110 éve született Tassonyi Edömér ejtőernyős őrnagy
Ma már alig vagyunk, kik emlékszünk még
A hős csatákra. S ki emlékszik mindre?
Soroksárra? Hogy Dunaharaszti ég?
Isaszegre? Letkésre? Kicsindre?
És a felvidéki ütközetekre?
A dunántúli utolsó harcokra?
A fagytól fekete halott kezekre?
S a vérbeborult baráti arcokra?
A hős hadosztályra, mely el nem bukott.
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!
„Fiatalok! Soha ne felejtsétek,
És mondjátok el, ha ti lesztek vének!
A Szent László hadosztály, el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!”
Tassonyi Edömér (1910 – 1982) egyéni hősiessége, vezetési készsége kiérdemelték a katonáinak és a parancsnokainak a megbecsülését. Vesztes háború után a hontalanságban új diplomával a zsebében, új hivatást választott. Önmagának és a magyar névnek a civil életben is becsületet szerzett. Ejtőernyős ezredparancsnok, a soroksári, isaszegi, kéthelyi a Garam-menti és a Balaton-környéki csaták legendás hírű parancsnoka. 1982. július 4-én, hosszas betegség után, a British Columbiai-White Rock-ban, otthonában halt meg.Tassonyi Edömér nevét jól ismerték a németek, de az oroszok is. A Wermachtbericht név szerint emlékezett meg az isaszegi csaták ejtőernyős parancsnokáról és zászlóaljáról. A szovjetek nyilvántartották Tassonyi Edömér hollétét és frontbeosztásait.
1944. augusztusában az 1. honvéd ejtőernyős-zászlóaljat, amely később ezreddé bővült, a magyar 1. hadsereg kötelékében az Északkeleti-Kárpátokba vezényelték. A harccsoport augusztus elején ért ki a hadműveleti területre és a hónap második felében felvette a harcérintkezést a szovjet 4. Ukrán Front alakulataival. Szeptemberben az I. zászlóalj feletti parancsnokságot Szügyi Zoltán alezredestől Tassonyi százados vette át. A zászlóalj Volóc térségében október 12-ig súlyos védelmi harcokat folytatott. Október végén az 1/I. ejtőernyős-zászlóaljat a Budapestet védő Attila-vonal soroksári szakaszára helyezték. A szovjet erők itt nem tudtak áttörni. A zászlóaljat november 12-én kivonták a térségből, és alig egy napos pihenő után Isaszegnél vetették be. A pihenő és eligazító parancsnoki helyük az egykori „Hangya” épületében, (a mai Csata Vendéglőben) volt. Az Isaszeg közelében vívott harcokban az 1/I. ejtőernyős-zászlóalj és az 1. páncélos hadosztály harcoló alakulatai kimagasló vitézséggel álltak helyt, Tassonyi vezetésével 14 szovjet harckocsit lőttek ki közelharc eszközökkel ((Pl. 60 mm-es Páncélrém; kézi pct. rakétavető, gránátok, alkalmazásával), miközben számos gyalogsági támadást vertek vissza elkeseredett kézitusában. Közben a súlyosan megsebesült Pokorny László őrnagytól Tassonyi ideiglenesen átvette az ejtőernyős ezred parancsnokságát. Az 1/I. ejtőernyős-zászlóalj november 23-ig tartotta a frontot Isaszeg előterében. Tassonyiék harcálláspontja a Forró-tanya előtt 800 m-re lévő magaslat „kopasz domb” volt.
Az Attila-vonal védelmében, 1944. novemberében – decemberében az isaszegi harcokban, a Magyar Királyi Honvédségnek összesen 147 fő vesztesége volt (hősi halottak és eltűntek), ebből a Szent László Hadosztály 1/I. Ejtőernyős Zászlóaljának 42 fő (1944. nov. 12. – nov. 23.). Név szerint az isaszegi temetőben nyugszik: Bódi Géza tart. őrvezető, Makka József honvéd, Varga Dezső honvéd.
A temetőben a ravatalozó környékén még további 7 magyar katona sírja található. Az Együttműködés Isaszegért Egyesület kezdeményezésére, a HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóságával együttműködve 2018-tól hat magyar katona sírhelye kapott egységes katonai síremléket.
Isaszegen az 1984-ben a hősi halált halt magyar katonák emlékére állított központi emlékműnél, 2010-től minden évben megemlékezést tartunk Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes (Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége) szervezésének köszönhetően, melyhez mára már több helyi civil szervezet és intézmény is csatlakozott (Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége, Tóth Árpád Nemzeti Társaskör, Együttműködés Isaszegért Egyesület, Múzeumbarátok Köre, Művelődési Otthon és Falumúzeum). A megemlékezést és koszorúzást követően, az Il Silenció hangjai alatt, mécseseket gyújtunk és elhelyezünk a temetőben található katonasírokon a kegyelet virágait. Az emlékmű kezdeményezője Farkas Márton és fia isaszegi lakosok voltak, melyet támogatott Gulyka József plébános, kerületi esperes, a Könyvbarátok Klubja, a Falumúzeum Honismereti Szakköre valamint helyi lokálpatrióták.
A katonai megemlékezésünknek 2010-től haláláig hűséges támogatója, szervezője, részt vevője volt Dr. Farkas Jenő (1924 – 2016) nyá, repülő ezredes. Ezért Jenő bátyánkat – gödöllői lakosként -, tiszteletbeli isaszeginek fogadtuk! Emlékét szívünkben szeretettel megőrizzük!
2019 november 15-én II. világháború védelmi harcaiban – az Attila-vonal isaszegi szakaszának védelmében – hősi halált halt magyar katonák emlékére, tartott megemlékezésünk alkalmából került sor az Együttműködés Isaszegért Egyesület által kezdeményezett új egységes katonai síremlékek átadására. Az Egyesület 2014 óta szívügyének tekinti a hős honvédek sírjainak ápolását, gondozását. A központi síremléket 2018-ban saját költségen újították fel.
A megemlékezés levezetője és szónoka Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes úr, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Összhaderőnemi Műveleti Tanszék egyetemi docense volt, aki ünnepi beszédével a katonahősöknek járó méltó emléket állított. Köszönjük a szolgálatát.
Jelenlétével megtisztelte a megemlékezést a HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság képviseletében Maruzs Roland alezredes úr, a Belföldi Hadisírgondozó Osztály osztályvezetője (igh.).
Nagy tiszteletű Gergely Szabolcs református lelkész úr által, kerültek megáldásra az elkészült új katonai síremlékek. Köszönjük szolgálatát!
Bízom benne, hogy a legendás parancsnok, Tassonyi Edömér eje. őrnagy emlékét, hamarosan emléktábla is őrizheti majd.
Albert Ferenc: Sírok, hantok
/részlet/
Vajon mit adhatnék néktek?
Főhajtás, tisztelet, lobogó fáklya?
Mert szótáramban nincs rá szó,
Hogy rekviemet, dicshimnuszt
Regéljek, hisz hazáért adtátok
Hősként, apai, s fiúi véretek.
A JÓISTEN ÁLDÁSÁVAL,
BÉKE VÉLETEK!
Irodalomjegyzék:
Illésfalvi Péter-Kovács Vilmos-Maruzs Roland: „Vitézségért” A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetettek a második világháborúban, Varietas ’93 Kft., 2001.
Hadtörténelmi Közlemények 1999. 1. sz.
Martin Kornél: Nagy Árpád M. Kir. ejtőernyős főhadnagy háborús jegyzetei című munkája.
Ebben pontosan leírja a szerző, hogy a Forró-tanya előtt 800 m-re volt az a „hegy” magaslat, ahol Tassonyi harcálláspontja volt. Gyertyános domb?
https://docplayer.hu/9400300-Ejtoernyoseink-tortenetebol.html
http://gufi.hupont.hu/5/hazafias-versek