
keménységűre fagyott mocsaras területen. A sok helyen csupán egysoros drótakadállyal
védett, térdig érő árkok és hófalak alkotta kezdetleges magyar védőállásokon a szovjet 
csapatok könnyen áttörtek” 

„Tisztelegjünk a magyar katonák előtt, akik 
áldozataivá váltak a háború poklának, akik elestek az egyenlőtlen küzdelemben. Emlékezzünk 
azokra, akik megsebesültek, és akiken a tábori kórházakban a gyógyszer-utánpótlás hiányában 
érzéstelenítés nélkül hajtották végre a műtéteket, aztán belehaltak a fertőzésekbe, vagy egész 
életükre nyomorékok maradtak. Emlékezzünk a nyomtalanul eltűntekre, akiket évekig hiába 
várt haza a családjuk és a soha nem azonosítottakra, mindazokra, akik jeltelen sírokba kotorva 
alusszák örök álmukat.”

Katolikus Tábori Püspökség meghívója - Szentmise a doni áldozatokért

Boldog Asszony Anyánk - ősi magyar Himnuszunkkal emlékezünk, a doni tragédia magyar hőseire

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 05. csütörtök, 15:16

Közelgő programok

 

2017. január 13.  (péntek) 18 órakor a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör vendége: v. Boros Bánk Levente politológus. Előadásának címe: "Magyarország a változó Európában és a világban" A TÁNT előadása a Jókai Mór Városi Könyvtár felújítási munkái miatt, ideiglenesen a múzeumban kerül megrendezésre.

 


2017. január 14-én (szombaton), 14 órától tarja Közgyűlését az Együttműködés Isaszegért Egyesület, a Falumúzeumban. Az állandó-kiállítás ezen időszak alatt nem látogathatók!

2017. január 20. (péntek) 18 órakor a Keresztény/Keresztyén Akadémia 2016/17. tanév, 5. előadására kerül sor, amelynek témája: Az örmény katolikusság Erdélyben és Magyarországon. Előadó: Dr. Issekutz Sarolta az Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Elnöke

2017. január 21-én (szombaton) 16 órától a "Múzeumi esték" következő rendezvénye, Notter Béla (ITK elnök) előadásában. Témája a "Szlovák paradicsom, Normandia és Bretagne"

Az előadások díjmentesen látogathatók!



 
Írta: Szmolicza József   
2016. november 30. szerda, 13:52

MEGHÍVÓ

 

/Börzsöny/

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt és kedves családját,

2016. december 17-én (szombaton) 16 órakor  a Falumúzeumba

"MÚZEUMI ESTÉK"

programjának következő rendezvényére

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub első félévi túrái

c. vetítettképes előadásra.

Ahol jártak az ITK tagjai: Gödöllői-dombság, Budai-hegység, Mátra-alja, Börzsöny, Soproni-hegység, Gerecse, Belső-Somogy, Pesti-síkság, Őrség.

 

Előadó: Notter Béla ITK elnök

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Gerecse/


/Őrség/

Fotók: Notter Béla

/Ausztria, Schneeberg/

 

 

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. október 02. vasárnap, 13:57

Közelgő programjaink

 

Október 18-án Keresztény/Keresztyény Akadémia 2. előadása

A reformáció jelentőségéről az 500. évforduló küszöbén. Előadó: Dr. Birkás Antal a Reformáció 500 Miniszteri Biztosság munkatársa

November 5-én (szombaton) Thinagl Szerafin az első okleveles magyar gyógyszerésznő halálának 60. évfordulójára emlékezünk. Émléktábla avatással, kiállítással, megemlékezéssel. Ünnepi megemlékezést tart Dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész, ny. egyetemi adjunktus, Marosvásárhely díszpolgára.

November 15-én a Keresztény/Keresztyén Akadémia 3. előadása
A görög katolikusság szerepe a mindenkori Magyarországon címmel tart előadást, Dr. Sivaldó János gödöllői g.k. parókus.
Előtte a Márton Áron gyulafehérvári r.k. püspök születésének 120. évfordulójára készült tárlat tekinthető meg. A kiállítást bemutatja Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottság vezetője.

November 19-én "Múzeumi esték" du. 16 órakor Jéney Sándor ny. honv. őrnagy előadása az                 I. világháború harcai a Karintiai-Alpokban (Dolomitokban).

November 25-én 14,30 órakor megemlékezés a városi temetőben, az 1944-ben Isaszeg védelmi harcaiban hősi halált halt magyar katonákról.

November 26-án "Múzeumi esték" du. 16 órától Isaszegi Természetbarát Klub (ITK) vetítéses előadása. Madeira, Plitvicei-tavak. Előadó: Notter Béla

December 9-én Ökumenikus adventi elcsendesedés a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör és a Keresztény/Keresztyén Akadémia közös rendezésében. Vendégeink: Dr. Csiba Tibor római katolikus plébános és Albert Gábor evangélikus lelkész.

December 17-én "Múzeumi esték" ITK vetítés a Természetbarát Klub I. félévi túráiról.

A rendezvényekre szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. április 07. csütörtök, 16:25

A Felvidéki kitelepítettek emléknapjára emlékezünk!

/Dél-Szlovákia elmagyartalanítása/

 

„JÉGHIDEG VONATOK, ÖSSZEFAGYOTT KISGYERMEKEK,
SÍRÓ ASSZONYOK, MONOTON ZAKATOLÁS.”

Egy Karva községből 1947. telén kitelepített család így emlékezett kálváriájukra. Őket a csehországi Zatecba internálták.

 

A magyar Országgyűlés 86/2012 sz. határozatával április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert a második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése.

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.

Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A beneši dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését.

További információkat olvashat a kitelepítések történetéről, ha ide kattint.

Megrázó visszaemlékezéseket a deportálásokról, kitelepítésekről itt tekinthető meg.

 

Emlékezzünk! 67 éve a nemzetállam eszméjétől indíttatva a beneši dekrétumok szándéka egyértelmű volt: ősi területeiről elűzni, kipusztítani, kitelepíteni, elszlovákosítani, deportálni, anyagi és szellemi tulajdonától megfosztani a szlovákiai magyarságot. Ezt a tervüket a szlovákok, nyomban a második világháborús front átvonulása után elkezdték, kézi csomaggal áttették a határon azokat a magyarokat, akik 1938 után telepedtek a Felvidékre. Egyes kutatók szerint közel 32 ezer magyart tessékeltek így ki Dél-Szlovákiából. Az etnikai tisztogatást célzó tervüket a szovjetektől kölcsönözték.

 

1945 tavaszán az emigrációból visszatérõ Benes elnök Kassán, a csehszlovák kormány ideiglenes székhelyén kijelentette, hogy ,,Csehszlovákia a csehek és a szlovákok állama és senki másé.’’ Ez a fenyegetés az állam északi karéjában élõ szudétanémeteknek és a Duna-vonal fölött zárt tömbben elõ 650.000 magyarnak szólt.
Az embertelen fenyegetést kegyetlen tettek követték.

A kitelepítés tervét, melyet nem tudtak azonnal elfogadtatni a nagyhatalmakkal, 1945 nyarán ismét elővették, s benyújtották a július 17-tõl augusztus 2-ig tartó potsdami nemzetközi konferenciára. Közel 3 millió német és 400 ezer magyar kitelepítésének engedélyezését kérték, hogy a nemzetállam létrehozásának szándékához megteremthessék annak nemzetközi feltételeit. A konferencia csak részben tett eleget Beneš elvárásainak, csak a németek kitelepítését hagyta jóvá. A magyarok kitelepítéséről még csak nem is tárgyalt.

 

Úgy látszik, a balsikerre is föl voltak készülve, mert a kudarc után másnap már ki is adták a 33/1945-ös dekrétumot, melyben egy tollvonással hontalanná tették a köztársaság valamennyi német és magyar lakosát kicsinytől nagyig. Megbélyegezték a kollektív bűnösség elvével, megfosztották állampolgárságuktól és a vele járó jogaiktól a magyarokat.

A dekrétumok értelmében elbocsátották a még alkalmazásban lévő magyar közalkalmazottakat. 1945. október 1-jén adták ki a 88/1945 számú elnöki dekrétumot, ezzel munkára volt kötelezhető minden állampolgárságától megfosztott férfi 14-60 éves korig, minden nõ 15-50 éves korig. A következő, a 108/1945 számú dekrétum alapján a magyar jogi személyek ingatlan vagyonát is elkobozták.

A központilag irányított magyarellenes propaganda hihetetlen méreteket öltött, fennen hirdették: a magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy a szlovák nemzet ellen elkövetett ezeréves igazságtalanságokat helyre kell hozni. Az utcán tilos volt magyarul beszélni, az üzletekben ki volt függesztve az utasítás: „Hovorte úradnou reèou! – Szlovákul beszéljen!”

Minden jogot mellőzve, mint rabokat hurcolták el 1945 őszén és a következő években azokat a magyarokat, akiket össze tudtak fogni. A múltban a török fogdosta így össze a magyar férfiakat és kísérte Kis-Ázsia felé.

Az 1946. február 27-én megkötött csehszlovák–magyar egyezmény alapján lassan indult meg a lakosságcsere. Az egész akció főként azért húzódott, mert Magyarországnak nem volt hová fogadni a szlovákiai magyarokat, mivel az áttelepülő szlovákok nem rendelkeztek annyi házzal, mint ahányra szükség lett volna. Az elhelyezés érdekében először ki kellett telepíteni a magyarországi svábokat. Erre jelentette ki J. Ïuriš mintegy fenyegetés gyanánt: „Ha Magyarország szabotálja a lakosságcserét, akkor mi cseh területen magyarokat is fogunk alkalmazni. Magunk teszünk rendet, ezt akkor is végrehajtjuk, ha nemzetközi fórumon nem ismerik el!”

Bármi áron, bármilyen eszközökkel, bárhova, csak el a magyarokkal az ősi szülőföldről, erről szólt 1945-48 rettenetes négy éve.

Forrás: Internet,  Nemes Andrásné: Össze-vissza faragott magyarság, Nemes Andrásné szerk. Emlékezz! Felvidék 1945-1948.

 

 

 

Emlékeznünk kell arra az időre, amikor egy csehországi munkára hurcolt fiatal magyar  leányt börtönbe zártak, mert verset mert írni, le merte írni ezeket a sorokat 1946-ban:

 

Elmúlt a népeknek vérengző csatája.

Békés, nyugodt élet volt mindnyájunk vágya.

A romok helyébe újat építettünk.

Csak sajnos, csalódás lett az osztályrészünk.

Hideg téli estén, sok csendőr s katona.

Nagy teherautón jött hozzánk száz számra.

Kihirdették rögtön a végítéletet.

Amiért magyar vagy, el kell innen menned…

 

Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet.

Kit erre, kit arra, kergetnek a szelek.

Morvaország földje, Csehország fenyvese.

Szomorú magyarok könnyével van tele.

Mindkét ország földjét magyar könny áztatja.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta…

 

Sokan szétválottak szerető szülőktől,

Szerető testvértől, anya gyermekétől.

Szétkergette a sors idegen országba.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta.

Idegen népek közt, idegen országban,

Ne felejtsük testvér, hogy csak egy hazánk van…

 

Bízzatok testvérek, Isten adjon hitet.

Nehéz sorsotoknak elviseléséhez.

Gondoljunk a sorsunk jobb fordulására

Minden magyar kezét kulcsolja imára.

Bízó reménységgel tekintsünk az égre,

Buzgó imádsággal a jó Istent kérve.

Elégelje meg már a magyar szenvedést

Hisz mennyit szenvedett, s nem tudja hogy miért?

Szerető testvérek, meddig tarthat ez még,

Lesz-e még valaha szabad a Felvidék?

 

 

Két hónapi börtön járt ezért a versért a 17 éves leánynak!

 

Az "Ellopták az apám sírját" kezdetű gyönyörű szép nótát, ide kattintva hallgathatja  meg.

Patyi Károly: Hontalanok dala ide klikkelve hallgatható meg.

Felvidék himnusz

Varga B. Tamás - Felvidék könnyei (a Beneš-dekrétumok áldozatainak)

Magyar Kálvária 1945 - 1948 - Felvidék - kitelepítések

Tudjon meg többet az emléknapról.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. március 06. vasárnap, 22:34

A "Lengyel Légió" a Nemzetiségekért Díj díjazottja

 

2015. december 17-én osztották ki Magyarország Miniszterelnöke által adományozott Nemzetiségekért díjakat. Az egyik díjazott, a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület.

A díjat Balog Zoltán minisztertől Nagy Emil, a Légió parancsnoka vette át. A lengyelek részéről az ünnepségen részt vett Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet, dr. Csúcs Lászlóné a parlamenti lengyel szószóló, dr. Rónayné Słaba Ewa az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke és dr. Várnai Dorota a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke.

 

A bíráló bizottság a Lengyel nemzetiség részéről a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesületet találta érdemesnek a díjra. Az elhangzott laudáció szerint  a Wysocki Légió 17 éve végzi hagyományőrző tevékenységét. Kezdetben 3 fővel alakultak meg, majd az elkövetkező években tagjaik száma 20 főre emelkedett. Az évek során 60-70 fő vett részt a légió tevékenységében, kik kiválásuk után a civil életben is tovább vitték az ott szerzett ismereteiket a magyarországi lengyelségről és hagyományairól.  Évente 50 körüli a fellépéseiknek száma. A lengyel és magyar történelemnek több korszakát jelenítik meg Szent Lászlótól 1956-ig, s ezáltal a csapat szerves része lett a magyarországi lengyelség ünnepségeinek.  A lengyel nemzetiséget külsőségeiben ők képviselik a leglátványosabban. A Wysocki Légió nemcsak egy rendezvényeken megjelenő, ott protokolláris feladatokat teljesítő formáció, hanem kultúra közvetítő, kultúra átadó is, hiszen tagjai sok olyan meghívásnak is eleget tesznek, mint pl.:, iskolákba, középiskolákba és nyári táborokba járnak élő történelemórákat tartani, fegyver- és viselettörténeti kiállításokat rendeznek, részt vettek különféle lengyel történelmi filmek díszbemutatóján vagy irodalmi estek háttérszereplőiként; és a légió tagjai közül sokan publikálnak újságokban, internetes honlapokon, sőt néhány lengyel témájú könyvet is írtak tagjai.  Minden megmozdulásukkal a magyarországi lengyelséget népszerűsítik. A légió vezényleti nyelve lengyel, mindenkinek meg kell tanulnia legalább 50 szót, vezényszót, de magyar származású tagjai közül többen megtanultak lengyelül is, ezáltal megismerkedtek a lengyel kultúrával is, amelynek mára már ők is a továbbadói lettek.

A díjhoz mi is szívből gratulálunk!


Wysocki Légió tagjai Szent László korabeli, és 1849-es Légiós egyenruhában díszőrséget adnak.

Isaszeg, Szent László Lengyel délután, 2014. 06. 07. Öregtemplom

Fotó: Szmolicza J.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. február 10. szerda, 17:39

MEGHÍVÓ

 

/Mecsek/


Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt, kedves családját, ismerőseit, barátait

 

"MÚZEUMI ESTÉK"

sorozatának következő programjára

2016. február 20-án (szombaton) 16 órára a

Falumúzeumba

 

Hazai tájakon II. című

vetítettképes előadásra,

a Természetbarát Klub 2. félévi túráiról

 

Ahol jártak az ITK tagjai:

Börzsöny, Pilis, Bükkalja, Zalai-dombság, Szarvas, Mecsek, Visegrádi-hegység, Isaszeg környéke.

 

Előadó:

Notter Béla az ITK elnöke

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Börzsöny/

Fotók: Notter Béla

/Honismereti túra, Isaszeg/

 

/Visegrádi-hegység/

 

/Cserhát/

 

/Szarvasi Arborétum/

 

 
Írta: Szmolicza József   
2015. július 11. szombat, 14:59

ÚJABB EREDMÉNYES PÁLYÁZAT!

 

 

Örömmel tájékoztatom honlapunk olvasóit, a Múzeumbarátok Köre tagjait az alábbiakról:

2015. július 9-én tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kubinyi Ágoston Program támogatási döntéseit. A Programra a pályázatot Isaszeg Város Önkormányzata nyújtotta be, mint a muzeális intézményünk fenntartója. Pályázati téma:  az elavult nyílászárók cseréje, valamint akadálymentesített feljáró készíttetése. Igényelt támogatás 4 550 000,-Ft, saját forrás 550 000,-Ft volt. A Szakmai bizottság javaslatára, Balog Zoltán miniszter úr döntése alapján, 1 000 000,-Ft. támogatásban részesültünk! A pályázat elkészítése igazi csapatmunka volt, a szakmai részét Kovácsné Halomházi Zsuzsanna elnök asszonnyal (Múzeumbarátok Köre) együtt készítettük el. A pályázat regisztrációját, a sokrétű dokumentáció elkészítését, összeállítását, a hiánypótlások elvégzését Hanák Cecília oktatási referens végezte. Jakab László rendszergazda pedig a pályázati anyag digitális változatát írta DVD lemezre. Köszönjük Pénzes János alpolgármester úrnak a pályázathoz nyújtott támogatását, mindvégig bátorító, bíztató szavait.

A nyílászárók cseréjével a műtárgyvédelmi előírásoknak is megfelelő, hőszigetelt ablakok, és biztonsági előírásoknak megfelelő ajtók kerülnek beépítésre.  A támogatás révén minimálisra csökkenthető a műtárgyakat károsító szennyező anyagok bejutása, és jelentős energia megtakarítás is elérhető.

 

 
Írta: Szmolicza József   
2015. június 21. vasárnap, 14:52

EREDMÉNYES PÁLYÁZAT

 

 

Örömmel tájékoztatom kedves olvasóinkat, hogy 2015. május 18-án az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához benyújtott pályázatunkat eredményesen bírálták el. A benyújtott pályázatunkon az igényelt támogatás 562. ezer forint volt, a megitélt támogatás 300.000,-Ft! Az elmúlt évben is hasonló összeget nyertünk el, akkor az állandó kiállítás világítás korszerűsítésére. Örömmel olvastuk az NKA honlapján, a június 15-én megjelent eredménylistában városunk és intézményünk nevét! A jelenlegi pályázaton elnyert támogatásból, 1 db mobil TROTEK nagy teljesítményű, fél-ipari párátlanító berendezést (Az időszaki kiállítás és a raktárak páramentesítésére), valamint vezeték nélküli hőmérséklet és páratartalom mérő és adatgyűjtő készüléket, külső érzékelőivel együtt tervezünk megvásárolni. Majd a szerződés megkötésekor kerülnek mindezek pontosításra. Ennek a mára már egyszemélyessé vált intézménynek komoly eredménynek számít az elért eredmény. A sikeres pályázat is bizonyítja, hogy jó pályázati anyagot sikerült összeállítanom, ezáltal további lehetőséget adni Falumúzeumunknak a további fejlődéshez.

 
Írta: Szmolicza József   
2015. június 03. szerda, 12:34

Röviden az elmúlt időszak pályázatairól

 

 

A korábbi évek gyakorlatához híven idén két pályázat került beadásra, amely múzeumunkat érinti. Ezeken a pályázatokon való sikeres részvétel esetén tudunk jelentősebb fejlesztéseket elérni múzeumunk érdekében. Tavalyi évben Pl. az állandó kiállítás világítás korszerűsítésére nyertünk el komolyabb összeget, a NKA Múzeumi Kollégiumától. Ez évben első pályázatunk az EMMI által meghirdetett "Muzeális intézmények szakmai támogatására" kiírt Kubinyi Ágoston Program volt, melyen az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények indulhattak. Pályázó Isaszeg Város Önkormányzata volt.

Kérésemre és javaslatomra a programban részt vehettünk, infrastrukturális fejlesztésekre nyújtottunk be pályázatot.

A pályázaton a Falumúzeum akadálymentesítésére és az elavult több mint 30 éves nyílászárók cseréjére adtunk be pályázati anyagot. Köszönöm, hogy Pénzes János alpolgármester úr engedélyezte és az elindulás első pillanatától kezdve támogatta a részvételünket. A pályázati regisztrációt, adatlapok kitöltését, egyeztetések sokrétű munkáját Hanák Cecília oktatási referens végezte el. Kovácsné Halomházi Zsuzsannával, a Múzeumbarátok Köre elnökével, a szakmai részét írtuk meg. Hatvani Miklós polgármester úr aláírásával hitelesítve hagyta jóvá a pályázatot, melyet a Magyar Államkincstárhoz kellett eljuttatni. Ezzel esélyt adtunk magunknak és múzeumunknak a fejlődéshez. Bizakodással várjuk a döntést!

 

Míg az előbbi pályázatot április hónap végéig kellett beadni, egyszeri hiánypótlással, addig a másik pályázatot, melyet az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma írt ki, május 18-ig kellett elkészíteni. Ennek a pályázatnak a megírását jómagam végeztem el; adatlap kitöltése, szakmai leírások, kötelező mellékletek beszerzése - ebből volt bőven, összesen 15 db! - árajánlatok bekérése, stb. A MÁB (Múzeumi és Állományvédelmi Bizottság) és a megyei műtárgyvédelmi felelős ajánlásának beszerzése a pályázathoz. "Hosszútávú állományvédelmi stratégiai illő fejlesztési terv" elkészítése, a beszerzésre kerülő eszközállomány várható eredményessége, stb.   Komoly munka volt a pályázat megírása és elkészítése. De már korábban készítettem hasonlót, úgy hogy nem okozott különösebb gondot. A pályázatot az összevont intézmény, a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum részéről adtuk be, Verseczkyné Sziki Éva igazgató asszony engedélyével.

Pályázatii téma: Műtárgykörnyezet ellenőrzését szolgáló mérőeszközök és mobil páramentesítő berendezés beszerzése az állandó kiállításban és a raktárakban.

Reménykedünk abban, hogy nyerünk, de legalább az esélyt, a lehetőséget megadtuk magunknak. Ennél a pályázatnál is várjuk a számunkra kedvező, pozitív döntést.

 
« ElsőElőző1234567KövetkezőUtolsó »

4. oldal / 7