Ez alkalomból az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 70. évfordulójához közeledve a 15. évvel ezelőtt készült fotók közül válogattunk. 2011-ben az ’56-os városi ünnepség meghívott előadója Konrád Sutarski (Poznań, 1934 – ) lengyel származású költő, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára alapító igazgatója volt, aki a Szobor-hegyen az ünnepi beszédet tartotta. Majd az ünnepi műsor és a koszorúzások után megtekintette a Falumúzeumunkat is, ahol lehetőség adódott Sutarski úrral személyesen is találkozni, beszélgetni. Számunkra kedves emléket idézünk meg olvasóink számára. Az ez évben 92 éves dr. Sutarski Konrád úrnak, ezúton is nagyon jó egészséget kívánunk!
„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem…” (Bibó István, 1956.)
„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (…) A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”
„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
John F. Kennedy (1960)
A TIME Magazin 1957. januári számának címlapja az „Év embere” a magyar szabadságharcos képével jelent meg.
A Bem-tér 1956. október 23-án lengyel és magyar zászlókkal. Forrás Fortepan/Faragó György
„Minden magyar együtt halad, követjük a lengyel utat!”
Amikor a műegyetemisták minket, középiskolásokat is hívtak a lengyel szolidaritási nagygyűlésre, teljesen természetes volt, hogy a Bem-szoborhoz megyünk. S mivel közös volt az ellenségünk, ugyanolyan természetes volt, hogy a nagygyűlésen a tüntetők feje fölött a magyar zászlók mellett lengyel zászlók is lengedeztek. Úgy emlékszem, az első napokban ez volt a legnépszerűbb jelmondat: „Minden magyar együtt halad, követjük a lengyel utat!”
/Engelmayer Ákos Magyarország rendszerváltás utáni első varsói nagykövete, visszaemlékezése, 2006./
„A magyar forradalom október 23-án tört ki. Igaz, egy nappal korábban egyetemistáink, Magyarországon elsőként dobva kesztyűt a hatalom elé, követelések hosszú listájával léptek fel. Bizonyára minden történész megerősíti azt, hogy a lengyelországi események elősegítették a magyar forradalom kitörését. Én is ott voltam a Bem-szobornál. Micsoda hangulat volt ott, amikor tízes sorokban, egymást karonfogva, megérkeztek a nagygyűlésre a műegyetemisták. Óriási szimbolikus jelentősége volt annak, hogy mindez egy lengyel hős szobra előtt zajlott. (Bem-tér, 1956. október 22.)
/Göncz Árpád (1922-2015) köztársasági elnök visszaemlékezése, 2006./
„A lengyel események akkor különösen megdobogtatták a szívünket. Tudtuk, mi történt Lengyelországban nyáron, Poznanbań, s úgy éreztük, mi sem maradhatunk le, nekünk is meg kell mozdulnunk. Ez volt a fő indítóok, bár a magyarországi helyzet is számos okot szolgáltatott ahhoz, hogy emberek az utcára menjenek.”
/Fónay Jenő (1926-2017) a POFOSZ volt elnöke visszaemlékezése, 2006./
„Lengyelország 1956 októberében 800 liter vért küldött a spontán véradó akciók után. A lengyel államfő hangsúlyozta, rendkívül hálás azért, „hogy a magyarok a lengyel vért elfogadták, a lengyelek pedig ma nagyon büszkék arra, hogy az ’56-os hősök unokáinak ereiben mintegy szimbolikusan, lengyel vér is csörgedezik”. Részlet Andrzej Dudalengyel államfő 2016-ban Budapesten elmondott ünnepi beszédéből.
13 év – ennyit élt Romek Strzalkowski, az 1956-os „Poznai Június” legfiatalabb áldozata. 13 perc – ennyi időn keresztül haldoklott az akasztófán Mansfeld Péter, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlások legfiatalabb áldozata.
Grzegorz Łubczyk és Marek Maldis a TVP Polonia „13 év, 13 perc” című dokumentumfilmjének, valamint az azonos című könyvnek a szerzői ennek a két rendkívüli fiúnak a tragikus sorsát mutatják be. A két kis hős örökre beírta magát a poznańi és a budapesti megmozdulások legendáriumába. Mansfeld Péter nevét a lengyelországi Poznańban utca és emléktábla őrzi, Magyarországon pedig Miskolcon egy teret neveztek el Romek Strzalkowskiról. A könyvet és a DVD-t Joanna Stempinska budapesti lengyel nagykövetasszony ajándékozta múzeumunknak 2007-ben, isaszegi látogatása alkalmából. Grzegorz Łubczyk volt budapesti lengyel nagykövet több alkalommal is járt Isaszegen. A Többszólamú Magyarország (Wielogłos Węgierski ) című könyvében (magyar és lengyel nyelven is megjelent) több isaszegi lengyel baráttal is riportot készített (Szathmáry Zoltán, Szikszai János, Dr. Dürr Sándor és mások)
Adam Sikorski: Ballada ’56
/részlet/
Vajh’ ki érti meg sokszor a sorsot Ha a Történelem hív – Itt és Most Soha senki nem születik hősnek Nem tervezi a dicső halált
Któż to pojmie jej dziwną naturę Gdy Historia mówi – Tu i Teraz Nikt nie myśli będę bohaterem Nie planuje jak pięknie umierać
Logikádnak ki mondana ellent pontokat kötsz a térképen össze véres betűkkel lejegyzed Poznań és rögtön melléírod Budapest
Któż się z twoją logiką upora Spinasz punkty odlege na mapie Pisząc krwawą literą „Poznań” Zaraz obok dodajesz „Budapeszt”
Alkotó élet lett volna a részed Ávós pincékbe lökött a sorsod Világ nem sírt hazudott az újság „…véletlen lelőttek egy gyereket…”
Gyermek-lárma Felnőtt dühvé árad Idő múlása nem másít meg semmit Így hát kötél jár ennek a srácnak Mert lerombolta börtön falát
Hazám a férfiak vajh’ merre vannak Gyerekeket a vérpadra küldöd Szabad Magyarország csupán néhány utca Függetlenség néhány órányi csak Fordította: Cséby Géza 2006 májusában
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. október 13-án (kedden) technikai okok miatt ZÁRVA tart! Nyitás 2026. október 14-én (szerdán) a szokásos rend szerint. Szíves megértésüket köszönjük!
Aradi Vértanúk Emléknapja – Nemzeti Gyásznap 1849. október 6.
„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!„ Turin, September 20. 1890. Kossuth Lajos
Thorma János: Az aradi vértanúk (Október hatodika) Mérete: 126 x 76 (Olajnyomat). Kép mérete: 100 x 50 cm. Hatházi Anna Isaszeg – Ilkamajor ajándéka, 2013. 02. 21. Gy. sz.: T-3/2013.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a Magyar Kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.
A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány a kivégzés előtti éjjelen egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát és súlyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. (Az akasztásnak akkoriban becstelenítő jellege volt, jobbára köztörvényeseknél alkalmazták.) Ezek után nem lehetett felakasztani, de az ítéletet végre kellett hajtani, ezért a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta – a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra „kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban 1890-ben felavatott, 1925-ben lebontott, majd 2004-ben újra felállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.
Bellóni László: A tizenhárom aradi vértanú festményéről színes olajnyomat. A szöveg mezőben Kossuth idézettel. Restaurálva 2002-ben. Restaurálta: Szabó Maya (Budapest) papír restaurátor. Kép mérete: 65 x 53 cm
Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (a költő Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy azért nem került a kivégzőosztag elé, mert megtébolyodott, ő 1850 februárjában halt meg a várbörtönben. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – a távollétükben, jelképesen – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut. Forrás: vajma.info
Az aradi gyásznap emlékét egy nóta is őrzi, amely az egész magyar nyelvterületen elterjedt, számos formája ismert.
„Odalip az akasztófa közelébe, Megöleli, megcsókolja keservibe, Isten hozzád szabadságom keresztfája. Érted halok, meg hazámért, nem hiába!”
Az aradi vértanúk /részlet/
S ők élni fognak, élni mindörökkön, Szent lesz, örökké szent a sírgödör, A míg az eszmény ki nem hal e földön, Míg magyar szellem még magasba tör, Az igét melyért éltet áldozának, Szívébe írták az egész hazának, Utódtól fogja hű utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni. (Palágyi Lajos)
Kossuth Lajos fonográfba mondott beszédének saját kezű leirata. – Az aradi vértanúk emlékművének felavatása alkalmából. OSZK Kézirattár, Analecta 11.498 Forrás: https://kossuthhangja.oszk.hu/html/kepek/kossuth_irasa_analekta_11498_a_nagy.jpg
Szeptember 15-i héten a múzeum Konica Minolta Bizhub C220 típusú fénymásológépe egy hiba miatt leállt. A hiba oka, az volt, hogy a festékhulladék tartály megtelt, ezért a berendezés nem működött addig, míg a cserét el nem végezzük. Mivel sokasodtak a munkáink mielőbb működtetni akartuk a fénymásológépet. Mint mindig, mikor baj van a Múzeumbaráti Kör gyors segítségére számíthattunk. Hamar megérkezett a megrendelt új festékhulladék tartály és a csere után tökéletesen működik a berendezés. Így már elkészíthettük Szatmáry Zoltán a Múzeumbaráti Kör volt elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke részére a képes megemlékezésünket, melyet temetése napjára készítettünk el (az állandó kiállításban). Továbbá a szeptember 26-i Családi Szüreti programhoz kapcsolódó, a régi szüreti felvonulások hangulatát megidőző tablós kiállításunkat is.
Köszönjük a Körnek az anyagi támogatást (12.000,-Ft)!
Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. szeptember 29-én (kedden) szabadság miatt ZÁRVA tart! Nyitás szeptember 30-án (szerdán) a szokásos rend szerint.
Fájó szívvel búcsúzunk Szatmáry Zoltántól a Múzeumbarátok Köre volt elnökétől (1992-2016) és örökös tiszteletbeli elnökétől.
Temetése napján (2026. szeptember 23-án 15:00) a múzeum kiállítótermében egy asztalon berendezett mini kiállítással (fotókkal, emléktárgyakkal) búcsúzunk drága Zoli bácsitól. Köszönjük a Múzeumbaráti Kör életében kifejtett fáradságos munkáját. Köszönjük, hogy a Kör elnökeként, a múzeumalapító édesapa szellemiségét folytatva támogattad kis múzeumunk munkáját is.
Kedves Zoli bácsi!
Nyugodjál békében, a Teremtő kísérjen utolsó utadon!
Szatmáry Zoltán emlékét szeretettel megőrizzük!
Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a falumúzeum
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. (Juhász Gyula)
A ravatalnál elmondott búcsú beszéd szövege. Elmondta Pongrácz Gabriella a Múzeumbaráti Kör tagja, ny. Művelődési Ház és Múzeum igazgató.
Szeptember 20-án, vasárnap ismét Isaszegre érkezik a Veterán Kerékpártúra!
Az Adler Sport Club és az Alsórákosi Civil Egyesület idén is megrendezi a hagyománnyá vált veterán kerékpáros túrát Budapestről Gödöllőre, az első velocipéd túra (1881) emlékére, melynek keretén belül fantasztikus kerékpár- és autócsodák láthatók vasárnap kora délután a Falumúzeumnál (kerékpárok) és a Tornacsarnok parkolójában (automobilok).
A túra menetrendje:
8:00 – Vajdahunyad-vár 8:45-9:00 – XIV. ker Olajág idősek otthona 9:45-10:00 – XVI. ker Erzsébetligeti uszoda 10:50-11:20 – XVII. ker Rákoskeresztúr – Rákosmente Fő tér 12:10-12:30 – Pécel, Topolyosi Sportpálya
13:30-13:50 – Isaszeg, Falumúzeum
15:00-16:00 – Gödöllői Királyi Kastély
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Veterán kerékpáros túrázók első alkalommal érkeznek Isaszegre, a Falumúzeumnál megtartott rövid pihenőjükre 2026. 09. 6-án Fotók: Szmolicza József
