Még tavasszal álmodtam meg, (mint korábban a szőlő telepítést is), hogy milyen szép lenne, a szőlőlugas mellett lopótökök is díszítenék a kemencénk oldalát. A múzeumunkkal szemben lakó Dr. Vinczeffyné Jenei Klára szomszédasszony jött segítségemre és hozott magokat. A tasakban kb. 10 szem mag volt. Elültetve csak egy kelt ki, amely később intenzív növekedésnek indult. Sokáig csak virágot hozott, de termést nem. Augusztus 16-án az ITK kemencés napján sem találtunk rajta lopótök termést. Ezért egy kicsit elszomorodtam. Közben a gondok is sűrűsödni kezdtek. Milyen érdekes a természet, hogy a legváratlanabb pillanatban jön segítségül és tud örömet okozni az embernek. Örömmel osztom meg olvasóinkkal az első fotókat.
Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál
2020. szeptember 11 – 13., Gödöllő
Fotó: Berde Lajos; A kép forrása: https://www.facebook.com/godollofilmfest
A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál 2020-tól új néven, Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválként működik tovább, nevében is érzékeltetve a programkínálat sokszínűségét. 2020 újdonsága, hogy a Magyar Nemzeti Parkok Hetének nyitórendezvénye is csatlakozott a Fesztiválhoz.
A 6. alkalommal megrendezendő Nemzetközi Természetfilm Fesztivál – amelyre idén csaknem 2200 nevezés érkezett a világ 114 országából – marad a zászlóshajója a rendezvénynek, de az ingyenes filmvetítések mellett („Egy csodálatos nap!” A nemzetközi természetfilm kategória 2018-as nyertes filmje szeptember 05-én 19:00 órakor vetítésre kerül Gödöllő főterén.) idén is találkozhatnak a látogatók a Trash Art Magyarország szobraival, zöld szakmai és civil szervezetekkel, valamint fotókiállításokat tekinthetnek meg. A rendezvény hivatalos Web oldala.
Szeptember 11-én, a Fesztivál Diáknapján 9.00 Zöldforgó (játékos ismeretterjesztés ) az Alsóparkban az Alma együttessel majd az együttes koncertje 11.00-tól A Szervezők kérik az osztályokat, hogy regisztráljanak, mert korlátozni fogják a résztevők számát!
Fotó: Sztreharszki Lili; A kép forrása: https://www.facebook.com/godollofilmfest
2020-ban is két filmszemle – a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmszemle és a Kárpát-medence Értékei Filmszemle – szekcióira nevezhettek a hazai és külföldi alkotók.
Az év legjobb alkotásainak kihirdetésére szeptember 12-én, a díjátadó gálán, a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában kerül sor. A fesztivál időtartama alatt a legjobbnak ítélt alkotásokat – közel 150 filmet – ingyenesen tekinthetnek meg a látogatók. A járványhelyzetre tekintettel ezt 6 vetítési helyszínen tehetik, a biztonságos távolság betartása végett.
Idén is lesz Trash Art Magyarország kiállítás, ahol ezúttal kiemelt szerepet kapnak az organikus szobrok, valamint két fotókiállítást tekinthetnek meg (már augusztus 20-tól) a látogatók: a 10. évfordulóját ünneplő Varázslatos Magyarország és az Ember és Természet fotópályázat legjobbjait. A Varázslatos Magyarország Fotókiállítás a Gödöllői Királyi Kastély Sala Terrena termében, 2020. szeptember 20-ig ingyenesen látogatható.
Koncertek:
SZEPTEMBER 11.
09.00 órától ZöldForgó Játszóház és szakmai bemutató, valamint ZöldForgó kiállítás • Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet Kert
11.00-12.00 Alma együttes koncert • Nagyszínpad
19.00-21.00: Gödöllői Szimfonikusok Gálakoncertje • Gödöllői Királyi Kastély Lovarda
SZEPTEMBER 12.
17.30: Fesztivál Gála és Varga Lívius és a NeVa Trió koncert • Királyi Kastély Lovarda
SZEPTEMBER 13.
17.00-18.00: Cimbaliband és a Gödöllői Szimfonikusok koncertje • Nagyszínpad
Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn!
Fotó: Trestyánszki Csaba; A kép forrása: https://www.facebook.com/godollofilmfest
2020. augusztus 29-én ünnepeltük a Magyar Fotográfia Napját
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) kezdeményezte A Magyar Fotográfia Napjának megünneplését. Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon, vagyis ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia).
Ebből az alkalomból múzeumunkban őrzött fotó ritkaságot adunk közre, amely az 1800-as évek végén készült. A képen jobbról Kókai Anna Panna látható, aki a kép adományozójának (Surman Istvánné, Árpád utcai lakos) nagymamája volt. Mellette barátnője látható. Gyarapodási száma: 12/2000. Fotótári száma: 424-2.
Thinagl Szerafin (1880 – 1956) az első okleveles magyar gyógyszerésznő unokája, Dr. Barabás György Mihály (Kanadából) még 2017-ben felajánlotta múzeumunk számára nagybátyja, keresztapja Pesthy István ( -1972) gyűjteményét. Természetesen a nemes szívű felajánlást elfogadtuk, ezáltal már nemcsak Thinagl Szerafin emlékanyagát, hanem fia Pesthy István értékes saját szerkesztésű, kiadású újságjait, grafikáit, gyűjteményét is őrzi az isaszegi Falumúzeum. A közeljövőben önálló kiállításon szeretnénk bemutatni a kapott felbecsülhetetlen értékű ajándékot.
Szerafin az 1930-as évek közepétől többnyire Budapesten élt a fiánál, a Váci utca 4. szám II. emelet, 5 . lakásában.
Pesthy István jó nevű fogorvos és ismert karikaturista volt, aki 1944-ben Magyarország német megszállása alatt, ellenállási tevékenységéért csaknem életével fizetett. Ő írta és jelentette meg a „Pesti Posta” című élclapot, ami miatt a nyilasok az életére törtek. Az egész család menekült, de az ország nyugati feléből később végül visszatértek a rommá lőtt Budapestre. A Gestapo vagy a rendőrség sohasem tudta őt elfogni vagy letartóztatni. A háború befejezése után bár sokan buzdították, nem indította újra a „Pesti Posta” lapot. Ez akkoriban bölcs döntés volt, rossz vége lehetett volna. Pesthy István a Budapesti Stomatologiai Egyetemen mint egy. tanársegéd (szájsebész) dolgozott tovább az 1972-ben bekövetkezett haláláig.
Sztrízs József esperes, plébános atya, Dr. Barabás Gézáné sz. Pesthy Zsuzsannával (1909 – 1997) beszélget az isaszegi Öregtemplom előtt. Pesthy Zsuzsanna, Thinagl Szerafinnak (1880-1956) az első magyar egyetemi végzettségű gyógyszerésznő leánya volt. Pesthy Mihály és Thinagl Szerafin 1922-től az isaszegi „Angyal” Gyógyszertár tulajdonosai lettek. Pesthy Zsuzsanna 1932-ben kapott gyógyszerészi oklevelet és ugyanabban az évben férjhez ment dr. Barabás Gézához, Isaszeg körzeti orvosához. Ebből a házasságukból két fiú gyermek született András 1934-ben és György 1936-ban. Mindkét Szerafin unoka orvos lett, az egyik Angliában a másik Kanadában telepedett le és alapított családot. Ez év októberében külön összeállítással emlékezünk majd meg Thinagl Szerafin születésének 140. évfordulójáról!
Felavatták Pest megye első Apponyi mellszobrát Pécelen
„Ha a térképen összeszorítják
is Magyarországnak határait,
Magyarország igazi határai
addig fognak nyúlni,
ahol igazi magyar
lelkek laknak.”
2020. augusztus 20-án Pécelen, a Kálvin térnél található trianoni emlékműnél ünnepélyes keretek között avatták fel gróf Apponyi Albert mellszobrát.
A péceli Wass Albert Társaság kezdeményezte a szobor felállítását, a Trianon-emlékév alkalmából, de kellett hozzá két mecénás is. Megyeri János szobrászművész ugyanis a saját költségén készítette el a mellszobrot, Kelemen György kőfaragó mester pedig a talapzatot. Áldozatkészségük példaértékű! Ünnepi köszöntőt mondott Horváth Tibor Pécel Város polgármestere. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Szűcs Lajos, a körzet országgyűlési képviselője, aki beszédében méltatta gróf Apponyi Albert érdemeit.
Továbbá beszédet mondott még, Szakács Árpád, Boldog István, Zetényi-Csukás Ferenc. Jelen volt az ünnepségen Babucs Zoltán hadtörténész is.
Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, Becs József a Wass Albert Társaság elnöke, mecénások;Kelemen György kőfaragó mester, Megyeri János szobrászművész.
Az Isaszegi II. Rákóczi Ferenc Kör (1906 – 1922) zászlaja
„Nem kívánok birodalmat, nem kincset tülletek, s nem egyebet: az igaz, bátor magyar szívet, hogy az magaméval összekapcsolván, veletek éljek és haljak.” /Rákóczi Ferenc/
A restaurált zászló 2001-ben
Lelkes isaszegi polgárok kezdeményezésére, hazafias felbuzdulásból jött létre a II. Rákóczi Ferenc Kör: „Mivel pedig a kör hazánk nagy fejedelmének, II. Rákóczi Ferenc dicső hamvának 1906. évben történt diadalmas hazahozatala emlékére alakult, szent kötelességünkké tesszük, hogy a Rákóczi-kultuszt annak szellemében fenntartjuk és továbbra is ápolni akarjuk” A kiegészítésekkel tizenkilenc paragrafusból álló, Szigeti András elnök és Békési Rezső jegyző által aláírt alapszabályt 1909. október 17-én fogadták el. Az egyesület később anyagi gondokkal küzdött, majd működésének lendülete az 1930-as évekre lelassult, ezért Török István elnök javaslatára a tagság úgy döntött, hogy beolvadnak a Községi Gazdakörbe (1941. 05. 4.). A Csajkovszki István elnök vezette Isaszegi Községi Gazdakör szintén kinyilvánította az egyesülés szándékát, és így létrejött az Isaszegi Rákóczi Gazdakör, amely vállalta a két kör célkitűzéseit.
Restaurálás előtti állapot (1997.)
A rossz állapotban lévő zászló megmentését Szmolicza József a Falumúzeum vezetője kezdeményezte, hogy az utókor számára megmentse azt. Ennek érdekében 1997 – 2001 között különböző pályázatokon vett részt és az elnyert támogatásból sikerült a zászlót konzerválni. A restaurálást Lakiné Dr. Tóth Ilona művész restaurátor végezte el, nagy hozzáértéssel. A szépen restaurált zászló 2001-ben készült el, végső befejezéséhez Isaszeg Nagyközség Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottsága (Hanák Sándor elnök javaslatára) sajár keretéből 100.000,-Ft összeggel járult hozzá.
Ezt követően egy évig a Falumúzeum Adattárában egy erre a célra épített speciális tároló szerkezeten őriztük a zászlót, amelyet testvérem Szmolicza István készített. 2002-ben – különböző múzeumokhoz intézett kérésemre – végül is a Magyar Nemzeti Múzeum segített rajtunk, és a „Műtárgyvédelmi keretéből” 350.000,-Ft-ot utalt át egy speciális zászlóvitrin készíttetésére. A tárló terveit Újvári Mária restaurátor (Tragor Ignác Múzeum, Vác), a zászlótárlót pedig Szmolicza István isaszegi asztalos készítette el.
A piros – kék színű selyemzászló kétlapos, hímzett, a zászlómező közepén ovális keretben olajfestmény, körülötte hímzett felirat. A festményt vászonlapra festették, amely kiemelhető a zászlómezőből. A zászló szélét fémszálas (réz) rojt keretezi. A festmény egyik oldalán II: Rákóczi Ferenc képmása látható, amit Mányoki híres portréjáról másolt az ismeretlen festő. Az isaszegi hagyomány szerint a képet Munkácsi Mihály festette. A restaurálás során a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorával történt konzultáció során sajnos ezt a tényt nem tudtuk megerősíteni. A festmény másik oldalán a Madonna látható a kis Jézussal. A zászló teljes mérete: 153 x 102 cm.
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Falumúzeum, Államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepén, 2020. augusztus 20-án (csütörtökön) 10 – 16 óráig tart NYITVA! A belépés Kormány rendelet alapján díjmentes! Augusztus 21-én (pénteken) 10 – 16 óráig fogadjuk a látogatókat. Augusztus 22-én (szombaton) a szokásos nyitva tartási rend szerint tartunk nyitva.
Balatonalmádiban 2010-től vöröskő könyvek őrzik, Szent István király fiához, Imre herceghez írt intelmeit.
„Polak, Węgier, dwa bratanki” – Lengyel – Magyar két jó barát –
Részlet a múzeumi vendégkönyvből
„Ezen a napon Lengyelországból Budapestre bicikliztünk majd tovább Pozsonyba. Igen kedves fogadtatásban részesültünk és megismertük nemzetünk Magyar szabadságharcban vállalt szerepét. Köszönjük a kedves szavakat Eszternek. Jó egészséget kívánunk! Andrzej Sint- Włoszczowa-ból”
Az elmúlt héten augusztus 12-én (szerdán) kedves lengyel vendégek látogatták meg az isaszegi Falumúzeumot. Két nyugdíjas tanár Włoszczowa-ból (Częstochowa közelében található kisváros), akik Magyarországra a lengyel emlékhelyek felkeresése miatt jöttek, hogy azokat meglátogassák. Így érkeztek el Isaszegre is. A múzeumban lengyel vendégeink okos telefonján lévő fordító gép segítségével, kommunikáltunk, mivel jómagam már csak néhány lengyel szóra emlékszem a krakkói kirándulásomról. Azért, hogy a lengyel turisták még jobban megismerjék városunk lengyel emlékeit, telefonon segítséget kértem Szabó Esztertől, néhai Szikszai János ref. lelkész unokájától, lengyel filológustól. Eszter lengyel nyelven telefonon keresztül, a főbb isaszegi lengyel vonatkozásokat elmondta, illetve tolmácsolta felém vendégeink kéréseit (étkezés, szállás).
Szabó Eszter sajnos személyesen nem tudott eljönni a múzeumba tolmácsolni, mert sajnos elesett és e-miatt fájt a lába.
Kérésüknek megfelelően elkísértem lengyel barátainkat a Csata Vendéglőbe, ahol közelebbről megismerkedtek a hagyományos magyar ízekkel. A babgulyás elfogyasztása után úgy döntöttek barátaink, hogy nem Pesten, hanem Isaszegen, a Panzióban töltik az éjszakát.
Köszönöm Könczöl Gábor úrnak és munkatársainak, hogy szeretettel fogadták a vendégeket!
Rövid közös beszélgetés után elváltam barátainktól. Majd már munkaidőn túl három Isaszegről szóló, lengyel nyelvű újságcikket és Trojan Marian Józef grafikusművész által készített linóleummetszet másolatot adtam át, amely Wysocki József tábornokot, a Lengyel Légió parancsnokát ábrázolja, háttérben az isaszegi Öregtemplommal.
A Trojan Marian Józef (1931 – 2016) által az isaszegi Falumúzeumnak ajándékozott, 16 képből álló linóleummetszet-sorozat az
1848/49-es szabadságharc magyar és lengyel hőseinek állít emléket.
Találkozhatunk többek között gróf Batthyány Lajos, Józef Bem, Damjanich
János, Henryk Dembinski, Klapka György, Knézich Káro|y, Kossuth Zsuzsanna, Lenkey János, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Teleki
BIanka, Mieczyslaw Woroniecki, Józef Wysocki arcképével.
Kedves vendégeinknek köszönjük az isaszegi látogatást, és szerencsés hazaérkezést kívánunk Lengyelországba!
Andrzej Sint- Włoszczowa-bólTrojan Marian Józef (1931 – 2016) lengyel származású grafikusművész, Józef Wysockit ábrázoló linóleummetszete, háttérben az isaszegi Öregtemplommal. A Wysocki kép másolatát ajándékoztam, lengyel vendégeinknek!
A kép forrása: honvedelem.hu, Fotók: Stier Márk, Aranyossy-Péter Máté.
HADISÍRKUTATÁS – KIK LEHETNEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS MAGYAR EJTŐERNYŐSÖK, AKIKNEK A MARADVÁNYAIT MEGTALÁLTÁK A NAPOKBAN?
Három magyar katona figyeli a domb aljában mozgó szovjet erőket. Előretolt állásuk nyílt területen, szántó közepén van, szabad mozgásra, meghátrálásra vagy menekülésre semmi esély, itt kell kitartani, és a Jóistenre bízni az életüket. Egy láda gyalogsági lőszer, néhány kézigránát és az aknavetőhöz 22 gránát maradt, ezzel kell felvenniük a harcot. Az oroszok tüzérségi tüze folyamatos, a gránátok becsapódásai egymást érik, olyan, mint amit apáik meséltek a nagy háború frontjairól. Aztán az egyik gránát közéjük vág, és vége mindennek, oda vannak az álmok, a tervek, amelyeket alig több mint húszesztendősen szőttek, sötétség borul rájuk.
Hetvenöt évvel később egy honvédségi terepjáró halad a poros földúton az egykori harcok színhelye felé. A terepjáróból hárman szállunk ki, és közelítjük meg – a Zemen Pálné sülysápi lakos, nyugdíjas pedagógus által tett bejelentés alapján – a magyar katonák feltételezett eltemetési helyét. Sülysáp alpolgármesterével, Katus Norberttel együtt járjuk be a területet, ahol egykor a magyar királyi 1/I. ejtőernyős zászlóalj katonái harcoltak. A bejelentés helyszínén, egy domb közepén, szántóföldön állunk, természetesen már nyomát sem találjuk az egykori harcoknak.
Tovább olvasom a cikket: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/esztike-a-csatamezon-8515122/
