Meghívó Szent Iván-éji tűzugrás rendezvényre
Szerző: Szmolicza József
Átmenetileg a múzeum mobil telefonszáma nem elérhető
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Falumúzeum mobil telefonszáma [(06-70) 337–8978] 2024. 12. 1-TŐL ÁTMENETILEG – A RÉGI, ELAVULT ÉS TÖRÖTT KÉSZÜLÉK SELEJTEZÉSE MIATT – NEM HÍVHATÓ! Ígéretet kaptunk a mobil telefon mielőbbi pótlására. Kérjük, hogy amíg a probléma megoldódik, addig használják munkaidőben (K: – P: 9.00 – 18:00 és Sz: 14:00 – 18:00) vezetékes telefonszámunkat (06-28) 582-280. Szíves megértésüket köszönjük!
Pünkösd szép ünnepére
Áldott Pünkösdi Ünnepeket!
„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”
Ma vagyon piros pünkösd napja II.
„Piros pünkösd’ rózsa, kihajlott az útra”
A Pünkösd – a Húsvét és a Karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve, a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Piros pünkösd napján,
mikor gyümölcs érik,
életed kalászát
angyalszemek nézik.
Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.
Piros pünkösd napján
az Úr keres téged,
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.
Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.
(Piován Győző)
Nemzeti Összetartozás Napja 2025. – A Trianoni békediktátum 105. évfordulójára emlékezünk
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
1920. június 4. – 2025. június 4.
“MAGYARORSZÁGRA OLYAN MÉRVŰ BÜNTETÉST MÉRTEK A GYŐZTES HATALMAK, AMELYET JÓFORMÁN SEMMILYEN BŰNNEL NEM LEHET KIÉRDEMELNI.”
Isaszeg Város Önkormányzata és az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, a Nemzeti Összetartozás Napja és a Trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre
Időpont:
2025. június 4. (szerda) 18:00
Helyszín:
Hősök és Áldozatok Emlékparkja
Trianoni-Emléktábla
Emlékező beszédet mond:
Petruska Gabriella
önkormányzati képviselő
Közreműködnek:
Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum diákjai
A megemlékezést koszorúzás zárja
A városi megemlékezés letölthető plakátja
- június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres “védőbeszédét”. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország – függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől – azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.
“Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék…” – Részlet Apponyi Albert Georges Clemenceau francia, David Loyd George brit és Francesco Saverio Nitti olasz miniszterelnök, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság párizsi nagyköveteinek jelenlétében elmondott beszédéből…
Gróf Apponyi Albert „védőbeszéde”
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
Reményik Sándor – Gyűrűt készíttetek
Kiss Kata Zenekar – Magyar vagyok
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 325 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 93 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte Erdélyt, a Partiumot, Máramarost, és a Bánság keleti felét, a délszláv állam Muraközt, Drávaközt, Bácskát és Nyugat-Bánságot, Csehszlovákia pedig a Felvidéket, Csallóközt, és Kárpátalját, Ausztria Őrvidéket, Lengyelország Szepes és Árva vármegyék egyes településeit, míg Olaszország Fiumét. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozták meg. A békediktátum aláírásának napján 10 órakor Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, felbőgtek a gyárak szirénái. A közlekedés leállt 10 percre, bezártak az iskolák és az üzletek. Az életképtelenre csonkolt Magyar Királyságban megállt az élet.
“Consummatum est – bevégeztetett”
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan rákényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondja: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza
Nefelejts – Kalász-kalász, árva magyar kalász
Kárpáti Piroska: ÜZENET ERDÉLYBŐL
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
Halott vitézek lelke jár velünk!
Előttünk száll az ős Turulmadár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály.
Ember lakol, ki ellenünk szegül!
A székely állja, rendületlenül.
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok.
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket.
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban egyedül leszünk.
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!
Kárpáti Piroska székely tanítónőt, amiért versben tiltakozott a román uralom ellen, ezért a verséért a románok 1920. július 26-án Aradon felakasztották. Isten áldja emlékét!
1919 és 1921 között mindennapossá váltak a kilakoltatások, rekvirálások, gyakran megtörtént, hogy valaki reggel elment hazulról és délben, amikor hazajött, a családját és bútorait a ház előtt, az utcán találta és ugyanakkor egy rekvirált bútorszállító kocsiból hordták be az új lakó bútorait, vagy hogy tervszerűen üldözték továbbá a magyar tanítókat és tanítónőket, akiknek olyan kérdéseket tettek fel, melyekre felső iskolai végzettséggel bíró szaktanárok tudtak volna megfelelni, s a túlnyomóan magyarlakta vidékeken a kegyetlenségig ment a magyar tanerők vizsgáztatása és elcsapása: éppen úgy dobták ki a magyar tanítókat kis állásukból, mint ahogy elvették a tiszta, egészséges magyar iskolaépületeket, ahol százszámra tanultak magyar gyerekek, hogy tíz-tizenöt iskolába kényszerített oláh gyereknek iskolája legyen.
Persze nem kellett sok ahhoz, hogy valakit magyarságáért üldözzenek: 1934. november végén Stan és Palace közoktatási vezérfelügyelők sorra járták Csík megye községeit a magyar tanítók nyelvtudásának felülvizsgálása végett. Eljutottak Gyergyócsomafalvára is. Amint az utcán mentek és elhaladtak Botár Erzsébet tanítónő lakása előtt, észrevették, hogy az ablakában muskátli virít. Egy pillanat s máris készen volt az irredentizmus vádja. Jegyzőkönyvet vettek fel és hivatalos feljelentést készítettek Botár Erzsébet tanítónő ellen a magyar irredenta magatartásáért. A jegyzőkönyv szerint a tanítónő feltűnően és lázítón szándékkal magyar nemzeti színekkel díszítette fel a lakását “fehér függöny, piros cserép, zöld levél”. Így tehát Gyergyócsomafalva kis magyar gyermekei hiába készültek nemsokára az iskolába. A tanítókat elbuktatták, letartóztatták és egyetlen megmaradt tanítónőjük, az ártatlan Botár Erzsike is vád alá került.
Szintén döbbenetes kép rajzolódik ki Lukács György: Erdélyi mártírok és hősök aranykönyvé c. könyvéből, amelynek szerzői közül Gergelyffy Gábor az 1918 és 1940 közötti erdélyi menekültjeinkről szóló beszámolójában arról írt, hogy a magyar felekezeti iskolákat a legkülönbözőbb ürügyekkel bezáratták, például azzal, hogy a helyiségek nem alkalmasak tanításra, mert szűkek, sötétek és egészségtelenek, ami ugyan igaz volt, viszont az volt az oka, hogy a román hatóságok elvették a magyar iskolák helyiségeit, oda román iskolákat telepítettek, minélfogva a magyaroknak legtöbbször egészen alkalmatlan helyiség jutott, ám előfordult igen gyakran az is, hogy minden indoklás nélkül zárták be a magyar iskolát, mint például Sáromberkén, Válaszúton, Zsibón, Magyarzsomboron, máskor ellenben azt hozták fel kifogásként a bezárás mellett, hogy a tanulók száma kevés, mint Nagysomkúton, Sárdon, Mezőújlakon, Borbátvizen, vagy éppen azt, hogy (mint az aranyospolyáni iskola esetében) sok, holott helyiségei kicsinyek.
Ki tudja, hány Kárpáti Piroska volt, s ha közülük valaki nem is járt úgy, mint ő, mindenesetre mindmáig nem tisztázott, hányat távolítottak el hazafias érzésük miatt, bezárva egyúttal iskolájukat is (csak az 1925-ben 103 római katolikus és 107 református iskolával történt ez), vagy általában hányakat állítottak elő, amiért magyar dalra fakadtak: az ismert eseteknél maradva például a fogarasi rendőrkapitány egyenesen megtiltotta a cigányoknak, hogy magyar nótát játszanak, egy pap-költőt pedig 1922-ben azért tartóztattak le, mert verskötetében ezt írta: “Csak álljatok, mint előőrsök itt, / didergő pontján egy új kikeletnek…”: az indoklás az volt, hogy a szerző Erdélyben ideiglenesnek vélte a román uralmat, de megtörtént az is, hogy valakit Nagyváradon tizenöt napi fogházra ítéltek, mert elszavalta Ady Endrének Fölszállott a páva című versét, különös tekintettel alábbi két sorára: “Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, / Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.”, s végül (amint a kötetben Tóth Zsigmondnak az erdélyi magyar kisebbségi iskolahelyzetről készített látleletében olvassuk), hogy amikor egy orvosi rendelőben magyarok és románok között megkérdeztek egy három éves leánykát, hogy tud-e dalolni, azt felelte, hogy igen, a Himnuszt meg a Szózatot, de ezeket nem szabad, mert akkor anyukát meg apukát lecsukják. (Persze fondorlatosabb módon is lecsuktak sokakat, így megesett, hogy egy kolozsvári paphoz beállított egy polgári személy, aki előadta, hogy az oláhok kínzásai és üldözései elől menekült, ezért segítségért könyörög, mire pénzt kapott tőle s az illető pár óra múlva román tisztként jelent meg nála és katonáival letartóztatta.)
Mindezeket megelégelve nem csoda, hogy megnőtt az Erdélyből végső elkeseredésükben anyaországunkba menekülő mieink száma (1918-ban 40 952-en, 1919-ben 33 551-en, 1920-ban 79 773-an, 1921-ben 19 879-en, 1922-ben 13 651-en, 1923-ban 7356-an, 1924-ben 1693-an voltak), akik egyre elviselhetetlenebb helyzetbe kerültek (így amíg nálunk a kormány 1911-ben engedélyt adott a román nemzeti színek viselésére, addig 1929-ben egy román rendelet megtiltotta Kolozsvárt a magyar nyelv használatát orvosi rendeléseken!) s nem akartak úgy járni, mint a verséért életével fizető Kárpáti Piroska.
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar Hitvallás, előadja Szeleczky Zita
Ruttkay Arnold: Nem volt még elég…?
Mi kell még…?
Nem volt elég a hétpecsétes Békeokmány,
az ingyen kapott ősi föld…?
Nem volt elég a sebtében meghúzott országhatár,
kertek végében a málnabokor mögött?
Kevés volt talán,
a lehullott utcatábla,
átköltött térkép,
eldőlt szobor…?
Az anyanyelv már rég föld alá költözött,
suttogva szólt a zsalugáterek mögött.
Bezárt az ódon iskola,
elhalt a dal,
kidőlt a harangláb.
Az emlékek is reszketve féltek.
Titokban éltek a Házsongárd felett
és Bakából is BACA lett, az ősi név helyett.
Elvégeztetett…!
A törvényből, így lett végül törvénytelen.
Így kapott szégyenteljes leckét a Történelem…
De mindez nem volt elég.
A szabadító Mózest hiába várnánk…
Feldúlt temetőföldjeink mélyén,
most Karthágó szörnyű sorsa vár ránk…
Irgalmas Isten! Nézd!
Nem volt elég, hogy Múltunkat maguknak kérték,
most végül
HALOTTAINKAT IS HALÁLRA ÍTÉLTÉK…!!
Magyar Hősök Emléknapja – 2025. május 25. (vasárnap)
MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJA
2025. május 25.
„S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az.”
/Eötvös Károly/
Anyánk árváink, édes asszonyunk
Ne sírjatok, hisz mi csak szunnyadunk
Porhadhat testünk távol hant alatt:
A lelkünk itt van s mindig itt marad
Mert aki hű volt, bátor és derék,
az ősi földért adta életét
az mindörökké él, a fűben, fában
Magyar rögben, magyar napsugárban!
vitéz Somogyvári Gyula
A Hősök napja ünnep eredete: Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
1945-után mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az ezt követő években aztán egyre több felől hallhattuk, hogy megemlékeztek hőseinkről. Majd a hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.
A 21.század derekán újra hallhattunk az ünnep felől mert az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év Május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét és ezeket nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
II. világháború védelmi harcaiban – az Attila-vonal isaszegi szakaszának védelmében – hősi halált halt magyar katonák sírjai az isaszegi temetőben. 2014-től több szakaszban az Együttműködés Isaszegért Egyesület kezdeményezésére, a HM HIM Hadisírgondozó Hivatal a hősi halált halt honvédek fejfáit felújíttatta egységes hadisír síremlékre. Hálás köszönet érte! Maruzs Roland alezredes úr, osztályvezető (Ig.h.) HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Belföldi Hadisírgondozó Osztály) jelenlétében, 2019-ben kerültek megáldásra és megszentelésre az elkészült honvéd síremlékek. A katonahősök síremlékeit megáldotta Gergely Szabolcs nagytiszteletű református lelkész úr. 2010-től a megemlékezések szervezését a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ) Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes, elnök úr, Dr. Farkas Jenő ny. repülő ezredes (1924-2016) helyi lokálpatrióták, egyesületek, Önkormányzat később a Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége csatlakozásával valósítottuk meg. A síremlékek gondozását példaértékűen az Együttműködés Isaszegért Egyesület tagjai látják el.
„Fiatalok! Soha ne felejtsétek,
És mondjátok el, ha ti lesztek vének!
a Szent László hadosztály, el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!”
/Fotók: Szmolicza J./
“Magyarnak lenni nagy szent akarat,
mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva,
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva hősök honszerelmét.
Féltőn borulni minden magyar rögre
S hozzátapadni örökkön örökre…”
/Sajó Sándor/
Boldogasszony Anyánk (Régi magyar Himnusz)
Az emléknap alkalmából kegyeletünk jeleként helyezzünk el egy – egy szál virágot a hősi halált halt katonák sírján, valamint az idén 100 éves Hősök emlékművénél is!
Májusfa a múzeumkertben – 2025.
Hagyományőrző program a kisgyermekes Családok részére 2025. május 29. múzeumkert
MEGHÍVÓ
Az Isaszegi Baba – Mama Klub szeretettel várja az elmúlt évben elkezdett kicsiknek szóló hagyományőrző rendezvényére az apukákat, anyukákat, a nagymamákat, a nagypapákat a keresztszülőket és természetesen a legfontosabb szereplőket a gyermekeket a 2025. május 29-én (csütörtökön) megrendezésre kerülő Májusfa döntés-kitáncolás rendezvényre. A népi hagyományt ismerteti, a Májusfa kitáncolást vezeti Jakócsné Bagi Zsuzsanna a Humánszolgáltató Központ munkatársa (óvodapedagógus). Zsuzsanna asszony felkészültségéről már a korábbi rendezvényeinken meggyőződhettünk (Kiszebáb égetés, szüreti rendezvény, stb.) és most ismét várjuk az általa vezetett programot, a táncokat az énekeket. A jókedv biztosított! Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Szervezők! A rendezvényt az Isaszegi Múzeumbarátok Köre is támogatja.
Állományvédelmi eszközök beszerzése a Falumúzeum számára az NKA Múzeumok Kollégiuma támogatásából
Kedves Olvasóink!
Örömmel tájékoztatjuk honlapunk olvasóit, a Múzeumbarátok Körének tagjait, hogy 2024. évben az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely sikeresen vett részt az NKA Múzeumok Kollégiuma által kiírt pályázatán. Pongrácz Gabriella igazgató asszonnyal egyeztetve adtuk be pályázatunkat a Művelődési Ház telephelye, a Múzeumi Kiállítóhely részére.
Megítélt támogatás: 400.000,-Ft
Pályázati azonosító száma: 209111/00316
Pályázati támogatás témája: MUZEÁLIS TÁRGYAK ÁLLAGMEGŐRZÉSÉHEZ ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉRE A FALUMÚZEUM SZÁMÁRA
A fenti támogatásból, a pályázati célnak, kiírásnak megfelelően 2025. januárjában vásároltunk 1 db WDH-500AH német gyártmányú mobil ipari szárítógépet 376.000,-Ft értékben, továbbá 2 db analóg TH 101E termo-higrométert (7.182,-Ft) és 1 db szintén német gyártmányú Voltcraft LX-80 fénymérőt 17.990,-Ft értékben. A fenti állományvédelmi eszközökre nagy szükségünk van a mindennapi munkánk során. Az új, korszerű és nagy teljesítményű páramentesítő készüléket a múzeum szinte minden helyiségében tudjuk használni a magas légnedvesség csökkentésére az RH optimális értéken való tartására. Nem utolsó sorban a könnyen mozgatható, mobil páramentesítő berendezés, nagy teljesítménye mellett esztétikus és jól illeszkedik a múzeumi környezetbe.
A két db német gyártmányú analóg hőmérséklet és légnedvességmérő készüléket az ókori és a középkori tárlók belső klímájának ellenőrzésére használtuk fel. Mindkét tárlóban találhatók fémből (vas és bronz) készült műtárgyak, melyeken a magas RH esetén oxidációs folyamatok indulhatnak be. Az analóg készülékek elem nélkül működnek, ezáltal biztonságosabb a használatuk és az elemek véletlenszerű „kifolyásától” sem kell tartani. Az ellenőrzést és a megelőzést szolgálják az új mérő készülékek.
A Voltcraft fénymérő, luxmérővel a műtárgyakra ható fényerősségét tudjuk mérni. Tudjuk, hogy egyes műtárgyak igen érzékenyek a rájuk ható természetes és mesterséges fényre. Különböző mértékben károsíthatják azokat. Az optimális értékek biztosítása érdekében szükségünk volt egy megbízható mérő készülékre, így esett választásunk a Voltcraft egyik kiváló lux mérőjére.
Ezúton is megköszönjük a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumok Kollégiuma támogatását, mellyel nagymértékben sikerült javítani az isaszegi Múzeumi Kiállítóhely állományvédelmi munkáját! Itt köszönöm meg Pongrácz Gabriella igazgató asszonynak (Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely) a pályázat benyújtásához nyújtott messzemenő támogatását!
Szmolicza József gyűjteménykezelő
Boldog Anyák napját kívánunk!
Boldog Anyák Napját kívánunk!
Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
Twist Olivér Kórus – Mammy Blue
Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető
Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.
Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!
Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …
Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!
Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
2025. május 1-i ünnepi nyitva tartás
Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2025. május 1-én (csütörtökön) és május 2-án (pénteken) 10:00 – 16:00 között tart nyitva. Május 1-én a belépés díjmentes! Május 3-án (szombaton) a szokásos rend szerint fogadjuk vendégeinket (14:00 – 18:00). A múzeum 2025. május 5-én (hétfőn) és május 6-án (kedden) ZÁRVA tart. Nyitás május 7-én (szerdán) a szokásos rend szerint.