Mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha a múzeumunk számára ajándék érkezik. A mai napon 2022. május 4-én Prof. Dr. Frisnyák Sándor ny. tanszékvezető tanár úrtól, lánya néhai Dr. Frisnyák Zsuzsanna történész hagyatékából kaptunk két XX. század elejéről származó isaszegi képeslap másolatot. Számunkra mindkét képeslap ismert volt, de igazán érdekes a Haas Gyula szatócsboltját ábrázoló 2. képeslap, amellyel nem rendelkezünk (A mai Rákóczi u.). Köszönjük szépen Professzor Úrnak a digitális másolatok megküldését és egyúttal jó egészséget kívánunk részére!
Az isaszegi Községháza – épült 1904-ben.Az „utcarészlet” a mai Rákóczi utcát ábrázolja. A kép jobb oldalán Haas Gyula szatócsüzlete látható (előtte emberek állnak).
Magyar-Lengyel Tölgyfa Szövetség megalakulása Győrben a Lengyel-Magyar Barátság Emlékművénél (2022.)
A Felhívás a Polonia Węgierska áprilisi számában jelent meg, mely kezdeményezéssel egyetértünk és mi is csatlakozunk hozzá és erre kérjük kedves lengyel barát olvasóinkat is. Köszönjük!
FELHÍVÁS
A magyar-lengyel barátság eszmeisége, eredményei, vitathatatlanok, de a változó politikai helyzet ismételten próbatétel elé állít minden együttműködni vágyó magyart és lengyelt.
A LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG EMLÉKMŰVE, a MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁG NAPJA és a GYŐRI NYILATKOZAT – az ezeréves magyar-lengyel barátság alulról építkező kezdeményezésekre jellemző, modern alapokra helyezésének szimbólumai – újabb lépésre köteleznek minket.
Isaszegi Magyar – Lengyel Történelmi Napok (1972.) kokárdája. Dr. Dürr Sándor megőrzése
Ezért kezdeményezzük:
magánszemélyek,
civil szervezetek, valamint önkormányzatok körében
a magyar-lengyel kapcsolatok
megőrzése és megerősítése érdekében
együttműködő csoportok létrehozását.
E célunk megvalósítása érdekében indítjuk országos útjára
a MAGYAR-LENGYEL „TÖLGYFA SZÖVETSÉG” mozgalmat.
MAGYAR-LENGYEL „TÖLGYFA” SZÖVETSÉG
Kollár János
kezdeményező
A Magyar Lengyel Barátság Emlékmű 16. A Magyar Lengyel Barátság Emléknap 15. Évforduló tiszteletére.
Ezer év
Visztula az én Dunám
Stare Miasto az én
Budavári Palotám
Emlékek partján
Múló időben
Mickiewicz, Petőfi
Színes ifjúság, szívtűz
Nem úri huncutság
Politikai hamisság
A múlt él bennünk
Gyökereink erősek
Ezer év köt
Lengyelt és magyart
Duna az én Visztulám
Budavári Palota
Az én Stare Miastom.
„Csókold meg édes anyukádat százszor,
Szorítsd kezét jól, bárhová vezet,
Szívből szeretnek téged talán máshol,
Legjobban mégis anyukád szeret.”
Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!
Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
„Jöjjenek el hozzánk a szép mulatságba, Tiszta szívvel várja a háznak a gazdája.”
Második Szent György napi hagyományőrző délután a múzeumkertben
Első Szent György-napi hagyományőrző délután a múzeumkertben, 2019. április 27-én.
Időpont: 2022. április 23. (szombat) 14:00 – 18:00
A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt ismert Szent György alakja, akinek ünnepnapja április 24-hez kötődik. A jeles napot követő hétvégén hagyományteremtő programjainkkal nemcsak a tavaszi állatkihajtás egykori emlékeire, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánunk fordítani. Úgy véljük, ez a nap, a Tájházak napja remek lehetőség számunkra, hogy a hosszú tél után, a tavasztól őszig tartó nyitva tartás kezdetén megismerjük szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek egykori életmódját, paraszti kultúráját, és felfigyeljünk mindarra, ami a hagyományos tudásból hasznosítható, újra élhető modern világunkban is.
Tervezett program: Falumúzeum – Múzeumkert
(Madách Imre u. 15.)
Népi kézműves foglalkozások
Pásztorok öröksége – tárgybemutató
a Falumúzeum néprajzi gyűjteményéből
15:00
Pásztorkészség bemutató Bese Botond dudással
16:30 „Csípd meg, fogd meg, eredj utána!” György vitéz és a kecskéjét kereső pásztor története a Guliba Társulat előadásában
Isaszegi táncba hívogató: Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesülettel
19:00-tól
az Isaszegi Művelődési Házban
(Dózsa Gy. u. 2. földszint) Táncház zárja a délután eseményeit.
Minden kedves érdeklődőt kicsit és nagyot egyaránt nagy szeretettel várnak a Szervezők: Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület és az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely
Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.
György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.
llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.
Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.
Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.
György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.
Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/
Képek a 2019. április 27-i első Szent György-napi rendezvényről
Fotók: Szmolicza József/Falumúzeum
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!
Hernyes János és Surman József 1933. április 17-én Húsvét hétfőn.
Piros hajnal sütött házunk ablakára,
Ragyogó verőfény omlik udvarára.
Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek,
Örömünnepe van a földnek s a népnek!
Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással,
Szálljon ezer s ezer áldás
Minden kedves asszonyra és lányra!
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya nyomja a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre épp most találtam,
Hogy megöntözzem alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!
„Képeslapok köztetek mindent megtalálok, tudás fájának minden ágát, művészet rétjének sok ezer virágát, mindent, amit csak elérhet a gondolat.” (részlet egy kínai bölcs mondásából)
Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt az Isaszegi Történelmi Napok keretében, Steiner Józsefné (Nagyatád) magángyűjteményéből készült
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc” című képes levelezőlap kiállítás megnyitójára 2022. április 5-én (kedden) 15:00 órakor a Falumúzeumba.
Röviden ismerkedjünk meg a képeslapok tulajdonosával a Nagyatádon élő Steiner Józsefnével:
A képeslapokat aktívan közel félévszázada gyűjti. Kezdetben minden érdekelte, Magyarország minden helyisége, különböző motívumok, de ma már csak az egyes kiemelt témáimat gyarapítja a magyar történelem, irodalom és zeneművészet területéről. 1986 óta rendszeresen részt vesz képeslap kiállításokon is.
A teljes gyűjteménye 50. 000 darabból áll. Összesen 337 kiállításon vett részt, 18 megyében, annak 95 városában és községében is. Külföldön 12 helységben szerepeltek összeállításai, Szlovákiában: a Felvidéken, Ausztriában: Burgenlandban, Szerbiában: a Vajdaságban.
Legtöbb helyen és legtöbbször: Kossuth Lajos, a Forradalom és szabadságharc 1848/49 című anyaga szerepelt nagy múzeumokban is, de nagy sikere volt Erzsébet, a magyarok királynéja c. kiállításnak is, többek között Gödöllőn, ahol 5 hónapon át 23. 000 látogatót regisztráltak.(ez közös kiállítás volt a Debreceni Déri Múzeum anyagával, 1995-ben)). Győrben II János Pál pápáról készített kiállítását a pápa személyes követe nyitotta meg. (1997).
A képeslapok szenvedélyes gyűjtője 31 éve, üzemgazdászként ment nyugdíjba. Tagja – egyben alapító tagja is – a Szombathelyi Képes levelezőlap Gyűjtők Egyesületének, sokáig tagja volt a Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének, a Kossuth Szövetségnek és a Sisi Baráti Körnek is.
A két gyűjtési terület – bélyeg és képeslap- bearanyozta Steiner Józsefné életét.
Köszönjük Steiner Józsefnének, hogy 96. településként Isaszeg Városa Múzeumában is bemutatásra kerülhettek az 1848-49-es szabadságharcot bemutató képeslapjai.
További gyűjtő munkájához, sok sikert és nyugdíjas éveihez jó egészséget kívánunk!
Köszönettel a szervezők: Isaszegi Művelődési Ház és Múzeum, Isaszegi Múzeumbarátok Köre
Külön megköszönjük a kiállítás elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítségét, Ozsváth Melinda Elnök Asszonynak valamint Majsa Györgyné Olgának (Isaszegi Múzeumbarátok Köre).
„Csillagom, emlék: tégy tökéletessé” Rónay György-tanulmányok „Tartani a tollat mozdulatlan”. Rónay György életműve, fogadtatása és utóélete
Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe Vasvári Zoltán etnográfus Könyvbemutatóját, amely 2022. április 8-án (pénteken) 18:00 órakor kerül megrendezésre a Jókai Mór Városi Könyvtárban.
Vasvári Zoltán néprajzkutató főállásban 1993-tól – 1994-ig volt az isaszegi falumúzeum igazgatója. Tudományos munkássága miatt megvált az intézménytől, de nem szakadt meg a kapcsolata Isaszeggel. 1997-ben Szmolicza József – volt munkatársa – által szervezett I. Honismereti és Természetvédő Napközis tábornak is előadó vendége volt. Vasvári Zoltán két évtizeden át foglalkozott emlékkönyvek és emlékversek tanulmányozásával is. A kutatásainak eredményeit egy szép kötetben jelentette meg 2009-ben, amelynek isaszegi vonatkozása is van! Több alkalommal is szervezett kulturális antropológiai kirándulásokat Isaszegre tanítványai részére (Budapesti Tanítóképző Főiskola). Jelenleg a balassagyarmati Palóc Múzeum főmuzeológusaként dolgozik. Fogadják szeretettel a Könyvbemutatóra szóló meghívást!
Jó szívvel ajánljuk kisgyermekes családok figyelmébe a Húsvéti Tojásvadászat című programot, amelyben többek között játékos torna, népi játékok, locsolkodás, tojásvadászat, tojásfa díszítés, kézműves foglalkozások színesítik a délután eseményeit. További információ a Húsvéti Tojásvadászat, Isaszeg facebook csoportban érhető el. A játékos tojásvadászat négy helyszínen kerül megrendezésre. Köszönjük a szervezőknek, hogy gondoltak a falumúzeumra is!
