Tóth Árpád Emlékérem átadása

„Krisztus így szólott: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta imádással tudniillik), ott leszek én veletek! Ilyenformán szól a haza is: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta nemzeti lélekkel tudniillik), ott leszek én bennetek! Mert a hazának szent neve nem csatolja magát a föld porához (…) Emberek teszik a valóságos hazát, nem (…) halmok és térségek (…)” /Kölcsey Ferenc/

Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumalapító és Dr. Dürr Sándor a Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben 1975. március 1-én.

 Dr. Dürr Sándor a Múzeumbarátok Köre tagja kapta a 2019. évi Tóth Árpád Díjat

Az alapítók az idén Dr. Dürr Sándor ny. diplomata munkáját értékelték olyannak, hogy elismerésben részesüljön. Dürr Sándor igazi isaszegi lokálpatrióta, annak ellenére, hogy a szomszédságban, Pécelen született. Édesapja, nagyapja ott szabómesterkedett, nővére pedig dolgozott Isaszegen is, mint a ruházati bolt vezetője. Sándor már iskolásként találkozott isaszegi gyermekekkel is a helyi erdőtelepítésen, amelyet a szintén nálunk élő Szilárdi József kerületvezető erdész irányított. Középiskolás korában a Postaforgalmi Technikumból az isaszegi postára járt nyári gyakorlatra. A jogi egyetem elvégzése után 1971-től két évig Isaszegen állt munkába a nagyközségi tanácsnál, mint igazgatási csoportvezető. 1971-ben lett a Múzeumbarátok Körének tagja, 1973-ig az elnöke, később elnökségi tagja.

Ezt követően az iparban és a Közlekedési Minisztériumban töltött be tisztségeket. A rendszerváltáskor a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályára került. Közben több évig a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület alelnöke is volt. Külügy-minisztériumi köztisztviselőként Varsóban a nagykövetségen és Krakkóban a főkonzulátuson teljesített külszolgálatot, konzuli beosztásban.

A lengyel történelemmel és kultúrával 1972-ben, Isaszegen került kapcsolatba. Ebben az időben derült ki, hogy az 1849. április 6-i csatában Józef  Wysocki ezredes parancsnoksága alatt részt vett a Lengyel Légió is. Id. Szathmáry Zoltánnal és Domszky Pállal ekkor kezdték el szervezni Isaszegen a „Magyar-Lengyel Történelmi Napokat”. Kezdeményezésükre került a légióra emlékező emléktábla a mai városháza és a református templom falára, felépült az ismeretlen lengyel katona síremléke a Katonapallagon és emeltek Wysocki-szobrot a fővárosi Múzeumkertben. A szocializmus évtizedeiben deformálódtak magyar-lengyel kapcsolataink is. A rendszerváltozás után Sándorék igyekeztek újra föléleszteni a régi barátság szellemét: Szatmáry Zoltán, Hajdú József és a Múzeumbaráti Kör vezetői mellett ő is résztvevője és szervezője volt az isaszegi rendezvényeknek.

Dürr Sándor Lengyelországot népszerűsítő előadása, a Falumúzeumban a Zöld Szíves Szakkör tagjai részére 1990-es évek vége. A lengyel mindennapok legnépszerűbb levesét, a Barszcz (Barscs) is megkóstolhatták a gyerekek.

Diplomataként sem feledkezett meg Isaszegről: a település jó hírnevét folyamatosan terjesztette Lengyelországban, közbenjárására 2000-ben és máskor az isaszegi gyermekeink is képviselhették hazánkat lengyelországi rendezvényeken. Első varsói magyar konzulként az ő nevéhez fűződik annak a kezdeményezése, hogy Divéky Adorján történész, varsói és debreceni egyetemi tanár nevét vegye fel a lengyel főváros hétvégi magyar iskolája.

Dr. Dürr Sándor konzulként,1993-ban Varsóból  történelmi konferenciát szervezett az isaszegi Öregtemplomban, „Együtt a szabadságért 1848-49” címmel neves magyar és lengyel történészeket, polonistákat bevonva. Az akkori polgármester Dr. Tóthné Pacs Vera Asszony messzemenően segítette, támogatta a kezdeményezését.

A fenti érdemek alapján a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör 2019-ben a márciusban 75. életévét betöltött Dr. Dürr Sándor úr közel öt évtizedes teljesítményét ismerte el Tóth Árpád emlékéremmel.

Dr. v. Székely András Bertalan, 2019. április 12-i letölthető laudációja.

Fotók: Falumúzeum Fotótára