Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum)
Kéri János: Nőnapi köszöntő
Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.
Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.
Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.
Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.
A Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum szeretettel várja a történelem iránt érdeklődő fiatalokat az„Időutazás a történelem nyomában” – Rendhagyó történelem óra soron következő előadására 2020. március 5-én (csütörtökön) 15 órára
a Dózsa György Művelődési Otthonba
Az 1265. évi isaszegi csata, IV. Béla király és V. István seregeinek összecsapása c. vetítettképes előadásra
Előadó:
Nógrády Árpád történész
MTA Történettudományi Intézet
tudományos főmunkatársa
A képek forrása: wikipedia.hu, internet
2020. március 5-én megérkezik városunkba, a Szent Korona kívül-belül bejárható, rendkívül látványos építménye, hogy elfoglalhassa méltó helyét a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában.
A magyar Szent Korona installáció statikai meggondolásból, valamint az időtállóságát vizsgálva egy szilárdabb, stabilabb szerkezet. A váz egy alumínium szerkezet áttetsző polikarbonát (plexi) idomokkal, felépítménnyel. A felső része a koronát mintázza, annak zománcképei színes üvegablakként működnek. A beérkező fény átsüt a zománcképeken, felfokozott élményt produkálva. A szerkezet kör formája egy szentélyt idéz meg. A kör átmérője 4,8 m, magassága 5,2 m. Méreténél fogva igen látványos, és pedagógiai célja van: felfrissíti az eddigi ismereteket, ugyanakkor pluszinformációkat ad. Az installáció fala műanyag, belső felületein információs anyag szerepel a zománcképeken szereplő személyekről, a Korona általános történetéről. A külső falakon a Koronával megkoronázott királyok névsora, portréik láthatók. A Korona Székelyudvarhelyen 75 napig volt látható, médiasikerének köszönhetően turistalátványosság is lett. Az udvarhelyszéki iskolák rendkívüli történelemóráinak helyszíne. Eddig közel 25 000-en tekintették meg. Számos település láthatta: Budapest–Millenáris park, Keszthely, Komárom, Cegléd, Dunaharaszti. Számos település jelezte, hogy szívesen befogadná. Nagy örömünkre szolgál, hogy Isaszegre is megérkezik!
Elekes Gyula erdélyi tűzzománcművész 1960-ban született Székelyudvarhelyen, ahol jelenleg is él. 1979-ben végezte el a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum grafika szakát.
Alkotásaira az ősi hitvilágunk táltosai, mondavilágunk alakjai jellemzőek.
“A tűzzománccal 1980 óta ismerkedem, ez a folyamat ma is tart” – vallja a művész, aki tanulmányait német és spanyol magániskolákban-alkotóműhelyekben végezte.
Székelyudvarhelyen, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Keszthelyen, Hildesheimban, La Corunaban és természetesen Székelyudvarhelyen oktat tűzzománcozást, melyen többször is elkészítik a gyermekekkel a Szent Korona kicsinyített mását.
Eközben született meg az az ötlet egy monumentálisabb, a felnőtteknek szóló installáció létrehozásáról.
Kis koronatörténet: „Találkozik rajta a nyugati és keleti kereszténység, hiszen az Atya és Fiú, illetve a szentek mellett megjelennek bizánci császárok képei is, amelyek egyértelműen utólag kerültek oda, nem is illenek a foglalatba, illetve a fúrt lyukak is erre engednek következtetni. Dukász Mihály helyén például a feljegyzések szerint eredetileg a Szűzanya állt, aki szintén a főtengelyt alkotta, akárcsak a korona tetején lévő pantokrátor, amely Istenre vonatkozik, valamint a homlokrészen található Jézus-ábrázolás.A Mindenható két oldalán a két nagy szent, Péter és Pál helyezkedik el. Ezenkívül vannak rajta katona- és orvosszentek is – utóbbiak érdekes módon a fejre kerüléskor a koponya hátsó felének épp azon részét övezték, amely a testi és lelki épségért felel. Szépen fel van építve az egész, csak hátul sántít kissé, ahol gyaníthatóan beavatkoztak és egy korabeli egyezség alapján, hatalmi érdekek mentén megpróbálták átírni a történelmet” – tartott kis koronaismertetőt Elekes.
Forrás: dunaharaszti.hu, szekelyhon.ro, zaol.hu, csodalatosbalaton.hu
Kérjük, hogy vigyázzanak az installációra!
A Kós Károly-díjjal és a Magyarországi Lengyelségért-díjjal kitüntetett
Isaszegi Múzeumbarátok Köre (székhelye: 2117 Isaszeg, Madách Imre u.15.
adószáma: 19184740-1-13) tisztújító Közgyűlésére, melyre a Kör valamennyi tiszteletbeli és rendes tagját meghívom.
A Közgyűlés helyszíne: Falumúzeum, 2117 Isaszeg, Madách Imre u. 15. Tel.sz.: 28/582-280
A Közgyűlés időpontja: 2020. február 29-én, szombaton 18 órakor
Napirendi pontok:
Minden tagtársunk megjelenésére számítunk!
A tagdíjak befizetésére lehetőség adódik a helyszínen a Közgyűlés után.
Isaszeg, 2020. február 12.
Kovácsné Halomházi Zsuzsanna sk.
elnök
Figyelemfelhívás:
Alapszabályunk szerint a Közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesületi tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az új Közgyűlést 30 percen belül megtartjuk, mely határozatképes a megjelent tagok létszámától függetlenül.
Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
“MÚZEUMI ESTÉK”
programsorozatának következő rendezvényére
2020. február 15-én (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba
Hazai tájakon II. című vetítettképes előadásra az ITK második félévi túráiról
Ahol jártak a Természetbarát Klub tagjai: Isaszeg-környéke, Csepel-sziget, Vértes, Aggteleki-hegység, Felvidék, Cserhát, Alföld, Mátra, Börzsöny
Előadó: Notter Béla elnök (ITK)
Fotók: Notter Béla
A Tóth Árpád Nemzeti Társaskör tisztelettel meghívja Önt, barátait, ismerőseit magyarságismereti szabadegyetemi sorozatának következő rendezvényére
2020. február 14-én (pénteken) 18 órakor, a
Jókai Mór Városi Könyvtárba
„Katonahőseink.
Az Arany Vitézségi Érem története 1789-1945″
címmel,
Maruzs Roland alezredes, hadtörténész, a
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és Levéltár, Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság ig. h. előadására
A belépés díjtalan!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Az M5 csatornán 2020. január 27-én 21:52 órakor kezdődő dokumentumfilmet ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe!
Egy eddig el nem mondott történet – Népirtás Pozsonyligetfalun
A film elsőként mutatja be az egykori Csehszlovákia területén történt kivégzéseket.
A Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm a felvidéki magyarok sanyarúságos sorsát mutatja be, melyet eddig még senki sem mesélt el. Az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett film témáját egy túlélő vitte el hozzájuk, aki az 1945-ben létesített pozsonyligeti haláltáborból sikeresen el tudott menekülni.
Az 1947-ig működő tábor területén nagyszámban végeztek ki magyarokat és németeket egyaránt, az ő szívszorító történetét próbálja feltárni a film, František Hýbl cseh történész segítségével, aki a lakosok elleni tömeggyilkosságokat először mutatta be, és elérte, hogy az áldozatokat méltó módon újratemessék.
„Megengedhetetlennek érzem és látom, hogy ne tudjunk arról, hogy Pozsonyba nem tudunk másképp bemenni, minthogy áthaladjunk az egykori pozsonyi magyarság tömegsírjain. Erről egyszerűen tudni kell!” – nyilatkozta Udvardy Zoltán a film fontosságáról. Az oknyomozó film elsőként mutatja be az egykori Csehszlovákia területén történt kivégzéseket Dunajszky Géza és Szabó József szakértők segítségével. Valamint eddig a magyar nézők előtt teljesen ismeretlen pozsonyi, přerovi és olmützi események is terítékre kerülnek, majd az eddig magyarok által sosem látogatott csehországi emlékművek is bemutatásra kerülnek.
1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fős csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erődrendszer falai közé zárták őket. Máig tisztázatlan körülmények között a több szakaszban zajló tömegmészárlásnak eddig fellelt dokumentumok bizonysága szerint legkevesebb 530-an, ám becslések szerint valószínűleg több ezren estek áldozatául, nők és férfiak vegyesen, de idősek és még csecsemő korú gyermekek is. A tragédiasorozat áldozatai legalább hat tömegsírban nyugszanak.
Minderről az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus időszakában a földdel tették egyenlővé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek.
„Edvard Beneš és kormánya tagjainak az elkövetett népirtásért ma a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt lenne a helye!”
/Karl Schwarzenberg volt cseh elnökjelölt/
Az internáltak, majd kivégzettek között nők és gyerekek egyaránt voltak; nem egyszer teljes családokat irtottak ki. „A csecsemőket az egyik kezükkel a levegőbe emelték, úgy lőtték agyon őket”
Forrás: mult-kor.hu, mediaklikk.hu, muzsa.sk
Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
„MÚZEUMI ESTÉK”
programsorozatának következő rendezvényére
2020. január 18-án (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba
Csehország (Észak-kelet Csehország), Ausztria (Mariazell és környéke) című vetítőképes előadásra, élménybeszámolóra
Előadó: Notter Béla elnök (ITK)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A belépés díjtalan!
Fotók: Notter Béla
„Örvendj a hóvirágnak és a búzavirágnak.
Az erdő csöndjének.
Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz.
Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy.
Vágyódj arra, amit a holnap hoz és örvendj annak, ami ma vagy.”
(Wass Albert: Te és a világ)
Adjátok vissza a hegyeimet Teljes film
Szidnak, gyaláznak – mi csak dolgozunk.
Építgetjük a fundamentumot
és álmodunk föléje palotát,
erős várat, kőcsipkés templomot,
melybe belefér majd egész nemzetünk,
amikor mi már régen nem leszünk.
Szerszámmal cseréltük föl a fegyvert
egy dolgos Isten hű szolgálatában,
s csak építünk, a vaksötétben is,
tikkadt napfényben, vihar záporában,
bámészkodók gúnykacaja közt,
s az apostolok szent alázatával
dacolunk egy megvadult világgal.
Mert tudjuk, hogy a roppant sírgödörben
csak népünk múltja van, jövője él,
s az élő lélekért kérges kezünkben
szikrát vet a kő meg az acél.
S épül a fal, a vár, a citadella
a meggyalázott, árva sírhalomra.
„Ne csüggedj, testvér” – suttogjuk egymásnak,
ha sért a szitok s fáj a gúnykacaj,
„elcsorgó véres verejtékünk árán
feltámad egyszer újra a magyar,
s a kőre, mit leraktunk éjszaka,
fölépül hajnalra az új Haza!”
Wass Albert hangja: Adjátok vissza a hegyeimet
A Német Írószövetség 1949. áprilisában Irodalmi Nóbel-Díjra jelöli Wass Albertet, az Adjátok vissza hegyeimet c. munkájának német fordításáért
Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA
Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egy-formán vonatkozik, de különösképpen a magyarra.
És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:
Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.
Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.
De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlö-letet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.
Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.
Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.
Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, orszá-goknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümöl-csözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.
Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak.
Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
(1993. máj.)
FENYŐKTŐL A PÁLMAFÁKIG, emlékképek Wass Albert íróról
Gróf czegei Wass Albert író, költő hamvai is, a marosvécsi várparkban leltek végső megnyugvást. Wass Albert a mezőségi Válaszúton született 1908-ban, Kolozsváron járt gimnáziumba, Debrecenbe agrárakadémiára, tanított a kolozsvári egyetemen, majd 1944-ben külföldre menekült. Évekig élt Németországban, majd 1952-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol megalapította az Amerikai Szépmíves Céhet. Floridában 1998 februárjában önkezével vetett véget életének. Wass Albert emlékét egy sírkőbe illesztett arcképes plakett őrzi, melyen felirat: „A kő marad”. Naponta számos bel- és külföldről érkező látogató keresi fel ezt a kegyeleti helyet. Az utóbbi években valóságos zarándokhelyé vált.
Száműzött magyar irodalom – Wass Albert ( 1. rész )
Száműzött magyar irodalom – Wass Albert ( 2. rész )
Forrás: www.wassalbert.eu, www.wikipedia.hu, www.kemenyinfo.hu
Isten áldja emlékét!
1849. január 8.-án kezdődött az oláhok által elkövetett nagyenyedi népirtás.
„Alsófehér vármegyében nemes N.Enyed városa nincs többé, népét egy vad vidéki oláh csorda, az erdélyi katonai kormánytól kapott fegyverekkel, a várost előbb éjjel 40 helyt meggyújtván, a legirtózatosabb kínok közt leölte, a lakosság eme mészárlástól megszabadult része a rablók által köntös s általán lábbeliektől megfosztatván, 22 fokos hidegben, több mint 8 napon keresztül bujkált, minden nyomon űzetve az erdőben, farügy és hóval táplálván nyomorult életét; nincs toll mely az Enyeden elkövetett mészárlást, gyalázatosságukat, példátlan nyomort kellőleg festené. Végre 8 napok után katonai segedelmet nyervén, ennek fedezete alatt, több száz pinczék és körülfekvő erdőkben bujkáló szerencsétleneket megszabadítottam. A katolikus templom még akkor is égett és szemeimmel láttam annak végig nyitva levő ajtaja előtt egy döglött kutyára rakva és felállítva az oltárról levett fa és bronzirozott képeket. Az utcán minden lépten holttestekre találtunk, melyek a kutyák és varjak által annyira egybevoltak marcangolva, hogy ritkán lehetett közülök megismerni. Bizonyos, hogy a mongolok ideje óta Erdélyben ily kegyetlenkedés nem követtetett el, a török, a tatár, a kuruczok és labancok ezen oláhokhoz képest a béke angyalai voltak.
…
Kelt Kolozsvár, febr. 6-án 1849. Ifj. Kemény István főispán.”
Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.
Mai napig kérdés, hogy az 1848 márciusában békésen kezdődött forradalom hogyan alakult át véres, pusztító polgárháborúvá. Miként az közismert, az 1848. évi VII. törvény kimondta Magyarország és Erdély unióját. A problémát az jelentette, hogy az 1848. május 15-17. között tartott balázsfalvi gyűlésükön a románok is megfogalmazták saját igényeiket, így önálló nemzeti parlamentet követeltek és létrehozták a Román Nemzeti Bizottságot, melyet afféle erdélyi román kormánynak tekintettek. Az erdélyi románok szövetkeztek az ellenséges osztrák erőkkel és fegyverkezni kezdtek a magyarok ellen. Ennek hírére Alsó-Fehér vármegye számos településéről megindult a magyarok áradata Nagyenyed felé, a város megtelt menekülőkkel, összesen mintegy 4000 fő, értelemszerűen főként nők, öregek, gyermekek, betegek zsúfolódtak össze Enyeden, hiszen az egészséges férfiak a honvédség kötelékében harcoltak.
Az Enyedtől mintegy 5 km-nyi távolságra fekvő Csombordon táborozó Axente Sever és Prodan Simion múzsnaházi ortodox pópa feleskette gyülevész haramiahadát, majd 1849. január 8-án éjszaka rajtaütött a védtelen városon, mintegy 8-9000 emberével.
Szilágyi Farkas majdani református lelkész, aki gyermekként élte meg a szörnyűségeket, utóbb így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, „kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”. Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak.
Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az utcára a mintegy mínusz 24 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált üldözői elől menekülni.
A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak. A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a szent helyeket, a templomokat sem. A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot – egyszóval mindent, sőt, belovagoltak a templom épületébe. A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is. Számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány lett semmivé. A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsi számra a támadókat gazdagították.
