Szerző: Szmolicza József

„Tudjátok jól, hogy míg élek, minden lengyel dolgot támogatok és pártolok.” (Domszky Pál, 1973.)

„Magyarnak született, szívében lengyel volt. A lengyelországi Magyar Szövetség elnöke (1944.), a lengyel-magyar kapcsolatok fáradhatatlan kutatója és ápolója, a II. világháború alatt a lengyelek védelmezője és menedéke.”

MEGHÍVÓ

A Kós Károly-Díjjal és a Magyarországi Lengyelekért-Díjjal kitüntetett Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt, kedves Családját, barátait, ismerőseit

2023. június 3-án (szombaton) 16:00 órára az
Isaszegi Falumúzeumba

DOMSZKY PÁL
(1903 – 1974)
a magyar lengyel kapcsolatok kutatója és ápolója
születésének 120. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre

Előadó:
Máté Endre
a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület századosa,
a légió parancsnoka, a 2013-ban megjelent „Domszky Pál a varsói magyar” című könyv szerzője

A rendezvény díszvendége:
Domszky Mihály
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter,
a varsói magyar nagykövetség nyugalmazott diplomatája

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Letölthető meghívó

KI VOLT DOMSZKY PÁL? – a linkre klikkelve a rövid összefoglalóból megtudhatjuk, a teljes munkásságát pedig Máté Endre barátunk által írt „Domszky Pál a varsói magyar” című – 2013-ban megjelent – könyvéből tudhatja meg a kedves olvasó.

A II. világháború éveiben a varsói magyarok így emlékeznek Domszky Pálra:
„Gyámolította a rászorulókat és szenvedőket, magasra emelve a magyar zászlót, megbecsülést és méltóságot szerzett a magyar névnek.”

2O13. november l6-án, tizenhét évvel Domszky Pál isaszegi emléktáblájának avatása és a munkásságát bemutató kiállítás megnyitása után mutatták be Máté Endre Domszky Pál, a varsói magyar című könyvét a Falumúzeumban.

A könyvbemutatót a Falumúzeum és az lsaszegi Múzeumbarátok Köre szervezte. Szendrő Dénes, a múzeumbarátok körének elnökségi tagja üdvözölte a vendégeket, köztük Domszky Andrást, a család szécsényi ágából származó családtagot és a szerzőt, Máté Endrét. A könyvbemutatón a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolából Pánczél Boglárka tanuló Berry Polonaise-feldolgozását fuvolán adta elő, zongorán kísértte Kántor Zsolt tanár úr. A felkészítő tanár Tóthné Ágoston Viktória volt.
A szerző háromévi aprólékos munkával egy olyan könyvet írt, amelyből az olvasó megismerheti Domszky Pál életét, küldetését, embermentő munkásságát.

A bemutatott könyvet a vendégek a helyszínen megvásárolhatták 1000 forintos darabáron. A bevételt a szerző az isaszegi Honvédszobor felújítására ajánlotta fel. Az eladott könyvekből 22. 000 forint gyűlt össze, amely összeget a rendezők a Pátria Takarékszövetkezet isaszegi fiókjánál nyitott elkülönített számlára befizettek.

Kedves Olvasóink!

A hét fotójaként igazán ritkaságnak számító fotókból válogattunk. Aktualitását az adja, hogy a felvételek 40 évvel ezelőtt készültek. Kicsit ráhangolódva, készülődve a holnapi Májusfajárás – májusfa kitáncolás rendezvényre tesszük mindezt közzé. A Művelődési Ház csapata minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a május 27-i programra!

Fotók: Szmolicza József

További fotók a Facebook oldalunkon tekinthető meg!

Köszönjük Horváth István igazgató úrnak, Szalóky János villanyszerelőnek és kollégájának (Isaszegi Városüzemeltető Szervezet, hogy a május 27-i hagyományőrző rendezvényre a kemence házikó körül a világítótestek felszerelését (4 db) – a pincétől a házikóig az elektromos vezeték kiépítését – május 24-én elvégezték. További munkájukhoz sok sikert kívánunk! Bízunk benne, hogy a szép, sárga fényű világítást – főleg a késő esti rendezvényeknél – mindenki örömmel fogadja majd.

Az Isaszegi Művelődési Ház munkatársai mindenkit szeretettel hívnak és várnak a 2023. május 27-én (szombaton) megtartandó hagyományőrző délutánra! Falumúzeumunk kertjében április 30-án első alkalommal állítottak májusfát a Csata és Csatangoló Táncegyüttes tagjai. Ezt a szép hagyományt Isaszegen Fejéregyházi Lászlónak a Dózsa Művelődési Otthon korábbi igazgatójának és Valkony Antal pedagógusnak köszönhetjük, akik az 1970-es évek végén a régmúltba veszett néphagyományt felkutatták és az 1980-as évek elejétől a Csata Táncegyüttes révén élővé varázsolták azt mindannyiunk örömére. Megemlítjük, hogy Valkony Antal tanár úr néhány lelkes fiatallal 1968-ban alakította az együttest, amely idén fennállásának már 55. évfordulóját ünnepelheti. Valkony tanár úrnak jó egészséget kívánunk! Köszönjük, hogy Pongrácz Gabriella igazgató asszony és Stéger Dániel a Csata Táncegyüttes művészeti vezetője e jeles néphagyomány felelevenítése során a Falumúzeumra is gondolt. Az 1980-as években a Májusfajárás – a májusfa kitáncolás a Csatás lányok házainál zajlott és valóságos népünnepély volt ez akkoriban Isaszegen. Olyan volt mint egy lakodalom. Az utcákból a nép a nagy mulatságra összesereglett, idős mamikák az unokákkal is jöttek, a háziak pedig isaszegi finom kaláccsal, üdítővel kínálták őket. A szép időt megrendeltük, a múzeumkertet szépítettük és várjuk, hogy a hagyományőrzők benépesítsék múzeumkertünket.

BOLDOG GYERMEKNAPOT KÍVÁNUNK!

„Isaszeg a Magyar – Lengyel Barátság örök jelképe”
/Zenon Tarnowski lengyel diplomata, 1972./

Kedves Múzeumbarátok!

Ebben az évben az isaszegi magyar – lengyel kapcsolatok számára fontos két évfordulóról kell megemlékeznünk. Az egyik egy rangos történelmi konferencia, amelyet 30 évvel ezelőtt, a Szent Márton Műemléktemplomban rendeztünk meg. Erről szól alábbi írásunk. A másik számunkra jelentős évforduló Domszky Pál (1903-1974) a magyar – lengyel kapcsolatok kutatója születésének 120. évfordulójáról való megemlékezés, amelyet június 3-án (szombaton) rendezünk a Falumúzeumban. A meghívót hamarosan közzé tesszük.

Harminc évvel ezelőtt 1993. április 3-án rangos rendezvénynek adott helyet az Isaszeg ékességének számító Árpád-kori eredetű Szent Márton templom. A Műemléktemplom méltó helyszíne volt az „Együtt a szabadságért 1848-49” történelmi konferenciának. Ennek az emlékülésnek a mai napig jelentős hatása van az isaszegi magyar-lengyel kapcsolatokra, amely varsói kezdeményezésre jött létre és néhai dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony segítségével és közreműködésével valósulhatott meg.
A történelmi konferenciát a Magyar Mickiewicz Társaság újjáalakulása, Wysocki tábornok emlékiratainak megjelenése és az isaszegi csata 144. évfordulója alkalmából, a Mickiewicz Társaság, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és Isaszeg Nagyközség Önkormányzata rendezte.
Az emlékülést dr. Kovács István a történettudomány kandidátusa, a Magyar Köztársaság Varsói Nagykövetségének kulturális tanácsosa, illetve a Múzeumbarátok Köre kezdeményezte.

Az Öregtemplomban Gulyka József plébános, kerületi esperes áhítatot tartott az isaszegi csatában elesett magyar, lengyel és osztrák katonák emlékére.
Dr. Kapronczay Károlynak, a Magyar Mickiewicz Társaság elnökének megnyitója után Katona Tamás külügyi államtitkár méltatta a tavaszi hadjárat jelentőségét, Hermann Róbert a csata eseménytörténetét ismertette, Kovács István „Az isaszegi csata a lengyel légionisták emlékirataiban” címmel tartott előadást.

Pelyach István Damjanich és a lengyelek kapcsolatát taglalta, dr. Dürr Sándor pedig a helyi lengyel emlékeket ismertette. Az előadás után a résztvevők, közöttük dr. Maciej Koźmiński budapesti lengyel nagykövet és Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet megkoszorúzták a községben található lengyel emléktáblákat (Városháza és Református templom), az Ismeretlen lengyel kapitány sírját a Katonapallagon és a Szobor-hegyen lévő honvéd emlékművet, a temetőben pedig fejet hajtottak az 1989-ben elhunyt Szatmáry Zoltán múzeumalapító sírja előtt.
Az eseményről az országos napilapok is beszámoltak!

Grzegorz Łubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet „Wielogłos Węgierski” (Többszólamú Magyarország) című könyvében méltán írta 1994-ben Isaszegről: „Hogy mennyire mélyen hatolnak be a múltba a magyar és a lengyel nép közös gyökerei, meggyőződtem Isaszegen, egy Budapesttől tízegynéhány kilométerre fekvő községben.”

Rövid hírek házunk tájáról 2.

Sajnos az online térben az elmúlt hetekben a honlapunk és facebook oldalunk frissítéseivel kissé elmaradtunk, de ez azért volt, mivel a külső munkáink akadályoztak ebben. Bár a múzeum honlapját azért sikerült aktualizálni. A háttérben komoly munka zajlott. A múzeumkert rendbetételét végeztük, amely közel 1500 nm területű. A három hetes időszak alatt kétszer kellett a füvet vágni az ez évben már 15 éves Husqvarna R 52S (53 cm-es) fűnyírógépünkkel, melyet még 2008-ban a Rk. Egyház ifjúsági csoportjának jótékonysági előadásából befolyt összegből és a Múzeumbarátok Köre támogatásából vásároltunk. Ezért különösen is vigyázunk rá. Volt olyan terület ahol a magas fűtől a fűnyírógép sem látszott ki, volt, ahol a térdig érő füvet sarlóval kellett levágni, és még sz őszi falevél, a lehullott gallyak összegyűjtését is mind – mind el kellett végeznünk. A múzeumkert végében hatalmas hulladék „hegy” bizonyítja mindezt. Ezt a nagy munkát munkaidő után is késő estig végeztük önzetlenül. Sietni kellett mivel a Meteorológiai Szolgálat az elmúlt hét végére és erre hétre is jelentős csapadékot jelzett. Május 13-án sikerült befejezni a kert rendbetételét! Úgy érezzük, hogy szép lett.

Kitisztítottuk a lerakódott nagy mennyiségű hordaléktól az ereszcsatornákat; főépület (kert felőli oldalán, 20 m hosszan), kemence „házikó” mindkét oldalán, a fészernél és a raktáraknál is. A szőlő kordon alatti területet is kiszegtük és felástuk. Köszönjük Notter Bélának a Múzeumbaráti Kör tagjának a szőlő kordon kialakításához nyújtott segítségét!

A Városüzemeltetési Kft. munkatársai az akadálymentesített feljáróról a régi betonozott járdánkra – védő korláttal ellátva – egy biztonságos lejárót készítettek, hogy az épület végében lévő WC helyiségeket látogatóink, az új lejárón keresztül, könnyebben megtudják közelíteni. A munkák elvégzését köszönjük Horváth István igazgató úrnak és munkatársainak! Mi pedig a viakoloros burkolatot 1,5 zsák kvarchomokkal szórtuk fel, mivel a korábbit az eső kimosta.

A hét fotója 9. – Április 22-én a Föld Napja tiszteletére a Falumúzeum honlapján képes összefoglalót készítettünk. Megtekinthető: http://muzeum.isaszeg.hu/2023/04/22/fold-napja-aprilis-22-e-tiszteletere/

A hét fotója 10. – Országos Nagytakarítási Nap 2003. április 26. Tisztasági akció a Bikastóhoz vezető ligeterdő környékén. Szervezője a múzeumi Zöld Szíves szakkörünk volt. Elolvasható: http://muzeum.isaszeg.hu/2023/04/25/a-het-fotoja-10-tisztasagi-akcio-a-bikastohoz-vezeto-arteri-ligeterdo-kornyeken/

Április 28-án a Gregor József Általános Iskola (Budapest) 8.b. osztálya, osztályfőnökükkel, a szülői munkaközösség tagjaival érkeztek múzeumunkba. A kirándulás fő célja a 4 évvel ezelőtt a múzeumkertben az egyik hársfa közelében elrejtett „Időkapszula” megkeresése volt.

A diákok 2019-ben, amikor 5. osztályosok voltak helyezték el az „Időkapszulát” benne az üzeneteikkel, hogy azt majd később amikor 8. osztályosok lesznek fogják majd kinyitni. Most érkezett el ez a pillanat. A négy évvel ezelőtt készült fotókat is felhasználva próbálták az elásás helyét behatárolni, hosszas keresgélés után (a hársfának a körbeásás jót tett) végül is sikerült az értékes „kincset” meglelni a tanulóknak. Később vidáman olvasták fel egymásnak a 2019-ben feltett kérdésekre adott válaszaikat, amelyek akkor titkosak voltak. Milyen kérdésekre is kellett válaszolniuk a gyerekeknek, többek között: Mi a kedvenc színed? Mi a kedvenc ételed? Mi a hobbid? Mit üzensz saját magadnak, amikor 8. osztályos leszel? Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? A vidám és jó hangulatú múzeumi látogatást (megtekintették a múzeumot is, rajzolhattak is) betetőzte a múzeumkertben megrendezett számháború. Mit is mondhatnánk ezek után, reméljük, hogy kitűnő bizonyítvánnyal ballagnak majd el az iskolából, s azt, hogy vágyaik, álmaik teljesüljenek. A pedagógusoknak pedig sok örömet és kitartást kívánunk ehhez a szép életpályához! Köszönjük, hogy az isaszegi falumúzeumot választották, reméljük, hogy nem bánták meg!

Április 30-án a késő éjszakai órákban – hagyományőrzés céljából – a múzeumkertünkben is állítottak Májusfát a Csata és Csatangoló Táncegyüttes tagjai. Köszönjük, hogy gondolt a Falumúzeumra Pongrácz Gabriella igazgató asszony és Stéger Dániel művészeti vezető. A falumúzeumnál most először került májusfa állításra sor és 2023. május 27-én (szombaton) 17:00 órától fogják azt kitáncolni, melyre mindenkit szeretettel várunk!

Természetesen voltak helyi és vidéki látogatóink és a hagyományos tárlatvezetés sem maradhatott el. A Gyermek foglalkoztatóhoz rajzlapokat, grafit és színes ceruzákat vásároltunk. Tervezzük a gyöngyfűzés kellékeinek beszerzését is. Megjavítottuk a gyermek gólyalábat is, így most az is használható a kertben.

Május 13-án a Történelmi Emlékhelyek Napja alkalmából helytörténeti sétát szerveztünk, melyre az esős idő miatt ugyan kevesen jöttek el, de ennek ellenére a 11:00 órára meghirdetett történelmi sétánkat rövidebb útvonalon megtartottuk. Budapestről érkezett vendégeink is voltak. Köszönjük, hogy Mészáros Gusztávné alpolgármester asszony is velünk tartott. A Történelmi Emlékhelyhez kapcsolódó helyismereti feladatlappal is készültünk. Sétánk során a következő helyszíneket kerestük fel, ill. érintettük: Múzeum – Görgei-emléktábla, Hősök szobra, Szent István király Plébániatemplom, AVE MÁRIA Szlovák kápolna, Szobor-hegyen látható Sztélé, Honvédemlékmű, Zsidó temető, Szent Márton templom, a temetőben Marcsányi István kántortanító sírja, Városháza-Wysocki-emléktábla, Múzeum. A Honvédszobornál tartottuk a részletes történelmi ismertetést. Reméljük, hogy a budapesti vendégeink élményekkel gazdagon tértek haza. A Szobor-hegy oldalában a következő növényfajokat is megcsodálhattuk: lila ökörfarkkóró és Kakukkfű.

Az elmúlt napok esőzései is adtak feladatot állományvédelmi szempontból. Két alkalommal is meghaladta a 24 óra alatt lesett csapadék a 30 mm-t Isaszegen. Ennek következtében az épületben is megnövekedett a légnedvesség ezért folyamatosan működtettük – az optimális érték biztosítása érdekében – a saját TROTEC TTK 122E páramentesítő berendezésünket és a Múzeumi Állományvédelmi Bizottságtól az elmúlt év októberében kölcsön kapott MUNTERS ipari szárítógépet. Az állandó kiállításban, az időszaki kiállítótérben és a textil és fotótárban folyamatosan üzemeltek a berendezések, ezáltal megvédve a ránk bízott műtárgyállományt az esetleges károsodától.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a MNL – Pest Vármegyei Levéltár honlapján 2023. április 17-én megjelent Pálfi Ádám levéltáros igen érdekes írását. Tanulmányának címe: Agler Ferenc isaszegi plébános végrendelete (1853. március 23.).

Agler Ferenc a szemtanú hitelességével írta le a Historia Domosban az 1849. április 6-i győztes isaszegi csatát, ahogyan ő látta és átélte. A győztes csata 125. évfordulója tiszteletére megjelentetett Isaszegi Adattári Közlemények II. számában (Dr. Kovássy Zoltán – Szathmáry Zoltán szerk.) jelent meg nyomtatásban is (40-42. o.) az írás.

Agler Ferenc sírkövét a feledés homályától megmentve az 1980-as évek közepétől a múzeumkertben három részből összeállítva (ragasztva) a múzeumépület kert felőli oldalán, a Haranagláb (1937) előtt helyeztük el. Azért, hogy Agler Ferenc (1781-1855) nevét közismertté tegyük, a 2022-ben elkészített KAJLA-KÖR túrához kapcsolódó „Feladatlapok” kérdései között is szerepeltettük.

Pálfi Ádám írása a Pest Vármegyei Levéltár honlapján:

Mostani írásunkban egy olyan nem mindennapi végrendelet kerül bemutatásra, ami a magyar történelem szempontjából egy embert próbáló és vészterhes időszakban született. Agler Ferenc egy kis felvidéki faluban Oszlányban született 1788 január 8-án, ami egykoron Bars vármegye egyik járási székhelye volt. Életéről, főként egyházi pályafutásáról aránylag bőséges információ maradt fent. Teológiai tanulmányait Vácon végezte, 1804-ben pappá szentelték. Ezt követően három évig kápláni szolgálatot teljesít, majd 1807-ben kinevezték irsai plébánossá. Pár év elteltével 1811-ben a püspök Isaszegre helyezi át szintén plébánosi minőségben, ahol egészen haláláig 1855. március 27-ig ő látta el a lelkipásztori szolgálatot és gondoskodott mindazon ügyekről, amelyek a közösség életére kihatással voltak.

Az egyik ilyen a magyar történelmi emlékezetben is kiemelt helyet elfoglaló 1849. április 6-i isaszegi csata, ahol, mint szemtanú volt jelen és a látottakat részletesen lejegyezte a plébánia Historia Domusába*:

„Lévén akkor nagypéntek, az istentiszteletet nyugodtan megtartván, harangozóm jelenté, hogy Oszenyicska felől ég az erdő. Jellasich huszonnégy személyre kére tőlem ebédet, mit azonban nem fogyaszt el, mert Görgei és Damjanich megtámadá őket. Isten különös csodája, hogy le nem égé az falunk. Huszonöt helyen gyújtották fel az császáriak. Schilling tábornok az Paphegyen állítá fel ágyúit, de egynél többször nem löve. Az császáriak mindenből kifosztottak. Templomi fehérneműm az mángorlóban leve. elvivék. Az szent edények és olajedényeket mind lecsavargatták, magukkal vivék. Magamat is félholtra verék. Lévén az idő egyfertály hétre, kedves olvasó, tudám ezt onnét, hogy az utolsó horvát, mikor folyosómon átmene, az falon függő órámat az kardjával megdöfvén azt elállítá. Más idők jövének. Jövének az magyarok. Megkínálának kenyérrel és sonkával, mit én nem fogadhattam el, lévén nagypéntek. Fájlalám, hogy nem tudtam semmit asztalomra tenni nekik.“

A 18-19. századi végrendeletek szövegszerkezete – a nyelvtől függetlenül – kötött: adott például egy kezdő formula. („Az eloszolhatlan Szent Háromság, Atyának, Fiúnak és a Szent Lélek Istennek nevében”)

Az események minden bizonnyal mély és kitörölhetetlen nyomot hagytak az életében, ugyanis végrendeletét a csata felelevenítésével kezdi. A csatával összefüggésben beszámol róla, hogy mivel teljesen kifosztották – a nevezett napon este semmim, azon kívül, mi rajtam volt, nem maradt, s abban sem volt sok köszönet – ezért a korábbi végrendelete feleslegessé vált, amivel utal arra is, miért van szüksége egy újabb végakarat megfogalmazására. Leírásában beszámol róla, hogy a borzasztó eseményt követően nagy szerepe volt testvérének, – akire megmaradt vagyonának számottevő részét hagyja – Csanády Ferencznek abban, hogy talpra tudott állni. A leírásból kiderül, hogy a plébános egészségi állapota 1849-et követően fokozatosan megromlott, ezért rövidesen „szeretett testvére” odaköltözött hozzá, gondviselője és ápolója lesz. Csanády a reformkorban egy ismert személynek számított, az 1840-es évek ipari mozgalmainak aktív résztvevője, Kossuth Lajos miniszteri tanácsosnak is kinevezi. Határozottan kiállt a Védegylet* megalapítása mellett és támogatta annak javaslatait.

Tovább olvasom a cikket a Pest Vármegyei Levéltár honlapján