A hosszú ideiglenes kényszerű bezárást követően múzeumunk április 1-től a megszokott nyitva tartási rend szerint fogadja a látogatókat. Április 1-én (szombaton) egy Budapestről érkező népes baráti társaság tagjai voltak az első látogatóink. A gyerekek önállóan szép rajzokat is készítettek. Az eltelt rövid idő alatt érkeztek vendégeink a XVII. kerületből (nyugdíjas csoport), Rákoskertről, Tapolcáról és Derecskéről is. A gázfűtést már lekapcsoltuk, hogy ne okozzunk gondot és a vegyes tüzelésű kazánunkat használjuk.
Készültünk április 6-ra is, az isaszegi csata Emléknapjára. Az előtérben egy kamara kiállítást készítettünk a ’48-as forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb csatájának emlékére. Az előtérben elhelyezett TV készüléken a látogatóknak Valkony Antal ny. tanár úr által 2016. ápr. 6-án a hagyományőrzők felvonulásáról, és a csatajátékról szóló filmet tudunk levetíteni.
Köszönjük a Városüzemeltetési Kft. igazgatójának Horváth István úrnak és munkatársainak, hogy április 6-ra a múzeumkertben lévő huszárszobor talapzatát felújították és lefestették. A jó idő beálltával mi pedig szeretnénk majd a Jász Huszárszobrot diákok segítségével – tanári felügyelettel – lefesteni, hogy az is szép lehessen.
Kedves meglepetés is ért bennünket Kósai Éva (Tihon Éva) volt isaszegi lakos egy szép verset írt április 6-a tiszteletére, melyet múzeumunknak küldött meg. A versben foglaltakkal egyetértve honlapunkon már megjelentettük, viszont facebook oldalunkon csak most tudjuk közzé tenni. Idézet Kósai Éva leveléből:
„Szeretettel küldöm ezt a kis versemet. Remélem, hogy a mai gyerekek is így fognak érezni Isaszeg iránt, ahogy én, az öreg, isaszegi diák. Az Árpád utcában születtem, 1970-ben ballagtam, a Damjanich iskolában, Nagy László tanár úr osztályában. Huszonhat éves koromban költöztem Kistarcsára, ahol most is élek. Az otthonom azonban mindig Isaszeg marad. Büszke vagyok, hogy még személyesen ismerhettem Szathmáry Zoli bácsit.
Alig várom a Múzeum megnyitását.
április 6. Kósai Éva (Tihon Éva)”
Huszár szobor talapzatának felső részét április 6-ra felújította a Városüzemeltetési Kft. A dobogó teteje el volt korhadva.
Április 1-én az első budapesti látogatók gyermekei által készített rajzok.
„Őrizzétek meg nemes szívetekben annak emlékét, hogy eljöttünk veszélyben lévő hazátokba!” Józef Wysocki, 1849.
A mi szabadságunkért s a tietekért! Za wolność naszą i waszą!
Trojan Marian Józef (1931-2016) lengyel származású grafikusművész linóleummetszete, háttérben az isaszegi Öregtemplommal.
Pongrácz Gabriella igazgató asszony és a Wysocki Légió hő. ulánusa bemutatják a közönségnek az ajándékba kapott zászlót, jobbra Máté Endre hő. százados a Wysocki Légió parancsnoka. A lengyel címerrel ékesített zászló szövege: Za wolność naszą i waszą!
2023. április 6-án a győztes isaszegi csata emléknapján (1849. IV. 6.) került sor a Wysocki Lengyel Légió zászló másolat átadására, amely az Isaszegi Történelmi Napok egyik fénypontja volt. Sokan voltak kíváncsiak e jelentős eseményre. A Wysocki Légó Hagyományőrző Egyesület (Budapest) volt az ajándékozó. Áldozatkészségüket ezúton is megköszönjük! A zászlót Máté Endre a Wysocki Légió hő. századosa, a légió parancsnoka, az egyesület alelnöke adta át Pongrácz Gabriella igazgató asszonynak, aki örömmel vette át a zászló másolatát és azt az alábbi szavakkal köszönte meg: „A Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület nemesszívű ajándékát köszönettel elfogadjuk és megígérjük, hogy „ A mi szabadságunkért és a Tiétekért!” jelszó szellemében arra vigyázni fogunk, és azt örökre megőrizzük. Ezzel a múzeum régi álma valósulhatott meg. A Lengyel Légió katonái 174 évvel ezelőtt a közel 12 órás győztes isaszegi csatában igazi forradalmi katonákhoz méltó módon hősiesen küzdöttek a magyar honvédekkel együtt „vált a vállhoz vetve” a többszörös túlerővel szemben is tartva állásaikat. Parancsnokaik kiváló tisztek voltak, akik a napóleoni háborúk vagy az 1830/31-es felkelés után külföldre menekültek, s a francia katonai akadémiákon tanultak. A harcban a lengyel légió katonák általános elismerést vívtak ki maguknak feletteseik és bajtársaik körében. Elismeréssel szólt róluk Damjanich és Klapka tábornok is. Amikor pedig az isaszegi csata után Kossuth Lajos Gödöllőn fogadta a honvédek díszszemléjét, a Lengyel légió előtt levette a kalapját, és fedetlen fővel állt mindaddig, amíg a lengyel légiós katonák el nem vonultak előtte. A lengyelek úgy érezték, hogy ez a gesztus a magyar forradalom vezérének irántuk tanúsított különleges megbecsülését bizonyította.,
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vécsey László országgyűlési képviselő úr, Mészáros Gusztávné alpolgármester asszony és Wesolowski Korinna asszony Isaszeg nagy barátja, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület korábbi elnöke, akinek fáradhatatlan közreműködését, hogy a Lengyel légió zászlajának másolata múzeumunkba kerülhessen, ezúton is megköszönjük!
Külön megköszönjük a Damjanich János Általános Iskola ünnepi műsorát, mellyel még emlékezetessebbé tették számunkra ezt a gyönyörű napot. Köszönetünk jár Orosz Csaba tanár úrnak, pedagógus kollégáinak és a diákoknak egyaránt!
Az elmúlt évben ünnepeltük az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatok 50. évfordulóját. Ekkor a Vasútállomás várótermében Bem József tábornoknak, a magyar és lengyel nemzet hősének, a falumúzeum homlokzatán Zenon Tarnowski lengyel diplomatának, Isaszeg nagy barátjának állítottunk márvány emléktáblát. Az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatokat 1972-től számítjuk, de tudjuk, hogy a kapcsolat kiépítése már az 1960-as években elkezdődött Szathmáry Zoltán (1901-1989) és Domszky Pálnak (1903-1974) köszönhetően. Domszky Pál egyik őse Domszky Nikodem részt vett a Lengyel Légió tisztjeként (gyalogsági százados) a győztes isaszegi csatában is (1849. IV. 6.).
Kevesen tudják, hogy a Wysocki légió újraélesztésének gondolata 1997. április 6-án az isaszegi csatatéren rendezett ünnepségen vetődött fel, ahol először mutatták be egymásnak a későbbi két alapító-szervezőt, dr. Sutarski Konrádot (akkor az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökét) és Máté Endrét (akkor a Kossuth Szövetség ügyvezető elnökét). A megbeszélést tett követte és 1998. április-án az isaszegi csatabemutatón be is mutatkozott az első két ulánus egyenruhát viselő katonai hagyományőrző. Ettől kezdve a Wysocki Légió katonái állandó résztvevői a Tavaszi Emlékhadjárat történelmi rendezvénynek, az Isaszegi Történelmi Napok programsorozatának.
Hosszú lenne felsorolni az isaszegi magyar – lengyel baráti kapcsolatok, több mint félévszázados történetét. Erre most itt nem is vállalkozhatunk, de a múzeum honlapját felkeresve bárki elolvashatja az ezzel kapcsolatos cikkeket, írásokat. Mi most egy számunkra fontos eseményt szeretnénk megismertetni a kedves Olvasókkal, mégpedig azt, hogy isaszegi kezdeményezés volt a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében a Wysocki szobor felállítása.
„A Magyarországi Bem József Lengyel Ku|turális Egyesület vezetősége, valamint az isaszegi Falumúzeum és a Múzeumbarátok Köre Elnöksége nevében javaslatot teszünk mellszobor felállítására Wysocki József honvédtábornok, a Lengyel Légió parancsnokának emlékére. A mellszobor felállítását Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében, a múzeum homlokzatától jobbra, a Garibaldi-szobor mellett javasoljuk, tekintettel arra, hogy a Lengyel Légió megalakulásának ünnepsége, a zászló felszentelése a Nemzeti Múzeum kertjében történt 1848. november 26-án, vasárnap 12 órakor” – így kezdődik a budapesti lengye| nagykövetségnek és a Fővárosi Tanácsnak címzett, 1976. január hó 14. napján kelt isaszegi javaslat, amelyet a Bem Egyesület részéről Pabiniák Henrik elnök és dr. Dürr Sándor alelnök, Isaszeg részéről pedig Proksza Pálné, a Múzeumbarátok Körének elnöke és Szathmáry Zoltán múzeumvezető írt alá.
A Wysocki mellszobor Hanna Danilewicz varsói szobrászművész, a talapzat pedig Konrád Sándor budapesti építész alkotása. A bronz mellszobor a Lengyel Minisztertanács, a talapzat pedig Budapest Főváros ajándéka volt. A lengyel tábornok emlékművét 1976. november 26-án, déli 12 órakor avatták fel. A szobor felirata: ,,JÓZEF WYSOCKI (1809-1874) Lengyel szabadságharcos, honvéd tábornok emlékére, aki 1848/49-ben a szabadságharc lengyel légiójának parancsnoka volt,, A talapzat hátsó oldalán a csatahelyek felsorolása található, köztük Isaszeg is. Az emlékmű arra a helyre került, ahonnan 1848. november 26-án, eskütétel után a lengyel légió ,,A mi szabadságunkért és a tiétekért,, jelszóval harcba indult.
A Lengyel Légió emlékét nem csak az 1972-ben felavatott Wysocki emléktáblák, – amelyek Varsóban készültek és a Lengyel Minisztertanács ajándékaként kerültek Isaszegre – a Katonapallagon található Ismeretlen lengyel kapitány síremléke, hanem 2023. április 6-tól a falumúzeumban a Légió zászlajának másolata is őrzi.
A magyar honvédek és a Lengyel légió győzelmének emlékét ma is féltő szeretettel ápolják Isaszeg város lakói.
Április 6-a tiszteletére a múzeum előtérben időszaki kiállítást is készítettünk az isaszegi csata 174. évfordulója alkalmából, amely április 15-ig megtekinthető. Köszönjük a Városüzemeltetési Kft. vezetőjének Horváth István úrnak és kollégáinak, hogy a múzeumkertben lévő Huszárszobor talapzatát felújították, lefestették.
A magyar címerrel díszített zászló felirata: A mi szabadságunkért s a tietekért!
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!
Surman József Húsvét hétfőn 1935-ben. Fotótári sz.. 250-1.
Piros hajnal sütött házunk ablakára, Ragyogó verőfény omlik udvarára. Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek, Örömünnepe van a földnek s a népnek! Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással, Szálljon ezer s ezer áldás Minden kedves asszonyra és lányra!
Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok, Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat.
Fotó: Tájházszövetség.hu
Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya nyomja a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre épp most találtam, Hogy megöntözzem alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet.
Eljött a szép Húsvét reggele, Feldámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kis madár dalol a rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
„Szeretettel küldöm ezt a kis versemet. Remélem, hogy a mai gyerekek is így fognak érezni Isaszeg iránt, ahogy én, az öreg, isaszegi diák.
Az Árpád utcában születtem, 1970-ben ballagtam, a Damjanich iskolában, Nagy László tanár úr osztályában. Huszonhat éves koromban költöztem Kistarcsára, ahol most is élek. Az otthonom azonban mindig Isaszeg marad. Büszke vagyok, hogy még személyesen ismerhettem Szathmáry Zoli bácsit. Alig várom a Múzeum megnyitását.”
Kedves Kósai Éva!
Köszönjük szépen a verset, örömmel közöljük és biztosan úgy éreznek az isaszegiek, ahogy a versben is szerepel éljenek a világ bármely pontján. A szép gyermekkori emlékek, Isaszeg története, a 48-as emlékhelyek, a Márton-napi búcsú, a hagyományok ápolása, a múzeum, mind-mind hozzájárul, a szülőföld szeretetéhez. Jól tudom, hogy most az isaszegi csata 174. évfordulóján sokan figyelik a híradásokat, a csata Emléknapjának eseményeiről. Sokszor találkozom olyan volt isaszegiekkel is, akik a családjukhoz rendszeresen hazajárnak és ekkor a múzeumunkat is felkeresik.
A zászlót tartó Marcsányi István kántortanító, az isaszegi Honvédszobor kezdeményezője.
„Egy erdő, melynek minden fája történetet mondó emlék. Egy erdő, telve ünnepélyes suttogással; hol a lombnak szelleme van, hol a fűszál emlékezik, hol a geszt sarjadékaiban ősök vére szivárog, hol a zöld moha álmokat lát, s a zúgó lomb kibeszéli azokat. Az isaszegi ütközet tere az, mely tartott egyik 12 órától a másikig, déltől éjfélig. […] Jókai Mór
A Történelmi Lovastúra Egyesület, a Széchenyi Társaság és a váci Madách Kör szervezésében először 1989-ben került megszervezésre az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalán az első lovastúra (április 3- tól – 8-ig). A Túra április 3-án Jászberényből indult majd, Tápióbicske, Nagykáta, Isaszeg – „Hatodikán Isaszegen fáklyás felvonulás kezdődik 18 órakor, amelynek fénypontja az 1849-es emlékmű megkoszorúzása.” – Gödöllőt érintve legvégül április 8-án Vácon fejeződött be.
A Fehérváry Miklós honvéd Laktanya katonáinak díszőrsége
Csóry Józsefné és Dr. Tóth Józsefné polgármester elhelyezik a Nagyközség lakossága nevében a kegyelet koszorúját
A győztes isaszegi csata (1849. IV. 6.) 174. évfordulójára mi is készülünk. Olyan kiadványt teszünk most közzé, amely Ladányi István volt isaszegi tanár szerkesztésében 1961-ben jelent meg. Ladányi István 1964-ben Iskolamúzeumot hozott létre, majd a Gödöllői Járás Művelődési Osztály vezetőjeként szorgalmazta, hogy 1967-ben a Falumúzeum újból megnyílhasson. Isaszeg nagy barátjaként az új Falumúzeum felépítésénél már mint megyei múzeumigazgató helyettesként segítette – Bihari József megyei múzeumigazgatóval együtt -, Szathmáry Zoltán múzeumépítési törekvéseit.
A Névtelen félistenek elnevezést a ’48-as hősökre először Marcsányi István kántortanító az isaszegi Honvédszobor kezdeményezője használta, a Honvéd-emlékmű 1901. évi avatásán elmondott ünnepi beszédében. A Névtelen félistenek azok az ismeretlen honvéd hősök, akik a magyar szabadságért 1849. április 6-án a legdrágább kincsüket az életüket áldozták a Hazáért. Örök álmukat alusszák immáron 174 éve a Katona pallagon létesített tömegsírokban, az utókor pedig hálás szeretetével gondozza, ápolja sírjukat. A Ladányi István által szerkesztett kiadvány felidézi az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legszebb pillanatait, középpontjában természetesen az isaszegi csatával. Fogadják szeretettel.
Közeledik az Isaszegi Történelmi Napok április 5-6. rendezvénysorozata és a Húsvéti Ünnepek. Ebből az alkalomból a belső udvart megtisztítottuk a falevelektől, gallyaktól és virágosítottuk az épület környezetét. Korábban hírt adtunk a Mezőgazdasági szín megdőléséről, amelyet sikerült megállítanunk, valamint az állandó kiállításban történt pozitív változásokról. A kubikos taligába, balkonládákba és a kaspókba százszorszép virágokat ültettünk. Köszönjük Mészáros Gusztávné Piroska Asszonynak a Múzeumbaráti Kör elnökségi tagjának adományát, hogy az ünnepekre széppé varázsolhattuk múzeumunkat. Sok munka vár megoldásra (kiállítás készítés, belső takarítás, ablakok-vasrácsok tisztítása, stb.) ez csak egy kis része a megannyi feladatnak ami megoldásra vár. Szeretnénk majd a közeli hónapokban egy nyílt, közösségi napot is szervezni önkéntesek bevonásával, a múzeumkertünk családbarát kialakítására.
