Szerző: Szmolicza József

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a MNL – Pest Vármegyei Levéltár honlapján 2023. április 17-én megjelent Pálfi Ádám levéltáros igen érdekes írását. Tanulmányának címe: Agler Ferenc isaszegi plébános végrendelete (1853. március 23.).

Agler Ferenc a szemtanú hitelességével írta le a Historia Domosban az 1849. április 6-i győztes isaszegi csatát, ahogyan ő látta és átélte. A győztes csata 125. évfordulója tiszteletére megjelentetett Isaszegi Adattári Közlemények II. számában (Dr. Kovássy Zoltán – Szathmáry Zoltán szerk.) jelent meg nyomtatásban is (40-42. o.) az írás.

Agler Ferenc sírkövét a feledés homályától megmentve az 1980-as évek közepétől a múzeumkertben három részből összeállítva (ragasztva) a múzeumépület kert felőli oldalán, a Haranagláb (1937) előtt helyeztük el. Azért, hogy Agler Ferenc (1781-1855) nevét közismertté tegyük, a 2022-ben elkészített KAJLA-KÖR túrához kapcsolódó „Feladatlapok” kérdései között is szerepeltettük.

Pálfi Ádám írása a Pest Vármegyei Levéltár honlapján:

Mostani írásunkban egy olyan nem mindennapi végrendelet kerül bemutatásra, ami a magyar történelem szempontjából egy embert próbáló és vészterhes időszakban született. Agler Ferenc egy kis felvidéki faluban Oszlányban született 1788 január 8-án, ami egykoron Bars vármegye egyik járási székhelye volt. Életéről, főként egyházi pályafutásáról aránylag bőséges információ maradt fent. Teológiai tanulmányait Vácon végezte, 1804-ben pappá szentelték. Ezt követően három évig kápláni szolgálatot teljesít, majd 1807-ben kinevezték irsai plébánossá. Pár év elteltével 1811-ben a püspök Isaszegre helyezi át szintén plébánosi minőségben, ahol egészen haláláig 1855. március 27-ig ő látta el a lelkipásztori szolgálatot és gondoskodott mindazon ügyekről, amelyek a közösség életére kihatással voltak.

Az egyik ilyen a magyar történelmi emlékezetben is kiemelt helyet elfoglaló 1849. április 6-i isaszegi csata, ahol, mint szemtanú volt jelen és a látottakat részletesen lejegyezte a plébánia Historia Domusába*:

„Lévén akkor nagypéntek, az istentiszteletet nyugodtan megtartván, harangozóm jelenté, hogy Oszenyicska felől ég az erdő. Jellasich huszonnégy személyre kére tőlem ebédet, mit azonban nem fogyaszt el, mert Görgei és Damjanich megtámadá őket. Isten különös csodája, hogy le nem égé az falunk. Huszonöt helyen gyújtották fel az császáriak. Schilling tábornok az Paphegyen állítá fel ágyúit, de egynél többször nem löve. Az császáriak mindenből kifosztottak. Templomi fehérneműm az mángorlóban leve. elvivék. Az szent edények és olajedényeket mind lecsavargatták, magukkal vivék. Magamat is félholtra verék. Lévén az idő egyfertály hétre, kedves olvasó, tudám ezt onnét, hogy az utolsó horvát, mikor folyosómon átmene, az falon függő órámat az kardjával megdöfvén azt elállítá. Más idők jövének. Jövének az magyarok. Megkínálának kenyérrel és sonkával, mit én nem fogadhattam el, lévén nagypéntek. Fájlalám, hogy nem tudtam semmit asztalomra tenni nekik.“

A 18-19. századi végrendeletek szövegszerkezete – a nyelvtől függetlenül – kötött: adott például egy kezdő formula. („Az eloszolhatlan Szent Háromság, Atyának, Fiúnak és a Szent Lélek Istennek nevében”)

Az események minden bizonnyal mély és kitörölhetetlen nyomot hagytak az életében, ugyanis végrendeletét a csata felelevenítésével kezdi. A csatával összefüggésben beszámol róla, hogy mivel teljesen kifosztották – a nevezett napon este semmim, azon kívül, mi rajtam volt, nem maradt, s abban sem volt sok köszönet – ezért a korábbi végrendelete feleslegessé vált, amivel utal arra is, miért van szüksége egy újabb végakarat megfogalmazására. Leírásában beszámol róla, hogy a borzasztó eseményt követően nagy szerepe volt testvérének, – akire megmaradt vagyonának számottevő részét hagyja – Csanády Ferencznek abban, hogy talpra tudott állni. A leírásból kiderül, hogy a plébános egészségi állapota 1849-et követően fokozatosan megromlott, ezért rövidesen „szeretett testvére” odaköltözött hozzá, gondviselője és ápolója lesz. Csanády a reformkorban egy ismert személynek számított, az 1840-es évek ipari mozgalmainak aktív résztvevője, Kossuth Lajos miniszteri tanácsosnak is kinevezi. Határozottan kiállt a Védegylet* megalapítása mellett és támogatta annak javaslatait.

Tovább olvasom a cikket a Pest Vármegyei Levéltár honlapján

Az Emlékhelyek Napja elnevezésű, 2016-ban útjára indított és minden év májusában megrendezendő országos programsorozat a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontossággal bíró helyekre kívánja felhívni a figyelmet

A Nemzeti Örökség Intézete idén nyolcadik alkalommal hirdette meg az Emlékhelyek Napját,

Az Isaszegi csatatér Történelmi emlékhelyet jelölő Sztélé (Emlékoszlop) ünnepélyes felavatására 2023. április 6-án az isaszegi csata (1849. IV: 6.) Emléknapján került sor, Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és Hatvani Miklós Isaszeg Város polgármestere jelenlétében. Az Isaszegi csatatér Történelmi Emlékhely négy helyszínt foglal magában; a Szoborhegyen álló Honvédemlékművet, Szentgyörgypusztán a ’48-as Kőkeresztet, a Katonapallagon a Honvédsírokat és az ősi temető dombra épült Árpád-kori eredetű Szent Márton templomot.

Isaszeg Város Önkormányzata tisztelettel hív és vár minden kedves érdeklődőt az Emlékhelyek Napja alkalmából 2023. május 13.-án szombaton 11 órára a Falumúzeumhoz / Isaszeg Madách Imre utca 15. /, hogy egy helytörténeti kirándulás keretében keressük fel az Isaszegi csatatér Emlékhely helyszíneinek egy részét. Útvonal: Falumúzeum – Ady E. u. – Sápi u. – Csata u. – Szobor-hegy Honvédszobor (1901) az emlékműhöz közeledve megtekintjük a 2023. április 6.-án felavatott Történelmi Emlékhelyt jelölő Sztélét. Tovább haladva a Katonapallagon – Honvédsíroknál emlékezünk a Tavaszi Hadjárat hőseire, majd a Kálváriát érintve a Szent Márton Műemléktemplom megtekintése után a Templom u. – Damjanich u. – Rákóczi u. /Városháza – Wysocki-emléktáblák/ – Madách Imre úton érünk vissza a Falumúzeumba. A táv 5,7 km. Aki Kajla útlevéllel érkezik és a kirándulásunk során végig velünk tart KAJLA kitűzőt kap ajándékba.
http://emlekhelyeknapja.hu/
http://emlekhelyeknapja.hu/tortenelmi…/Isaszeg/csatater/
Aki teheti ,tartson velünk!

Esős idő esetén a Falumúzeumban tartunk történelmi ismertetést!

Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója a 2022-es bővítés kapcsán elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.

Történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőségű helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.

emlékhelyeknapja.hu

Az ősi temetődombon álló Szent Márton templom is az „Isaszegi csatatér” Történelmi Emlékhely része.

2003. április 22-én szokásos Föld-napi megemlékezésünket követően szervezetünk részt vett az EMLA Egyesület által kezdeményezett Rákos-patak Vízgyűjtő Szövetség alakuló ülésén. Helyszíne: Isaszeg, Művelődési Otthon. Környékünkről tíz különböző szervezet, egyesület önkormányzat vett részt a tanácskozáson. Isaszegről csak a mi csoportunk volt jelen!

Rákos-patak Vízgyűjtő Szövetség alakuló ülésének jegyzőkönyve

2003. április 26-án múzeumi ifjúsági csoportunk csatlakozott a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség és a Magyar Turista Egyesület felhívásához az „Országos Nagytakarítási Naphoz”. Helyszíne a Bikastó ártéri ligeterdő és környéke. A munkában kicsi és nagy zöldszíveseink, isaszegi felnőttek és a Klapka György Általános Iskola 7.b osztályos diákjai vettek részt. Munkánkat ismét támogatta Fazekas István és Surman József vállalkozók. Komoly mennyiségű szemetet szedtünk össze kb. 40 zsák telt meg, mellette összeszedtünk még kb. 10 m3 nem zsákolható nagyobb méretű hulladékot (kábel darabok, fémek, stb.). A vállalkozók segítségével mintegy 25 m3 fűvel benőtt sitt, törmelék halom lett felszámolva. Mindenkit dicséret illet, aki ebben a munkában részt vett! A település nevében köszönet munkátokért!

2023. április 23-án családias légkörben került sor az Isaszegi Fotós Egylet (IFE) „Isaszeg képekben” című a városunk történelmi – természeti értékeit, népi hagyományait bemutató kiállítás megnyitójára. Az IFE tagjai – Dr. Székelyné Opre Mária csoportvezető asszony irányításával – precíz és szakszerű munkájukkal készítették el a tárlatot. A Szent György-napi hagyományőrző délután első programja volt a kiállítás megnyitása. A szép számban megjelent vendégeket az Isaszegi Asszonykórus köszöntötte magyar és szlovák népdalcsokor eléneklésével. A jutalom sem maradhatott el, a közönség tapssal köszönte meg műsorukat. Majd Eto-Papp Beáta elnök asszony (Csatangoló Hagyományőrző Táncegyüttes) köszöntötte a megjelenteket a III. Szent György-napi rendezvény alkalmából. Elmondta, hogy 2019-ben a Falumúzeumból indult el ez a szép kezdeményezés, mely mára már kinőtte magát „felnőtté vált” és Isaszeg két nagyszerű hagyományőrző rendezvényévé vált (A másik a Szent Márton-napi). Elmondta a hagyomány jelentőségét a pásztorvilágban, az e naphoz fűződő népi hagyományokat és legvégül megköszönte mindazoknak a segítségét akik hozzájárultak a rendezvény sikeres lebonyolításához, a teljesség igénye nélkül: Isaszeg Város Önkormányzata (városi színpad díjmentes kölcsönzése), Hadak Útja Lovas Sportegyesület, Csata Táncegyüttes, Csatangoló Hagyományőrző Táncegyüttes (fő szervező), Isaszegi Művelődési Ház és Múzeum, Isaszegi Fotós Egylet. Ezt követően Dr. Székelyné Opre Mária az IFE elnök asszonya tartotta meg kiállítás megnyitó beszédét, mutatta be a tárlatot, a Fotós Egylet közösségét. Majd a jelenlévők megtekintették az IFE tagjai által – művészi igénnyel – készített fotókat, amely nagy tetszést kapott. Reméljük, hogy a turisták, a látogatók részéről is hasonló lesz az elismerés. Legvégül Stéger Dániel a Csata Táncegyüttes művészeti vezetőjének irányításával a résztvevők menete elindult Szentgyörgypusztára, hogy a hagyományőrző rendezvény a Hadak Útja Lovas Sportegyesület területén folytatódjon tovább. A jó időt megrendeltük, a jó hangulatról a szervezők gondoskodtak. Reméljük, hogy a többi program is olyan sikeres volt, mint a múzeumi.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mészáros Gusztávné Isaszeg Város alpolgármester asszonya, valamint Verseczkyné Sziki Éva az Isaszegi Értéktár Bizottság elnöke és Majsa Györgyné elnök helyettes is. Köszönjük!

Külön is megköszönjük Eto-Papp Beáta elnök asszonynak sokrétű szervező munkáját, Dr. Székelyné Opre Mária asszonynak, hogy az IFE – Isaszeg értékeit bemutató – kiállítása múzeumunkban is megtekinthető. Továbbá külön köszönetünk jár az Isaszegi Asszonykórusnak és köszönjük a ráadás éneket is! Úgy érezzük, hogy ezen a napon szép, tartalmas és gazdag programok várták a város lakóit.

IFE bemutatkozása

További képek megtekintése a Facebook oldalunkon lehetséges.

„Akinek élvezetet ad a madárdal,
a víz csobogása,
a szél zúgásának zenéje,
az erdő e nagyszerű szimfóniája,
az szereti a természetet.„

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – ez a Föld Napja mozgalom egyik jelmondata.

A Föld Napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította. (Wikipedia)

Időről – időre egy -egy írást megjelentetünk honlapunkon a múzeumban 1993 – 2006 között működött ifjúsági Zöld Szíves Szakkör életéből is, amely szabadidős foglalkozásként a múzeum keretein belül 30 éve alakult meg, és már a szakkör élete szorosan hozzátartozik a múzeum történetéhez. A Föld Napja programjait először mi szerveztük meg Isaszegen. Pl. A Millecentenárium évében 1996-ban a FÖLD NAPJA tiszteletére vetélkedőt hirdettünk meg az Isaszeg Környezetvédelméért és Természetvédelméért Közalapítvánnyal közösen, az általános iskolások részére. Az alsó tagozatos diákok részére egyfordulós, míg a felső tagozatos tanulók részére kétfordulós versenyt. A diákoknak feladatlapokat kellett kitölteniük. Külön köszönettel tartozunk a Klapka György Általános Iskola pedagógusainak, amiért mindvégig támogatták kezdeményezésünket. Az eredményhirdetés után, a múzeumkertben hársfát ültettünk el, melyet Kovács András faiskolatulajdonos ajándékozott! A nyertes diákok értékes könyvjutalmakat vehettek át a Közalapítványtól.
A Föld Napja tiszteletére számos programot szerveztünk, többek között csoportomból 12 diákkal és a Klapka György Általános Iskola 8 fő diákjával, a község határában tisztasági akció keretében, két nagy konténer szemetet szedtünk össze. Ezzel is szebbé tettük községünknek azon részét. Támogatónk Szabó Lajos vállalkozó volt. Hajnali kerékpártúrán is részt vettünk, a gödöllői József Főherceg Arborétumba, ahol Kmetty László erdész fogadott bennünket. De szerveztünk reggeli kerékpáros figyelemfelkeltő felvonulást és más érdekes programot is.

Az 1997. évi Föld Napja tiszteletére megrendezett „szemétszüret” Isaszeg Gödöllő felé eső részén a vasúttal párhuzamos földút mentén volt. Szabó Lajos vállalkozó 2 db konténert díjmentesen szállított ki a területre és a munka végeztével, a diákok által szeméttel, sittel megpakolt konténereket szintén díjmentesen szállította be a községi szeméttelepre. Nagy Vilmos irodavezető jóvoltából a Településüzemeltetési Iroda szerszámokat, zsákokat, munkavédelmi kesztyűket, stb. biztosított a tisztasági akcióhoz.

Letölthető részletes program

2023. április 17-én (hétfőn), 17 órakor Torma Zsófiáról a világ első régésznőjéről, aki korát megelőzve Európa-szerte az egyik legelismertebb őskorkutatóvá vált, Friedrich Klára tart vetített képes előadást a Magyarok Házában (Turul Ház), Bp. 5. ker. Semmelweis u. 1-3, a Herman Ottó Társaság rendezésében.
      Az előadáson megtekinthető lesz Szabó Klára festménye Torma Zsófiáról.

Ez az előadás I. része, a II. rész május 22-én lesz meghallgatható szintén a Magyarok Házában. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Horváth Veronika: Torma Zsófia régésznő kutatásai című írása, amely a régésznő születésének 190. évfordulójára jelent meg a Magyarságkutató Intézet honlapján ide klikkelve elolvasható.

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/

Letölthető plakát

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők a III. Szent György-napi hagyományőrző délutánra, amelynek első programja a Falumúzeumban az Isaszegi Fotós Egylet kiállításának megnyitójával kezdődik. Azt követően a résztvevők Szentgyörgypusztára, a Hadak Útja Lovas Sportegyesület lovardájához sétálnak, ahol folytatódnak a hagyományőrző programok. Mindehhez szép időt és jó kedvet kívánunk! Mindenkit szeretettel várunk!

Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

György napja a népi időjóslásban:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

A hosszú ideiglenes kényszerű bezárást követően múzeumunk április 1-től a megszokott nyitva tartási rend szerint fogadja a látogatókat. Április 1-én (szombaton) egy Budapestről érkező népes baráti társaság tagjai voltak az első látogatóink. A gyerekek önállóan szép rajzokat is készítettek. Az eltelt rövid idő alatt érkeztek vendégeink a XVII. kerületből (nyugdíjas csoport), Rákoskertről, Tapolcáról és Derecskéről is. A gázfűtést már lekapcsoltuk, hogy ne okozzunk gondot és a vegyes tüzelésű kazánunkat használjuk.

Készültünk április 6-ra is, az isaszegi csata Emléknapjára. Az előtérben egy kamara kiállítást készítettünk a ’48-as forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb csatájának emlékére. Az előtérben elhelyezett TV készüléken a látogatóknak Valkony Antal ny. tanár úr által 2016. ápr. 6-án a hagyományőrzők felvonulásáról, és a csatajátékról szóló filmet tudunk levetíteni.

Köszönjük a Városüzemeltetési Kft. igazgatójának Horváth István úrnak és munkatársainak, hogy április 6-ra a múzeumkertben lévő huszárszobor talapzatát felújították és lefestették. A jó idő beálltával mi pedig szeretnénk majd a Jász Huszárszobrot diákok segítségével – tanári felügyelettel – lefesteni, hogy az is szép lehessen.

Kedves meglepetés is ért bennünket Kósai Éva (Tihon Éva) volt isaszegi lakos egy szép verset írt április 6-a tiszteletére, melyet múzeumunknak küldött meg. A versben foglaltakkal egyetértve honlapunkon már megjelentettük, viszont facebook oldalunkon csak most tudjuk közzé tenni. Idézet Kósai Éva leveléből:

„Szeretettel küldöm ezt a kis versemet. Remélem, hogy a mai gyerekek is így fognak érezni Isaszeg iránt, ahogy én, az öreg, isaszegi diák. Az Árpád utcában születtem, 1970-ben ballagtam, a Damjanich iskolában, Nagy László tanár úr osztályában. Huszonhat éves koromban költöztem Kistarcsára, ahol most is élek. Az otthonom azonban mindig Isaszeg marad.
Büszke vagyok, hogy még személyesen ismerhettem Szathmáry Zoli bácsit.

Alig várom a Múzeum megnyitását.

2023. április 6.
      Kósai Éva (Tihon Éva)”

„Őrizzétek meg nemes szívetekben annak emlékét, hogy eljöttünk veszélyben lévő hazátokba!” Józef Wysocki, 1849.

A mi szabadságunkért s a tietekért!
Za wolność naszą i waszą!

2023. április 6-án a győztes isaszegi csata emléknapján (1849. IV. 6.) került sor a Wysocki Lengyel Légió zászló másolat átadására, amely az Isaszegi Történelmi Napok egyik fénypontja volt. Sokan voltak kíváncsiak e jelentős eseményre. A Wysocki Légó Hagyományőrző Egyesület (Budapest) volt az ajándékozó. Áldozatkészségüket ezúton is megköszönjük! A zászlót Máté Endre a Wysocki Légió hő. századosa, a légió parancsnoka, az egyesület alelnöke adta át  Pongrácz Gabriella igazgató asszonynak, aki örömmel vette át a zászló másolatát és azt az alábbi szavakkal köszönte meg: „A Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület nemesszívű ajándékát köszönettel elfogadjuk és megígérjük, hogy „ A mi szabadságunkért és a Tiétekért!” jelszó szellemében arra vigyázni fogunk, és azt örökre megőrizzük. Ezzel a múzeum régi álma valósulhatott meg. A Lengyel Légió katonái 174 évvel ezelőtt a közel 12 órás győztes isaszegi csatában igazi forradalmi katonákhoz méltó módon hősiesen küzdöttek a magyar honvédekkel együtt „vált a vállhoz vetve” a többszörös túlerővel szemben is tartva állásaikat. Parancsnokaik kiváló tisztek voltak, akik a napóleoni háborúk vagy az 1830/31-es felkelés után külföldre menekültek, s a francia katonai akadémiákon tanultak. A harcban a lengyel légió katonák általános elismerést vívtak ki maguknak feletteseik és bajtársaik körében. Elismeréssel szólt róluk Damjanich és Klapka tábornok is. Amikor pedig az isaszegi csata után Kossuth Lajos Gödöllőn fogadta a honvédek díszszemléjét, a Lengyel légió előtt levette a kalapját, és fedetlen fővel állt mindaddig, amíg a lengyel légiós katonák el nem vonultak előtte. A lengyelek úgy érezték, hogy ez a gesztus a magyar forradalom vezérének irántuk tanúsított különleges megbecsülését bizonyította.,

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vécsey László országgyűlési képviselő úr, Mészáros Gusztávné alpolgármester asszony és Wesolowski Korinna asszony Isaszeg nagy barátja, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület korábbi elnöke, akinek fáradhatatlan közreműködését, hogy a Lengyel légió zászlajának másolata múzeumunkba kerülhessen, ezúton is megköszönjük!

Külön megköszönjük a Damjanich János Általános Iskola ünnepi műsorát, mellyel még emlékezetessebbé tették számunkra ezt a gyönyörű napot. Köszönetünk jár Orosz Csaba tanár úrnak, pedagógus kollégáinak és a diákoknak egyaránt!

Az elmúlt évben ünnepeltük az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatok 50. évfordulóját. Ekkor a Vasútállomás várótermében Bem József tábornoknak, a magyar és lengyel nemzet hősének, a falumúzeum homlokzatán Zenon Tarnowski lengyel diplomatának, Isaszeg nagy barátjának állítottunk márvány emléktáblát. Az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatokat 1972-től számítjuk, de tudjuk, hogy a kapcsolat kiépítése már az 1960-as években elkezdődött Szathmáry Zoltán (1901-1989) és Domszky Pálnak (1903-1974) köszönhetően. Domszky Pál egyik őse Domszky Nikodem részt vett a Lengyel Légió tisztjeként (gyalogsági százados) a győztes isaszegi csatában is (1849. IV. 6.).

Kevesen tudják, hogy a Wysocki légió újraélesztésének gondolata 1997. április 6-án az isaszegi csatatéren rendezett ünnepségen vetődött fel, ahol először mutatták be egymásnak a későbbi két alapító-szervezőt, dr. Sutarski Konrádot (akkor az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökét) és Máté Endrét (akkor a Kossuth Szövetség ügyvezető elnökét). A megbeszélést tett követte és 1998. április-án az isaszegi csatabemutatón be is mutatkozott az első két ulánus egyenruhát viselő katonai hagyományőrző. Ettől kezdve a Wysocki Légió katonái állandó résztvevői a Tavaszi Emlékhadjárat történelmi rendezvénynek, az Isaszegi Történelmi Napok programsorozatának.

Hosszú lenne felsorolni az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatok, több mint félévszázados történetét. Erre most itt nem is vállalkozhatunk, de a múzeum honlapját felkeresve bárki elolvashatja az ezzel kapcsolatos cikkeket, írásokat. Mi most egy számunkra fontos eseményt szeretnénk megismertetni a kedves Olvasókkal, mégpedig azt, hogy isaszegi kezdeményezés volt a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében a Wysocki szobor felállítása.

„A Magyarországi Bem József Lengyel Ku|turális Egyesület vezetősége, valamint az isaszegi Falumúzeum és a Múzeumbarátok Köre Elnöksége nevében javaslatot teszünk mellszobor felállítására Wysocki József honvédtábornok, a Lengyel Légió parancsnokának emlékére. A mellszobor felállítását Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében, a múzeum homlokzatától jobbra, a Garibaldi-szobor mellett javasoljuk, tekintettel arra, hogy a Lengyel Légió megalakulásának ünnepsége, a zászló felszentelése a Nemzeti Múzeum kertjében történt 1848. november 26-án, vasárnap 12 órakor” – így kezdődik a budapesti lengye| nagykövetségnek és a Fővárosi Tanácsnak címzett, 1976. január hó 14. napján kelt isaszegi javaslat, amelyet a Bem Egyesület részéről Pabiniák Henrik elnök és dr. Dürr Sándor alelnök, Isaszeg részéről pedig Proksza Pálné, a Múzeumbarátok Körének elnöke és Szathmáry Zoltán múzeumvezető írt alá.

A Wysocki mellszobor Hanna Danilewicz varsói szobrászművész, a talapzat pedig Konrád Sándor budapesti építész alkotása. A bronz mellszobor a Lengyel Minisztertanács, a talapzat pedig Budapest Főváros ajándéka volt. A lengyel tábornok emlékművét 1976. november 26-án, déli 12 órakor avatták fel. A szobor felirata: ,,JÓZEF WYSOCKI (1809-1874) Lengyel szabadságharcos, honvéd tábornok emlékére, aki 1848/49-ben a szabadságharc lengyel légiójának parancsnoka volt,, A talapzat hátsó oldalán a csatahelyek felsorolása található, köztük Isaszeg is. Az emlékmű arra a helyre került, ahonnan 1848. november 26-án, eskütétel után a lengyel légió ,,A mi szabadságunkért és a tiétekért,, jelszóval harcba indult.

A Lengyel Légió emlékét nem csak az 1972-ben felavatott Wysocki emléktáblák, – amelyek Varsóban készültek és a Lengyel Minisztertanács ajándékaként kerültek Isaszegre – a Katonapallagon található Ismeretlen lengyel kapitány síremléke, hanem 2023. április 6-tól a falumúzeumban a Légió zászlajának másolata is őrzi.

A magyar honvédek és a Lengyel légió győzelmének emlékét ma is féltő szeretettel ápolják Isaszeg város lakói.

Április 6-a tiszteletére a múzeum előtérben időszaki kiállítást is készítettünk az isaszegi csata 174. évfordulója alkalmából, amely április 15-ig megtekinthető. Köszönjük a Városüzemeltetési Kft. vezetőjének Horváth István úrnak és kollégáinak, hogy a múzeumkertben lévő Huszárszobor talapzatát felújították, lefestették.