Az isaszegi csata a képzőművészeti alkotásokban
Itt megpróbáltuk összegyűjteni azon vázlatok, rajzok, festmények másolatait, melyek a győztes isaszegi csatát örökítették meg v. állítottak neki emléket. Bizonyára az alább felsoroltakon kívül több is létezik, de a szerzői jogok miatt nem mind – amiről tudomásunk van – közölhető.
Kezdjük a sort a legismertebbel Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész; Görgei és Klapka az isaszegi csatában c. alkotásával.
A kép magyarázata innen letölthető!
Egy kevésbé ismert alkotás, amelyet Munkácsy Mihály (1844. február 20., Munkács – 1900. május 1., Endenich, Bonn) festőművész készített. A művész elég érdekes módon a csata utáni állapotot örökítette meg, a sebesültekkel, a halottakkal. Elég komor a hangulata. A fényképen látható képeslapot az 1970-es években a Falumúzeumban még árusítottuk! Az Egyetemi nyomda kiadása volt.
Munkácsy Mihály Az isaszegi csatatéren c. festményének eredeti változata az internetről
A következő metszetek, vázlatok különböző könyvekből származnak
Majd ismét egy eléggé közismert festmény a csatáról,
Heyer Artur (Thüringia,1872 – Budapest, 1931) festőművész, grafikus alkotása következik
De számunkra a legkedvesebb, az isaszegi születésű Takács Zoltán festőművész, grafikus (Isaszeg, 1940. július 18. – ) alkotása következik, mely az Isaszegi Adattári Közlemények III. számában 1974-ben jelent meg.
Takács Zoltán festőművész, grafikus az 1970-es évek végén két nagyméretű csataképet is készített, melyek sokáig a volt Pártház helyiségében voltak elhelyezve. Mivel azt kevesen láthatták ezért a rendszerváltást követően a ’90-es években kihozták az épületből, és a március 15-i és április 6-i megemlékezések fő látványossága volt.
Befejezésül Remsey Jenő György (1885. Nagykőrös – 1980. Gödöllő) festőművész, grafikus eredetileg színes ceruzarajza következik, sajnos erről a műről csak fekete-fehér fotót találtam. A kép a csatateret ábrázolja, a csata után, amikor a sebesülteket gyűjtik össze, háttérben az égő Isaszeg házaival. Valószínűleg a kép Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumvezető kérésére készülhetett, mivel jó ismeretségben volt Remsey Jenővel.
