Szentgyörgypuszta – 1849-es emlékhely

1988. október 8.
Az emlékmű 1993-ban.

Az isaszegi csata 1849. április 6-án, nagypénteken Szentgyörgypusztán kezdődött, amikor a Damjanich tábornok által vezetett III. hadtest előőrsei a Király-erdő keleti szegélyén Jellačič utóvéd dandáraira bukkantak és megütköztek az ellenséggel. Idén emlékeztünk meg a csata 172-ik évfordulójáról, a szentgyörgypusztai harcokról is, ahol 52 fejfát állítottak a csata első óráiban elesett magyar honvédek sírjaira.

Emléktábla a Kőkereszten 1984-ből.

A Szathmáry Zoltán által szerkesztett Isaszegi – falumúzeumi – Adattári Közleményekből tudjuk, hogy 1921-re ezek a fejfák mind elkorhadtak, csak a sírok dombjai látszottak még itt-ott.
Ekkor történt, hogy Kerepesről négy ökör vontatásával tengelyen szállítottak volna – a Koronauradalom gödöllői kasznársága rendelkezésére – a dányi templom elé egy négy méter hosszú betonkeresztet.
A vontatók az állatok rövid pihentetésére megálltak a sírhantok melletti kocsiúton.

Az 52 elkorhadt fejfa helyett Mogyorósy Ferenc tanyai tanító javaslatára 1922-ben helyezték el azt a több tonnás Kőkeresztet, amely az isaszegi csatában elesett honvédeknek állít örök emléket.

Mogyorós Ferenc, az uradalom tanyai tanítója és Kis Józsi bácsi, akinek az üknagyapja is már ott szolgálta a Grassalkovichokat, egyet akaró gondolattal szóltak: Nézzétek emberek jel nélkül állanak már az 1849-es honvédsírok! Itt van ez a betonkereszt, az uradalom majd kárpótolja mással a dányi templomot! A sors is így akarja, hogy itt maradjon emlékeztetőnek! Jelentjük Gödöllőre, hogy nem bírják tovább az ökrök, leroskadtak.
– No, lelkesült a tanya népe.
A legnagyobb sírhantnál leástak egy mély gödröt, beléhelyezték a keresztet. De megjött Gödöllőről az utasítás, hogy fogjanak még két ökröt a kereszt elé. Összenéztek az emberek, és ismét jelentették: hat ökör se bírja.
Jött hát az ukáz: hogy lehetnek ennyire elmaradottak, hát fogjanak az oldalára jobbról, balról is, és újra két ökröt eléje!
Megy a futár: sehogyse megy a tengely, mert a kereszt lesüllyedt már. Erre a kasznárság kiküldi építészmérnökét a műszaki tanácsok megadására. Az meg történetesen éppen Mogyorós István volt, a tanítónak édes öccse.
A tanító elmondta: Nézd öcsém, itt vannak ezek a jeltelenné vált sírhantok. Sohase lesz itt emlékeztető, ha innen ezt a betonkeresztet elviszitek. Hagyd csak te is itten!

Mogyorósi István megírta mérnöki jelentését: „Sokkal nagyobb kár éri az uradalmat, ha az igavonó állatokkal tovább kísérleteznek és erőltetik azokat, mint amennyit a betonkereszt érhet. Egyben javaslatot tett a dányi templom értékesebb támogatására.”

Így áll itt a mai napig is az elkorhadt fejfák helyett ez a betonból készült, de az isaszegiek által Kőkeresztnek nevezett emlékeztető, a Grassalkovichok építette magtár mellett, az ismét fejlődésnek indult szentgyörgypusztai majorban.

A Kőkereszt a Magtár ablakából fotózva
Az 1720-as években épült Grassalkovich Magtár 1998-ban, amely mára Béres Attila vállalkozónak köszönhetően szépen felújítva látható.
A Kőkereszt napjainkban. Minden év április 5-én a győztes isaszegi csata (1849. április 6.) előestéjén megemlékezések helyszíne.
A Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület első két katonája, lengyel ulánus egyenruhában díszőrséget ad 1998. április 5-én, Szentgyörgypusztán a Kőkeresztnél