Isaszegi Falumúzeum

Új sorozatot indítunk honlapunkon reméljük, hogy olvasóink nagy örömére. Igyekszünk bemutatni a városunkról készült képeslapokat időrendi sorrendben, legalábbis megpróbáljuk. A most elsőként közölt képeslap „Issaszeghi vasúti állomás” 1899. évben került forgalomba. Bajai Ilonka a képeslap írójának naplóját múzeumunk adattára őrzi. Igazi kultúrhistóriai értékkel bír.

A képeslapon a régi Vasútállomás épülete látható, melyet a vasútvonal megnyitásával egyidőben 1867-ben építettek. A képeslap kiadásának évében Isaszeg község a Pest Pilis Solt- Kiskun vármegye Váczi alsó járáshoz tartozott. Járási székhely Gödöllő központtal. A nagyközség lélekszáma ezidőtájt 2341 fő volt. Anyanyelv szerint 769 fő magyar, 36 fő német (sváb), 1526 fő tót és 10 egyéb anyanyelvűt írtak össze az 1891. évi népszámlálás szerint. Házak száma 373, területe 9530 kh, hozzá tartozott Ó-Szenicza és Puszta Szent György. A Pest és Hatvan közti vasútvonalat ( 68 km) gróf Mikó Imre (1805-1876) Közmunka- és Közlekedési miniszter idején 1867. április 2-án adták át. Nevéhez fűződik többek között a Magyar Királyi Államvasutak megteremtése is (1868. június 30.). 1877-ben állomásfőnök: Dax József, hivatalnok: Marx Béla. 1904-ben állomásfőnök Langhammer Ferencz, hivatalnokok: Liteczky Endre és Varga Kálmán, állomási felvigyázó Hammel József volt. A képeslap hátoldala teljes egészében a címzésnek volt fenntartva. A képeslap kiadójának a neve a képes oldalra került Szénásy és Reimann jó hírű papírkereskedése adta ki Budapesten.

Tíz évvel ezelőtt a mai napon történt
(2016. március 17.)

Tíz évvel ezelőtt a Magyar – Lengyel Barátság Napja (március 23.) tiszteletére az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a falumúzeum 2016. március 17-én (csütörtökön) megemlékezést szervezett a múzeumban. A megjelent nagy létszámú közönséget Kovácsné Halomházi Zsuzsanna elnök asszony (Isaszegi Múzeumbarátok Köre) köszöntöttenk volt Dr. Urbanics Gábor a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület katonája, akitől a jelenlévő fiatalok sok érdekes történetet hallgathattak meg a Lengyel Légióról. Többek között a megalakulásukról, a magyar szabadságharcban betöltött szerepükről, a szolnoki, a tápióbicskei és az isaszegi csatában tanúsított bátorságukról. Urbanics Gábor igen részletesen mutatta be a az egyenruha részeit, a légiós katona fegyverzetét és egy vállalkozó kedvű diák rövid időre lengyel légióssá is válhatott. A rendezvényhez kapcsolódóan Szmolicza József isaszegi lengyelbarát a Lengyelországot népszerűsítő alkalmi kiállítást készített. Köszönet a színvonalas műsorért a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának Molnárné Ruck Judit igazgató asszonynak, Kántor Zsolt orgonaművésznek, a felkészítő tanároknak és a szereplő diákoknak.

Fotók: ©falumúzeum/Szmolicza J.

2016. március 15-én egy kedves vidéki nyugdíjas csoport látogatta meg múzeumunkat. A kiállítás megtekintése, a tárlatvezetés után váratlanul megleptek bennünket egy különleges zenei csemegével. A csoport egyik hölgy tagja ’48-as dalokat adott elő tárogatón. A rögtönzött előadás igazán megható volt számunkra, Nemzeti Ünnepünk alkalmából. A tárogató csodaszép hangját a csoport felllelkesülve énekkel kísérte. Egyébként a kiscsoport tagjai felkeresték városunk ’48-as emlékhelyeit és koszorút helyeztek el a Szobor-hegyen található Honvédemlékműnél is, ahol szintén megszólalt a tárogató és kíséretével Kossuth nótákat énekeltek az emlékezők. Köszönjük, hogy ellátogattak Isaszegre és megtekintették városunk nevezetességeit!

Tárogató – a hangszer-hungarikum

„Vesszen a tél, jöjjön a tavasz!”
Kiszebáb égetés, a téltemető hagyomány

2026. március 12-én (csütörtökön) 16:30 órától megrendezésre került a kisgyermekes családoknak szóló téltemető – tavaszváró rendezvény. Szervezője Kovács Kitti elnök asszony (Isaszegi Baba – Mama Klub) volt. A rendezvényt támogatta a Humán szolgáltató Központ, az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és az Isaszegi Természetbarát Klub. A télűző népszokást és annak jelentőségét ismertette Baginé Jakócs Zsuzsanna. A program 16:30 órától kezdődött, bár az időjárás borússá vált, hidegebb is lett de a résztvevők kedvét ez nem vette el. Családias légkörben énekelve, táncolva űzték el a telet kicsik és nagyok. Majd legvégén a Kiszebáb is elégetésre került, ugyanúgy mint a cetlikre írt betegségek is, melyeket a tűzbe dobtak a jelenlévők, hogy a rosszat távol tartsák a családtól és egészségesek maradjanak. Úgy érezzük, hogy rajtunk nem múlt mindent megtettünk, hogy jöjjön a tavasz. A hagyomány megismerése mellett a kicsiknek lehetőségük adódott különböző ügyességi játékokat is kipróbálni. Köszönet mindenkinek; elsősorban a résztvevőknek, a Családoknak, Zsuzsanna asszonynak a a lelkes lebonyolításért és szervezésért Kovács Kitti Klubvezető asszonynak. Mi pedig a magunk részéről minden segítséget megadtunk.

Fotók: ©falumúzeum/Szmolicza J.

Mezei István: A krókusz éneke

Verseket rólam hiába kerestek,
ezért dalolgatok magamról nektek,
ősszel is kinyílok kéken, feketén,
fűszernek adom narancsvörös bibém,
most a sárba vetem szűzies pártám,
ledér-lilán, sárgán leszek a sáfrány,
kipattant a földből nedvvel teli gumóm,
vágyakozó csészém napfénybe nyújtom,
haszontalan-szép a trópusi lótusz,
én vagyok nektek tavaszt-hozó krókusz,
ha reám száll egy kóborló méhecske,
vázájába tép ropogós menyecske,
nem bánom, írjatok kedves verseket
rólam, szeressetek engem emberek.

ÜNNEPI NYITVATARTÁS

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. március 15-én (vasárnap) Nemzeti Ünnepünkön 10:00 – 17:00 óra között fogadja látogatóit. A látogatás Korm. rend. alapján díjmentes! Március 16-án és 17-én (hétfőn és kedden) a múzeum ZÁRVA tart. Március 18-án (szerdán) a szokásos rend szerint NYITVA. Március 19-én és 20-án (csütörtökön és pénteken) szabadság miatt ZÁRVA tart! Nyitás március 21-én (szombaton) a megszokott rend szerint. Megértésüket köszönjük.

Nemzeti Ünnepünk 1848. március 15.

Isaszeg Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésre és az azt követő koszorúzásra.

Program:

„Békét, békét a világnak,
de ne zsarnokkénytől,
békét csupán a szabadság
fölszentelt kezéből.”
/Petőfi Sándor/

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulójára emlékezünk.

1848. március 15. – 2026. március 15.

Az isaszegi nemzetőrök

„Nem csupán a kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert oly készületek tétele mutatkozik, melynek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelességnek mulasztása.”

„Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést, mégis el kell ismerjük, hogy az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-szlovák vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”

1848. március 15-én győzött a pesti forradalom és az események rohamosan követték egymást. Március 18-án az országgyűlés elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot, március 22-én pedig a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó törvényjavaslatot is megszavazta. Pest megye már egy nappal előbb megalakította a közbátorsági választmányt és megkezdte a nemzetőrség szervezését. A fegyveresek száma néhány hónap alatt 17 000 főre szaporodott megyénkben.

Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében. Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva ők léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe. A nagyobb lélekszámú Aszód és Galgahévíz, vagy a közel azonos népességű Bag és Püspökhatvan lényegesen kevesebb nemzetőrt állított ki. Az összehasonlításra módot adnak az 1835-ból közölt statisztikai adatok, valamint a Pest megyei nemzetőrök 1848. november 13-án készült nyilvántartásának összevetése.
Az 1835 – 56-os évek statisztikai adatainak és a Pest megyei nemzetőrökről 1848. november 13-án készített összeírás adatainak összevetése azt bizonyítja, hogy Isaszegen a lakosság kb. 15%-a lépett a nemzeti őrseregbe. A felnőtt férfiak jelentős hányada. Országosan is magas volt még a nemzetőrök százaléka a lakossághoz viszonyítva Hévízgyörkön (14%), Bagon (12%), Püspökhatvanban (12%), Kartalon (11%), Turán (11%), és Galgamácsán (11%). Feltűnően kevés volt Domonyban (2,4%) és Galgagyörkön (2,5%). Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy részben éppen ezekben a községekben volt a zsellérek aránya a legmagasabb, részben a birtokos kisnemesi családok nem nézték jó szemmel a parasztok fegyverfogását.

A Falumúzeum féltve őrzött kincsként őrzi Tichony Simon isaszegi nemzetőr faragott, talpas guzsalyát, melyet Juhász Vilmos volt isaszegi lakos, a Múzeumbarátok Köre elnökségének tagja ajándékozta múzeumunknak 1999. március 15-én. Leltári száma: 2017.2.1.

Összeírása az Issaszegh-i nemzeti őrseregnek

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Fili – Föl, föl vitézek a csatára

Fili – Jól van dolga a huszárnak

Fili – Huszárdalok

Szentegyházi Gyermekfilharmónia és huszárok

Isten éltessen minden kedves Hölgyet, Nőnap alkalmából!

Sok örömet és boldogságot kívánunk részükre!

Külön nagy szeretettel köszöntjük az Isaszegi Múzeumbarátok Köre elnökségének nő tagjait Ozsváth Melinda elnök asszonyt, Mészáros Gusztávné, Sindely Julianna és Verseczki Szilvia elnökségi tagokat valamint az Isaszegi Művelődési Házban dolgozó (anyaintézmény) minden kedves kolléganőt!

Czető László:
Nőnapra szeretettel

Eltelt egy év megint, tavaszodik lassan,
Lelkünkbe a melegsége beköltözik halkan.
Tavasznak tündérei, vigyorgó vadalmák
Selymesen mosolyogva illatjukat adják.
Piros arcukon a napsugár, mintha hárfán hegedülne,
Annyira jó látni őket, hogy hívja derűre.
Látni, hallani s csodálni őket,
A mindig csacsogó, földi fecsegőket.
Komoran magyarázó, bosszankodó zöldet,
Látni, ahogy szirmaikkal érintik a földet.
Hallani, hogy messze-messze elér arany kacagásuk,
Érezni a tisztaságot s illatos ruhájuk.
Látni azt, hogy léteznek e kedves, kicsi virágok,
Hogy szebbé tesznek minden napot s az egész világot.
Köszönjük meg ma is Nekik, ezen jeles napon,
Kívánom, hogy legyen boldog életük nagyon, de nagyon!
Arcotokon férjen el a mosoly és a derű,
Lelketekbe költözzön be minden, mi egyszerű.
Hullajtsatok könnyeket is, mert azt nektek is szabad,
Legyen, aki vigyáz rátok, ki elébetek szalad.
Legyen mindig olyan, ki felnézhet rátok,
Ti egész évben nyíló, tavaszi kis virágok.

Budaházi József:
Nőnapi köszönet

Nőknek édes mosolya lelkünknek tavasz,
vérző szívünknek egy mágikus sebtapasz.
Ajkukon ragyognak el nem csókolt csókok,
szívükért íródnak szép, rímes verssorok.

Életünk mámorító dallamát adják,
amire mindig vágytunk, fülünkbe súgják.
Csodás testük gyötrő vágyakozást okoz,
boldogságuk boldogságot ajándékoz.

Szemük fényében bűbájos lelkük ragyog,
szerelem nyílik ott, csillagunk felragyog.
Egyszer álmok, egyszer szerető anyukák,
méhüknek gyümölcsétől leszünk apukák.

Induljunk most gyönyörű virágot szedni,
próbáljunk meg minden rosszat elfeledni.
Kezünkben csodás, illatozó virágok,
köszönet nektek, anyák, asszonyok, lányok!

Boldog Nőnapot kívánok!
/Forrás: www.poet.hu és internet/

Arany Viktor: Negyven felett

Negyven fölött szép igazán a nő,
Akkor már kiül a belső,
Meghozza gyümölcsét az élet,
Meglátszik, ki a finom érett.
Sokuk arcán mennyei szépség ül,
Nőiségük kiteljesül,
Az értő szem őket nézi,
Ki szerencsés, karjukban végzi.

Igrényi Sándor:
Szeretettel a nőknek

Tisztelet és szeretet a nőknek!
Kincsei vagytok a férfiszívnek.
Nélkületek nem teljes az életünk.
Ott vagytok, mikor csúcsra ér sikerünk.

Harmatcsepp ring a kerti virágon,
Amott kismadár dalol a faágon.
Nektek szóljon a szép tavaszi ének!
Ti adjátok ízét mindenkor a méznek.

Kertemből a virágaim szedegetem,
Mit erre a jeles napra nevelgettem.
Virágeső hulljon reátok az égből!
Boldog nőnapot kívánok tiszta szívből!

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a falumúzeum 2026. március 5-én és 6-án betegség miatt ZÁRVA tart! Szíves megértésüket köszönjük.