Az isaszegi Nemzetőrök
„Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”
1848. március 15-én győzött a pesti forradalom és az események rohamosan követték egymást. Március 18-án az országgyűlés elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot, 22-én pedig a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó törvényjavaslatot is megszavazta. Pest megye már egy nappal előbb megalakította a közbátorsági választmányt és megkezdte a nemzetőrség szervezését. A fegyveresek száma néhány hónap alatt 17 000 főre szaporodott megyénkben.
Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést. Az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-tót vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.
Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva (kb. 15%) az isaszegiek léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe.
Az 1848. május 18-án készült lajstromban összesen 220 nemzetőrt írtak össze.
A 20 és 49 év közötti férfiakat összesen 163 főt, a kötelezettek közé sorozták. Ezek többsége (127 fő) 2/4 telkes jobbágy, illetve annak háztartásában élő személy, s van közöttük 1 iparos is. Ebben a csoportban szerepel továbbá 34 fő 1/4 telkes jobbágy, sőt 1 zsellér is. Ezeknél azonban megjegyzi az összeírás, hogy „képességgel bíró”-k. Minden valószínűség szerint azok közé a töredéktelekkel rendelkező jobbágyok közé tartoztak, akik a földművelés mellett kiegészítő foglalkozásként ipart is űztek. A céhkiváltság megszerzésére szegénységük miatt nem gondolhattak, s ezért mint paraszt-iparosok, kontárok dolgoztak. A többi 1/4 telkesnél, illetve zsellérnél azonban nyilvánvalóan jobb körülmények között éltek.
Az önkéntesek 57-en voltak. Közöttük szerepelnek a koruk miatt még nem vagy már nem kötelezett fél- és negyedtelkesek, továbbá koruktól függetlenül a szegényebb zsellérek és az értelmiségiek.
A Falumúzeum féltve őrzött kincsként őrzi Tichony Simon isaszegi nemzetőr faragott, talpas guzsalyát, melyet Juhász Vilmos volt isaszegi lakos, a Múzeumbarátok Köre elnökségének tagja ajándékozta múzeumunknak 1999. március 15-én. Áldozatkészségét ezúton is megköszönjük! Leltári száma: 2017.2.1.
1848-as isaszegi nemzetőr faragott guzsalya
