Itt megpróbáltuk összegyűjteni azon vázlatok, rajzok, festmények másolatait, melyek a győztes isaszegi csatát örökítették meg v. állítottak neki emléket. Bizonyára az alább felsoroltakon kívül több is létezik, de a szerzői jogok miatt nem mind – amiről tudomásunk van – közölhető.
Kezdjük a sort a legismertebbel Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész; Görgei és Klapka az isaszegi csatában c. alkotásával.
Egy kevésbé ismert alkotás, amelyet Munkácsy Mihály (1844. február 20., Munkács – 1900. május 1., Endenich, Bonn) festőművész készített. A művész elég érdekes módon a csata utáni állapotot örökítette meg, a sebesültekkel, a halottakkal. Elég komor a hangulata. A fényképen látható képeslapot az 1970-es években a Falumúzeumban még árusítottuk! Az Egyetemi nyomda kiadása volt.
Munkácsy Mihály Az isaszegi csatatéren c. festményének eredeti változata az internetről
A következő metszetek, vázlatok különböző könyvekből származnak
Majd ismét egy eléggé közismert festmény a csatáról,
Heyer Artur (Thüringia,1872 – Budapest, 1931) festőművész, grafikus alkotása következik
Az isaszegi ütközet. Heyer Arthur festménye.
De számunkra a legkedvesebb, az isaszegi születésű Takács Zoltán festőművész, grafikus (Isaszeg, 1940. július 18. – ) alkotása következik, mely az Isaszegi Adattári Közlemények III. számában 1974-ben jelent meg.
Isaszegi csikós legények rajtaütése az osztrákokon
Takács Zoltán festőművész, grafikus az 1970-es évek végén két nagyméretű csataképet is készített, melyek sokáig a volt Pártház helyiségében voltak elhelyezve. Mivel azt kevesen láthatták ezért a rendszerváltást követően a ’90-es években kihozták az épületből, és a március 15-i és április 6-i megemlékezések fő látványossága volt.
1998. márc. 15.Ez a másik csatakép, csak a minősége nem a legjobb.
Befejezésül Remsey Jenő György (1885. Nagykőrös – 1980. Gödöllő) festőművész, grafikus eredetileg színes ceruzarajza következik, sajnos erről a műről csak fekete-fehér fotót találtam. A kép a csatateret ábrázolja, a csata után, amikor a sebesülteket gyűjtik össze, háttérben az égő Isaszeg házaival. Valószínűleg a kép Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumvezető kérésére készülhetett, mivel jó ismeretségben volt Remsey Jenővel.
Az isaszegi csata 1849. április 6.
Április 6-a nagypéntek, a magyar szabadságharc aranybetűkkel írt napja.
Az alábbi összeállítással emlékezünk a 171. évvel ezelőtt lezajlott győztes isaszegi csata hőseire
Than Mór (1828. Óbecse – 1899. Trieszt): Görgey és Klapka az isaszegi csatában
Az 1848-as polgári forradalom és az azt követő szabadságharc vezérei, Petőfi, Kossuth, Görgey, és a többiek, ismertek és ismeretlenek, magyarok és a magyarságért vérzők írták zászlaikra: „Szent az ügyünk, nem rettegünk”. Az akkori világ egyik legerősebb hadseregével, a császári-királyi ármádiával szemben állták a sarat honvédcsapataink.
Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna – Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregnek kedvez a hadiszerencse, akkor a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét.
Déli fél egy óra körül Isaszeg környékén magyar csapatok jelentek meg. Klapka I. hadteste Tápiósáp- Tápiósüly felől, szorosan nyomában a III. hadtest Dány – Szentkirályon át érkezett a Királyerdő szélére. A két magyar hadtest 20 ezer főnyi összlétszámával nagyjából azonos erő felett rendelkező Jellesics, Isaszegtől, illetve a Rákos-pataktól nyugatra eső, a patak folyásával nagyjából párhuzamos dombokon állította fel csapatai zömét. Elővéd dandára pedig a falutól keletre eső Királyerdőt tartotta megszállva. A harc ez utóbbi birtoklásáért vette kezdetét. Az erdő északi felébe Damjanich, míg déli részébe Klapka néhány zászlóalja nyomult be. A visszavonuló császáriakat követve elsőként Klapka honvédei értek a Rákos-patakhoz, s így megzavarták átkelésükben a Damjanich elől visszavonulókat. Ez utóbbiak segítségére Jellasics néhány zászlóaljat küldött főállásából, amelyek Klapkát visszaszorították. Így Damjanich magára maradt. Ő azonban nem vonult vissza. Egy dandárt küldött fedezetlenül maradt balszárnyára, gyalogsága zömével pedig rohamot intézett a császáriak által megszállva tartott Isaszegre. A támadó magyar gyalogság a túlparti császári ütegek tüzében jelentős veszteségeket szenvedett, de sikerült megközelítenie a falut. Ekkor azonban váratlanul oldalról, az Isaszegtől északra eső szőlőkből is ágyútüzet kapott. A csatába ugyanis egy újabb császári hadosztály avatkozott be. Ez Schlik küldte. Megtehette, mivel a vele szemben álló magyar VII. hadtest tétlen maradt.
Az isaszegi ütközet. Heyer Artúr festménye.
A magyar sereg legkiválóbb hadteste, valamint annak parancsnoka azonban az immár többszörös túlerő ellenében is kitartott. Két utolsó, még tartalékban álló zászlóaljából jobb szárnyat rögtönzött, mely – a III. honvédzászlóalj, valamint a Wysocki vezette lengyel légió zászlóaljából állt – négy egymást követő alkalommal verte vissza a császáriak három, végül négy zászlóaljjal végrehajtott rohamát. Kitartásuk végül meghozta az eredményt. A harcvonal déli szakaszán közben ugyanis megfordult a kocka. Klapka a főparancsnok, Görgey segítségével rendezte vissza vonulóban lévő zászlóaljait és damjanich hadtestének bal oldalán belépett5 a küzdelembe. csapatai az ellenség tüzében ismét meginogtak ugyan, de a mögéjük beérkező II. hadtest Aulich tábornok vezetésével, helyreállította az egyensúlyt.
A harctérre a csata folyamán megérkezett a császári főparancsnok Windisch-Grätz tábornok, aki ekkor döntésre akarta vinni a dolgot, és serege lovasságának zömét a Rákos-patakon át támadásra küldte, – Ottinger vezetésével – Damjanich hadközépben álló huszárai ellen. Első próbálkozásukat a patak hídjánál Aulich a III. hadtest segítségére küldött ütegek tüzével azonban meghiúsította. A tizenkét vértes század a hídtól északra mégis csak átvergődött a Rákoson, majd összecsapott a Nagysándor József ezredes vezette magyar lovas dandár 14 huszárszázadával. A hosszan tartó küzdelembe innen is, túlról is újabb századok avatkoztak be. Küzdelmüket, illetve az egész ütközet sorsát végül is a magyar balszárnyon kialakult helyzet döntötte el.
Klapka és Aulich zászlóaljainak rohama előbb a Királyerdő déli feléből, majd az égő Isaszegből is kivetette a császári gyalogságot. Jellasics ezt követően, este 8 óra tájban főállásait feladva megkezdte az elvonulást Gödöllő felé. Damjanich és Schlick katonái azonban késő éjfélig viaskodtak egymással. Görgey most már bizton mondhatta: „Miénk a győzelem”.
Takács Zoltán: Csikósok rajtaütése a császári-királyi csapatokon
„Ki a nemzetet alig vegetáló nyomorú sorsából emberi életre serkentette: Széchenyi volt. Ki a tettre vágyó nemzet lelki tüzét egyszerre a legmagasabb lángolásra szította: Kossuth vala. Ki azt az első erőfeszítést a nemzeti véres karddal végrehajtotta: az volt Görgey.”
(Móricz Zsigmond)
Honvédszobor Képeslap az 1910-es évekből
ISASZEGI INDULÓ
Honvédszobor, honvédsírok
hősökről regélnek,
Honvéd hősök győzelméről zengjen
ez az ének.
Ezernyolcszáznegyvenkilenc április 6
napja,
isaszegi győztes csata dicsőséges
napja.
Klapka, Görgey, Aulich, hős vitéz
Damjanich
A magyar szent szabadságért
harcoltak, győztek itt.
A magyar honvédcsapatok sorozatos sikereire, az 1849-es tavaszi hadjáratra emlékezik 1989-óta minden év áprilisában a Történelmi Lovas Egyesület. Ilyenkor huszár, illetve katonai hagyományőrző alakulatok – ma már a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség csapatai és határon túli, valamint a külföldi társszervezetek egységei is – járják be a tavaszi hadjárat útvonalát.
Sajnos idén a koronavírus járvány miatt ez a nagyszerű rendezvény elmarad.
Ezúton tájékoztatjuk a kedves Múzeumbarátokat, hogy a Falumúzeum és kiállítása – a járványhelyzetre való tekintettel – a Kormány 45/2020. (03. 14.) sz. rendelete, valamint az 1/2020. (03. 16.) számú, Isaszeg Város Polgármestere rendkívüli közleménye alapján nem látogatható. Az intézmény bizonytalan ideig ZÁRVA tart!
Isaszeg Város Önkormányzata, a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs javaslata alapján úgy döntött, hogy a 2020. március 15-i ünnepi megemlékezés városunkban nem kerül megtartásra.
Intézményünk mindaddig a szokásos rend szerint tart nyitva, amíg bármilyen esemény vagy rendelkezés miatt nem kell másképp döntenünk, Amint a fenntartó Isaszeg Város Önkormányzata – a veszélyhelyzetre való tekintettel – másképpen döntene, (bezárja vagy korlátozza a kiállítás látogatását) azonnal értesítést teszünk közzé.
A megelőzés érdekében tett intézkedéseink: Az egészségügyi biztonság fokozása érdekében a Falumúzeumban a mosdók kézfertőtlenítővel való ellátása biztosított, továbbá az ajtók kilincseit és a lépcsőkorlátot folyamatosan fertőtlenítjük. A mosdóba kikerült a helyes kézmosásról, valamint a megelőzésről szóló egy-egy tájékoztató plakát. Bízunk benne, hogy kellő odafigyeléssel és óvatossággal megelőzhető a fertőzésveszély.
FOKOZOTTAN KÉRJÜK ÖNÖKET, HOGY Csak akkor látogassák intézményünket ha egészségesnek érzik magukat! Amennyiben csak „kicsit” is köhögnek, orrfolyást vagy fejfájást tapasztalnak, inkább hagyják ki a látogatást! Mielőtt a múzeumba bejönnek, mindenképpen mossanak kezet és a múzeumi látogatást lehetőség szerint rövidítsék le. Minden esetben tartsák be az alapvető higiéniai előírásokat! A mosdókban találnak szappant, kézfertőtlenítőt, kéztörlőt, kérjük, használják azokat!
Ha a fenti szabályokat betartják, nem csak önmagukat védik, de a többi látogatót is, illetve minket, akik önökért dolgoznak!
Nagyon szépen köszönjük a megértésüket és az együttműködésüket!
Nemzeti Ünnepünk alkalmából a Falumúzeum 2020. március 15-én (vasárnap), 10:00 – 16:00 óra között fogadja kedves látogatóit!
A Belépés – Kormányrendelet alapján – díjmentes!
Isaszeg Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc 172. évfordulójának tiszteletére rendezett városi ünnepségre és az azt követő koszorúzásra.
IV. Béla Magyarország királya 1235 – 1270IV. Béla király címere
A Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum szeretettel várja a történelem iránt érdeklődő fiatalokat az„Időutazás a történelem nyomában” – Rendhagyó történelem óra soron következő előadására 2020. március 5-én (csütörtökön) 15 órára
a Dózsa György Művelődési Otthonba
Az 1265. évi isaszegi csata, IV. Béla király és V. István seregeinek összecsapása c. vetítettképes előadásra
Előadó: Nógrády Árpád történész
MTA Történettudományi Intézet
tudományos főmunkatársa
A Szent Korona installációja Keszthely főterén 2019-ben. Fotó: Keszey Ágnes
2020. március 5-én megérkezik városunkba, a Szent Korona kívül-belül bejárható, rendkívül látványos építménye, hogy elfoglalhassa méltó helyét a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában.
A magyar Szent Korona installáció statikai meggondolásból, valamint az időtállóságát vizsgálva egy szilárdabb, stabilabb szerkezet. A váz egy alumínium szerkezet áttetsző polikarbonát (plexi) idomokkal, felépítménnyel. A felső része a koronát mintázza, annak zománcképei színes üvegablakként működnek. A beérkező fény átsüt a zománcképeken, felfokozott élményt produkálva. A szerkezet kör formája egy szentélyt idéz meg. A kör átmérője 4,8 m, magassága 5,2 m. Méreténél fogva igen látványos, és pedagógiai célja van: felfrissíti az eddigi ismereteket, ugyanakkor pluszinformációkat ad. Az installáció fala műanyag, belső felületein információs anyag szerepel a zománcképeken szereplő személyekről, a Korona általános történetéről. A külső falakon a Koronával megkoronázott királyok névsora, portréik láthatók. A Korona Székelyudvarhelyen 75 napig volt látható, médiasikerének köszönhetően turistalátványosság is lett. Az udvarhelyszéki iskolák rendkívüli történelemóráinak helyszíne. Eddig közel 25 000-en tekintették meg. Számos település láthatta: Budapest–Millenáris park, Keszthely, Komárom, Cegléd, Dunaharaszti. Számos település jelezte, hogy szívesen befogadná. Nagy örömünkre szolgál, hogy Isaszegre is megérkezik!
Elekes Gyula erdélyi tűzzománcművész 1960-ban született Székelyudvarhelyen, ahol jelenleg is él. 1979-ben végezte el a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum grafika szakát.
Alkotásaira az ősi hitvilágunk táltosai, mondavilágunk alakjai jellemzőek. “A tűzzománccal 1980 óta ismerkedem, ez a folyamat ma is tart” – vallja a művész, aki tanulmányait német és spanyol magániskolákban-alkotóműhelyekben végezte.
Székelyudvarhelyen, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Keszthelyen, Hildesheimban, La Corunaban és természetesen Székelyudvarhelyen oktat tűzzománcozást, melyen többször is elkészítik a gyermekekkel a Szent Korona kicsinyített mását.
Eközben született meg az az ötlet egy monumentálisabb, a felnőtteknek szóló installáció létrehozásáról.
Kis koronatörténet: „Találkozik rajta a nyugati és keleti kereszténység, hiszen az Atya és Fiú, illetve a szentek mellett megjelennek bizánci császárok képei is, amelyek egyértelműen utólag kerültek oda, nem is illenek a foglalatba, illetve a fúrt lyukak is erre engednek következtetni. Dukász Mihály helyén például a feljegyzések szerint eredetileg a Szűzanya állt, aki szintén a főtengelyt alkotta, akárcsak a korona tetején lévő pantokrátor, amely Istenre vonatkozik, valamint a homlokrészen található Jézus-ábrázolás.A Mindenható két oldalán a két nagy szent, Péter és Pál helyezkedik el. Ezenkívül vannak rajta katona- és orvosszentek is – utóbbiak érdekes módon a fejre kerüléskor a koponya hátsó felének épp azon részét övezték, amely a testi és lelki épségért felel. Szépen fel van építve az egész, csak hátul sántít kissé, ahol gyaníthatóan beavatkoztak és egy korabeli egyezség alapján, hatalmi érdekek mentén megpróbálták átírni a történelmet” – tartott kis koronaismertetőt Elekes.
A Kós Károly-díjjal és a Magyarországi Lengyelségért-díjjal kitüntetett
Isaszegi Múzeumbarátok Köre (székhelye: 2117 Isaszeg, Madách Imre u.15. adószáma: 19184740-1-13) tisztújító Közgyűlésére, melyre a Kör valamennyi tiszteletbeli és rendes tagját meghívom.
A Közgyűlés helyszíne: Falumúzeum, 2117 Isaszeg, Madách Imre u. 15. Tel.sz.: 28/582-280
A Közgyűlés időpontja: 2020. február 29-én, szombaton 18 órakor
Napirendi pontok:
A szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása
Beszámoló az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 5 éves munkájáról
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2019. évi pénzügyi beszámolója
Hozzászólások, észrevételek, javaslatok.
Az ötéves szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2020. évi szakmai munkaterve
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2020. évi pénzügyi terve
Pályázatokon való részvétel határozati elfogadása.
Hozzászólások, észrevételek, javaslatok.
A 2020. évi szakmai terv elfogadása
A 2020. évi pénzügyi terv elfogadása
Alapszabály módosítása az új elnökségi tagok számáról
Választás – Eredményhirdetés
Egyebek
Minden tagtársunk megjelenésére számítunk!
A tagdíjak befizetésére lehetőség adódik a helyszínen a Közgyűlés után.
Isaszeg, 2020. február 12.
Kovácsné Halomházi Zsuzsanna sk.
elnök
Figyelemfelhívás:
Alapszabályunk szerint a Közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesületi tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az új Közgyűlést 30 percen belül megtartjuk, mely határozatképes a megjelent tagok létszámától függetlenül.
Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, helytörténeti séta indul a múzeumtól, Szentgyörgypusztára, a Természetbarát Klubbal közös szervezésben (2019. 10. 12.).
Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
“MÚZEUMI ESTÉK”
programsorozatának következő rendezvényére
2020. február 15-én (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba
Hazai tájakon II. című vetítettképes előadásra az ITK második félévi túráiról Ahol jártak a Természetbarát Klub tagjai: Isaszeg-környéke, Csepel-sziget, Vértes, Aggteleki-hegység, Felvidék, Cserhát, Alföld, Mátra, Börzsöny
