Isaszegi Falumúzeum

Áldott Pünkösdi Ünnepeket!

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Ma vagyon piros pünkösd napja II.

„Piros pünkösd’ rózsa, kihajlott az útra”

A Pünkösd – a Húsvét és a Karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve, a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Piros pünkösd napján,
mikor gyümölcs érik,
életed kalászát
angyalszemek nézik.
Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.
Piros pünkösd napján
az Úr keres téged,
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.
Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.
(Piován Győző)

Jeles napok – Pünkösd  

Pünkösdi hagyományok

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a falumúzeum a Pünkösdi ünnepek alatt ZÁRVA tart.

A rendezvény letölthető plakátja

Az Isaszegi Művelődési Ház csapata Szilasi Balázs igazgató úrral és a Csata Néptáncegyüttes Stéger Dániel művészeti vezetővel és a támogatóikkal szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt 2026. május 30-án (szombaton) 16:30 órától a múzeumkertben zajló közösségi Májusfa kitáncolásra és Májusfa döntésre a múzeumkertbe, valamint az azt megelőző és az azt követő valamennyi programra. A szép időt megrendeltük, a jó hangulatról gondoskodunk. Az 1980-as évek közepétől -e szép néphagyományt még a régi Művelődési Ház igazgatója, Fejéregyházi László és munkatársai, valamint a „Csatások” élesztették újjá. Köszönjük nekik! A néphagyományt a mai napig őrzi Isaszeg. Az akkori idős emberek meséltek egykor Laci bácsiéknak e jeles népszokás megünnepléséről, történetéről. Tehát kicsiket és nagyokat egyaránt szívvel-lélekkel várunk hagyományőrző programunkra! Külön köszönjük, hogy ismét alkalmasnak találták a Szervezők a népszokás bemutatására, megelevenítésére a szépen gondozott múzeumkertünket!

Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat új időszaki tárlatunk megtekintésére. A kiállítás a múzeum nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg. Kérjük ajánlja programunkat ismerőseinek, barátainak is. Köszönjük!

A tárlatot Szmolicza József gyűjteménykezelő készítette.

Isaszegi lakodalmas javított fényképe

Sorozatunkban ezúttal olyan képet választottunk mely kapcsolódik korábbi bejegyzésünkhöz, az Isaszegi Történelmi Napok 65 évvel ezelőtti megrendezéséhez. Az igen gazdag programkínálat között szerepelt a régi Művelődési Házban megrendezett Isaszegi lakodalmas előadás is, melynek szereplői láthatók a Művelődési Ház hátsó udvarán. Egyébként az egykori Juni-féle vendéglőből 1950-ben hozták létre a Kultúra Házát vagyis a Művelődési Otthont. A régi épület kis színpaddal is rendelkezett ott került bemutatásra 1961. április 3-án (hétfőn) 17:30 órai kezdettel Néprajzi-est keretén belül az isaszegi lakodalmas. Az isaszegi erdőgazdaság dolgozóinak eredeti gyűjtése alapján. A műsort 8 forint belépődíj ellenében lehetett megtekinteni. Az előadásnak óriási sikere volt, oly annyira, hogy nemcsak Isaszegen került bemutatásra több alkalommal is, hanem a környező településeken is pl. Pécelen, Gödöllőn, Dányon, Zsámbokon, stb. Érdekessége volt a lakodalmasnak, hogy a menyasszonyt alakító Kiss Anna és a vőlegény szerepét eljátszó Tesánszky Mihály egymásba szerettek és később valóban házasságot kötöttek.

A táncokat betanította: Ónodi András
Kísérte: Vidák Károly és népi zenekara
Rendezői voltak: Kiss Antal és Rajta Józsefné
Az összekötő szöveget Szabó Péter mondta

Ecseri Pál	Ecseri Pálné
Erki Béláné	Gyöngyösi Mihályné
Hajdú István	Hajdú József
Hajdú Józsefné	Heksz Jánosné
Kapás Margit	Kiss Anna
Kiszel Margit	Kővágó Pál
Malina Józsefné	Molnár Mária
Onodi András	Palánkai Györgyné
Pálinkás István	Rajta István
Rajta József	Seres József
Szabaczki Józsefné	Szabó István
Szabó Istvánné	Szalai Gyula
Szmolicza Mihályné	Tesánszky Mihály
	Zsoldos János

Bori és dalmadi Dalmady Győző (Kolta, Komárom vm. 1836. febr. 11. – Budapest, 1916. jún. 30.): költő. 1853–57 között a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője volt. 1861-ben Pest vm, aljegyzője, 1870-től főjegyzője, 1872–1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1866-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1905-ben mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. A 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. Lírájában – a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett – fontos szerepet tölt be a katolikus szellemű vallásosság. Számos jogi és árvaügyi cikket is írt. A 19. sz. utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. Első verse Koszorú című (anyja sírjára) a Szikszói lapokban jelent meg 1853-ban.

Munkái:

1. Költemények. Pest, 1862.
2. Szerelem. Költemények. U. ott. 1863.
3. Dalmady összes költeményei 1857-1875. Budapest, 1876.
4. Hazafias költemények 1856-1894, Budapest, Athenaeum Rt; 1894.

Számunkra azért is fontos megemlékeznünk Dalmady Győző költőről, mivel ő volt az aki örök emléket állított a Katonapallagon nyugvó ’48-as hősöknek. Ugyanúgy mint ahogy Jókai Mór nagy regényírónk is örök emléket állított a Kőszívű ember fiai című regényében a győztes isaszegi csata hőseinek. Ahogyan egykor Marcsányi István kántortanító nevezte a Katonapallagon az erdő lombjai alatt nyugvó ismeretlen honvédeket, a Névtelen félisteneket! Dalmady Hazafias költemények 1856-1894 című kötetében jelentette meg először az 1880-1890 között írt a Honvédsírok az isaszegi erdőben c. versét. A költő verseiből a haza szeretete és a magyarság érzése szól felénk, a sóhaj, és a panasz egyszerű hangjával, a bizalom, a hit, a kegyelet és a lelkesedés, a büszkeség és a dac bátrabb szavával, itt-ott a harag és a gúny kitöréseivel.

65. évvel ezelőtt rendezték meg az első Isaszegi Történelmi Napokat

2026. május 6-án érkezett meg az a kiadvány, melyet a szegedi Antikváriumból rendeltünk meg a múzeum Szakkönyvtára számára. A kis 16. oldalas A/5 formátumú programfüzet igen részletesen tájékoztat bennünket a 65 évvel ezelőtti eseményekről, az első Isaszegi Történelmi Napok megrendezéséről. Isaszeg lakói – kicsik és nagyok egyaránt – a mai napig jogosan büszkék az 1849. április 6-án lezajlott győztes isaszegi csatára. Bár akkor 1961-ben a pártállami rendszerben nehéz volt mindezt megvalósítani, de közös összefogással és akarattal sikerült mindezt elérniük. Nem utolsó sorban sokat köszönhetünk a kezdeményezőnek Szathmáry Zoltán (1901-1989) helytörténeti kutatónak, a Falumúzeum alapítójának. Sikerült ennek a nemes ügynek megnyernie az akkori Hazafias Népfront vezetőségét, Bodrogi András tanácselnököt és Meleghegyi Sándort a Művelődési Ház igazgatóját és másokat. Ma természetes, hogy az ITN keretében emlékezünk meg a szabadságharc egyik legnagyobb győztes csatájáról. Az 1960-as évek elején ennek megszervezése igazi kihívás volt. Most lapozzunk bele a kedves kis kiadványba és nézzük meg mi-minden is szerepelt az 1961. április 2-4-ig tartó program kínálatban. Többek között ünnepi Tanácsülés, helytörténeti kiállítás, bélyegkiállítás, Dísznövény-, járási fotó-, néprajzi és helyiipari kiállítás, magyar nóta és operett-est, túravezetés a ’48-as emlékhelyekre, Isaszegi lakodalmas bemutatója, Locsoló-bál, filmvetítések a Petőfi Sándor Filmszínházban, jubileumi díszhangverseny színesítették a programokat és a füzet végén még Isaszeg rövid történetét is ismertették a szerkesztők. Elmondhatjuk, hogy 65. évvel ezelőtt megrendezett Isaszegi Történelmi Napok igen gazdag programokat kínált a helyi lakosság és az Isaszegre érkező vendégek számára. Le a kalappal a Szervezők előtt! Megcselekedték amit, meg lehetett. Adott lehetőségekkel, adott pénzügyi (szűkös) keretek között, annál nagyobb összefogással és szeretettel hozták létre az első Isaszegi Történelmi Napok rendezvényt. A programfüzet elkészítése és kiadása példaértékű!

Boldog Anyák Napját kívánunk!

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Twist Olivér Kórus – Anyácska

Twist Olivér Kórus – Mammy Blue

Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető

Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.

Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!

Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …

Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!

Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

2026. május 1-re nagy örömünkre – szép hagyományt folytatva – közösségi Májusfát állítottak a múzeumkertben is az Isaszegi Csata Néptáncegyüttes, a Csatangoló Néptáncegyüttes és a Városüzemeltető Kft. tagjai. Májusfát állítottak még a Szlovák (magán) Tájháznál valamint az Isaszegi Művelődési Ház előtt. A Májusfa kitáncolására, a májusfa kidöntésére 2026. május 30-án (szombaton) hagyományőrző program keretében kerül sor. Köszönet a Szervezőknek, Köszönet mindenkinek értékőrző munkájához! A részletes programot később közöljük.

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2026. május 1-én (pénteken) 10:00 – 16:00 között tart nyitva. Május 2-án (szombaton) a szokásos rend szerint fogadjuk vendégeinket (14:00 – 18:00). A múzeum 2026. május 4-én (hétfőn) és május 5-én (kedden) ZÁRVA tart. Nyitás május 6-án (szerdán) a szokásos rend szerint.

„Őseink viselete”
Magyar Népviselet Napja
2026. április 24.

Időszaki kiállítás

„Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” /Wass Albert/

Népviselet Napján nem csak egy ruhadarabról emlékezünk meg, hanem arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, és mi tart össze minket – akár itthon, akár a világ bármely pontján élünk. 

Ez a nap lehetőség arra, hogy újra láthatóvá tegyük a hagyományainkat. Nem vitrinbe zárva, hanem élő módon – az utcán, a közösségben, az iskolában, a táncteremben. Egy nap, amikor büszkén vállalhatjuk az örökségünket, és megmutathatjuk: a múlt nem teher, hanem erőforrás. 

Ráadásul egy ilyen nap közösséget épít. Összekapcsol generációkat, falvakat és városokat, határon innen és túl. Mert a népviselet sokféle – de az üzenete egy: összetartozunk. És ezt a mai világban fontosabb kimondani, mint valaha. 

A Népviselet Napja egy olyan, immáron tíz éve futó, évről évre meghirdetett kezdeményezés, amelynek célja, hogy népszerűsítse, bemutassa a magyar népviseleti kultúrát.

2015-ben indult a kezdeményezés, hogy legyen a népviseletnek is egy napja. Április 24-én mutassuk meg, milyen gyönyörű viseleteink vannak.  Hrágyel Dóra pedagógus ötlete nyomán az „Egy nap népviseletben” című kezdeményezésből nőtte ki magát és vált nemzetközivé a népviselet napja, amelyhez napjainkban évről évre egyre többen csatlakoznak a világ minden tájáról.

Célja, hogy megmutassa határon innen és túl, hogy milyen gyönyörű népviseletek léteznek. Az ünnep kezdeményezőinek örömére egyre több magánszemély és intézmény csatlakozik évről-évre az eseményhez, így színesítve ezt a tavaszi napot. E nap küldetése, hogy „felhívjuk a figyelmet a népviseletek szépségére, változatosságára, közös értékeinkre.”

Ebből az alkalomból új időszaki tárlatot készítettünk „Őseink viselete” címmel. Az archív fotó másolatokon és eredeti hímzett textíliákon keresztül igyekszünk bemutatni a szívet-lelket gyönyörködtető isaszegi viselet ruhadarabjait (fejkendő, pruszlik, csepec, zsebkendő, stb.). Szeretettel ajánljuk új időszaki tárlatunkat látogatóink figyelmébe!

Hordozni a múltat, jelent és a jövőt

A népviselet tartást ad, a népviselet kapaszkodót ad, hiszen ott van benne a múlt, és ha magunkra öltjük , akkor a jelen és a jövőnk is. Meg kell mutatni másoknak is, hogy mennyi történet és szépség rejtőzik egy – egy darabban, és büszkén, örömmel kell viselni.

A hagyományőrzés, a hagyományápolás jeles képviselői városunkban:

Isaszegi Csata Néptáncegyüttes

Isaszegi Csatangoló Hagyományőrző Néptáncegyüttes

Isaszegi Asszonykórus

Az időszaki kiállítás letölthető plakátja

Ezúton mondunk köszönetet az Isaszegi Múzeumbarátok Körének az „Őseink viselete” című időszaki kiállítás megvalósításához nyújtott anyagi támogatásért! Ennek köszönhetően 6 db 70x100x0,5 cm-es habkartont, 1 db 400 ml ragasztó spray-t és 25 db NIELSEN típ. közepes képakasztót rendeltünk 33.445 ,-Ft értékben + postaköltség (5.275,-Ft) valamint vásároltunk 4 db kétoldalas ragasztószalagot 2.840,-Ft (48mm/10 m) összegben.