1848. március 15-re emlékezünk

„Békét, békét a világnak,
de ne zsarnokkénytől,
békét csupán a szabadság
fölszentelt kezéből.”
/Petőfi Sándor/

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára emlékezünk.

1848. március 15. – 2025. március 15.

Az isaszegi nemzetőrök

„Nem csupán a kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert oly készületek tétele mutatkozik, melynek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelességnek mulasztása.”

Lovas és gyalogos nemzetőri egyenruhák (fekete csákó, búzavirágkék atilla, szürke pantalló). Egykorú litográfia.

„Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést, mégis el kell ismerjük, hogy az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-szlovák vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”

1848. március 15-én győzött a pesti forradalom és az események rohamosan követték egymást. Március 18-án az országgyűlés elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot, március 22-én pedig a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó törvényjavaslatot is megszavazta. Pest megye már egy nappal előbb megalakította a közbátorsági választmányt és megkezdte a nemzetőrség szervezését. A fegyveresek száma néhány hónap alatt 17 000 főre szaporodott megyénkben.

Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében. Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva ők léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe. A nagyobb lélekszámú Aszód és Galgahévíz, vagy a közel azonos népességű Bag és Püspökhatvan lényegesen kevesebb nemzetőrt állított ki. Az összehasonlításra módot adnak az 1835-ból közölt statisztikai adatok, valamint a Pest megyei nemzetőrök 1848. november 13-án készült nyilvántartásának összevetése.
Az 1835 – 56-os évek statisztikai adatainak és a Pest megyei nemzetőrökről 1848. november 13-án készített összeírás adatainak összevetése azt bizonyítja, hogy Isaszegen a lakosság kb. 15%-a lépett a nemzeti őrseregbe. A felnőtt férfiak jelentős hányada. Országosan is magas volt még a nemzetőrök százaléka a lakossághoz viszonyítva Hévízgyörkön (14%), Bagon (12%), Püspökhatvanban (12%), Kartalon (11%), Turán (11%), és Galgamácsán (11%). Feltűnően kevés volt Domonyban (2,4%) és Galgagyörkön (2,5%). Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy részben éppen ezekben a községekben volt a zsellérek aránya a legmagasabb, részben a birtokos kisnemesi családok nem nézték jó szemmel a parasztok fegyverfogását.

A Falumúzeum féltve őrzött kincsként őrzi Tichony Simon isaszegi nemzetőr faragott, talpas guzsalyát, melyet Juhász Vilmos volt isaszegi lakos, a Múzeumbarátok Köre elnökségének tagja ajándékozta múzeumunknak 1999. március 15-én. Leltári száma: 2017.2.1.

Tichony Simon 19 éves isaszegi nemzetőr (önkéntes) faragott guzsalyának részlete.

Összeírása az Issaszegh-i nemzeti őrseregnek

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Fili – Föl, föl vitézek a csatára

Fili – Jól van dolga a huszárnak

Fili – Huszárdalok

Szentegyházi Gyermekfilharmónia és huszárok

Isaszeg elöljárósága 1898. március 15-én.
Lovas bandérium kivonulása a Honvédszoborhoz Jeremiás István tanító vezetésével, 1925. március 15-én.