ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!
Húsvéti szimbólumok
A húsvétot számos szimbólum övezi, amelyek egy része keresztény eredetű, mások pogány tavaszköszöntő gyökerekkel rendelkeznek:
A húsvéti asztalon is számos szimbólum megjelenik: a tojás, a bárány, a nyúl
• Tojás – az élet és újjászületés ősi jelképe. A kereszténységben Krisztus sírjából való feltámadását, újjászületését szimbolizálja. A keresztény legendák szerint egy asszony tojással a kezében siratta a megfeszített Krisztust, akinek vére pirosra festette a tojást. A piros szín a mártírok vérét, míg a tojás az újjászületést szimbolizálja.
• Nyúl – a termékenység jelképe, amely a germán mitológiából és később a nyugati húsvéti hagyományokból került hozzánk. A nyúl manapság főként a gyerekek ünneplésében jelenik meg, akik számára a „húsvéti nyúl” hozza az ajándékokat.
• Bárány – Krisztus jelképe (Agnus Dei, azaz „Isten báránya”), aki áldozatával megváltotta a világot. A húsvéti bárány ma is gyakori díszítőelem, süteményként vagy díszként is megjelenik.
• Barka – virágvasárnapon szentelik meg, a barkaágak Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézik, így a barkaág az újjászületést is jelképezi. A néphit szerint a megszentelt barka védelmet nyújtott a villámlás és baj ellen, bolyhos virágainak gyógyerőt tulajdonítottak.
A barkaágak Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézik, így szintén a húsvéti asztal elengedhetetlen díszítőeleme
• Tűz és víz – szintén fontos szerepet kaptak. A nagyszombati tűzszentelés a világosságot, Krisztus feltámadását jelképezi. A víz, mint az élet és megtisztulás forrása, a locsolkodásban is fontos szerepet kapott.
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet. Kép forrása: tájházszövetség.hu
Az Isaszegi Baba-Mama Klub szervezésében minden kedves érdeklődőt, kisgyermekes családot szeretettel várnak a 2025. április 21-én (Húsvét hétfőn) 9:00 – 13:00 között megrendezésre kerülő „Húsvéti tojáskeresés” c. hagyományőrző rendezvényre. A színes és változatos programok szinte inspirálják az érdeklődőket, hogy a Húsvéti szokásokat felelevenítő eseményen minél nagyobb számban részt vegyenek. Bízunk benne, hogy ez így is lesz. A jó időt pedig megrendeltük!
Piros hajnal sütött házunk ablakára,
Ragyogó verőfény omlik udvarára.
Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek,
Örömünnepe van a földnek s a népnek!
Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással,
Szálljon ezer s ezer áldás
Minden kedves asszonyra és lányra!
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya nyomja a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre épp most találtam,
Hogy megöntözzem alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!
Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok,
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
Eljött a szép Húsvét reggele,
Feldámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kis madár dalol a rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
A magyar húsvéti hagyományok
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának napja. A keresztény hit és a népszokások szorosan összefonódtak, és különösen vidéken máig élő, színes hagyományokat őriznek. Emellett a tavasz eljövetelének, az újjászületésnek is szimbóluma, amikor a természet újraéled.
Húsvét vidéken: a hagyományok őrzői
A magyar falvakban a húsvét a hagyományokban gazdag ünnepek közé tartozott, és sok szokás a mai napig él.
Az ünnep a nagyhéttel kezdődik, különösen nagypéntek és nagyszombat jelentős az előkészület szempontjából a feltámadás ünnepére. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok (ilyenkor mondják, hogy a harangok „Rómába mentek”), és régebben fából készült kereplőket használtak, hogy a híveket emlékeztessék az imaidőre.
A nagypéntek a gyász és a csend ideje, sok helyen tilos volt dolgozni, különösen földműveléssel vagy házimunkával foglalkozni, mert úgy tartották, az szerencsétlenséget hoz. Ezen a napon a hívek nem esznek húst, böjtöt tartanak. A falvakban gyakori a passiójátékok előadása vagy a templomi körmenetek.
Nagyszombaton este vagy éjszaka a templomokban megtartott feltámadási körmenet a falusi közösség egyik legfontosabb eseménye. A szenteltvíz és a szentelt ételek – tojás, sonka, kenyér, kalács – elvitele a templomba szintén bevett szokás volt.
Húsvéthétfőn kerül sor a legismertebb népszokásra, a locsolkodásra. A fiúk verseket mondanak, majd vízzel vagy kölnivel „öntözik” meg a lányokat, akik cserébe festett tojást, süteményt vagy egy pohár italt adtak. A vödrös locsolás, főként falun, nemcsak hagyomány volt, hanem tréfás versengés is: ki tudja alaposabban eláztatni a lányokat. Az udvarlás szimbolikus eszköze is volt a locsolás.
A hímes tojás ajándékozása szintén régi népszokás. A tojásdíszítés külön művészeti ággá fejlődött, a viaszolt, karcolt, patkolt vagy írókázott tojások minden tájegységen más-más mintákat és színeket jelenítenek meg. A piros tojás a leggyakoribb, a szeretet, élet és termékenység jelképe.
A tojás az élet és az újjászületés ősi jelképe, a piros szín pedig a mártírok vérét szimbolizálja
Vidéken, bizonyos régiókban más különleges hagyományok is ismertek, ilyen például a tojásgurítás a fűben, a komatálküldés (ez egyfajta ajándékkosár a keresztapának), vagy a zöldágjárás, amikor a tavasz eljövetelét ünnepelték énekkel és tánccal egybekötött felvonulással. Forrás: travelo.hu