Ki olvas minket

Oldalainkat 71 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

tarlat5.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

Írta: Szmolicza József   
2017. február 02. csütörtök, 14:34

MEGHÍVÓ

/Zemplén, Amadé-vár/

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit, barátait a

"MÚZEUMI ESTÉK"

programjának következő rendezvényére

 

2017. február 18 -án (szombaton) 16 órára a

FALUMÚZEUMBA

Hazai tájakon II. vetítettképes előadás az ITK II. félévi túráiról

Ahol jártak az ITK tagjai:

Gödöllői-dombság, Cserhát, Pilis (2X), Börzsöny-Dunakanyar, Velencei-hegység, Csepel-sziget.

 

Előadó:

Notter Béla az ITK elnöke

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Duna-kanyar/

/Isaszeg, Mikulás-túra/

/Pilis, Kalicsa-patak/

Fotók: Notter Béla

/Pilis, Vaskapu/

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 25. szerda, 10:10

MEGHÍVÓ

 

A Kós Károly-díjjal és a Magyarországi Lengyelekért-díjjal kitüntetett Isaszegi Múzeumbarátok Köre (székhelye: Isaszeg, Madách Imre u. 15.) tisztelettel meghívja tagjait éves, rendes Közgyűlésére.

Helyszín:

Falumúzeum, Madách Imre u. 15.

Időpont:

2017. január 28. (szombat) 15 óra

A Meghívó innen letölthető!

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Közgyűlés ideje alatt, a múzeum kiállításai nem látogathatók!

 

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 25. szerda, 11:21

Program Ajánló

 

A Magyar Patrióták Közössége minden év januárjában jótékonysági rendezvény megtartásával emlékezik meg a magyar kultúra napjáról. Az ünnep alkalmából tartandó jótékonysági gyűjtés célja a nemzeti összetartozás megerősítése, a határon túl élő magyar közösségek támogatása. Idén január 27-én, pénteken 18 órai kezdettel a budavári Magyarság Házában tartandó rendezvényükkel az erdélyi Kővárvidékhez tartozó Magyarberkesz református gyülekezetét és a térség magyar közösségi házának megvalósítását szeretnék támogatni.

Az ünnepélyen fellép Kovács Nóri, a Népművészet ifjú mestere díjjal kitüntetett népdalénekes, aki Magyar hazánk fénye című műsorával készül.

Meghívó a jótékonysági estre

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

A kezdeményezéssel egyetértve, kérem, hogy aki teheti támogassa- e nemesszívű kezdeményezést!


A régi református iskola Magyarberkeszen, kővárvidéki magyar szórványközpontként születne újjá

 

A református gyülekezet fiataljai

A képek forrása, és további információ: www.magyarpatriotak.hu oldalon érhető el!

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 11. szerda, 11:45

MEGHÍVÓ

 

/Erdély - Szejkefürdő//


Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum, tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit, barátait


"MÚZEUMI ESTÉK"
programjának következő rendezvényére 

2017. január 21 -én (szombaton) 16 órára a 
FALUMÚZEUMBA

Normandia-Bretagne, Szlovák Paradicsom, Erdély c. vetített képes előadásra

 

Előadó:

Notter Béla az ITK elnöke

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

 

/Erdély - Csíkrákosi római katolikus vártemplom/

 

/Normandia - Étretat/

 

/Szlovák Paradicsom/

 

/Bretagne, Saint-Malo/

A fotókat Notter Béla készítette.

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 06. péntek, 11:27

BÚCSÚZUNK

 

Dr. Farkas Jenő (1924 - 2016) nyá. repülő ezredes


Búcsúzunk Dr. Farkas Jenő nyá. repülő ezredestől, egykori magyar királyi repülő hadnagyotól, akit még 1944. augusztus 20-án ˙Magyarország Kormányzója avatott hadnaggyá. Farkas Jenő részt vett a magyar légierő II. világháborús harcaiban, a háború után az új magyar repülő fegyvernem felállításában. Később méltatlan bántások és megaláztatások érték, de Isten segítségével túlélte és tudományos tanácsadóként nyugdíjazták. Gödöllőn élt.

Ezredes úr, aki a Szent László Hadosztály történetének szakértője volt, több hadtörténeti könyvet publikált. Múzeumunk részére is ajándékozott értékes könyvveiből, melyeket a 775. - 780. sorszám alatt, beleltározva őrzünk.

A II. világháború védelmi harcaiban Isaszegen 1944-ben elesett magyar katonák emlékére megtartott, megemlékezéseken mindvégig közöttünk volt. 2011-ben nagysikerű előadást hallhattunk Jenő bátyánktól, "A Magyar Királyi Honvéd Légierő harcai a II. világháború keleti frontján" címmel, 2014-ben a Szent László király Lengyel délutánon, a temetőben lévő emlékműnél tartott ünnepi beszédet, a II. világháborúban elesett magyar katonák emlékére.

Dr. Farkas Jenő rep. ezredes temetésére, 2017. január 20-án (pénteken) 14 órakor kerül sor, a

gödöllői belvárosi temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint, katonai tiszteletadás mellett.

A Teremtő kísérje utolsó útján!

Nyugodjék békében!

Emlékét megőrizzük!

Boldogasszony Anyánk ősi magyar Himnusz

 

Utolsó közszereplése és tiszteletadása az elhunyt magyar katonák emléke előtt

Isaszeg-temető, 2016. nov. 25.

Megemlékezés után közös csoportkép 2015. nov. 20-án (Isaszeg temető).

/Fotók: Szmolicza J./

Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredessel 2014. június 7-én a

Szent László király - Lengyel délután ünnepségen.

A háttérben a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Szent László század tagjai díszőrségben

Verseczky Erzsébet Együttműködés Isaszegért Egyesület elnöke, Fehér Miklós MEBSZ tag, középen Dr. Szőke Barnabás ny. volt bécsi EBESZ diplomata, Dr. Farkas Jenő ny. repülő ezredes

A magyar katonák síremléke előtt beszédet mond Dr. Farkas Jenő nyá. repülő ezds.

Háttérben középen: Gulyka József címzetes prépost, a rendezvény fővédnöke,

bal oldalon dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes, a Szent Márton Lovas Hagyományörző Egy. képviselője, Máté Endre a Wysocki Légió Hagyományőrző Egy. parancsnoka és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Erazmus ösztöndíjas lengyel tisztjelölt hallgatói.

 

Tisztelgés a hősök emléke előtt

A Falumúzeumban tartott előadás után, Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes, Dr. Dürr Sándor és Bazsik Béla társaságában.

2013. nov. 30-án.

2011. évben dr. Farkas Jenő nyá. rep. ezds. előadása után beszélget, Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredessel és Jéney Sándor nyá. honv. őrnaggyal.

Dr. Farkas Jenő és Dr. Boldizsár Gábor (Falumúzeum, 2011.)

 

"...Ma már alig vagyunk, kik emlékszünk még a hős csatákra. S ki emlékszik mindre? Soroksárra? Hogy Dunaharaszti ég? Isaszegre? Letkésre? Kicsindre? És a felvidéki ütközetekre? A dunántúli utolsó harcokra? A fagytól fekete halott kezekre? S a vérbeborult baráti arcokra? A hős hadosztályra, mely el nem bukott. Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott! "

Fiatalok!

Soha ne felejtsétek,

És mondjátok el,

ha ti lesztek vének!

A Szent László hadosztály,

el nem bukott,

Mert meg tudott halni,

ha győzni nem tudott!


Szent László Himnusz

 


 

IL SILENCIÓ

IN MEMORIAM

 

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 11. szerda, 10:39

M E G H Í V Ó

 

Emlékezés a doni hősökre,

a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 74. évfordulója alkalmából

„Az utolsó pillanat felvétel”
című vers szerzője ismeretlen 
/részlet/

„S miközben
gondolatom ideér, testem a hómezőn
lassan már nem él, soha többé nem
jutok már haza, gondolj rám a Donnál is
Magyar Haza!”


 

Isaszeg Város Önkormányzata és a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum

tisztelettel meghívja a város polgárait

2017. január 12-én (csütörtökön) 18 órakor, a

Hősök és Áldozatok Emlékparkjában tartandó megemlékezésre.

Közreműködik:

a Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége

majd,

koszorúzás és mécses gyújtás a hősi halált halt, eltűnt és hadifogságba esett magyar katonák emléke előtt.

 

"Ott a messzi Donnál..."

 

Don menti honvédek imája 1942
karácsonyára készült, ceruzával íródott,
fehér papírra, kifejezve mindazt a fájdalmat,
küzdelmet, szenvedést, kétségbeesést
és hazavágyódást, melyet átéltek
a magyar katonák:

„Édes jó Istenünk segíts meg bennünket,

A Don partján küzdő magyar honvédeket,

Kérjük adjál erőt testünknek, lelkünknek,

Hogy elviselhessük sok szenvedésünket,

Szálljon megsegítő áldásod Hazánkra,

Segíts minket haza szép Magyarországra.

Ámen”

 

 

 

A boldog szunnyadókhoz

 

Aludjatok, Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.


Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
Kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval,
Véres mezőkön toppant a halál.


Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok ott messze idegenben,
Magyar testvéreink, fiúk és apák.


Aludjatok néma szent hadak,
Pihenni édes, pihenni jó,
Nyugtasson a Donnak halk zúgása,
Mint a Tisza folyó.


De jó tinéktek, elkísért az
Utolsó gondolat, hogy bárki győz,
E véres dáridóban a magyar nép
Él és földje megmarad.


Hozzátok el ne érjen
Itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent:
A csendes szunnyadás…


Ezt Isten adja halott katonának,
Ki hűséges volt, bátor és derék,
Ki könnyű szívvel vitte áldozatul,
Piros vérét és drága életét.


De csitulj panasz! Nyugalmuk
Legyen mindörökre mély.
S utolsó kincsüket ne
Rabolja el földi szenvedély.


Ne zúgjon harangszó, sem ágyuk orgonája,
Csak egy könnycsepp, síró anyaszó.
Nyílaljon be a porladó szívekbe,
Mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát, csitt… csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs nálunk árvább a világon,
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt, vagy sírjuk már jeltelen.


Aludjatok, hát Isten katonái,
Aludjatok Ti boldog pihenők!
Ringasson szelíden, mint az álom,
Idegen földek, távoli temetők!


Vitéz Somogyvári Gyula

 

 

/Képek, versek forrása: Internet/

 

 

 

Wass Albert: Gyertyaláng (részletek)

 

Az emlékezés gyertyalángja mellett

felsorakozik óriási sorba

határon innen és határon túlról

az elesettek légiója.

 

Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből

de messze volt a mit sem érzés vágya...

piros rózsákat mentek megcsodálni

s megérkeztek a bíboros halálba.

 

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta

a kalásztermő, szomjasajkú föld.

Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,

s ami még nem volt, az is összedőlt.

 

Ismeretlen Testvér, ki messze földön

alszol, lelkében fűnek és virágnak.

Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény

amit itt fent az emberek csinálnak.

 

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,

s megbékélt arcod nem látom soha:

álmodd tovább az elnémultak álmát,

csöndes Testvérem: halott katona.

 

"Mindössze húsz esztendeje emlékezhetünk meg a doni hősökről, akikről évtizedeken keresztül beszélni sem volt szabad.
Pedig hősök voltak, akik az utolsó pillanatig kitartottak, helytálltak a sokszoros túlerő ellen akkor is, amikor szövetségeseik már régen 
visszavonultak. Az utánpótlás nélkül maradt, nem megfelelően felszerelt, ellátott és kiképzett hadsereg sorsa a dermesztő télben 
megpecsételődött.

A kegyetlen küzdelemben – 1943. január 12. és február 9. között, a csaknem 200 ezer fős 2. magyar hadseregből 42 ezren életüket
vesztették 28 ezren megsebesültek és mintegy 26 ezren fogságba estek. A Donnál harcoló magyar katonák kivétel nélkül teljesítették
kötelességüket, és maradéktalanul végrehajtották elöljáróik parancsát."

 

„A Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alatt álló hadsereget 1942. április 17. és június
27. között vezényelték ki a keleti frontra. Mivel Kállay Miklós miniszterelnök több ízben
kijelentette: 'minden katona szeptemberben haza fog jönni', a kikerülteket kezdettől fogva az 
a remény éltette, hogy néhány hónap elteltével leváltják őket, és hazatérhetnek. Ez nem így 
történt. A 2. magyar hadsereg feladata a Sztálingrádnál harcoló német csapatok szárnyának 
biztosítása, így a Don melletti védelem volt, a mintegy 200 kilométeres szakaszon. Az 
eredetileg sem túl jól felszerelt – különösen a nehéztüzérség, a páncéltörő tüzérség terén 
hiányos fegyverzetű – csapatok már az 1942-es nyári-őszi csatákban komoly veszteségeket
szenvedtek, az igazi katasztrófa azonban 1943. január 12-én vette kezdetét. Ekkor a jelentős
páncélos erőkkel támogatott szovjet hadosztályok az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél
áttörtek a nyáron egyébként viszonylag jól védhető, de a mínusz 40 fokos hidegben autóút
keménységűre fagyott mocsaras területen. A sok helyen csupán egysoros drótakadállyal
védett, térdig érő árkok és hófalak alkotta kezdetleges magyar védőállásokon a szovjet 
csapatok könnyen áttörtek” 

„Tisztelegjünk a magyar katonák előtt, akik 
áldozataivá váltak a háború poklának, akik elestek az egyenlőtlen küzdelemben. Emlékezzünk 
azokra, akik megsebesültek, és akiken a tábori kórházakban a gyógyszer-utánpótlás hiányában 
érzéstelenítés nélkül hajtották végre a műtéteket, aztán belehaltak a fertőzésekbe, vagy egész 
életükre nyomorékok maradtak. Emlékezzünk a nyomtalanul eltűntekre, akiket évekig hiába 
várt haza a családjuk és a soha nem azonosítottakra, mindazokra, akik jeltelen sírokba kotorva 
alusszák örök álmukat.”

Katolikus Tábori Püspökség meghívója - Szentmise a doni áldozatokért

Boldog Asszony Anyánk - ősi magyar Himnuszunkkal emlékezünk, a doni tragédia magyar hőseire

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2017. január 05. csütörtök, 15:16

Közelgő programok

 

2017. január 13.  (péntek) 18 órakor a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör vendége: v. Boros Bánk Levente politológus. Előadásának címe: "Magyarország a változó Európában és a világban" A TÁNT előadása a Jókai Mór Városi Könyvtár felújítási munkái miatt, ideiglenesen a múzeumban kerül megrendezésre.

 


2017. január 14-én (szombaton), 14 órától tarja Közgyűlését az Együttműködés Isaszegért Egyesület, a Falumúzeumban. Az állandó-kiállítás ezen időszak alatt nem látogathatók!

2017. január 20. (péntek) 18 órakor a Keresztény/Keresztyén Akadémia 2016/17. tanév, 5. előadására kerül sor, amelynek témája: Az örmény katolikusság Erdélyben és Magyarországon. Előadó: Dr. Issekutz Sarolta az Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Elnöke

2017. január 21-én (szombaton) 16 órától a "Múzeumi esték" következő rendezvénye, Notter Béla (ITK elnök) előadásában. Témája a "Szlovák paradicsom, Normandia és Bretagne"

Az előadások díjmentesen látogathatók!



 
Írta: Szmolicza József   
2016. november 30. szerda, 13:52

MEGHÍVÓ

 

/Börzsöny/

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt és kedves családját,

2016. december 17-én (szombaton) 16 órakor  a Falumúzeumba

"MÚZEUMI ESTÉK"

programjának következő rendezvényére

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub első félévi túrái

c. vetítettképes előadásra.

Ahol jártak az ITK tagjai: Gödöllői-dombság, Budai-hegység, Mátra-alja, Börzsöny, Soproni-hegység, Gerecse, Belső-Somogy, Pesti-síkság, Őrség.

 

Előadó: Notter Béla ITK elnök

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Gerecse/


/Őrség/

Fotók: Notter Béla

/Ausztria, Schneeberg/

 

 

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. október 02. vasárnap, 13:57

Közelgő programjaink

 

Október 18-án Keresztény/Keresztyény Akadémia 2. előadása

A reformáció jelentőségéről az 500. évforduló küszöbén. Előadó: Dr. Birkás Antal a Reformáció 500 Miniszteri Biztosság munkatársa

November 5-én (szombaton) Thinagl Szerafin az első okleveles magyar gyógyszerésznő halálának 60. évfordulójára emlékezünk. Émléktábla avatással, kiállítással, megemlékezéssel. Ünnepi megemlékezést tart Dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész, ny. egyetemi adjunktus, Marosvásárhely díszpolgára.

November 15-én a Keresztény/Keresztyén Akadémia 3. előadása
A görög katolikusság szerepe a mindenkori Magyarországon címmel tart előadást, Dr. Sivaldó János gödöllői g.k. parókus.
Előtte a Márton Áron gyulafehérvári r.k. püspök születésének 120. évfordulójára készült tárlat tekinthető meg. A kiállítást bemutatja Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottság vezetője.

November 19-én "Múzeumi esték" du. 16 órakor Jéney Sándor ny. honv. őrnagy előadása az                 I. világháború harcai a Karintiai-Alpokban (Dolomitokban).

November 25-én 14,30 órakor megemlékezés a városi temetőben, az 1944-ben Isaszeg védelmi harcaiban hősi halált halt magyar katonákról.

November 26-án "Múzeumi esték" du. 16 órától Isaszegi Természetbarát Klub (ITK) vetítéses előadása. Madeira, Plitvicei-tavak. Előadó: Notter Béla

December 9-én Ökumenikus adventi elcsendesedés a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör és a Keresztény/Keresztyén Akadémia közös rendezésében. Vendégeink: Dr. Csiba Tibor római katolikus plébános és Albert Gábor evangélikus lelkész.

December 17-én "Múzeumi esték" ITK vetítés a Természetbarát Klub I. félévi túráiról.

A rendezvényekre szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. április 07. csütörtök, 16:25

A Felvidéki kitelepítettek emléknapjára emlékezünk!

/Dél-Szlovákia elmagyartalanítása/

 

„JÉGHIDEG VONATOK, ÖSSZEFAGYOTT KISGYERMEKEK,
SÍRÓ ASSZONYOK, MONOTON ZAKATOLÁS.”

Egy Karva községből 1947. telén kitelepített család így emlékezett kálváriájukra. Őket a csehországi Zatecba internálták.

 

A magyar Országgyűlés 86/2012 sz. határozatával április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert a második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése.

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.

Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A beneši dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését.

További információkat olvashat a kitelepítések történetéről, ha ide kattint.

Megrázó visszaemlékezéseket a deportálásokról, kitelepítésekről itt tekinthető meg.

 

Emlékezzünk! 67 éve a nemzetállam eszméjétől indíttatva a beneši dekrétumok szándéka egyértelmű volt: ősi területeiről elűzni, kipusztítani, kitelepíteni, elszlovákosítani, deportálni, anyagi és szellemi tulajdonától megfosztani a szlovákiai magyarságot. Ezt a tervüket a szlovákok, nyomban a második világháborús front átvonulása után elkezdték, kézi csomaggal áttették a határon azokat a magyarokat, akik 1938 után telepedtek a Felvidékre. Egyes kutatók szerint közel 32 ezer magyart tessékeltek így ki Dél-Szlovákiából. Az etnikai tisztogatást célzó tervüket a szovjetektől kölcsönözték.

 

1945 tavaszán az emigrációból visszatérõ Benes elnök Kassán, a csehszlovák kormány ideiglenes székhelyén kijelentette, hogy ,,Csehszlovákia a csehek és a szlovákok állama és senki másé.’’ Ez a fenyegetés az állam északi karéjában élõ szudétanémeteknek és a Duna-vonal fölött zárt tömbben elõ 650.000 magyarnak szólt.
Az embertelen fenyegetést kegyetlen tettek követték.

A kitelepítés tervét, melyet nem tudtak azonnal elfogadtatni a nagyhatalmakkal, 1945 nyarán ismét elővették, s benyújtották a július 17-tõl augusztus 2-ig tartó potsdami nemzetközi konferenciára. Közel 3 millió német és 400 ezer magyar kitelepítésének engedélyezését kérték, hogy a nemzetállam létrehozásának szándékához megteremthessék annak nemzetközi feltételeit. A konferencia csak részben tett eleget Beneš elvárásainak, csak a németek kitelepítését hagyta jóvá. A magyarok kitelepítéséről még csak nem is tárgyalt.

 

Úgy látszik, a balsikerre is föl voltak készülve, mert a kudarc után másnap már ki is adták a 33/1945-ös dekrétumot, melyben egy tollvonással hontalanná tették a köztársaság valamennyi német és magyar lakosát kicsinytől nagyig. Megbélyegezték a kollektív bűnösség elvével, megfosztották állampolgárságuktól és a vele járó jogaiktól a magyarokat.

A dekrétumok értelmében elbocsátották a még alkalmazásban lévő magyar közalkalmazottakat. 1945. október 1-jén adták ki a 88/1945 számú elnöki dekrétumot, ezzel munkára volt kötelezhető minden állampolgárságától megfosztott férfi 14-60 éves korig, minden nõ 15-50 éves korig. A következő, a 108/1945 számú dekrétum alapján a magyar jogi személyek ingatlan vagyonát is elkobozták.

A központilag irányított magyarellenes propaganda hihetetlen méreteket öltött, fennen hirdették: a magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy a szlovák nemzet ellen elkövetett ezeréves igazságtalanságokat helyre kell hozni. Az utcán tilos volt magyarul beszélni, az üzletekben ki volt függesztve az utasítás: „Hovorte úradnou reèou! – Szlovákul beszéljen!”

Minden jogot mellőzve, mint rabokat hurcolták el 1945 őszén és a következő években azokat a magyarokat, akiket össze tudtak fogni. A múltban a török fogdosta így össze a magyar férfiakat és kísérte Kis-Ázsia felé.

Az 1946. február 27-én megkötött csehszlovák–magyar egyezmény alapján lassan indult meg a lakosságcsere. Az egész akció főként azért húzódott, mert Magyarországnak nem volt hová fogadni a szlovákiai magyarokat, mivel az áttelepülő szlovákok nem rendelkeztek annyi házzal, mint ahányra szükség lett volna. Az elhelyezés érdekében először ki kellett telepíteni a magyarországi svábokat. Erre jelentette ki J. Ïuriš mintegy fenyegetés gyanánt: „Ha Magyarország szabotálja a lakosságcserét, akkor mi cseh területen magyarokat is fogunk alkalmazni. Magunk teszünk rendet, ezt akkor is végrehajtjuk, ha nemzetközi fórumon nem ismerik el!”

Bármi áron, bármilyen eszközökkel, bárhova, csak el a magyarokkal az ősi szülőföldről, erről szólt 1945-48 rettenetes négy éve.

Forrás: Internet,  Nemes Andrásné: Össze-vissza faragott magyarság, Nemes Andrásné szerk. Emlékezz! Felvidék 1945-1948.

 

 

 

Emlékeznünk kell arra az időre, amikor egy csehországi munkára hurcolt fiatal magyar  leányt börtönbe zártak, mert verset mert írni, le merte írni ezeket a sorokat 1946-ban:

 

Elmúlt a népeknek vérengző csatája.

Békés, nyugodt élet volt mindnyájunk vágya.

A romok helyébe újat építettünk.

Csak sajnos, csalódás lett az osztályrészünk.

Hideg téli estén, sok csendőr s katona.

Nagy teherautón jött hozzánk száz számra.

Kihirdették rögtön a végítéletet.

Amiért magyar vagy, el kell innen menned…

 

Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet.

Kit erre, kit arra, kergetnek a szelek.

Morvaország földje, Csehország fenyvese.

Szomorú magyarok könnyével van tele.

Mindkét ország földjét magyar könny áztatja.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta…

 

Sokan szétválottak szerető szülőktől,

Szerető testvértől, anya gyermekétől.

Szétkergette a sors idegen országba.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta.

Idegen népek közt, idegen országban,

Ne felejtsük testvér, hogy csak egy hazánk van…

 

Bízzatok testvérek, Isten adjon hitet.

Nehéz sorsotoknak elviseléséhez.

Gondoljunk a sorsunk jobb fordulására

Minden magyar kezét kulcsolja imára.

Bízó reménységgel tekintsünk az égre,

Buzgó imádsággal a jó Istent kérve.

Elégelje meg már a magyar szenvedést

Hisz mennyit szenvedett, s nem tudja hogy miért?

Szerető testvérek, meddig tarthat ez még,

Lesz-e még valaha szabad a Felvidék?

 

 

Két hónapi börtön járt ezért a versért a 17 éves leánynak!

 

Az "Ellopták az apám sírját" kezdetű gyönyörű szép nótát, ide kattintva hallgathatja  meg.

Patyi Károly: Hontalanok dala ide klikkelve hallgatható meg.

Felvidék himnusz

Varga B. Tamás - Felvidék könnyei (a Beneš-dekrétumok áldozatainak)

Magyar Kálvária 1945 - 1948 - Felvidék - kitelepítések

Tudjon meg többet az emléknapról.

 
« ElsőElőző1234567KövetkezőUtolsó »

4. oldal / 7