Isaszegi Falumúzeum

Boldog Anyák Napját kívánunk!

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Twist Olivér Kórus – Anyácska

Twist Olivér Kórus – Mammy Blue

Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető

Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.

Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!

Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …

Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!

Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

2026. május 1-re nagy örömünkre – szép hagyományt folytatva – közösségi Májusfát állítottak a múzeumkertben is az Isaszegi Csata Néptáncegyüttes, a Csatangoló Néptáncegyüttes és a Városüzemeltető Kft. tagjai. Májusfát állítottak még a Szlovák (magán) Tájháznál valamint az Isaszegi Művelődési Ház előtt. A Májusfa kitáncolására, a májusfa kidöntésére 2026. május 30-án (szombaton) hagyományőrző program keretében kerül sor. Köszönet a Szervezőknek, Köszönet mindenkinek értékőrző munkájához! A részletes programot később közöljük.

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2026. május 1-én (pénteken) 10:00 – 16:00 között tart nyitva. Május 2-án (szombaton) a szokásos rend szerint fogadjuk vendégeinket (14:00 – 18:00). A múzeum 2026. május 4-én (hétfőn) és május 5-én (kedden) ZÁRVA tart. Nyitás május 6-án (szerdán) a szokásos rend szerint.

„Őseink viselete”
Magyar Népviselet Napja
2026. április 24.

Időszaki kiállítás

„Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” /Wass Albert/

Népviselet Napján nem csak egy ruhadarabról emlékezünk meg, hanem arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, és mi tart össze minket – akár itthon, akár a világ bármely pontján élünk. 

Ez a nap lehetőség arra, hogy újra láthatóvá tegyük a hagyományainkat. Nem vitrinbe zárva, hanem élő módon – az utcán, a közösségben, az iskolában, a táncteremben. Egy nap, amikor büszkén vállalhatjuk az örökségünket, és megmutathatjuk: a múlt nem teher, hanem erőforrás. 

Ráadásul egy ilyen nap közösséget épít. Összekapcsol generációkat, falvakat és városokat, határon innen és túl. Mert a népviselet sokféle – de az üzenete egy: összetartozunk. És ezt a mai világban fontosabb kimondani, mint valaha. 

A Népviselet Napja egy olyan, immáron tíz éve futó, évről évre meghirdetett kezdeményezés, amelynek célja, hogy népszerűsítse, bemutassa a magyar népviseleti kultúrát.

2015-ben indult a kezdeményezés, hogy legyen a népviseletnek is egy napja. Április 24-én mutassuk meg, milyen gyönyörű viseleteink vannak.  Hrágyel Dóra pedagógus ötlete nyomán az „Egy nap népviseletben” című kezdeményezésből nőtte ki magát és vált nemzetközivé a népviselet napja, amelyhez napjainkban évről évre egyre többen csatlakoznak a világ minden tájáról.

Célja, hogy megmutassa határon innen és túl, hogy milyen gyönyörű népviseletek léteznek. Az ünnep kezdeményezőinek örömére egyre több magánszemély és intézmény csatlakozik évről-évre az eseményhez, így színesítve ezt a tavaszi napot. E nap küldetése, hogy „felhívjuk a figyelmet a népviseletek szépségére, változatosságára, közös értékeinkre.”

Ebből az alkalomból új időszaki tárlatot készítettünk „Őseink viselete” címmel. Az archív fotó másolatokon és eredeti hímzett textíliákon keresztül igyekszünk bemutatni a szívet-lelket gyönyörködtető isaszegi viselet ruhadarabjait (fejkendő, pruszlik, csepec, zsebkendő, stb.). Szeretettel ajánljuk új időszaki tárlatunkat látogatóink figyelmébe!

Hordozni a múltat, jelent és a jövőt

A népviselet tartást ad, a népviselet kapaszkodót ad, hiszen ott van benne a múlt, és ha magunkra öltjük , akkor a jelen és a jövőnk is. Meg kell mutatni másoknak is, hogy mennyi történet és szépség rejtőzik egy – egy darabban, és büszkén, örömmel kell viselni.

A hagyományőrzés, a hagyományápolás jeles képviselői városunkban:

Isaszegi Csata Néptáncegyüttes

Isaszegi Csatangoló Hagyományőrző Néptáncegyüttes

Isaszegi Asszonykórus

Az időszaki kiállítás letölthető plakátja

Ezúton mondunk köszönetet az Isaszegi Múzeumbarátok Körének az „Őseink viselete” című időszaki kiállítás megvalósításához nyújtott anyagi támogatásért! Ennek köszönhetően 6 db 70x100x0,5 cm-es habkartont, 1 db 400 ml ragasztó spray-t és 25 db NIELSEN típ. közepes képakasztót rendeltünk 33.445 ,-Ft értékben + postaköltség (5.275,-Ft) valamint vásároltunk 4 db kétoldalas ragasztószalagot 2.840,-Ft (48mm/10 m) összegben.

M E G H Í V Ó

Letölthető meghívó

Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe az Isaszegi Fotós Egylet (IFE) jubileumi meghívóját. Az 5 éves évforduló alkalmából minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők 2026. április 24-én (pénteken) 18:00 órakor a Művelődési Házba tartandó ünnepségre. Fennállásuk alatt Dr. Székelyné Opre Mária vezetésével a lelkes csapat már számos bemutatkozáson van túl. Az egyesület egyik kezdeményezője Pongrácz Gabriella az Isaszegi Művelődési Ház ny. igazgatója volt. A művészi igénnyel készült fotókkal az Egylet tagjai nemcsak Isaszegen, de az ország több városában is bemutatták munkájuk gyümölcsét. A gyönyörű fotókon nemcsak Isaszeg szűkebb pátriájuk értékeit (hagyományait, népművészetét, műemlékeit, növény- és állatvilágát), hanem a város fontosabb eseményeit is megörökítették. A „Fotózás a pillanat művészete” – mondta egy neves fotóművész, és ebben teljesen igaza van. Kevesen tudják elképzelni, hogy mennyi időbe telik egy-egy kép elkészítése. A természetben „vadlesen” várakozva, vagy például egy színes festékcsepp lefotózása mennyi türelemmel is jár? Lehet ez egy fél nap, de lehet akár több nap is mire a fotósnak sikerül pont azt a pillanatot megörökítenie, amit ő megálmodott. Hányszor kattant el az exponálógomb, mire a tökéletes mű megszületett? És mindez nemcsak fényképezőgéptől függ! Nagyon jól tudjuk, hogy még a mai digitális világunkban is ezzel még a munkáknak nincs vége, az utómunkák elvégzése az amellyel a kép igazából elkészül. Egy -egy fénykép elkészítéséhez a fotósnak rengeteg türelemre, fantáziára, kreativitásra, kitartásra, megszállottságra és nagy adag szerencsére is szüksége van. De talán a legfontosabb a fényképezés szeretete mindegy, hogy azt az illető amatőr vagy profi szinten űzi. És számunkra a legnagyobb ajándék, hogy a fáradságos munkával elkészült fényképeket majd kiállításokon csodálhatjuk meg.

Kedves Marika Asszony! Kedves IFE tagok!

Köszönjük eddigi munkátokat! Köszönjük, hogy vagytok nekünk! Köszönjük, hogy varázslatos fényképeiteken keresztül csodálhatjuk szülővárosunk ritka természeti és kulturális kincseit. Köszönjük, hogy fényképeiteken keresztül – virtuálisan – bejárhatjuk a világ legszebb tájait is. Az 5 éves jubileumhoz ezúton is gratulálunk és bízunk benne, hogy még sok-sok 5 év termékeny alkotó munkája követi az eddigieket, mindannyiunk nagy örömére. Mindehhez sok sikert, jó egészséget, jó közösségi munkát, sok csodálatos fényképet, mindehhez sok türelmet kívánunk!

Kedves Kishegyes községből érkezett Fotós Barátaink!

Kívánjuk, hogy érezzétek jól magatokat Isaszegen, készítsetek városunkról minél több szép fényképet és majd hazaérve, mutassátok majd be a fotóitokon keresztül, hogy hol jártatok. Egy olyan helyen ahol 1849. április 6-án a Görgei vezette magyar fősereg fényes győzelmet aratott a császári ármádia felett. De Kishegyesen is található a temetőben egy szép ’48-as emlékmű, egy obeliszk, melynek elődjét előbb adták át a közönségnek, mint az isaszegit. 1887-ben került sor az ünnepélyes átadására. Majd a Trianoni döntés vesztese lett az emlékmű is. De szerencse a szerencsétlenségben, hogy 1997-ben előkerült az egykori emlékmű talapzatáról megmentett négy eredeti emléktábla. 2000-től pedig az újonnan felavatott emlékmű büszkén hirdeti a Kishegyes közelében lezajlott győztes csata emlékét. 1849. július 14-én Guyon Richárd honvédtábornok vezetésével a magyar honvédek csúfos vereséget mértek a túlerőben lévő Jellasics irányította osztrák csapatokra. Ez az ütközet volt egyben a magyar szabadságharc utolsó győztes csatája is. Ebben az évben emlékezünk meg gróf Guyon Richárd tábornok halálának 170. évfordulójáról.

Fotós szeretettel:

Szmolicza József
„C” kategóriájú Működési engedéllyel
rendelkező Fotókör vezető

Kishegyesi emlék – 2018. szeptember 4. – Köszönet a családomnak a lehetőségért!

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja Isaszegen

„Miért kellett érned ilyen véget?
Ostromoltam akkor Istent, s emberséget,
S követ gördítettek könyörgő szívemre.”
/Juhari István: Weisz Zsuzsika emlékére, részlet/

Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettókba zárása.

Az első gettókat Észak-kelet Magyarországon és Kárpátalján Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Mátészalka, Munkács, Nagyszőlős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső és Ungvár és településeken hozták létre. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén 1941-ben összesen 226 103 izraelita vallású személy élt, legtöbben a fővárosban: 184 453 fő.

Isaszegen 1941. évi népszámlálási adatok szerint 75 fő vallotta magát izraelita vallásúnak. Gödöllőn 1944 tavaszán hozzávetőleg 160 zsidó, illetve annak minősülő ember élt.

Mivel nem maradtak fenn dokumentumok a túlélők beszámolóiból rekonstruálható, hogyan zajlott a Gödöllői járás zsidóságának összegyűjtése és deportálása.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 1944. május 12-én kiadott 27.409/1944. számú rendelete szerint, a zsidó lakosság gettóba tömörítése a vármegye egész területén május második felében kezdődött el. A gettók felszámolása után a déli járások zsidóságát Kecskemétre, illetve Szegedre, az északiakét pedig Monorra, illetve Budakalász gyűjtőtáboraiba szállították. A Gödöllői járás zsidóságának összegyűjtése és deportálása Gödöllő és – Aszód, Rákosliget, Pécel kivételével – a beszámolók szerint június 12-én történt Deutsch Mór bankár házának udvarán, majd innen továbbszállították őket a hatvani cukorgyárban létesített túlzsúfolt gyűjtőtáborba, ahonnan 1944. június közepén indult a deportáló szerelvény Auschwitz-Birkenauba.
Isaszegről deportált zsidók névsora:

1944-ben deportált isaszegi zsidók névsora

Isaszegen a 75 fős zsidó lakosság nagyon jól élt együtt a magyarokkal, szlovákokkal, lengyelekkel és svábokkal. Szinte egy szimbiózisban éltek, egymásnak segítettek, községi rendezvényeken, színjátszó előadásokon szereplőként is részt vettek. Az isaszegi zsidó családok fakereskedéseket, szatócsboltokat, ital kiméréseket, vegyeskereskedéseket, pékséget működtettek, de képeslapkiadással is foglalkoztak. Sajnos nagyon kevesen élték túl a koncentrációs tábor borzalmait, de azoknak, akiknek sikerült hazájukba visszatérniük, újabb csapással kellett szembenézniük. Az 1944-ben a községházán leadott vagyontárgyaik – a front következtében – megsemmisültek, ingatlanjaikat államosították. Ennek következtében kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, Izraelben és Ausztráliában telepedtek le.

Sokáig visszajárt szülőfalujába Izraelből Steiner Tibi bácsi, aki haláláig minden évben felkereste az isaszegi zsidó temetőben nyugvó szüleinek a sírját. Tibi bácsi családja működtette 1945 előtt, a Rákóczi úton lévő pékséget, amely saját tulajdonuk volt. Ebben az épületben működött több éven át egy ostyakészítő üzem is. A régi épületet elbontották már, új ház áll a helyén. Sokat beszélgettem Tibi bácsival amikor Isaszegre látogatott.

Az Adler család leszármazottai kétévente, háromévente még Ausztráliából jártak vissza Isaszegre, akik Tibi bácsihoz hasonlóan gyakran ellátogattak az isaszegi Falumúzeumba is.
Az Ádler családnak a Rákóczi úton volt vegyeskereskedése.

Az embertelenül elhurcolt isaszegi zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.
Emléküket kegyelettel őrzi Isaszeg lakossága!

Emlékezés a Holokauszt isaszegi áldozataira

Isaszeg, 2026. április 16.

Szmolicza József gyűjteménykezelő,
Falumúzeum, Isaszeg

Képkereső-túra – 2021. április 10. – 2026. április 10.

A 2020. évi Covid karantén után szép napsütéses időben Pongrácz Gabriella igazgató asszony és a Művelődési Ház munkatársai, valamint a Jókai Mór Városi Könyvtár a szabadba szervezett a családok részére vetélkedővel egybekötött kirándulást. A túra több helyszínt érintett Szobor-hegy, Honvédsírok, Szentgyörgypuszta, stb. Egyik állomása múzeumkertünk volt, ahol a vendégeket Kanalas Regina fogadta. A hosszú bezártság után sokan kerekedtek fel, hogy a játékos feladatokat megoldják, ismerősökkel, barátokkal találkozzanak és a jó időt kihasználva sétáljanak egy jót. A 2021. április 10-én (szombaton) megtartott rendezvényen igen sokan vettek részt, jó hangulatban, családias légkörben zajlott mindez. A képkereső-túra egyik állomása volt múzeumunk, múzeumkertünk is. Mi most az 5 évvel ezelőtti eseményről közlünk néhány emlékezetes pillanatot. Fotók: Falumúzeum/Szmolicza J.

Harmincöt évvel ezelőtt ezen a napon került átadásra múzeumunk alapítója Szathmáry Zoltán (1901-1989) a település polihisztora emlékére készített emléktábla. A táblát az Isaszegi Magánvállalkozók Baráti Köre készíttette tisztelegve Szathmáry Zoltán munkássága előtt. Elnökük akkor Varga János volt. Zoli bácsi tevékenyen részt vett az Iparos Kör alapításában és székházuk létrehozásában is. Az 1949-ben átadott „Szabadságtörekvések emléktemploma” Református templom, presbitere, templomépítő gondnoka is volt. De számunkra a legfontosabb, hogy születésének 90. évfordulójának évében szép emléktáblát kapott tisztelőitől a régi és az új Falumúzeum létrehozója, megálmodója, az isaszegi „kincsek sáfára”. Fáradhatatlan, áldozatos és önzetlen munkáját az utókor nem felejti! Ennek ékes bizonyítéka az 1991. április 6-án az isaszegi csata emléknapján felavatott szép emléktábla is. A megjelenteket Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony köszöntötte Isaszeg Nagyközség Önkormányzata részéről, majd a Múzeumbarátok Köre elnök asszonya Proksza Pálné (Irénke néni) ny. pedagógus, köszöntötte a nagy számban megjelent érdeklődőket, tisztelőket. A múzeumalapítónk életét, munkásságát, elévülhetetlen érdemeit pedig Papp Elekné (Katica néni) tanárnő, a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagja ismertette. Az emléktáblát Proksza Pálné elnök és Bazsik Béla alapító elnökségi tag leplezte le. Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével Maciej Koźmiński (1937-2026) a Lengyel Köztársaság rendszerváltás utáni első budapesti nagykövete és a nagykövetség katonai attaséja. A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesületet Jerzy Kochanowski (Jurek) vezetésével népes delegáció képviselte.

A tábla avató ünnepség után a múzeumkertben Szathmáry Zoltán emlékére a megjelentek emlékfát is elültettek. A Szelestei – Ezüst hársfát Tilia argentea (syn.: tomentosa) Szmolicza József a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagja választotta ki a gödöllői faiskolában. Az ültetést a Múzeumbarátok Köre tagjai végezték Proksza Pálné elnök asszony vezetésével. Az akkor 2 éves ezüsthárs mára hatalmas, terebélyes fává nőtt és a múzeumkertünk díszévé vált. Törzsének kerülete 180 cm!

A Szervezők minden kedves kisgyermekes Családot szeretettel várnak Nagyszombat napján 2026. április 4-én tartandó Húsvéti tojáskereső rendezvényre. A jó időt megrendeltük, a jókedv biztosított. A kicsiknek lesz ügyességi játék, logikai játék, nyuszi simogató, kézműveskedés, stb. és természetesen finom nassolni valóról is gondoskodnak a szervezők.

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!

Honlapunk minden kedves látogatójának, Szilasi Balázs igazgató úrnak és munkatársainak (Isaszegi Művelődési Ház), támogatóinknak-segítőinknek és minden kedves múzeumbarátnak meghitt, áldott Húsvéti ünnepeket kívánunk!

Josef Ratzinger:
Húsvéti imádság

Urunk, Jézus Krisztus,
te a halál sötétségébe elküldted világosságodat.
A legmélyebb magány örvényében
most és mindenkor
szereteted elrejtett hatalma lakik,
s titkaid közepette
a megváltottak allelujáját énekelhetjük.
Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét,
mely nem hagy tévelyegni minket,
s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz,
amikor minden bizonytalannak látszik,
adj abban az időben is,
amikor ügyed halálküzdelmet vív,
elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk,
elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk,
azoknak, akik még jobban rászorulnak erre.
Hadd világítson be húsvéti örömöd titka,
mint a hajnalfény,
napjainkba,
hadd legyünk igazán húsvéti emberek
a történelem nagyszombatjain.
Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt,
a mai időkben is,
vidáman járjuk utunkat,
eljövendő dicsőséged felé. Amen.

Piros hajnal sütött házunk ablakára,
Ragyogó verőfény omlik udvarára.
Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek,
Örömünnepe van a földnek s a népnek!
Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással,
Szálljon ezer s ezer áldás
Minden kedves asszonyra és lányra!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya nyomja a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre épp most találtam,
Hogy megöntözzem alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet.

HÚSVÉT ÜNNEPI NYITVATARTÁS

Április 3. (Nagypéntek) ZÁRVA
Április 4. (Nagyszombat) NYITVA 9:30 – 18:00-ig
Április 5. (Húsvét vasárnap) ZÁRVA
Április 6. (Húsvét hétfő és az isaszegi csata emléknapja) NYITVA 9:00 – 18:00
Április 7. (kedd) ZÁRVA
Április 8. (szerda) ZÁRVA
Április 9. Nyitva a szokásos rend szerint