Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum)
A járványügyi korlátozások miatt sajnos ismét szükségessé vált a 32. Tavaszi Emlékhadjárat elhalasztása. A hagyományőrző rendezvények a szervezők tervei szerint 2021. május 29-én veszik kezdetét. A tervezett időbeosztást 2021. április 11-ig elkészítik. További információ: https://www.magyarhuszar.hu/hir/tavaszi-emlekhadjarat-elhalasztva
Történelmi képkereső túrát szervez az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely, a Jókai Mór Városi könyvtárral karöltve a győztes isaszegi csata 172. évfordulója tiszteletére.
2021. április 6-án 10:00 – 15:00 között várják az érdeklődőket a szervezők az alábbi helyszíneken:
1. Szabadságtörekvések Emléktemploma, Református templom
2. Falumúzeum (előkert, múzeumkert). A kiállítások az érvényben lévő szabályok miatt nem látogathatók!
3. Honvédszobor
4. Szent Márton Műemléktemplom
5. Honvédsírok – Katonapallag
6. Szentgyörgypusztai kőkereszt (1922.)
Mindegyik helyszínen a győztes isaszegi csatával kapcsolatos kérdések lesznek, és ajándékokkal lepjük meg a jó választ adókat. Közösségi képkirakójáték puzzle is a játék lényege.
Bővebb információ a Művelődési Ház Facebook oldalán olvasható.
Mindenkinek jó túrázást, és ehhez szép időt kívánunk. Sok sikert a feladatok megoldásához!
Piros hajnal sütött házunk ablakára,
Ragyogó verőfény omlik udvarára.
Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek,
Örömünnepe van a földnek s a népnek!
Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással,
Szálljon ezer s ezer áldás
Minden kedves asszonyra és lányra!
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya nyomja a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre épp most találtam,
Hogy megöntözzem alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!
A Húsvéti ünnepekre és az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata emléknapjára készülődve a múzeum környezetét (a belső kiskertet és a múzeumkert alsó részét, az őszi falevéltől, a letörött gallyaktól) tettük rendbe. Virágültetéssel szépítettük, csinosítottuk a portánkat, gondos gazda módjára, mint ahogyan egykor régen – ünnepek alkalmából – szokás volt. Külön tájékoztató táblákat készítettünk a Taligás ekéhez és a Lőcsös kocsihoz. Képes összeállítás a hétköznapi munkánkról, ezt is el kell végeznünk a szakmai feladataink ellátása mellett.
2021. február 23-án helyszíni szemlén járt a falumúzeumban Kmellár Viktória néprajzos muzeológus a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (Szentendre) képviseletében. A helyszíni bejárás a Kubinyi Ágoston Programon elnyert támogatás ellenőrzését szolgálta (akadálymentesített feljáró elkészíttetése), jelen volt még Pongrácz Gabriella az intézmény igazgatója, Horváth István a Városüzemeltetés igazgatója valamint a múzeum helytörténeti gyűjteménykezelője is. Vendégünket hagyományos vendégszeretettel fogadtuk, majd tájékoztatást adott az igazgatónő az eddig elvégzett munkákról, a szükséges tervek módosításáról, beruházás tervezett időpontjáról, valamint a felmerülő kérdésekre adtunk választ Kmellár Viktoria részére. Ezt követően bemutattuk a néprajzi jellegű múzeumkertünket is. Többek között a kenyérsütő kemencénket, amelynek megépítése a Múzeumbaráti Kör szervezésében, széleskörű társadalmi összefogás révén valósulhatott meg. Majd szóba került, hogy a korábban tönkrement gémeskút helyett, szeretnénk azt pótolni egy újjal. Ez már régi vágyunk volt.
A közös elhatározást tett követte, Horváth István igazgató úr telefonon beszélt az Isaszegi Mezőőri Szolgálattal, kérve a segítségüket.
A Mezőőri Szolgálat felvette a kapcsolatot a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének vezetőjével Magyar Ferenc úrral és munkatársaival. Ennek köszönhetően sikerült olyan alkalmas faanyagot találni, amely megfelel kútágasnak és kútgémnek is, a leendő gémeskút két legfontosabb alkatrészének. 2021. március 19-én az Isaszegi Városüzemeltető Kft. Sinka János traktoros által leszállította a kb. 7-8 m hosszúságú faanyagot a Valkói erdőből a Falumúzeumba. A vödörtartó rúd (ostor) faanyagát később fogjuk beszerezni. A nyár folyamán tervezzük a gémeskutat felállítani a kávával együtt. Reméljük, hogy az új kút szép látványa, ékessége lesz majd a múzeumkertünknek. Az építésről majd beszámolunk olvasóinknak.
Külön is megköszönjük a faanyag biztosítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének, Magyar Ferenc erdészetvezető úrnak, valamint az Isaszegi Mezőőri Szolgálatnak, a Városüzemeltető Kft. igazgatójának és munkatársainak.
Ezúton is megköszönjük az IGESZ igazgatójának Horváth István igazgató úrnak és munkatársainak (asztalos szakmunkásoknak) az SOS gyors segítséget. Az elmúlt hetekben vettük észre, hogy a mezőgazdasági fészer egyik tető gerendája vészesen „meghajlott” és ezáltal a csapadékvíz ráfolyt a lőcsös kocsira. Az elvégzett munkáknak köszönhetően reméljük, hogy sikerült elhárítanunk a beázást. Bízunk benne, hogy a fészer tetőzetének teljes körű felújítására is sor kerülhet, és az ehhez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll majd.
Magyar-Lengyel Barátság Napja
Dzień Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
2021. március 23. tiszteletére
Grzegorz Łubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet „Wielogłos Węgierski” (Többszólamú Magyarország) című könyvében méltán írta 1994-ben Isaszegről: „Hogy mennyire mélyen hatolnak be a múltba a magyar és a lengyel nép közös gyökerei, meggyőződtem Isaszegen, egy Budapesttől tízegynéhány kilométerre fekvő községben.”
“…magyarországi küldetésem számomra rendkívül fontos, Magyarországnak állandó helye van szívemben!”
Őexc. Joanna Stempińska asszony, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete,
2005. dec. 12-én, megbízólevele átadásakor mondott szavai.
„Én szerencsés vagyok, mert Magyarországon adatott meg szolgálnom a hazámat, egy olyan, szívemhez közel álló országban, amelyhez családilag is kötődöm, és amellyel a lengyel állam, a lengyel nemzet évszázadok óta jó baráti viszonyban van. Ennek a példaértékű barátságnak a hagyománya már-már legenda, és a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolat ma is (…) nagyon jó és intenzív. ”
Őexc. Prof. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. március 14-én, a 17/2007. számú határozatával március 23-át a Magyar – Lengyel Barátság Napjává nyilvánította . ezt a napot a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése is a Lengyel – Magyar Barátság Napjává nyilvánította.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése és a lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése annak érdekében határozott így, hogy országainkban ezt a napot, március 23-át közösen ünnepelhessük meg, tovább mélyítve és megerősítve a két nép közti barátságot.
„Isaszeg a lengyel – magyar barátság jelképe” – címmel írt cikket 1972-ben a „Lengyelország” című folyóiratban néhai Zenon Tarnowski lengyel diplomata, kulturális attasé, későbbi budapesti konzul, Isaszeg nagy barátja és népszerűsítője. Írásában méltatta településünk lengyel barátságát.
Isaszeg a Lengyel – Magyar barátság jelképe – Lengyelország, 1973. 4. sz.
Mi továbbra is ápoljuk Tarnowski tanácsos úr, továbbá Domszky Pál, a lengyel-magyar kapcsolatok kutatója és ápolója, valamint Szathmáry Zoltán múzeumalapító nyomdokain haladva, a magyar – lengyel barátság jelképe maradni és ápolni népeink és országaink történelmi kapcsolatait és hagyományait. 2014-től szerveztük meg a falumúzeumban a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak és diákjainak közreműködésével a hagyományos Magyar – Lengyel Barátság Napja megemlékezéseinket. Ezt megelőzően Dr. Dürr Sándor szervezésében évente két lengyel délutánt szerveztünk öt éven át: Tavasszal. „Légy üdvözölve gyönyörű május”, ősszel pedig „A Mi szabadságunkért és a Tiétekért” címmel. Több éven át az Isaszegi Múzeumbarátok Köre majd az Együttműködés Isaszegért Egyesület támogatásban valósultak meg ezek a szép rendezvények.
“A magyar–lengyel barátság nem mítosz, hanem Európa történelmének legcsodálatosabb fejezete.”
(Mitrovits Miklós történész, polonista)
Lengyel barátom üdvözlése
Krakkóból jött el, kedves volt és vidám,
Elbeszélgetni öröm volt vele,
Bem apó szabad, boldog gyermeke
Nyitotta ajtóm váratlan reám.
Testvér volt mindig a lengyel s magyar.
Egy volt a sorsunk, védtük a jogot,
A szabadságnak lángja lobogott
Lelkünkben, hogyha kívánta a haza.
Milyen szép lesz, ha egymásra talál
Minden nemzet egy boldog ég alatt.
S nem háborúba mennek a hadak.
A gondolatom járja szíved át,
Amikor forrón kezet fogsz velem,
Kedves vendégünk, drága jó barát.
Juhari István
(Isaszeg, 1916. – Budapest, 1978.)
Válogatás a Magyar – Lengyel kapcsolatok Isaszegen c. cikkeinkből
Isaszeg a magyar – lengyel barátság jelképe -Głos Polonii ( A Lengyelség hangja) 2017. 12. 15.
Amikor 1849. augusztusában a Lengyel légió elhagyta Magyarország földjét Wysocki tábornok Orsovában kiáltványt intézett a magyar nemzethez:
„A lengyel légió parancsnoka a magyar nemzethez! Veletek harcoltunk, magatok is tudjátok, nem zsoldosok gyanánt, nem személyes vagy önző érdekből, hanem egyedül azon reményben, hogy a ti szabadságtok kivívása, s abban a mi részvételünk alapját képezik a további harcnak, mely életünk szakadatlan célja: harc Lengyelország függetlenségéért, mely nélkül Magyarország függetlensége sem fenn nem tartható, sem célhoz nem vezet. Őrizzétek meg nemes szívetekben annak emlékét, hogy eljöttünk veszélyben lévő hazátokba!”
Az isaszegi emberek ma is méltón őrzik és ápolják a Lengyel légió emlékét.
A Lengyel Légió emléktáblája Isaszegen – Głos Polonii (Lengyelség hangja) 2015. szeptember 15.
Domszky Pálra emlékezünk – Głos Polonii (Lengyelség hangja) 1996.
a „Gyöngyhajú lányt” ma is gyakran hallani (magyarul) a lengyel rádió könnyűzenei műsoraiban, mindig nagy élmény volt Varsóban, amikor az autó rádióján hallhattuk valamelyik varsói könnyűzenei adón. Gyakran játszották még a Csepregi Éva számát is, valahogy így kezdődik,: „Egy kis nyugalmat kívánok én ….. Ezt később már lengyelül is énekelték. (Dr. Dürr Sándor volt varsói konzul visszaemlékezése).
Neoton Família – Csepregi Éva – Egy kis nyugalmat kívánok én
a dal lengyel változata
ELENI TROSZECZK-ZIEMI, TROSZECZK – S-O-CA Egy kis zöld, egy kis napfény…
Mezei István: A krókusz éneke
Verseket rólam hiába kerestek,
ezért dalolgatok magamról nektek,
ősszel is kinyílok kéken, feketén,
fűszernek adom narancsvörös bibém,
most a sárba vetem szűzies pártám,
ledér-lilán, sárgán leszek a sáfrány,
kipattant a földből nedvvel teli gumóm,
vágyakozó csészém napfénybe nyújtom,
haszontalan-szép a trópusi lótusz,
én vagyok nektek tavaszt-hozó krókusz,
,ha reám száll egy kóborló méhecske,
vázájába tép ropogós menyecske,
nem bánom, írjatok kedves verseket
rólam, szeressetek engem emberek.
Az isaszegi Nemzetőrök
„Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”
1848. március 15-én győzött a pesti forradalom és az események rohamosan követték egymást. Március 18-án az országgyűlés elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot, 22-én pedig a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó törvényjavaslatot is megszavazta. Pest megye már egy nappal előbb megalakította a közbátorsági választmányt és megkezdte a nemzetőrség szervezését. A fegyveresek száma néhány hónap alatt 17 000 főre szaporodott megyénkben.
Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést. Az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-tót vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.
Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva (kb. 15%) az isaszegiek léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe.
Az 1848. május 18-án készült lajstromban összesen 220 nemzetőrt írtak össze.
A 20 és 49 év közötti férfiakat összesen 163 főt, a kötelezettek közé sorozták. Ezek többsége (127 fő) 2/4 telkes jobbágy, illetve annak háztartásában élő személy, s van közöttük 1 iparos is. Ebben a csoportban szerepel továbbá 34 fő 1/4 telkes jobbágy, sőt 1 zsellér is. Ezeknél azonban megjegyzi az összeírás, hogy „képességgel bíró”-k. Minden valószínűség szerint azok közé a töredéktelekkel rendelkező jobbágyok közé tartoztak, akik a földművelés mellett kiegészítő foglalkozásként ipart is űztek. A céhkiváltság megszerzésére szegénységük miatt nem gondolhattak, s ezért mint paraszt-iparosok, kontárok dolgoztak. A többi 1/4 telkesnél, illetve zsellérnél azonban nyilvánvalóan jobb körülmények között éltek.
Az önkéntesek 57-en voltak. Közöttük szerepelnek a koruk miatt még nem vagy már nem kötelezett fél- és negyedtelkesek, továbbá koruktól függetlenül a szegényebb zsellérek és az értelmiségiek.
A Falumúzeum féltve őrzött kincsként őrzi Tichony Simon isaszegi nemzetőr faragott, talpas guzsalyát, melyet Juhász Vilmos volt isaszegi lakos, a Múzeumbarátok Köre elnökségének tagja ajándékozta múzeumunknak 1999. március 15-én. Áldozatkészségét ezúton is megköszönjük! Leltári száma: 2017.2.1.
1848-as isaszegi nemzetőr faragott guzsalya
„Békét, békét a világnak,
de ne zsarnokkénytől,
békét csupán a szabadság
fölszentelt kezéből.”
/Petőfi Sándor/
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulójára emlékezünk.
1848. március 15. – 2021. március 15.
Az isaszegi nemzetőrök
„nem csupán a kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert oly készületek tétele mutatkozik, melynek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelességnek mulasztása.”
„Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést, mégis el kell ismerjük, hogy az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-szlovák vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”
Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva ők léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe. A nagyobb lélekszámú Aszód és Galgahévíz, vagy a közel azonos népességű Bag és Püspökhatvan lényegesen kevesebb nemzetőrt állított ki. Az összehasonlításra módot adnak az 1835-ból közölt statisztikai adatok, valamint a Pest megyei nemzetőrök 1848. november 13-án készült nyilvántartásának összevetése.
Az 1835 – 56-os évek statisztikai adatainak és a Pest megyei nemzetőrökről 1848. november 13-án készített összeírás adatainak összevetése azt bizonyítja, hogy Isaszegen a lakosság kb. 15%-a lépett a nemzeti őrseregbe. A felnőtt férfiak jelentős hányada. Országosan is magas volt még a nemzetőrök százaléka a lakossághoz viszonyítva Hévízgyörkön (14%), Bagon (12%), Püspökhatvanban (12%), Kartalon (11%), Turán (11%), és Galgamácsán (11%). Feltűnően kevés volt Domonyban (2,4%) és Galgagyörkön (2,5%). Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy részben éppen ezekben a községekben volt a zsellérek aránya a legmagasabb, részben a birtokos kisnemesi családok nem nézték jó szemmel a parasztok fegyverfogását.
Összeírása az Issaszegh-i nemzeti őrseregnek
Fili – Föl, föl vitézek a csatára
Fili – Jól van dolga a huszárnak
Szentegyházi Gyermekfilharmónia és huszárok
Kossuth Lajos táborában & Kossuth Lajos Debrecenből elindult
