Kisebb munkák elvégzése saját erőből

Falbeázás a kondenzvíz miatt, mivel az nem tudott normális körülmények között a rendszerből eltávozni.

Nemrég végezte el az Önkormányzat a MÁB pályázatán elnyert támogatásból 2005-ben vásárolt Sanyó Klíma berendezés fertőtlenítését, amelyet ezúton is megköszönünk! A használat során vettük észre (07. 20.), hogy a berendezés melletti fal kezd átnedvesedni. Mielőtt nagy baj lett volna a készüléket leállítottuk. Július 22-én szombaton először a mellettünk lévő Óvoda felől a kondenzvíz kivezető csövét vettük közelebbről szemügyre. A cső vége messziről fehérlett valamitől. A létrán felmászva legnagyobb megdöbbenésünkre egy „tampon” szerű dugót találtunk, amely vélhetően akadálya volt a víz eltávozásának és oka lehetett a belső fal átázásának. A mesterséges akadályt eltávolítottuk és az egész csőrendszer vastag drót segítségével óvatosan áttisztítottuk. Ezt követően a Klíma berendezést bekapcsoltuk, a kondenzvíz akadálytalanul folyt ki, falbeázást nem tapasztaltunk.

A kondenzvíz eltávozását akadályozó „dugó”.
A „tampon szerű akadály” amelyet az elvezető cső végéből eltávolítottunk.
A dugó eltávolítása után a csövet óvatosan áttisztítottuk, hogy a kondenzvíz akadálytalanul kifolyhasson.

Az elmúlt napokban a múzeumkertünkben a kemence előtt lévő öreg ringló szilvafánk, – amelynek törzskerülete 130 cm – egyik vastag ága a földig hajolt, a fa már nem bírta tartani annak súlyát.. Az ágat kézi fűrésszel levágtuk, majd feldaraboltuk. Ezzel megelőztünk egy esetleges balesetveszélyt. Hiszen a kertben tartja foglalkozásait a Baba-Mama Klub és diák csoportok is igénybe veszik azt.

Maximum hőmérsékleti mérések a III. fokú hőségriadó idején

Napi maximum hőmérséklet mérése

u.n. Angol hőmérő-házikó a mérő műszerekkel

A napokban igazi kánikulai idő alakult ki az országban, így Isaszegen is. A forróság nem enyhül, ezért az Országos Tisztifőorvos III. fokú hőség riasztást adott ki Magyarország egész területére 2023. július 15. szombattól – július 19-ig szerda éjfélig. Akkor rendelik el a harmadfokú hőségriasztást, ha a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon meghaladja a 27 fokot. Mi pedig kíváncsiak vagyunk arra, hogy Isaszegen vajon naponta meddig kúszik fel a hőmérő higanyszála. Az elmúlt évben a 2. hőségriadó során (Összesen négy volt elrendelve ) július 21-én és 23-án mértük a legmagasabb értéket 39,5 Celsius fokot, de például 2007. július 20-án 42,0 Celsius fokot is mértünk! A hőség riadó alatt folyamatosan mérjük a napi max. hőmérsékleteket, amelyeknek adatait – a Falumúzeum honlapján – tájékoztatás céljából megosztjuk olvasóinkkal. A hőmérséklet méréseket Fuess-féle félfokos beosztású minimum (-43 C – +43 C) és maximum (-34,5 C – +46,0 C) hőmérőkkel végezzük. A hőmérők egy u.n. francia hőmérő házikóban vannak elhelyezve, amelyet korábban a Zöld Szíves szakkör tagjai újítottak fel!

A képen látható hőmérőket és hőmérőházikót az Országos Meteorológiai Szolgálattól – Rusvai János hálózatellenőr segítsége révén tanulmányi célból – használtan kaptuk, több mint egy évtizede.

Első III. fokú hőségriadó:
/Az adatok tájékoztató jellegűek/

Július 15. (Szombat): 33,0 Celsius fok
Július 16. (Vasárnap): 34,0 C
Július 17. (Hétfő): 35,0 C
Július 18. (Kedd): 33,0 C
Július 19. (Szerda): 33,0 C

A múzeumkertben a ’90-es években elhelyezett Hellmann rendszerű, Oláh-Csomor féle kettősfalú csapadékmérő (ombrométer). OMSZ 44216 sz. Társadalmi csapadékmérő állomásként működünk 1998-tól. Az ombrométert 1997-ben szereltük fel és kezdetben a Zöld Szíves Szakkör tagjai működtették.

Domszky Pálra emlékezünk születésének 120. évfordulója alkalmából

„Tudjátok jól, hogy míg élek, minden lengyel dolgot támogatok és pártolok.” (Domszky Pál, 1973.)

„Magyarnak született, szívében lengyel volt. A lengyelországi Magyar Szövetség elnöke (1944.), a lengyel-magyar kapcsolatok fáradhatatlan kutatója és ápolója, a II. világháború alatt a lengyelek védelmezője és menedéke.”

MEGHÍVÓ

A Kós Károly-Díjjal és a Magyarországi Lengyelekért-Díjjal kitüntetett Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt, kedves Családját, barátait, ismerőseit

2023. június 3-án (szombaton) 16:00 órára az
Isaszegi Falumúzeumba

DOMSZKY PÁL
(1903 – 1974)
a magyar lengyel kapcsolatok kutatója és ápolója
születésének 120. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre

Előadó:
Máté Endre
a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület századosa,
a légió parancsnoka, a 2013-ban megjelent „Domszky Pál a varsói magyar” című könyv szerzője

A rendezvény díszvendége:
Domszky Mihály
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter,
a varsói magyar nagykövetség nyugalmazott diplomatája

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Letölthető meghívó

KI VOLT DOMSZKY PÁL? – a linkre klikkelve a rövid összefoglalóból megtudhatjuk, a teljes munkásságát pedig Máté Endre barátunk által írt „Domszky Pál a varsói magyar” című – 2013-ban megjelent – könyvéből tudhatja meg a kedves olvasó.

Az Öregtemplom előtt látható személyek balról jobbra: Eugeniusz Wiślicz-Iwańczyk ezredes, lengyel katonai és légügyi attasé, Ragács Istvánné, Domszky Pál és Szathmáry Zoltán. A felvétel 1973 szeptemberében készült. Az ezredes úr és Domszky Pál a templom megtekintése után a Plébánián a Historia Domusban lengyel családnevek után kutattak.
Domszky Pál emléktáblája a Falumúzeum falán. Felavatására 1996. április 6-án került sor.

Az emléktáblaavatást követően a vendégek Domszky Pál életét, isaszegi kapcsolatát feldolgozó időszaki tárlatot tekinthettek meg. A fotón, hátul a teremben 2-3 vendég között jól látható Zenon Tarnowski lengyel kulturális és sajtó attasé. Nyakkendőben, szemüveggel, amint a Bem József Cserkészcsapat vezetőjével beszélget. Tarnowski tanácsos úr Isaszeg nagy barátja és népszerűsítője több alkalommal is járt Isaszegen. Falumúzeum, 1996. IV. 6. Fotótár: 371-2.
Két évvel az isaszegi emléktábla avatást követően; 1998. október 19-én Varsó belvárosában, a Marszałkowska és a Nowogrodzka utca sarkán kétnyelvű emléktáblát avattak fel Pali bácsi emlékére.

A II. világháború éveiben a varsói magyarok így emlékeznek Domszky Pálra:
„Gyámolította a rászorulókat és szenvedőket, magasra emelve a magyar zászlót, megbecsülést és méltóságot szerzett a magyar névnek.”

2O13. november l6-án, tizenhét évvel Domszky Pál isaszegi emléktáblájának avatása és a munkásságát bemutató kiállítás megnyitása után mutatták be Máté Endre Domszky Pál, a varsói magyar című könyvét a Falumúzeumban.

A könyvbemutatót a Falumúzeum és az lsaszegi Múzeumbarátok Köre szervezte. Szendrő Dénes, a múzeumbarátok körének elnökségi tagja üdvözölte a vendégeket, köztük Domszky Andrást, a család szécsényi ágából származó családtagot és a szerzőt, Máté Endrét. A könyvbemutatón a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolából Pánczél Boglárka tanuló Berry Polonaise-feldolgozását fuvolán adta elő, zongorán kísértte Kántor Zsolt tanár úr. A felkészítő tanár Tóthné Ágoston Viktória volt.
A szerző háromévi aprólékos munkával egy olyan könyvet írt, amelyből az olvasó megismerheti Domszky Pál életét, küldetését, embermentő munkásságát.

A bemutatott könyvet a vendégek a helyszínen megvásárolhatták 1000 forintos darabáron. A bevételt a szerző az isaszegi Honvédszobor felújítására ajánlotta fel. Az eladott könyvekből 22. 000 forint gyűlt össze, amely összeget a rendezők a Pátria Takarékszövetkezet isaszegi fiókjánál nyitott elkülönített számlára befizettek.

Isaszegi Magyar-Lengyel Történelmi Napok kokárdája Dr. Dürr Sándor megőrzése

A hét fotója 11. – Májusfajárás Isaszegen 40 évvel ezelőtt

Májusfajárás, 1983. Dózsa Gy. u.

Kedves Olvasóink!

A hét fotójaként igazán ritkaságnak számító fotókból válogattunk. Aktualitását az adja, hogy a felvételek 40 évvel ezelőtt készültek. Kicsit ráhangolódva, készülődve a holnapi Májusfajárás – májusfa kitáncolás rendezvényre tesszük mindezt közzé. A Művelődési Ház csapata minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a május 27-i programra!

Dózsa Gy. u.
Kossuth L. u. Nagynéék háza

Fotók: Szmolicza József

Az utcából a szomszédok is kíváncsiak voltak a nagy eseményre. Akkor még a Kossuth L. u. a főút még nem volt annyira forgalmas mint manapság. Nem volt még annyi autó.

További fotók a Facebook oldalunkon tekinthető meg!

KÖSZÖNET AZ ISASZEGI VÁROSÜZEMELTETÉSI SZERVEZETNEK!

Köszönjük Horváth István igazgató úrnak, Szalóky János villanyszerelőnek és kollégájának (Isaszegi Városüzemeltető Szervezet, hogy a május 27-i hagyományőrző rendezvényre a kemence házikó körül a világítótestek felszerelését (4 db) – a pincétől a házikóig az elektromos vezeték kiépítését – május 24-én elvégezték. További munkájukhoz sok sikert kívánunk! Bízunk benne, hogy a szép, sárga fényű világítást – főleg a késő esti rendezvényeknél – mindenki örömmel fogadja majd.

Velünk élő néphagyomány: Májusfajárás – Májusfa kitáncolás – Májusfadöntés 2023. május 27. (szombat)

Szalagokkal és italokkal díszített Májusfa 1984. Az italokat „begyűjti” Barati László Csatás legény (Fotók: Szmolicza József)

Az Isaszegi Művelődési Ház munkatársai mindenkit szeretettel hívnak és várnak a 2023. május 27-én (szombaton) megtartandó hagyományőrző délutánra! Falumúzeumunk kertjében április 30-án első alkalommal állítottak májusfát a Csata és Csatangoló Táncegyüttes tagjai. Ezt a szép hagyományt Isaszegen Fejéregyházi Lászlónak a Dózsa Művelődési Otthon korábbi igazgatójának és Valkony Antal pedagógusnak köszönhetjük, akik az 1970-es évek végén a régmúltba veszett néphagyományt felkutatták és az 1980-as évek elejétől a Csata Táncegyüttes révén élővé varázsolták azt mindannyiunk örömére. Megemlítjük, hogy Valkony Antal tanár úr néhány lelkes fiatallal 1968-ban alakította az együttest, amely idén fennállásának már 55. évfordulóját ünnepelheti. Valkony tanár úrnak jó egészséget kívánunk! Köszönjük, hogy Pongrácz Gabriella igazgató asszony és Stéger Dániel a Csata Táncegyüttes művészeti vezetője e jeles néphagyomány felelevenítése során a Falumúzeumra is gondolt. Az 1980-as években a Májusfajárás – a májusfa kitáncolás a Csatás lányok házainál zajlott és valóságos népünnepély volt ez akkoriban Isaszegen. Olyan volt mint egy lakodalom. Az utcákból a nép a nagy mulatságra összesereglett, idős mamikák az unokákkal is jöttek, a háziak pedig isaszegi finom kaláccsal, üdítővel kínálták őket. A szép időt megrendeltük, a múzeumkertet szépítettük és várjuk, hogy a hagyományőrzők benépesítsék múzeumkertünket.

Májusfadöntés, Isaszeg, Jászberényi u. (Nagy Esztiék háza) 1984. Az ősi népi szokást (Májusfaállítást) a Csata Táncegyüttes elevenítette fel az 1980-as évek elejétől és a mai napig őrzik ezt a szép hagyományt.

Gyermeknapra 2023. május 21.

BOLDOG GYERMEKNAPOT KÍVÁNUNK!

Isaszegi gyermekek népviseletben Fotótár: 500.
Csata Táncegyüttes kiscsoportjának előadása a 30. évfordulóra rendezett ünnepségen 1998. október 1-én. Fotótár: 419-8. és 419-10. Fotók: Szmolicza József

„EGYÜTT A SZABADSÁGÉRT 1848-49” történelmi emlékülés 1993. április 3-án az isaszegi Öregtemplomban:

„Isaszeg a Magyar – Lengyel Barátság örök jelképe”
/Zenon Tarnowski lengyel diplomata, 1972./

A Falumúzeumban emlékkiállítást rendeztünk amelynek megnyitója a történelmi konferencia előtt volt. A képen látható személyek többek között: Streng Ferencné igazgató, Hajdú József MBK elnökségi tagja, Pelyach István történész, Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony, Pénzes János alpolgármester, Szatmáry Zoltán a MBK elnöke, Gulyka József plébános, kerületi esperes, Dr. Kovács István történész, Papp Elekné tanár, a MBK elnökségi tagja, Jakócsné Dabrowska Magdalena, Jerzy Kochanowski (Jurek), a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnökségi tagja, Isaszeg nagy barátja, Bazsik Béla, Dr. Maciej Koźmiński történész, budapesti lengyel nagykövet és felesége. Sajnos a képen látható személyek közül már sokan nem élnek. Emléküket szeretettel megőrizzük.

Kedves Múzeumbarátok!

Ebben az évben az isaszegi magyar – lengyel kapcsolatok számára fontos két évfordulóról kell megemlékeznünk. Az egyik egy rangos történelmi konferencia, amelyet 30 évvel ezelőtt, a Szent Márton Műemléktemplomban rendeztünk meg. Erről szól alábbi írásunk. A másik számunkra jelentős évforduló Domszky Pál (1903-1974) a magyar – lengyel kapcsolatok kutatója születésének 120. évfordulójáról való megemlékezés, amelyet június 3-án (szombaton) rendezünk a Falumúzeumban. A meghívót hamarosan közzé tesszük.

Az emlékülés eredeti meghívójának egyik lapja

Harminc évvel ezelőtt 1993. április 3-án rangos rendezvénynek adott helyet az Isaszeg ékességének számító Árpád-kori eredetű Szent Márton templom. A Műemléktemplom méltó helyszíne volt az „Együtt a szabadságért 1848-49” történelmi konferenciának. Ennek az emlékülésnek a mai napig jelentős hatása van az isaszegi magyar-lengyel kapcsolatokra, amely varsói kezdeményezésre jött létre és néhai dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony segítségével és közreműködésével valósulhatott meg.
A történelmi konferenciát a Magyar Mickiewicz Társaság újjáalakulása, Wysocki tábornok emlékiratainak megjelenése és az isaszegi csata 144. évfordulója alkalmából, a Mickiewicz Társaság, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és Isaszeg Nagyközség Önkormányzata rendezte.
Az emlékülést dr. Kovács István a történettudomány kandidátusa, a Magyar Köztársaság Varsói Nagykövetségének kulturális tanácsosa, illetve a Múzeumbarátok Köre kezdeményezte.

A szervezők dr. Kovács István és dr. Dürr Sándor eredeti levelének másolata Varsóból. 1992. december 29.


Az Öregtemplomban Gulyka József plébános, kerületi esperes áhítatot tartott az isaszegi csatában elesett magyar, lengyel és osztrák katonák emlékére.
Dr. Kapronczay Károlynak, a Magyar Mickiewicz Társaság elnökének megnyitója után Katona Tamás külügyi államtitkár méltatta a tavaszi hadjárat jelentőségét, Hermann Róbert a csata eseménytörténetét ismertette, Kovács István „Az isaszegi csata a lengyel légionisták emlékirataiban” címmel tartott előadást.

Pelyach István Damjanich és a lengyelek kapcsolatát taglalta, dr. Dürr Sándor pedig a helyi lengyel emlékeket ismertette. Az előadás után a résztvevők, közöttük dr. Maciej Koźmiński budapesti lengyel nagykövet és Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet megkoszorúzták a községben található lengyel emléktáblákat (Városháza és Református templom), az Ismeretlen lengyel kapitány sírját a Katonapallagon és a Szobor-hegyen lévő honvéd emlékművet, a temetőben pedig fejet hajtottak az 1989-ben elhunyt Szatmáry Zoltán múzeumalapító sírja előtt.
Az eseményről az országos napilapok is beszámoltak!

Balról jobbra látható: Dr. KOVÁCS ISTVÁN történész, polonista, kulturális tanácsos, magyar nagykövetség, Varsó, DR. DÜRR SÁNDOR konzul, magyar nagykövetség Varsó, a Múzeumbarátok Körének elnökségi tagja és SZALAI ATTILA, az Új Magyarország főszerkesztője.
A történelmi konferenciáról a Pest megyei Hírlap 1993. április 3-i száma is tudósított. Az egyik előadó Wacław Felczak lengyel történész sajnos nem tudott részt venni az isaszegi megemlékezésen.
Az emlékülés után a múzeumnál a résztvevőket Szatmáry Zoltán a Múzeumbarátok Köre (MBK) elnöke köszönti.

A fotón középen Dr. Maciej Koźmiński történész, budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet látható, mellette pedig a felesége, Dr. Danuta Koźmińska asszony, mögöttük Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony, jobb oldalt Engelmayer Ákos, a rendszerváltás utáni első varsói magyar nagykövet.
Egy országos napilapban megjelent cikk az isaszegi rendezvényről
A rendezvény eredeti Kokárdája Szmolicza József megőrzéséből. A kokárdát Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester asszony készítette a történelmi emlékülés résztvevői számára.

Grzegorz Łubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet „Wielogłos Węgierski” (Többszólamú Magyarország) című könyvében méltán írta 1994-ben Isaszegről: „Hogy mennyire mélyen hatolnak be a múltba a magyar és a lengyel nép közös gyökerei, meggyőződtem Isaszegen, egy Budapesttől tízegynéhány kilométerre fekvő községben.”