
Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat új időszaki tárlatunk megtekintésére. A kiállítás a múzeum nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg. Kérjük ajánlja programunkat ismerőseinek, barátainak is. Köszönjük!
Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum)

Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat új időszaki tárlatunk megtekintésére. A kiállítás a múzeum nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg. Kérjük ajánlja programunkat ismerőseinek, barátainak is. Köszönjük!
Isaszegi lakodalmas javított fényképe

Sorozatunkban ezúttal olyan képet választottunk mely kapcsolódik korábbi bejegyzésünkhöz, az Isaszegi Történelmi Napok 65 évvel ezelőtti megrendezéséhez. Az igen gazdag programkínálat között szerepelt a régi Művelődési Házban megrendezett Isaszegi lakodalmas előadás is, melynek szereplői láthatók a Művelődési Ház hátsó udvarán. Egyébként az egykori Juni-féle vendéglőből 1950-ben hozták létre a Kultúra Házát vagyis a Művelődési Otthont. A régi épület kis színpaddal is rendelkezett ott került bemutatásra 1961. április 3-án (hétfőn) 17:30 órai kezdettel Néprajzi-est keretén belül az isaszegi lakodalmas. Az isaszegi erdőgazdaság dolgozóinak eredeti gyűjtése alapján. A műsort 8 forint belépődíj ellenében lehetett megtekinteni. Az előadásnak óriási sikere volt, oly annyira, hogy nemcsak Isaszegen került bemutatásra több alkalommal is, hanem a környező településeken is pl. Pécelen, Gödöllőn, Dányon, Zsámbokon, stb.
A táncokat betanította: Ónodi András
Kísérte: Vidák Károly és népi zenekara
Rendezői voltak: Kiss Antal és Rajta Józsefné
Az összekötő szöveget Szabó Péter mondta
| Ecseri Pál | Ecseri Pálné |
| Erki Béláné | Gyöngyösi Mihályné |
| Hajdú István | Hajdú József |
| Hajdú Józsefné | Heksz Jánosné |
| Kapás Margit | Kiss Anna |
| Kiszel Margit | Kővágó Pál |
| Malina Józsefné | Molnár Mária |
| Onodi András | Palánkai Györgyné |
| Pálinkás István | Rajta István |
| Rajta József | Seres József |
| Szabaczki Józsefné | Szabó István |
| Szabó Istvánné | Szalai Gyula |
| Szmolicza Mihályné | Tesánszky Mihály |
| Zsoldos János |


Bori és dalmadi Dalmady Győző (Kolta, Komárom vm. 1836. febr. 11. – Budapest, 1916. jún. 30.): költő. 1853–57 között a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője volt. 1861-ben Pest vm, aljegyzője, 1870-től főjegyzője, 1872–1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1866-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1905-ben mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. A 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. Lírájában – a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett – fontos szerepet tölt be a katolikus szellemű vallásosság. Számos jogi és árvaügyi cikket is írt. A 19. sz. utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. Első verse Koszorú című (anyja sírjára) a Szikszói lapokban jelent meg 1853-ban.
Munkái:
Számunkra azért is fontos megemlékeznünk Dalmady Győző költőről, mivel ő volt az aki örök emléket állított a Katonapallagon nyugvó ’48-as hősöknek. Ugyanúgy mint ahogy Jókai Mór nagy regényírónk is örök emléket állított a Kőszívű ember fiai című regényében a győztes isaszegi csata hőseinek. Ahogyan egykor Marcsányi István kántortanító nevezte a Katonapallagon az erdő lombjai alatt nyugvó ismeretlen honvédeket, a Névtelen félisteneket! Dalmady Hazafias költemények 1856-1894 című kötetében jelentette meg először az 1880-1890 között írt a Honvédsírok az isaszegi erdőben c. versét. A költő verseiből a haza szeretete és a magyarság érzése szól felénk, a sóhaj, és a panasz egyszerű hangjával, a bizalom, a hit, a kegyelet és a lelkesedés, a büszkeség és a dac bátrabb szavával, itt-ott a harag és a gúny kitöréseivel.






65. évvel ezelőtt rendezték meg az első Isaszegi Történelmi Napokat

2026. május 6-án érkezett meg az a kiadvány, melyet a szegedi Antikváriumból rendeltünk meg a múzeum Szakkönyvtára számára. A kis 16. oldalas A/5 formátumú programfüzet igen részletesen tájékoztat bennünket a 65 évvel ezelőtti eseményekről, az első Isaszegi Történelmi Napok megrendezéséről. Isaszeg lakói – kicsik és nagyok egyaránt – a mai napig jogosan büszkék az 1849. április 6-án lezajlott győztes isaszegi csatára. Bár akkor 1961-ben a pártállami rendszerben nehéz volt mindezt megvalósítani, de közös összefogással és akarattal sikerült mindezt elérniük. Nem utolsó sorban sokat köszönhetünk a kezdeményezőnek Szathmáry Zoltán (1901-1989) helytörténeti kutatónak, a Falumúzeum alapítójának. Sikerült ennek a nemes ügynek megnyernie az akkori Hazafias Népfront vezetőségét, Bodrogi András tanácselnököt és Meleghegyi Sándort a Művelődési Ház igazgatóját és másokat. Ma természetes, hogy az ITN keretében emlékezünk meg a szabadságharc egyik legnagyobb győztes csatájáról. Az 1960-as évek elején ennek megszervezése igazi kihívás volt. Most lapozzunk bele a kedves kis kiadványba és nézzük meg mi-minden is szerepelt az 1961. április 2-4-ig tartó program kínálatban. Többek között ünnepi Tanácsülés, helytörténeti kiállítás, bélyegkiállítás, Dísznövény-, járási fotó-, néprajzi és helyiipari kiállítás, magyar nóta és operett-est, túravezetés a ’48-as emlékhelyekre, Isaszegi lakodalmas bemutatója, Locsoló-bál, filmvetítések a Petőfi Sándor Filmszínházban, jubileumi díszhangverseny színesítették a programokat és a füzet végén még Isaszeg rövid történetét is ismertették a szerkesztők. Elmondhatjuk, hogy 65. évvel ezelőtt megrendezett Isaszegi Történelmi Napok igen gazdag programokat kínált a helyi lakosság és az Isaszegre érkező vendégek számára. Le a kalappal a Szervezők előtt! Megcselekedték amit, meg lehetett. Adott lehetőségekkel, adott pénzügyi (szűkös) keretek között, annál nagyobb összefogással és szeretettel hozták létre az első Isaszegi Történelmi Napok rendezvényt. A programfüzet elkészítése és kiadása példaértékű!




Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
Twist Olivér Kórus – Mammy Blue
Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető
Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.
Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!
Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …
Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!
Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

2026. május 1-re nagy örömünkre – szép hagyományt folytatva – közösségi Májusfát állítottak a múzeumkertben is az Isaszegi Csata Néptáncegyüttes, a Csatangoló Néptáncegyüttes és a Városüzemeltető Kft. tagjai. Májusfát állítottak még a Szlovák (magán) Tájháznál valamint az Isaszegi Művelődési Ház előtt. A Májusfa kitáncolására, a májusfa kidöntésére 2026. május 30-án (szombaton) hagyományőrző program keretében kerül sor. Köszönet a Szervezőknek, Köszönet mindenkinek értékőrző munkájához! A részletes programot később közöljük.


Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2026. május 1-én (pénteken) 10:00 – 16:00 között tart nyitva. Május 2-án (szombaton) a szokásos rend szerint fogadjuk vendégeinket (14:00 – 18:00). A múzeum 2026. május 4-én (hétfőn) és május 5-én (kedden) ZÁRVA tart. Nyitás május 6-án (szerdán) a szokásos rend szerint.
„Őseink viselete”
Magyar Népviselet Napja
2026. április 24.
Időszaki kiállítás

„Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” /Wass Albert/
Népviselet Napján nem csak egy ruhadarabról emlékezünk meg, hanem arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, és mi tart össze minket – akár itthon, akár a világ bármely pontján élünk.
Ez a nap lehetőség arra, hogy újra láthatóvá tegyük a hagyományainkat. Nem vitrinbe zárva, hanem élő módon – az utcán, a közösségben, az iskolában, a táncteremben. Egy nap, amikor büszkén vállalhatjuk az örökségünket, és megmutathatjuk: a múlt nem teher, hanem erőforrás.
Ráadásul egy ilyen nap közösséget épít. Összekapcsol generációkat, falvakat és városokat, határon innen és túl. Mert a népviselet sokféle – de az üzenete egy: összetartozunk. És ezt a mai világban fontosabb kimondani, mint valaha.
A Népviselet Napja egy olyan, immáron tíz éve futó, évről évre meghirdetett kezdeményezés, amelynek célja, hogy népszerűsítse, bemutassa a magyar népviseleti kultúrát.

2015-ben indult a kezdeményezés, hogy legyen a népviseletnek is egy napja. Április 24-én mutassuk meg, milyen gyönyörű viseleteink vannak. Hrágyel Dóra pedagógus ötlete nyomán az „Egy nap népviseletben” című kezdeményezésből nőtte ki magát és vált nemzetközivé a népviselet napja, amelyhez napjainkban évről évre egyre többen csatlakoznak a világ minden tájáról.
Célja, hogy megmutassa határon innen és túl, hogy milyen gyönyörű népviseletek léteznek. Az ünnep kezdeményezőinek örömére egyre több magánszemély és intézmény csatlakozik évről-évre az eseményhez, így színesítve ezt a tavaszi napot. E nap küldetése, hogy „felhívjuk a figyelmet a népviseletek szépségére, változatosságára, közös értékeinkre.”


Ebből az alkalomból új időszaki tárlatot készítettünk „Őseink viselete” címmel. Az archív fotó másolatokon és eredeti hímzett textíliákon keresztül igyekszünk bemutatni a szívet-lelket gyönyörködtető isaszegi viselet ruhadarabjait (fejkendő, pruszlik, csepec, zsebkendő, stb.). Szeretettel ajánljuk új időszaki tárlatunkat látogatóink figyelmébe!

Hordozni a múltat, jelent és a jövőt
A népviselet tartást ad, a népviselet kapaszkodót ad, hiszen ott van benne a múlt, és ha magunkra öltjük , akkor a jelen és a jövőnk is. Meg kell mutatni másoknak is, hogy mennyi történet és szépség rejtőzik egy – egy darabban, és büszkén, örömmel kell viselni.
A hagyományőrzés, a hagyományápolás jeles képviselői városunkban:
Isaszegi Csata Néptáncegyüttes



Isaszegi Csatangoló Hagyományőrző Néptáncegyüttes


Isaszegi Asszonykórus

Az időszaki kiállítás letölthető plakátja

Ezúton mondunk köszönetet az Isaszegi Múzeumbarátok Körének az „Őseink viselete” című időszaki kiállítás megvalósításához nyújtott anyagi támogatásért! Ennek köszönhetően 6 db 70x100x0,5 cm-es habkartont, 1 db 400 ml ragasztó spray-t és 25 db NIELSEN típ. közepes képakasztót rendeltünk 33.445 ,-Ft értékben + postaköltség (5.275,-Ft) valamint vásároltunk 4 db kétoldalas ragasztószalagot 2.840,-Ft (48mm/10 m) összegben.
M E G H Í V Ó

Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe az Isaszegi Fotós Egylet (IFE) jubileumi meghívóját. Az 5 éves évforduló alkalmából minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők 2026. április 24-én (pénteken) 18:00 órakor a Művelődési Házba tartandó ünnepségre. Fennállásuk alatt Dr. Székelyné Opre Mária vezetésével a lelkes csapat már számos bemutatkozáson van túl. Az egyesület egyik kezdeményezője Pongrácz Gabriella az Isaszegi Művelődési Ház ny. igazgatója volt. A művészi igénnyel készült fotókkal az Egylet tagjai nemcsak Isaszegen, de az ország több városában is bemutatták munkájuk gyümölcsét. A gyönyörű fotókon nemcsak Isaszeg szűkebb pátriájuk értékeit (hagyományait, népművészetét, műemlékeit, növény- és állatvilágát), hanem a város fontosabb eseményeit is megörökítették. A „Fotózás a pillanat művészete” – mondta egy neves fotóművész, és ebben teljesen igaza van. Kevesen tudják elképzelni, hogy mennyi időbe telik egy-egy kép elkészítése. A természetben „vadlesen” várakozva, vagy például egy színes festékcsepp lefotózása mennyi türelemmel is jár? Lehet ez egy fél nap, de lehet akár több nap is mire a fotósnak sikerül pont azt a pillanatot megörökítenie, amit ő megálmodott. Hányszor kattant el az exponálógomb, mire a tökéletes mű megszületett? És mindez nemcsak fényképezőgéptől függ! Nagyon jól tudjuk, hogy még a mai digitális világunkban is ezzel még a munkáknak nincs vége, az utómunkák elvégzése az amellyel a kép igazából elkészül. Egy -egy fénykép elkészítéséhez a fotósnak rengeteg türelemre, fantáziára, kreativitásra, kitartásra, megszállottságra és nagy adag szerencsére is szüksége van. De talán a legfontosabb a fényképezés szeretete mindegy, hogy azt az illető amatőr vagy profi szinten űzi. És számunkra a legnagyobb ajándék, hogy a fáradságos munkával elkészült fényképeket majd kiállításokon csodálhatjuk meg.
Kedves Marika Asszony! Kedves IFE tagok!
Köszönjük eddigi munkátokat! Köszönjük, hogy vagytok nekünk! Köszönjük, hogy varázslatos fényképeiteken keresztül csodálhatjuk szülővárosunk ritka természeti és kulturális kincseit. Köszönjük, hogy fényképeiteken keresztül – virtuálisan – bejárhatjuk a világ legszebb tájait is. Az 5 éves jubileumhoz ezúton is gratulálunk és bízunk benne, hogy még sok-sok 5 év termékeny alkotó munkája követi az eddigieket, mindannyiunk nagy örömére. Mindehhez sok sikert, jó egészséget, jó közösségi munkát, sok csodálatos fényképet, mindehhez sok türelmet kívánunk!
Kedves Kishegyes községből érkezett Fotós Barátaink!
Kívánjuk, hogy érezzétek jól magatokat Isaszegen, készítsetek városunkról minél több szép fényképet és majd hazaérve, mutassátok majd be a fotóitokon keresztül, hogy hol jártatok. Egy olyan helyen ahol 1849. április 6-án a Görgei vezette magyar fősereg fényes győzelmet aratott a császári ármádia felett. De Kishegyesen is található a temetőben egy szép ’48-as emlékmű, egy obeliszk, melynek elődjét előbb adták át a közönségnek, mint az isaszegit. 1887-ben került sor az ünnepélyes átadására. Majd a Trianoni döntés vesztese lett az emlékmű is. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy 1997-ben előkerült az egykori emlékmű talapzatáról megmentett négy eredeti emléktábla. 2000-től pedig az újonnan felavatott emlékmű büszkén hirdeti a Kishegyes közelében lezajlott győztes csata emlékét. 1849. július 14-én Guyon Richárd honvédtábornok vezetésével a magyar honvédek csúfos vereséget mértek a túlerőben lévő Jellasics irányította osztrák csapatokra. Ez az ütközet volt egyben a magyar szabadságharc utolsó győztes csatája is. Ebben az évben emlékezünk meg gróf Guyon Richárd tábornok halálának 170. évfordulójáról.
Fotós szeretettel:
Szmolicza József
„C” kategóriájú Működési engedéllyel
rendelkező Fotókör vezető

Kishegyesi emlék – 2018. szeptember 4. – Köszönet a családomnak a lehetőségért!








„Miért kellett érned ilyen véget?
Ostromoltam akkor Istent, s emberséget,
S követ gördítettek könyörgő szívemre.”
/Juhari István: Weisz Zsuzsika emlékére, részlet/

Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettókba zárása.
Az első gettókat Észak-kelet Magyarországon és Kárpátalján Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Mátészalka, Munkács, Nagyszőlős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső és Ungvár és településeken hozták létre. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén 1941-ben összesen 226 103 izraelita vallású személy élt, legtöbben a fővárosban: 184 453 fő.
Isaszegen 1941. évi népszámlálási adatok szerint 75 fő vallotta magát izraelita vallásúnak. Gödöllőn 1944 tavaszán hozzávetőleg 160 zsidó, illetve annak minősülő ember élt.
Mivel nem maradtak fenn dokumentumok a túlélők beszámolóiból rekonstruálható, hogyan zajlott a Gödöllői járás zsidóságának összegyűjtése és deportálása.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 1944. május 12-én kiadott 27.409/1944. számú rendelete szerint, a zsidó lakosság gettóba tömörítése a vármegye egész területén május második felében kezdődött el. A gettók felszámolása után a déli járások zsidóságát Kecskemétre, illetve Szegedre, az északiakét pedig Monorra, illetve Budakalász gyűjtőtáboraiba szállították. A Gödöllői járás zsidóságának összegyűjtése és deportálása Gödöllő és – Aszód, Rákosliget, Pécel kivételével – a beszámolók szerint június 12-én történt Deutsch Mór bankár házának udvarán, majd innen továbbszállították őket a hatvani cukorgyárban létesített túlzsúfolt gyűjtőtáborba, ahonnan 1944. június közepén indult a deportáló szerelvény Auschwitz-Birkenauba.
Isaszegről deportált zsidók névsora:
1944-ben deportált isaszegi zsidók névsora
Isaszegen a 75 fős zsidó lakosság nagyon jól élt együtt a magyarokkal, szlovákokkal, lengyelekkel és svábokkal. Szinte egy szimbiózisban éltek, egymásnak segítettek, községi rendezvényeken, színjátszó előadásokon szereplőként is részt vettek. Az isaszegi zsidó családok fakereskedéseket, szatócsboltokat, ital kiméréseket, vegyeskereskedéseket, pékséget működtettek, de képeslapkiadással is foglalkoztak. Sajnos nagyon kevesen élték túl a koncentrációs tábor borzalmait, de azoknak, akiknek sikerült hazájukba visszatérniük, újabb csapással kellett szembenézniük. Az 1944-ben a községházán leadott vagyontárgyaik – a front következtében – megsemmisültek, ingatlanjaikat államosították. Ennek következtében kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, Izraelben és Ausztráliában telepedtek le.

Sokáig visszajárt szülőfalujába Izraelből Steiner Tibi bácsi, aki haláláig minden évben felkereste az isaszegi zsidó temetőben nyugvó szüleinek a sírját. Tibi bácsi családja működtette 1945 előtt, a Rákóczi úton lévő pékséget, amely saját tulajdonuk volt. Ebben az épületben működött több éven át egy ostyakészítő üzem is. A régi épületet elbontották már, új ház áll a helyén. Sokat beszélgettem Tibi bácsival amikor Isaszegre látogatott.

Az Adler család leszármazottai kétévente, háromévente még Ausztráliából jártak vissza Isaszegre, akik Tibi bácsihoz hasonlóan gyakran ellátogattak az isaszegi Falumúzeumba is.
Az Ádler családnak a Rákóczi úton volt vegyeskereskedése.
Az embertelenül elhurcolt isaszegi zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.
Emléküket kegyelettel őrzi Isaszeg lakossága!
Emlékezés a Holokauszt isaszegi áldozataira
Isaszeg, 2026. április 16.
Szmolicza József gyűjteménykezelő,
Falumúzeum, Isaszeg