Meghívó a „Múzeumi esték” 2026. novemberi előadására

MEGHÍVÓ

Polignano a Mare, Óvárosi kilátóhely

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját

„MÚZEUMI ESTÉK”
programsorozatának ez évi első rendezvényére

2026. november 21-én (szombaton) 16:00 órára Falumúzeumba

Az Olasz csizma sarka és Dél-Zala című
vetítőképes előadásra, élménybeszámolóra

Előadó: Notter Béla elnök (ITK)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó

Portogruano, Városháza
Loreto, Szent Ház Bazilika
Martiana Franca, Szt. Márton-bazilika
Ostuni, Olaszo. legnagyobb rózsaablaka

Fotók: Notter Béla

Altamura, a katedrális menyezete
Polignano a Mare, Modugno szobra
A napfényes Itália (Bari)
San Marino, Kormánypalota, Szabadság-szobor
Portogruano, San Andrea malmok
Alberobello
Matera, Gravina-patak völgye
Aquileia, Bazilika
Aquileia, a bazilika belseje IV. századi mozaikokkal
Matera, a barlangváros
Bari, Normann erőd
Budafapusztai-vaditató
Béci-patak és a kistolmácsi tó

Válogatás a Falumúzeum fotó gyűjteményéből – 2011. október 23.

Szobor-hegy, ’56-os kopjafa, 2011. október 23.

Ez alkalomból az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 70. évfordulójához közeledve a 15. évvel ezelőtt készült fotók közül válogattunk. 2011-ben az ’56-os városi ünnepség meghívott előadója Konrad Sutarski (Poznań, 1934 – ) lengyel származású költő, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára alapító igazgatója volt, aki a Szobor-hegyen az ünnepi beszédet tartotta. Majd az ünnepi műsor és a koszorúzások után megtekintette a Falumúzeumunkat is, ahol lehetőség adódott Sutarski úrral személyesen is találkozni, beszélgetni. Reméljük, hogy mindannyiunk számára kedves emléket elevenítünk fel a képek közlésével. Fogadják szeretettel! Az ez évben 92 éves dr. Sutarski Konrád úrnak, ezúton is nagyon jó egészséget kívánunk! Köszönjük, hogy 2011-ben az isaszegi polgárokkal együtt emlékezett 1956 hőseire.

dr. Konrad Sutarski ünnepi beszédet mond.
Képek az ünnepi műsorból

Fotók: Szmolicza József

Sutarski úr elhelyezi az emlékezés koszorúját az ’56-os kopjafánál.
Hatvani Miklós polgármester úr és Pénzes János alpolgármester úr a város koszorújával.
Sutarski úr a városi megemlékezést követően a Falumúzeumban tartott előadást; munkásságáról, költészetéről, a katyni áldozatokról. Sajnos édesapja is, aki tartalékos katonatiszt volt az áldozatok közé tartozott.
Konrad Sutarski a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára alapító igazgatója Isaszegen a Falumúzeumban 2011. okt. 23.
Hatvani Miklós polgármester úr, Dr. Dürr Sándor Isaszeg Díszpolgára, volt varsói és krakkói magyar konzul és Dr. Konrad Sutarski költő, polonista.

Meghívó az 1956. október 23-i városi megemlékezésre – Szobor-hegy, ’56-os Kopjafa 10:00

M E G H Í V Ó

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem…” (Bibó István, 1956.)

„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (…) A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”

Mindszenty József (1956)

Letölthető plakát

Budapesti utcaképek 1956-os fotókon

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”

John F. Kennedy (1960)

A TIME Magazin 1957. januári számának címlapja az „Év embere” a magyar szabadságharcos képével jelent meg.
A Bem-tér 1956. október 23-án lengyel és magyar zászlókkal. Forrás Fortepan/Faragó György

„Minden magyar együtt halad, követjük a lengyel utat!”

Amikor a műegyetemisták minket, középiskolásokat is hívtak a lengyel szolidaritási nagygyűlésre, teljesen természetes volt, hogy a Bem-szoborhoz megyünk. S mivel közös volt az ellenségünk, ugyanolyan természetes volt, hogy a nagygyűlésen a tüntetők feje fölött a magyar zászlók mellett lengyel zászlók is lengedeztek. Úgy emlékszem, az első napokban ez volt a legnépszerűbb jelmondat: „Minden magyar együtt halad, követjük a lengyel utat!”

/Engelmayer Ákos Magyarország rendszerváltás utáni első varsói nagykövete, visszaemlékezése, 2006./

„A magyar forradalom október 23-án tört ki. Igaz, egy nappal korábban egyetemistáink, Magyarországon elsőként dobva kesztyűt a hatalom elé, követelések hosszú listájával léptek fel. Bizonyára minden történész megerősíti azt, hogy a lengyelországi események elősegítették a magyar forradalom kitörését. Én is ott voltam a Bem-szobornál. Micsoda hangulat volt ott, amikor tízes sorokban, egymást karonfogva, megérkeztek a nagygyűlésre a műegyetemisták. Óriási szimbolikus jelentősége volt annak, hogy mindez egy lengyel hős szobra előtt zajlott. (Bem-tér, 1956. október 22.)

/Göncz Árpád (1922-2015) köztársasági elnök visszaemlékezése, 2006./

„A lengyel események akkor különösen megdobogtatták a szívünket. Tudtuk, mi történt Lengyelországban nyáron, Poznanbań, s úgy éreztük, mi sem maradhatunk le, nekünk is meg kell mozdulnunk. Ez volt a fő indítóok, bár a magyarországi helyzet is számos okot szolgáltatott ahhoz, hogy emberek az utcára menjenek.”

/Fónay Jenő (1926-2017) a POFOSZ volt elnöke visszaemlékezése, 2006./

„Lengyelország 1956 októberében 800 liter vért küldött a spontán véradó akciók után. A lengyel államfő hangsúlyozta, rendkívül hálás azért, „hogy a magyarok a lengyel vért elfogadták, a lengyelek pedig ma nagyon büszkék arra, hogy az ’56-os hősök unokáinak ereiben mintegy szimbolikusan, lengyel vér is csörgedezik”. Részlet Andrzej Duda lengyel államfő 2016-ban Budapesten elmondott ünnepi beszédéből.


13 év – ennyit élt Romek Strzalkowski, az 1956-os „Poznańi Június” legfiatalabb áldozata. 13 perc – ennyi időn keresztül haldoklott az akasztófán Mansfeld Péter, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlások legfiatalabb áldozata.

Grzegorz Łubczyk és Marek Maldis a TVP Polonia „13 év, 13 perc” című dokumentumfilmjének, valamint az azonos című könyvnek a szerzői ennek a két rendkívüli fiúnak a tragikus sorsát mutatják be. A két kis hős örökre beírta magát a poznańi és a budapesti megmozdulások legendáriumába. Mansfeld Péter nevét a lengyelországi Poznańban utca és emléktábla őrzi, Magyarországon pedig Miskolcon egy teret neveztek el Romek Strzalkowskiról. 1991-ben Engelmayer Ákos volt varsói magyar nagykövet szorgalmazta, hogy Poznańban az egyik utca Mansfeld Péter nevét viselje. A lengyel hatóságok az utcanév javaslatot támogatták, amely pont a Romek Strzalkowski utcából ágazik ki. A könyvet és a DVD-t Joanna Stempinska budapesti lengyel nagykövet asszony ajándékozta múzeumunknak 2007-ben, isaszegi látogatása alkalmából. Grzegorz Łubczyk volt budapesti lengyel nagykövet több alkalommal is járt Isaszegen. A Többszólamú Magyarország (Wielogłos Węgierski ) című könyvében (magyar és lengyel nyelven is megjelent) több isaszegi lengyel baráttal is riportot készített (Szathmáry Zoltán, Szikszai János, Dr. Dürr Sándor és másokkal).

A Lengyel Televízió által készített „13 év, 13 perc” című dokumentumfilmet október 23-án kérésre levetítjük.

Adam Sikorski: Ballada ’56

/részlet/

Vajh’ ki érti meg sokszor a sorsot
Ha a Történelem hív – Itt és Most
Soha senki nem születik hősnek
Nem tervezi a dicső halált

Któż to pojmie jej dziwną naturę
Gdy Historia mówi – Tu i Teraz
Nikt nie myśli będę bohaterem
Nie planuje jak pięknie umierać

Logikádnak ki mondana ellent
pontokat kötsz a térképen össze
véres betűkkel lejegyzed Poznań
és rögtön melléírod Budapest

Któż się z twoją logiką upora
Spinasz punkty odlege na mapie
Pisząc krwawą literą „Poznań”
Zaraz obok dodajesz „Budapeszt”

Alkotó élet lett volna a részed
Ávós pincékbe lökött a sorsod
Világ nem sírt hazudott az újság
„…véletlen lelőttek egy gyereket…”

Gyermek-lárma
Felnőtt dühvé árad
Idő múlása nem másít meg semmit
Így hát kötél jár ennek a srácnak
Mert lerombolta börtön falát

Hazám a férfiak vajh’ merre vannak
Gyerekeket a vérpadra küldöd
Szabad Magyarország csupán néhány utca
Függetlenség néhány órányi csak
Fordította: Cséby Géza
2006 májusában

A Romek Strzalkowski-tér emlékoszlopa Miskolcon.
Mansfeld Péter emléktábláját avatja testvére Mansfeld László Poznańban 1991-ben. A kép forrása: „13 év, 13 perc” c. könyv.

Tischler János szerkesztésben megjelent kötetet a Windsor Kiadó adta ki 1996-ban. (248 oldal)

A dokumentumkötetben négy lengyel levéltár iratai találhatóak: Újkori Iratok Levéltára (ebben a levéltárban őrzik a Lengyel Egyesült Munkáspárt anyagát, AAN), a Lengyel Külügyminisztérium Levéltára (AMSZ), A Lengyel Belügyminisztérium Központi Levéltára (CA MSW), valamint a Lengyel Központi Katonai Levéltár (CAW). Ezen kívül a kötetet a korabeli lengyel sajtóban megjelent publikációk és a szerző saját „lengyel” gyűjteményének egyes darabjai egészítik ki. Ez utóbbiakat azoktól a lengyel emberektől kapta, akik annak a felhívásnak a nyomán fordultak a könyv szerzőjéhez, amelyben az 1956-os magyar forradalom lengyel szemtanúinak jelentkezését várta.