Szerző: Szmolicza József

Képes beszámoló a 2019. április 27-én megtartott Szent György napi hagyományőrző délutánról

2019. április 27-én (szombaton) 14 – 18 óra között első alkalommal került megrendezésre, a Szent György napi hagyományőrző délután a múzeumkertben. A Tájházak Napja – programsorozatához csatlakozva, jelentkezésünket a Magyarországi Tájházak Szövetsége elfogadta.  Az időjárás is kegyes volt hozzánk, bár a korábbi csapadéknak köszönhetően hűvös volt az idő, de legalább a délután során nem eredt el az eső.

Ezúton köszönöm  meg, minden segítőnek és közreműködőnek az önzetlen segítségét, különösképpen Eto-Papp Beátának a Csatangoló Tánccsoport elnökének sokrétű szervező munkáját!

Ide klikkelve olvasható a részletes beszámoló a rendezvényről!

Fotók: Szmolicza József

 

Boldog Anyák Napját kívánunk!

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Twist Olivér Kórus – Anyácska

Twist Olivér Kórus – Mammy Blue

Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető

Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.

Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!

Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …

Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!

Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

„Krisztus így szólott: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta imádással tudniillik), ott leszek én veletek! Ilyenformán szól a haza is: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta nemzeti lélekkel tudniillik), ott leszek én bennetek! Mert a hazának szent neve nem csatolja magát a föld porához (…) Emberek teszik a valóságos hazát, nem (…) halmok és térségek (…)” /Kölcsey Ferenc/

 Dr. Dürr Sándor a Múzeumbarátok Köre tagja kapta a 2019. évi Tóth Árpád Díjat

Az alapítók az idén Dr. Dürr Sándor ny. diplomata munkáját értékelték olyannak, hogy elismerésben részesüljön. Dürr Sándor igazi isaszegi lokálpatrióta, annak ellenére, hogy a szomszédságban, Pécelen született. Édesapja, nagyapja ott szabómesterkedett, nővére pedig dolgozott Isaszegen is, mint a ruházati bolt vezetője. Sándor már iskolásként találkozott isaszegi gyermekekkel is a helyi erdőtelepítésen, amelyet a szintén nálunk élő Szilárdi József kerületvezető erdész irányított. Középiskolás korában a Postaforgalmi Technikumból az isaszegi postára járt nyári gyakorlatra. A jogi egyetem elvégzése után 1971-től két évig Isaszegen állt munkába a nagyközségi tanácsnál, mint igazgatási csoportvezető. 1971-ben lett a Múzeumbarátok Körének tagja, 1973-ig az elnöke, később elnökségi tagja.

Ezt követően az iparban és a Közlekedési Minisztériumban töltött be tisztségeket. A rendszerváltáskor a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályára került. Közben több évig a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület alelnöke is volt. Külügy-minisztériumi köztisztviselőként Varsóban a nagykövetségen és Krakkóban a főkonzulátuson teljesített külszolgálatot, konzuli beosztásban.

A lengyel történelemmel és kultúrával 1972-ben, Isaszegen került kapcsolatba. Ebben az időben derült ki, hogy az 1849. április 6-i csatában Józef  Wysocki ezredes parancsnoksága alatt részt vett a Lengyel Légió is. Id. Szathmáry Zoltánnal és Domszky Pállal ekkor kezdték el szervezni Isaszegen a „Magyar-Lengyel Történelmi Napokat”. Kezdeményezésükre került a légióra emlékező emléktábla a mai városháza és a református templom falára, felépült az ismeretlen lengyel katona síremléke a Katonapallagon és emeltek Wysocki-szobrot a fővárosi Múzeumkertben. A szocializmus évtizedeiben deformálódtak magyar-lengyel kapcsolataink is. A rendszerváltozás után Sándorék igyekeztek újra föléleszteni a régi barátság szellemét: Szatmáry Zoltán, Hajdú József és a Múzeumbaráti Kör vezetői mellett ő is résztvevője és szervezője volt az isaszegi rendezvényeknek.

Diplomataként sem feledkezett meg Isaszegről: a település jó hírnevét folyamatosan terjesztette Lengyelországban, közbenjárására 2000-ben és máskor az isaszegi gyermekeink is képviselhették hazánkat lengyelországi rendezvényeken. Első varsói magyar konzulként az ő nevéhez fűződik annak a kezdeményezése, hogy Divéky Adorján történész, varsói és debreceni egyetemi tanár nevét vegye fel a lengyel főváros hétvégi magyar iskolája.

Dr. Dürr Sándor konzulként,1993-ban Varsóból  történelmi konferenciát szervezett az isaszegi Öregtemplomban, „Együtt a szabadságért 1848-49” címmel neves magyar és lengyel történészeket, polonistákat bevonva. Az akkori polgármester Dr. Tóthné Pacs Vera Asszony messzemenően segítette, támogatta a kezdeményezését.

A fenti érdemek alapján a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör 2019-ben a márciusban 75. életévét betöltött Dr. Dürr Sándor úr közel öt évtizedes teljesítményét ismerte el Tóth Árpád emlékéremmel.

Dr. v. Székely András Bertalan, 2019. április 12-i letölthető laudációja.

Fotók: Falumúzeum Fotótára

Máté Endre hagyományőrző századost, a Wysocki légió vezetőjét a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki

Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke Máté Endre hagyományőrző századost, a budapesti Lengyel Intézet munkatársát, az Óbudai Lengyel Önkormányzat tagját a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki.
A kitüntetett a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója. A Wysocki Légió 1998 óta közreműködik a lengyel katonai hagyományok ápolásában, különös tekintettel a XIX. és XX. századi lengyel katonai hagyományokra. A Wysocki légió tagjai és maga Máté Endre is jelen vannak a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet által szervezett rendezvényeken. A rendezvényeken a lengyel katonai hagyományok szerinti egyenruhában állnak díszőrséget emelve ezzel a rendezvények szépségét és színvonalát. Máté Endre könyveiben is népszerűsíti a magyar-lengyel kapcsolatokat. A „Szeptember katonája”című könyvében Ernest Niżałowskinak, a lengyel légierő pilótájának állít emléket, aki a magyarországi lengyelség köreiben is jól ismert személyiség volt. Másik könyve „Domszky Pál a varsói magyar” címmel jelent meg 2013-ban. Domszky Pál emlékét Isaszegen is tiszteljük. Az 1972-ben megrendezett Magyar-Lengyel Történelmi Napok egyik előkészítője és szervezője volt. Az ő közreműködésével kerültek Isaszegre a Lengyel légió és Józef Wysocki ezredes emlékére felavatott emléktáblák, amelyeket Lengyelország Kormánya ajándékozott Isaszegnek.
A Lengyel Köztársaság elnöke által adományozott kitüntetést – a magyar-lengyel barátság napja alkalmából – 2019. március 19-én, a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter adta át Óbudán a Katyn-i áldozatok emlékművénél.

Máté Endre barátunk kitüntetéséhez ez úton is sok szeretettel gratulálunk, munkájához jó egészséget és további sikereket kívánunk.

Szmolicza József,
az Isaszegi Múzeumbarátok Körének titkára

Forrás: A Lengyel Köztársaság Nemzetvédelmi Minisztériumának (twitter/MON) hivatalos közleménye

Isaszeg első okleveles említése

 

2019. április 6-án az isaszegi csata emléknapján, a Falumúzeumnál megtartott ünnepség keretében került átadásra, Szendrő Dénes a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagjának ajándéka. Egy különleges oklevél másolat, amely Isaszeg (Irsazeg) falu legkorábbi említését tartalmazza 1266-ból.  A hiteles másolatot Szendrő Dénes úr adta át Szmolicza Józsefnek a Falumúzeum munkatársának. Az oklevél másolatot a középkori kiállító résznél helyeztük el. Ezúton is megköszönjük Szendrő Dénesnek, hogy a MNL Veszprém Megyei Levéltárban felkutatta ezen oklevelet, és másolatát elkészíttette számunkra!

EMLÉKEZZÜNK

100 éve történt a Köröstárkányi tragédia

A faluba 1919. április 19-én, húsvét Nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok a Bihar megyei Köröstárkányban 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek agyon.

Köröstárkány és környéke a 20. század elején
A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.

Három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.

A köröstárkányi mészárlás

Egyed István: 1919. április 19.
Köröstárkány – Kisnyégerfalva

Holló sereglette ezt az ősi tájat,
meggyilkoltak s kiraboltak sok magyar családot.
Idegenek beöltöztek katonaruhába,
szabad kezet kaptak 72 órára.
Ártatlan embereket lemészároltak,
az volt a bűnük, hogy magyarok voltak.
Feltámadás ünnepére készül-e a nemzet,
Nagyszombaton mégis összeszedék őket.
A gödröt velük megásatták, a központi téren,
Idegenek sétáltak az ártatlan véren.
Volt olyan, akinek tésztás volt a keze,
kenyeret dagasztott, ő is odaveszett.
Olyan is volt, akit élve eltemettek,
öreg s fiatalt hidegvérrel lőttek.
Ártatlan testüket megcsonkították,
mellüket, s fülüket a gödörbe dobták.
Fekete-Körös választ el Kisnyégerfalvától,
áthallik a, jaj szó sok árva sírástól.
Ott is sok jó magyart lemészároltak,
a szomorúfűz mellé sorba állítottak.
Pártfogójuk nem volt, hiába a jó szó,
őket is lelőtték, nem volt megbocsájtó.
Nem volt gyászos temetés, ki ne tudna róla,
emléküket megőrizzük, hőstettük a példa.
Bocsájtani meg lehet, de feledni soha,
azért gyűltünk össze, emlékezni vissza.
A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon,
erre kérjük Istent, minket összetartson.
Fekete-Körösbe piros vér ne folyjon,
magyar népünk ezen inkább szaporodjon.
Imádkozzunk s kérjük a mi Istenünket,
utaid mutasd meg, nevess meg bennünket.

Forrás: ujkor.hu, maszol.ro, internet

MEGHÍVÓ

„Jöjjenek el hozzánk a szép mulatságba,
Tiszta szívvel várja a háznak a gazdája.”

Első Szent György napi hagyományőrző délután a
múzeumkertben

Az Isaszegi Falumúzeum is csatlakozott a
Tájházak Napja 2019. programjához

Időpont:
2019. április 27. (szombat) 14:00 – 18:00

A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt ismert Szent György alakja, akinek ünnepnapja április 24-hez kötődik. A jeles napot követő hétvégén hagyományteremtő programjainkkal nemcsak a tavaszi állatkihajtás egykori emlékeire, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánunk fordítani. Úgy véljük, ez a nap, a Tájházak napja remek lehetőség számunkra, hogy a hosszú tél után, a tavasztól őszig tartó nyitva tartás kezdetén megismerjük szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek egykori életmódját, paraszti kultúráját, és felfigyeljünk mindarra, ami a hagyományos tudásból hasznosítható, újra élhető modern világunkban is.

Tervezett program:

Kézműveskedés a Mozaik Alkotóműhellyel
Kosárfonás Pásztor Andreával
Isaszegi kalács és kenyérlángos készítése, a
Múzeumbarátok Körével
Állatsimogató a Hadak Útja Lovas Sportegyesülettel

16:00
Az elrabolt királykisasszony
Csillangó Meseműhely előadásában

Népi gyermekjátékok Jakócs Zsuzsival és a
Búzavirág Tánccsoporttal
Szöktető Tánccsoport: Felcsíki táncok

Isaszegi táncba hívogató:
Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület

Zenél: a Banda (Samu Zoli és bandája)

Minden kedves érdeklődőt kicsit és nagyot egyaránt nagy szeretettel várnak a Szervezők:
Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Csatangoló Tánccsoport és a Dózsa György Művelődési Otthon

Ötletgazda:
Szmolicza József a Magyarországi Tájházak Szövetségének egyéni tagja

Köszönjük a Hadak Útja Lovas Sportegyesület segítségét az állatsimogató megvalósításához, valamint köszönet Jakócs Zsuzsannának, Mozaik Alkotóműhelynek, Pásztor Andreának, és nem utolsó sorban Eto-Papp Beátának, és valamennyi közreműködőnek, támogatónak a segítségéért!

Letölthető meghívó!

Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Jeles napok Szent György

Szent György-napi Kihajtási Ünnep, Hortobágy – 2014.

György napja a népi időjóslásban:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/

MEGHÍVÓ

 

31. Tavaszi Emlékhadjárat letölthető plakátja

MEGHÍVÓ

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum
szeretettel meghívja Önt és kedves Családját a

Magyar-Lengyel Barátság Napja
Dzień Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
alkalmából rendezett megemlékezésre

2019. március 22-én (pénteken) 13:00 órakor
az Isaszegi Falumúzeumba

„ A Mi és a Ti szabadságotokért!”
„Za wolność Naszą i Waszą!”

Megemlékezés
Józef Wysocki (1809-1873) honvédtábornok,
a Lengyel Légió parancsnoka, születésének 210. évfordulója tiszteletére

Az ünnepi műsort a Klapka György Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei adják.
Felkészítő tanárok: Bene Sándorné, Hirbik Zsuzsa, Csizmadia Sándor

Neoton Família – Csepregi Éva – Egy kis nyugalmat kívánok én

ELENI TROSZECZK-ZIEMI, TROSZECZK – S-O-CA

A FILI LENGYELORSZÁGBAN

Wysocki Légió

Magyar Szív (Węgierskie Serce)

Filmajánló:

A szabadságharc lengyel légiója (30 perc, 2008.)

Az égbe temetett tábornok – Bem József (50 perc, 2016.)

Letölthető meghívó!

 

 

MEGHÍVÓ

Nemzeti Ünnepünk alkalmából a Falumúzeum Március 15-én (pénteken),   10:00 – 16:00 óra között fogadja kedves látogatóit!

A Belépés – Kormányrendelet alapján – díjmentes!

Fili – Föl, föl vitézek a csatára

Fili – Jól van dolga a huszárnak

Fili – Huszárdalok

Szentegyházi Gyermekfilharmónia és huszárok