„BOLDOGSÁG A SZÍV BÉKÉJE”
Egy emlékkönyv a XX. századból
A Jókai Mór Városi Könyvtár egy igen értékes kultúr- és irodalomtörténeti emléket őriz, Dr. Dobrovics Károlyné született Dingha Magda emlékkönyvét. Magda néni nevével már találkozhattak olvasóink a január 5-bejegyzésünkben (újévi üdvözlőkártya c. írásunkban). Most ismerkedjünk meg az 1900-ban született hegyvidéki polgárleány féltve őrzött emlékalbumával is. A tulajdonos és albuma története egyaránt kalandos és tanulságos is.
Az album 19,5 x 14,5 cm nagyságú. Tulajdonosa Magda néni jómódú nagypolgári családban született Budapesten. Édesapja a nagyhírű Singer és Wolfner kiadóvállalat jogásza volt. A kisleány személyesen ismerte a korszak magyar irodalmának és művész társadalmának jeleseit. Amikor 1914 őszén emlékkönyvet kapott, akkor az édesapja révén megismert művészeket kérte meg emléksorok írására. Az album 14 bejegyzést tartalmaz. Az első: Krúdy Gyula november 6-i sorai: Mindig a szívére hallgasson, Kisasszony. Ez a legdrágább, de a legnemesebb tékozlás.”
1914-ből még három datált bejegyzés található az albumban: 1914. november 17.: „E nagy és nehéz esztendőben írom emlékül e sorokat. Magyarnak lenni mindig nehéz volt, most a legnehezebb, s adja Isten, hogy a legdícsőségesebb legyen.” (Gaál Mózes).
1914. november 21.: „Ami a férfinál a bátorság, az a nőnél az irgalmasság.” (Herczeg Ferenc). 1914. december 9.: „Kis sorokat e nagy időkben? Nagy kívánság egy kislánytól. Boldogság a szív békéje, legyen Békében nagyon boldog.” (Vándor Iván)
A következő évben 1915-ben további tíz darab bejegyzés gazdagítja az albumot. Szerepelnek évszám nélküli bejegyzések is. Az első két évben 26 bejegyzés született. A már említetteken kívül: Lyka Károly, Emőd Tamás, Gábor Andor, Sas Ede, Szederkényi Anna, Franyó Zoltán, Táboriné Tutsek Anna, Szomaházy István, Czóbel Minka, Havas István, Zilahy Lajos, Lovik Károly, Gárdonyi Géza, Balla Ignác sorai olvashatók. Mühlbeck Károly pedig három rajzot készített az albumba. A híres emberek bejegyzése mellett csupán az apa írhatott az emlékkönyvbe.
Az első két esztendő bejegyzésének témái: a női erények („Jónak lenni a legjobb üzleti befektetés az életben.” Lovik Károly 1915.) és a háború (Most férfiak írnak emléksorokat – vérrel… És mi nők? Könnyel és hittel…” Szederkényi Anna). A kislányhoz talán jobban illő, oldottabb, tréfás-humoros hang alig bukkan fel. („Emlékkönyvbe írni: feladatnak zordon. Mégis, meg nem riaszt engem, Szerencsére a zsebemben. Ezt a kicsi verset mindig készen horgom.” Gábor Andor, 1915.)
Dingha Magda 1919-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Egyetemi évei alatt újra előkerült emlékkönyve. 1920-ban a népszerű író, Sydney Carton jegyez az albumba: „Ahogy a nap színt ad a világnak, úgy ad színt az életnek a művészet!”
Magda néni férjhez menetele után szép, élményekben gazdag házaséletet élt urával, aki magas minisztériumi tisztséget töltött be. 1945. után Magda néni élete szomorú fordulatot vett. Férje tragikusan korai halála után csapások sora érte. Az 1950-es évek elején az Alföld egy kis falujában volt kitelepítve, ahová a legminimálisabb személyes holmiját vihette magával, emlékkönyvétől azonban itt sem vált meg. A kitelepítést követően Magda néni nem térhetett vissza a fővárosba, villájukat államosították. Majd egy jó barátnak köszönhetően az 54 éves asszony nagybeteg édesanyjával együtt egy isaszegi parasztházban kapott menedéket.
Kezdetben az egykori „Angyal Gyógyszertár”, majd az Egészségház hátsó épületrészében lakott. Az emlékkönyv ide is hűségesen elkísérte, és a ’80-as években újra „használatba került. 1982-ben egy régi barátnője, 1983-ban a kitelepítés alatt megismert, és felnőtt családapaként Isaszegre látogató Széchényi fiúk (István, Kálmán, Tibor) jegyeztek az albumba. Még további két bejegyzést olvashatunk: Gyökössy Endre pszichológus-lelkészét és a falu körzeti orvosáét.
Dr. Dobrovics Károlyné Dingha Magda emlékkönyve páratlan irodalomtörténeti emlék, igazi kultúrtörténeti kincs! A Jókai Mór Városi könyvtár e becses albumot a közeljövőben tervezi digitalizált formában közkinccsé tenni.
Ezúton köszönöm meg Ágoston Katalin könyvtárigazgatónak a hozzájárulását és az emlékkönyvről küldött képeket!
Forrás: Isaszegi Múzeum Adattára: 98.390.1.
[Vasvári Zoltán: Egy hegyvidéki polgárleány emlékkönyve
Hegyvidék c. újság 1998.
Vasvári Zoltán: „Boldogság a szív békéje”
Magyar Nemzet 1997. október 2-i száma.]