Isaszegi Falumúzeum

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. október 13-án (kedden) technikai okok miatt ZÁRVA tart! Nyitás 2026. október 14-én (szerdán) a szokásos rend szerint. Szíves megértésüket köszönjük!

Aradi Vértanúk Emléknapja – Nemzeti Gyásznap
1849. október 6.

„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!„
Turin, September 20. 1890. Kossuth Lajos

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a Magyar Kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány a kivégzés előtti éjjelen egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát és súlyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. (Az akasztásnak akkoriban becstelenítő jellege volt, jobbára köztörvényeseknél alkalmazták.) Ezek után nem lehetett felakasztani, de az ítéletet végre kellett hajtani, ezért a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta – a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra „kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban 1890-ben felavatott, 1925-ben lebontott, majd 2004-ben újra felállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.

Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (a költő Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy azért nem került a kivégzőosztag elé, mert megtébolyodott, ő 1850 februárjában halt meg a várbörtönben. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – a távollétükben, jelképesen – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut. Forrás: vajma.info

Az aradi gyásznap emlékét egy nóta is őrzi, amely az egész magyar nyelvterületen elterjedt, számos formája ismert.

„Odalip az akasztófa közelébe,
Megöleli, megcsókolja keservibe,
Isten hozzád szabadságom keresztfája.
Érted halok, meg hazámért, nem hiába!”

Az aradi vértanúk
/részlet/

S ők élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hű utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.
(Palágyi Lajos)

Szeptember 15-i héten a múzeum Konica Minolta Bizhub C220 típusú fénymásológépe egy hiba miatt leállt. A hiba oka, az volt, hogy a festékhulladék tartály megtelt, ezért a berendezés nem működött addig, míg a cserét el nem végezzük. Mivel sokasodtak a munkáink mielőbb működtetni akartuk a fénymásológépet. Mint mindig, mikor baj van a Múzeumbaráti Kör gyors segítségére számíthattunk. Hamar megérkezett a megrendelt új festékhulladék tartály és a csere után tökéletesen működik a berendezés. Így már elkészíthettük Szatmáry Zoltán a Múzeumbaráti Kör volt elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke részére a képes megemlékezésünket, melyet temetése napjára készítettünk el (az állandó kiállításban). Továbbá a szeptember 26-i Családi Szüreti programhoz kapcsolódó, a régi szüreti felvonulások hangulatát megidőző tablós kiállításunkat is.

Köszönjük a Körnek az anyagi támogatást (12.000,-Ft)!

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. szeptember 29-én (kedden) szabadság miatt ZÁRVA tart! Nyitás szeptember 30-án (szerdán) a szokásos rend szerint.

M E G H Í V Ó

A rendezvény plakátja ide kattintva letölthető

Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.

Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!
/Takács Gyula/

IN MEMORIAM
SZATMÁRY ZOLTÁN
(1934 – 2026)

Kedves Zoli bácsi!

Nyugodjál békében, a Teremtő kísérjen utolsó utadon!

Szatmáry Zoltán emlékét szeretettel megőrizzük!

Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a falumúzeum

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
(Juhász Gyula)

A ravatalnál elmondott búcsú beszéd szövege. Elmondta Pongrácz Gabriella a Múzeumbaráti Kör tagja, ny. Művelődési Ház és Múzeum igazgató.

Szeptember 20-án, vasárnap ismét Isaszegre érkezik a Veterán Kerékpártúra!

Az Adler Sport Club és az Alsórákosi Civil Egyesület idén is megrendezi a hagyománnyá vált veterán kerékpáros túrát Budapestről Gödöllőre, az első velocipéd túra (1881) emlékére, melynek keretén belül fantasztikus kerékpár- és autócsodák láthatók vasárnap kora délután a Falumúzeumnál (kerékpárok) és a Tornacsarnok parkolójában (automobilok).

A túra menetrendje:

8:00 – Vajdahunyad-vár
8:45-9:00 – XIV. ker Olajág idősek otthona
9:45-10:00 – XVI. ker Erzsébetligeti uszoda
10:50-11:20 – XVII. ker Rákoskeresztúr – Rákosmente Fő tér
12:10-12:30 – Pécel, Topolyosi Sportpálya

13:30-13:50 – Isaszeg, Falumúzeum

15:00-16:00 – Gödöllői Királyi Kastély

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szerettem volna még élni köztetek,
De a sors másképp rendelkezett.
Küzdöttem, de már nem lehet,
Szeretteim Isten veletek!

Szatmáry Zoltán
(1934 – 2026)

„Jöttél s elmentél halkan,
Mint e földnek futó vendége.
Honnan? Hová? Mi azt tudjuk csak,
Isten kezéből, Isten kezébe!”
(Túrmezei Erzsébet)

Isten akaratát elfogadva, fájó szívvel tudatjuk, hogy
Szatmáry Zoltán
az Isaszegi Múzeumbarátok Köre tiszteletbeli elnöke
földi életének 92. évében, az Úr magához emelte
Hálát adva életéért a református egyház szertartása szerint,
temetése 2026. szeptember 23-án 15 órakor az isaszegi temetőben lesz.

A Teremtő kísérje utolsó útján!

Drága emlékét szívünkben megőrizzük!

Vele Mindörökre!

Az úrban békén elaludtakat
messzeségben keresnünk nem szabad.
Szent íge szól, hogy sebünk bekötözze:
Krisztusban vannak! Vele mindörökre!

Krisztusban! Nem valahol idegenben,
Nem ott, ahol álmok árnyéka lebben.
Krisztusban! Ki megigérte nekünk,
hogy minden napon itt lesz mivelünk.

Krisztusban itt, Krisztusban ott! Felelj:
van boldogabb találkozási hely?!
Nincsenek messze! Mért a fájdalom?
Ott vannak csak a túlsó oldalon!

Túrmezei Erzsébet

Az alábbiakban közöljük Sramó Csaba úr levelét, aki kéréssel fordult a Jókai Mór Városi Könyvtárhoz és a múzeumhoz is. A levelében közölt II. világháborús események pontosításához kérte segítségünket. Sajnos bővebb információval nem rendelkezünk, ezért kérjük az isaszegi polgárokat, hogy aki tud bármilyen adattal szolgálni az segítse munkánkat. Mindez a helytörténet számára is fontos feladat. Segítségüket ezúton is megköszönjük!

„Tisztelt isaszegi Lakosok!

Segítség kéréssel fordulok önökhöz, hátha még fel lehet lelni értékes információkat.
Amiket önök még halhattak a szüleiktől, nagyszüleiktől, dédszüleiktől.

1944. július 2 – án a II. világháború alatti legszörnyűbb bombázást szenvedte el hazánk.
Olaszországból 620 db B-17 – es, és B-24 – es bombázó gép szállt fel, hogy terheiket, Magyarország stratégiailag fontos vasúti pályaudvaraira, rendező pályaudvaraira, olajfinomítóira, olajtárolóira, a Csepeli szabad kikötőre, a Ferihegyi repülőtérre, fontos gyárakra dobják. A bombázó gépek védelmezésére 331 db vadászgép is jött. A nagy része szintén (86%) Olaszországból, kisebb része Angliából. Lényegesen kevesebb német, és magyar vadászgép, ált a rendelkezésre hazánk védelmezése céljából. E napon halt hősi halált a hazáért Beregszászi Sándor szakaszvezető magyar királyi légierő egyik ász pilótája.Repülőgépével Balatonakarattya térségében a Balatonba zuhant. 3 éve emelték ki a gépét a magyar tengerből. E légiharcok következtében településük környékén is volt repülő lezuhanás. Akinek erről bármi infója, van kérem írja meg. Ezen ügyben megkerestem Ágoston Katalin könyvtárvezetőt, Szmolicza Józsefet a Falumúzeum gyűjtemény kezelőjét. Mindketten maximálisan segítőkészek voltak, de sajnos, mint elmondták konkrét információ
semmi nem maradt fenn e nyári repülőgép lezuhanásról. Én azért reménykedek. Mert egy ilyen repülő lezuhanás esetén a fél falú összeszaladt. Most nyáron pld Kispesten előkerült az ott lezuhant amerikai bombázó roncsairól eddig ismeretlen kép, egy tősgyökeres helyi család jóvoltából. Akik átadták az ottani helytörténeti kutatónak. Szemeretelepen a helyi múzeum munkatársai sem tudtak egy német bombázó lezuhanásáról. Meg akartak győzni, hogy az magyar volt, és még 1943 – ban történt. És még a pontos helyszínt is be lehetett azonosítani. Még találtam egy idős urat aki az idős szomszédjaitól hallott anno még fiatalon az esetről. Neki sem adtam meg semmi információt előre, mint ahogy önöknek sem. Az úriember rámutatott a házától pár háznyira lévő házra és csak úgy lazán mondta, hogy abba a házba beleált egy német bombázó. Mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lett volna. A pontos helyszín valószínűsíthető volt egy civil halálából is. Akinél a halál oka repülőgép rázuhanás volt. Bő egy hónapja Rákoshegyen is jelentkezett egy idős hölgy neki majdnem az édesapjára zuhant egy német bombázó. Ijedtében le is ugrott a háztetőről, amin dolgozott. Az ő információja is attól volt hiteles, hogy konkrét helyszínt nem adtam meg. Így nem lehetett azzal vádolni, hogy csak bólogatott, azt mondta, amit én előtte leírtam. És hallani szerettem volna.
Ígérem, hogy minden fellelhető információ önöknek is meglesz osztva ugyanúgy, mint a két II. világháborús Facebook csoportba, ahová felszoktam tölteni az ilyen témájú eseteket.” Sramó Csaba

Bővebb információ a megemlékezésről a www.mohacs500.hu weboldalon olvasható.