Magyar Hősök Emléknapja – 2025. május 25. (vasárnap)

MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJA

2025. május 25.

S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az.”
/Eötvös Károly/

A 100 éves Isaszegi Hősök szobra – Készítője: Medgyessy Ferenc (1881 – 1958) szobrászművész – Felavatták: 1925. nov. 1-én

Anyánk árváink, édes asszonyunk
Ne sírjatok, hisz mi csak szunnyadunk
Porhadhat testünk távol hant alatt:
A lelkünk itt van s mindig itt marad
Mert aki hű volt, bátor és derék,
az ősi földért adta életét
az mindörökké él, a fűben, fában
Magyar rögben, magyar napsugárban!

vitéz Somogyvári Gyula

A Hősök napja ünnep eredete: Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
1945-után mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az ezt követő években aztán egyre több felől hallhattuk, hogy megemlékeztek hőseinkről. Majd a hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.
A 21.század derekán újra hallhattunk az ünnep felől mert az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év Május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét és ezeket nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

II. világháború védelmi harcaiban – az Attila-vonal isaszegi szakaszának védelmében – hősi halált halt magyar katonák sírjai az isaszegi temetőben. 2014-től több szakaszban az Együttműködés Isaszegért Egyesület kezdeményezésére, a HM HIM Hadisírgondozó Hivatal a hősi halált halt honvédek fejfáit felújíttatta egységes hadisír síremlékre. Hálás köszönet érte! Maruzs Roland alezredes úr, osztályvezető (Ig.h.) HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Belföldi Hadisírgondozó Osztály) jelenlétében, 2019-ben kerültek megáldásra és megszentelésre az elkészült honvéd síremlékek. A katonahősök síremlékeit megáldotta Gergely Szabolcs nagytiszteletű református lelkész úr. 2010-től a megemlékezések szervezését a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ) Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes, elnök úr, Dr. Farkas Jenő ny. repülő ezredes (1924-2016) helyi lokálpatrióták, egyesületek, Önkormányzat később a Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége csatlakozásával valósítottuk meg. A síremlékek gondozását példaértékűen az Együttműködés Isaszegért Egyesület tagjai látják el.

„Fiatalok! Soha ne felejtsétek,
És mondjátok el, ha ti lesztek vének!
a Szent László hadosztály, el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!”

Makka József honvéd (1922 – 1944)

/Fotók: Szmolicza J./

Karafa Imre honvéd (1925 – 1944)
Kern Ede honvéd (1944)

“Magyarnak lenni nagy szent akarat,
mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva,
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva hősök honszerelmét.
Féltőn borulni minden magyar rögre
S hozzátapadni örökkön örökre…”
/Sajó Sándor/

Husi Endre hadnagy eredeti sírkeresztje Felirata: „Életét adta a Hazáért és bajtársaiért”
Bódi Géza őrvezető (1920 – 1944)
Barics Mihály honvéd (1922 – 1944)
Jellasics László honvéd (1905 – 1944)

Boldogasszony Anyánk (Régi magyar Himnusz)

Az emléknap alkalmából kegyeletünk jeleként helyezzünk el egy – egy szál virágot a hősi halált halt katonák sírján, valamint az idén 100 éves Hősök emlékművénél is!