Isten éltessen minden kedves Hölgyet, Nőnap alkalmából!
Sok örömet és boldogságot kívánunk részükre!
Isaszeg a sajtó tükrében – Nőnap alkalmából
Fővárosi művészek Isaszegen
Vasárnap délután, irodalmi est Isaszegen
/Pest megyei Hírlap, 1969. március 7. (péntek)/
Az isaszegi művelődési ház és a népfrontklub, vasárnap délután három órakor a nemzetközi nőnap alkalmából Fáklya címmel irodalmi délutánt rendez.
Közreműködik: Dénes Margit zeneszerző, Fodor Zsóka, a Vígszínház tagja és Fábián Zoltán író. Műsorvezető: Baranyi Ferenc költő, a televízió Fáklya című irodalmi műsorának riportere.
Meteorológiai tavasz március 1.
„Ha a télike virágzik, a kikelet érkezik”
Március 1-én beköszöntött a meteorológiai tavasz. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a múzeumkertünkben virágzik a téltemető (Eranthis hyemalis). A csillagos vagy kikeletnyitó téltemető – más néven télike – (Eranthis hyemalis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) növénycsalád Eranthis nemzetségébe tartozó, hazánkban védett évelő faj. Nevéhez hűen a tavaszok egyik legkorábban nyíló évelő növénye. Tudományos neve is utal az életmódjára: görögül az „er” jelentése tavasz, az „anthos” virágot, a „hiem” pedig telet jelent.
Az arasznyi növénykét tél végi sétáink során a gyertyános tölgyesekben, ligeterdőkben fedezhetjük föl leginkább, de gyakori a házikertekben is. Sallangos gallérlevelei fölött szinte világítanak a két-három centiméteres virágocskák. A tőlevelek a virágzás után jelennek meg, és még a nyár kezdete előtt ezek is visszahúzódnak. Gyöktörzse kanyargós, gumósan megvastagodott.
A téltemetőt 1982-ben nyilvánították védetté, eszmei értéke 5000 Ft. Vigyázzunk rá kirándulásaink alkalmával!
Az induló kerti munkákhoz kitartást, a kirándulásokhoz remek időt és kedvet kívánunk mindenkinek!
Isaszeg a sajtó tükrében
„Idős emberek, öreg muzsikusok”
Fejéregyházi László Művelődési Ház igazgató írása. Megjelent 1985. március 5-én.
A gödöllői körzet idei legrangosabb kulturális eseményének ígérkezik az V. Galgamenti népművészeti találkozó. Azon a Galga menti községeken kívül mindazon helységek is részt kívánnak venni, melyek tiszteletben tartják településük hagyományait, büszkék múltjukra és szívesen vállalkoznak elődeik táncainak, dalainak és szokásainak felkutatására, bemutatására. Közéjük tartozik Isaszeg is. ahol a hagyománykutató és feltáró munka több évtizedre tekint vissza, de az elért eredmények még korántsem merítették ki a lehetőségeket. A Csata néptáncegyüttes tagjai és vezetői, akik a hagyományápolás- lelkes hívei, úgy határoztak, hogy felgyorsítják a kutatómunkát a találkozón való sikeres szereplés érdekében. Jelentős segítségnek ígérkezett az általános iskolások hagyománygyűjtő munkája, és a MÁV Nyugdijas klub szervező készsége.
Aki farsang farkán betévedt az isaszegi művelődési házba, szokatlan mulatságnak lehetett tanúja. A zsúfolásig megtelt nagyterem asztalai mellett idős emberek, öreg muzsikusok szórakoztak, akik hamarosan megszokták, hogy ennek a bálnak szerves része a video- és filmfelvevő készülék. A fiatal korosztályt a Kossuth úti általános iskola tanulói képviselték, akik saját gyűjtőmunkájuk eredményét a fiatalok farsangi szokásainak egyikét, a tuskóhúzást mutatták be Papp Elekné tanárnő vezetésével.
„Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legények összejönnek és egy tuskót kötélre kötve, végighurczolják a faluban s minden háznál megállanak inni, dalolni, a hol leány van, a ki részt vesz a tánczban. Ezeknél a házaknál pénzt, szalonnát, tojást kapnak, a miből még egy utólsó korhely-mulatságot csapnak.”
Közben Nagy Ferencné és Nagy Jánosné szóban és dalban segítették összefoglalni a farsangi szokásokat. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai vállalkoztak az események, a látottak szakmai bírálatára, és az arra érdemesnek ítélt műsorszámok rögzítésére. Méltán érezhették az idős emberek, hogy fiatalságuk megannyi kedves emlékét itt megbecsülik és értékelik. Egyre többen kutatták elő emlékezetükből a több évtizede szunnyadó részleteket Skribek Fülöpné, Kiss Vincéné, Kaposvári Józsefné és népes csoportja az idősebbek mulatozásából adtak ízelítőt. Magyar és szlovák nyelven felcsendülő dalaik, majd lassú és friss táncaik nagy sikert arattak. Az idő rövidsége miatt minden bemutatkozásra nem volt lehetőség, de a jegyzetfüzetben egyre gyarapodott azok listája, akik otthonukban is szívesen fogadják majd a szakembereket.
A laikusok bátortalanságával érdeklődtem Pálfi Gyulától, az MTA munkatársától arról, nem bánta-e meg, hogy bokros teendői mellett időt szakított erre a hosszúra nyúlt bálra is. A hagyománykutatás tudósa kiemelkedően érdekesnek tartotta a gyűjtött anyagot. elsősorban azért, mer! azok hűen tükrözik Isaszeg múltját. E sorok írója reméli, hogy most már méltón képviseljük Isaszeget a tavaszi találkozón. Szeretné a nyilvánosság előtt is megköszönni mindazok önzetlen munkáját, akik hozzásegítették a sikeres gyűjtéshez. A már említetteken kívül elsősorban Isaszegi József fáradhatatlan szervező munkáját kell kiemelni, aki nélkül az eredmény sokkal szerényebb lenne. Ez az esemény is bizonyítja, a közművelődés feladatait csak társadalmi összefogással tudja megoldani.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
2021. február 25.
Emlékezz és ne feledd!
Kérjük aki teheti és éppen arra sétál adózzon 1-2 percnyi főhajtással az áldozatok emlékének, a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában. Kérjük, hogy tartsák be a hatályos veszélyhelyzetre vonatkozó előírásokat.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. A történészeink egyetértenek abban, hogy a megfélemlítés már 1945-től kezdetét vette, hiszen a Belügyminisztérium a kommunista párt kezében volt, hátuk mögött a szovjet hadsereggel.
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Először 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyűlésben és a középiskolákban, majd minden évben sor kerül emlékünnepségekre, figyelmeztetőként és emlékeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására. A budapesti ünnepségek része a volt ÁVH székház, a mai Terror Háza Múzeum előtti megemlékezés.
Új filmszkenner használatban
Az elmúlt hét csütörtökén kaptunk használatra egy nagy teljesítményű szkennert a Művelődési Háztól.
Az összeszerelését követő pénteki napon nonstop folytak a munkák a professzionális digitalizáló berendezéssel. Próbaképpen az 1986-ban Isaszegen vendégeskedő „Grónie” Lengyel Néptáncegyüttes gálakoncertjén, majd az 1984-ben a Májusfajárásról készült diák kerültek digitalizálásra. A diafelvételeket Szmolicza József készítette. Nagy örömünkre a szkenner szuperül működik. Számomra is öröm volt a közel 40 éve készült felvételeim újra megtekintése. Nagyon szerettem az analóg fényképezést, a fekete-fehér filmkidolgozást, még saját költségen, önszorgalomból egy egyéves tanfolyamot is elvégeztem a Budai Fotó- és Filmklubnál „Fotókör vezetés” témában és szereztem Bizonyítványt erről, amely „C” kategóriájú Működési engedélyként szolgált. Majd a „Fotó-technika haladóknak” című kurzust is elvégeztem a TIT Szabadegyetemén (Budapesten).
A vetítettképes előadások közkedvelt időtöltésnek számítottak régen. „Ki ne ismerné a vetítő-esték varázsát, mikor képeink sokszoros nagyságban jelentek meg szemeink előtt.”
A múzeum is rendelkezik egy PENTACON AV100 auto NDK gyártmányú profi amatőr diavetítő berendezéssel. Ezek a mai projektorok őseinek tekinthetők. A működőképes diavetítőt Tatai Irénkétől kaptuk ajándékba. Köszönjük! Ha igény merül fel, akkor a járvány elmúltával szívesen megszervezünk egy retró diavetítést is, például az 1984-es Májusfaállításról.
A használatra átengedett Canon CanonScan 9000F Mark II professzionális film-, fénykép-, dia- és dokumentumolvasó megkönnyíti, gyorsabbá teszi a negatív filmjeink, diáink digitalizálását. A szkennerrel egyszerre 12 db 24×35 mm-es színes v. ff negatív film, vagy 4 db keretezett 24×35 mm-es dia (diapozitív) és 3 db 120-as negatív rollfilm dolgozható fel.
A készülék rendelkezik többek között automatikus és kézi képjavítással, a por és a karcolások eltávolításához, valamint a kifakult színek helyreállításához szükséges technológiával.
Filmek esetében akár 9600×9600dpi filmbeolvasásra és 4800×4800dpi felbontású fotó- és dokumentumolvasásra is képes.
Szent Bálint-napra, a szeretet napjára
A szeretet, a szerelem és a boldogság napjára
2021. február 14.
A szerelem ünnepének mai elnevezése egy római pap, Szent Valentin (magyarul Szent Bálint) nevéhez fűződik. Szent Valentin állítólag Időszámításunk szerint 269 vagy 270 február 14.-én halt mártírhalált, pont azon a napon, amikor a pogány szerelmi sorsjátékokat is tartották.
Az egyik legenda szerint Szent Valentinnak azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet. A börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el őt.
A történet egy másik változata alapján, Szent Valentint Claudius császár börtönöztette be. A császár megtiltotta, hogy a fiatal férfiak házasodjanak, úgy gondolta ugyanis, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak. A császári tiltás ellenére azonban Valentin keresztény szokás szerint összeadta a fiatalokat.
A legenda egy másik változata szerint Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, akinek csodás módon visszaadta látását. Kivégzése napján, február 14-én búcsúlevelet hagyott a lánynak, amelyet így írt alá:
„A te Valentinodtól”
Bár a mártírhalált halt papot hivatalosan nem avatták szentté, a pápa 496-ban elrendelte, hogy az addigi pogány Luperkalia ünnep helyett február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek. Azóta ez az ünnep fokozatosan a szerelmes üzenetek napjává vált, és Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.
Radó Gyula (1884 – 1916) egykori isaszegi lakos, ügyvédjelölt, 1907-ben iratkozott be a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ebben az időszakban kezdett el versírással foglalkozni. Több verse is megjelent a Magyaróvár c. lapban. A Nagy Háborúban hadapródként szolgált a császári és királyi 68. gyalogezred IV. pótszázadában. Hősi halált halt az Észak-Galíciai harcok során 1916. június 25-én. Eltemetés helye: Smolawa, Volhínia. Az I. osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosa.
A leánynak ne hidj /részlet/
| Hej vigano sejem kendő Csalfa tzégér mind a kettő Legény szivét törbeejti S ha meg fogta félre veti
Cseresznye szin piros ajak Csokjaid de meg tsaltanak Hüség szavad melyjet adtál Ingadékonyabb a nádnál |
Tüzes szemek, mosolygó száj Kár a szivért mely értek fáj Mert a szemis, mert a száj is Mihelyt Lányé minyárt hamis
Meg álmodtam én aszt régen Hogy leanyhoz bizni szegyen De álmamra nem hajtottam S a bünömért meg lokoltam |
És egy szép vers a XX. század közepéről, melynek írója szintén isaszegi kötődésű, Juhari István (1917-1978) költő, előadóművész, a Máriabesnyői Művészbarátok Körének volt elnöke.
A földi sírást már meg nem hallom…
Nem húzhatjátok át már a nevem,
Ismernek fönt a fénylő csillagok,
Virágok, fák s a zümmögő méhek,
Hangja vagyok egy égi zenének.
Felhőkön ülök, zeng a tamburám,
Isaszegen majd felfigyel egy lány,
Szép ifjúságom drága reménye,
S röpül felém, hogy szívem elérje.
Elérhetetlen messze, végtelen,
Röpíti megcsalt bánatos szívem,
A földi sírást már meg nem értem.
Gyűrűzik körül a nagy óceán,
S nem talál többet reám a lány,
Aki elhagyott a szenvedésben.
„Boldogság a szív békéje”
„BOLDOGSÁG A SZÍV BÉKÉJE”
Egy emlékkönyv a XX. századból
A Jókai Mór Városi Könyvtár egy igen értékes kultúr- és irodalomtörténeti emléket őriz, Dr. Dobrovics Károlyné született Dingha Magda emlékkönyvét. Magda néni nevével már találkozhattak olvasóink a január 5-bejegyzésünkben (újévi üdvözlőkártya c. írásunkban). Most ismerkedjünk meg az 1900-ban született hegyvidéki polgárleány féltve őrzött emlékalbumával is. A tulajdonos és albuma története egyaránt kalandos és tanulságos is.
Az album 19,5 x 14,5 cm nagyságú. Tulajdonosa Magda néni jómódú nagypolgári családban született Budapesten. Édesapja a nagyhírű Singer és Wolfner kiadóvállalat jogásza volt. A kisleány személyesen ismerte a korszak magyar irodalmának és művész társadalmának jeleseit. Amikor 1914 őszén emlékkönyvet kapott, akkor az édesapja révén megismert művészeket kérte meg emléksorok írására. Az album 14 bejegyzést tartalmaz. Az első: Krúdy Gyula november 6-i sorai: Mindig a szívére hallgasson, Kisasszony. Ez a legdrágább, de a legnemesebb tékozlás.”
1914-ből még három datált bejegyzés található az albumban: 1914. november 17.: „E nagy és nehéz esztendőben írom emlékül e sorokat. Magyarnak lenni mindig nehéz volt, most a legnehezebb, s adja Isten, hogy a legdícsőségesebb legyen.” (Gaál Mózes).
1914. november 21.: „Ami a férfinál a bátorság, az a nőnél az irgalmasság.” (Herczeg Ferenc). 1914. december 9.: „Kis sorokat e nagy időkben? Nagy kívánság egy kislánytól. Boldogság a szív békéje, legyen Békében nagyon boldog.” (Vándor Iván)
A következő évben 1915-ben további tíz darab bejegyzés gazdagítja az albumot. Szerepelnek évszám nélküli bejegyzések is. Az első két évben 26 bejegyzés született. A már említetteken kívül: Lyka Károly, Emőd Tamás, Gábor Andor, Sas Ede, Szederkényi Anna, Franyó Zoltán, Táboriné Tutsek Anna, Szomaházy István, Czóbel Minka, Havas István, Zilahy Lajos, Lovik Károly, Gárdonyi Géza, Balla Ignác sorai olvashatók. Mühlbeck Károly pedig három rajzot készített az albumba. A híres emberek bejegyzése mellett csupán az apa írhatott az emlékkönyvbe.
Az első két esztendő bejegyzésének témái: a női erények („Jónak lenni a legjobb üzleti befektetés az életben.” Lovik Károly 1915.) és a háború (Most férfiak írnak emléksorokat – vérrel… És mi nők? Könnyel és hittel…” Szederkényi Anna). A kislányhoz talán jobban illő, oldottabb, tréfás-humoros hang alig bukkan fel. („Emlékkönyvbe írni: feladatnak zordon. Mégis, meg nem riaszt engem, Szerencsére a zsebemben. Ezt a kicsi verset mindig készen horgom.” Gábor Andor, 1915.)
Dingha Magda 1919-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Egyetemi évei alatt újra előkerült emlékkönyve. 1920-ban a népszerű író, Sydney Carton jegyez az albumba: „Ahogy a nap színt ad a világnak, úgy ad színt az életnek a művészet!”
Magda néni férjhez menetele után szép, élményekben gazdag házaséletet élt urával, aki magas minisztériumi tisztséget töltött be. 1945. után Magda néni élete szomorú fordulatot vett. Férje tragikusan korai halála után csapások sora érte. Az 1950-es évek elején az Alföld egy kis falujában volt kitelepítve, ahová a legminimálisabb személyes holmiját vihette magával, emlékkönyvétől azonban itt sem vált meg. A kitelepítést követően Magda néni nem térhetett vissza a fővárosba, villájukat államosították. Majd egy jó barátnak köszönhetően az 54 éves asszony nagybeteg édesanyjával együtt egy isaszegi parasztházban kapott menedéket.
Kezdetben az egykori „Angyal Gyógyszertár”, majd az Egészségház hátsó épületrészében lakott. Az emlékkönyv ide is hűségesen elkísérte, és a ’80-as években újra „használatba került. 1982-ben egy régi barátnője, 1983-ban a kitelepítés alatt megismert, és felnőtt családapaként Isaszegre látogató Széchényi fiúk (István, Kálmán, Tibor) jegyeztek az albumba. Még további két bejegyzést olvashatunk: Gyökössy Endre pszichológus-lelkészét és a falu körzeti orvosáét.
Dr. Dobrovics Károlyné Dingha Magda emlékkönyve páratlan irodalomtörténeti emlék, igazi kultúrtörténeti kincs! A Jókai Mór Városi könyvtár e becses albumot a közeljövőben tervezi digitalizált formában közkinccsé tenni.
Ezúton köszönöm meg Ágoston Katalin könyvtárigazgatónak a hozzájárulását és az emlékkönyvről küldött képeket!
Forrás: Isaszegi Múzeum Adattára: 98.390.1.
[Vasvári Zoltán: Egy hegyvidéki polgárleány emlékkönyve
Hegyvidék c. újság 1998.
Vasvári Zoltán: „Boldogság a szív békéje”
Magyar Nemzet 1997. október 2-i száma.]
Régészeti lelőhely pusztítása Pécelen
Régészeti lelőhely tervszerű, tudatos pusztítása Pécelen.
Kegyeletsértés, felbecsülhetetlen szakmai károk.
2021. januárjában a Ferenczy Múzeumi Centrum régészei döbbenten tapasztalták, hogy a Pécel külterületén található, régóta ismert középkori temető, a folyamatban lévő rendőrségi eljárás ellenére újfent illegális lelőhelyrablásnak esett áldozatul. A szerencsétlen sorsú lelőhely hosszú évek óta kénytelen tűrni az öncélú kincskeresési vágytól megrészegült bolygatások sorozatát. Az egykori templom s temetője, mint különösen veszélyeztetett régészeti emlékek, a Ferenczy Múzeumi Centrummal karöltve működő, Közösségi Régészeti Egyesület, ’Templomok Végveszélyben’ című figyelemfelkeltő kisfilmjében is szerepelt.
Sajnos a tettesek most visszatértek és a lelőhely egészére kiterjedő pusztítást végeztek, a területet beborító, számtalan nagyméretű rablógödreikkel és rendkívül mély beásásaikkal.
Ezekben a beásásokban, valamint azok környékén és a belőlük kitermelt földből különböző életkorú egyének emberi vázmaradványai (koponyatöredékek, vázcsontok, végtagcsontok) kerültek elő, illetve hevertek szétszóródva, eldobálva, amelyek között több csonttöredéken zöldes patina lenyomatok is megfigyelhetőek voltak, amely fémkereső műszer használatára utal. Az egyik beásás frissen megmozgatott földjéből az emberi csontok mellett középkori kerámia töredéke is kifordult.
Minden erőfeszítésünk ellenére, a lelőhelyen található középkori temetkezéseket, a helyszínt jól ismerő, felszereléssel és szerszámokkal érkező, oda nagy gyakorisággal visszatérő egyén(ek) sokadik alkalommal tudatosan megrongált(ak). Ezzel nem csak felbecsülhetetlen szakmai károkat okoznak a régészet számára, de a törvénysértés mellett, érzéketlen és tiszteletlen kegyeletsértéssel háborgatják az egykor élt emberek nyughelyét, sárba tiporva azok emlékezetét és minden emberi jóérzést is.
A lelőhelyek védelme közös ügyünk, akinek tudomása van illegális fémkeresőzésről, kérjük, értesítse a hatóságokat!
Fejlesztésekről
Újabb öröm hírről tájékoztjuk kedves olvasóinkat. A karantén ideje alatt is igyekszünk, a szerény anyagi lehetőségek közepette is, a múzeumnál fejlesztéseket elérni. Az állandó kiállításban január hónapban új multimédiás eszközök kerültek alkalmazásra. A beszerzést a Művelődési Ház és Múzeum 2020. évi Érdekeltségnövelő pályázatán nyert támogatás tette lehetővé. Ebből vásároltunk 2 db GABA 24″ LED TV + Monitort, melyek közül az egyiket az ókori tárló fölé, a másikat az isaszegi konyha enteriőr előtti falra szereltünk fel. Továbbá az irodában a mindennapi munkát segítendő, egy új asztali számítógép is telepítésre került.
Az ókori tárlóban lévő régészeti leleteket már korábban sikerült restauráltatni, felújíttatni, Molnár Róbert régész és Hostyinszki Attila restaurátor (Tragor Ignác Múzeum, Vác) közreműködésével. Az új videóinstalláció segítségével pedig, a tárlóban lévő leletek régészeti feltárását igyekszünk majd bemutatni. Úgy, hogy levetítjük a Hidvégiék telkén 1971-ben az ásatásról készült kb. 7 perces színes amatőr filmet. Készítője Tihanyi László volt. Később szeretnénk egy rövid filmet is készíttetni az Isaszegen is élt szarmaták életéről, étkezési szokásaikról, ruházatukról. Ebben a munkában Dr. Kulcsár Valéria kandidátus, régész szakértelmét kérjük majd, aki több alkalommal is tartott nagyszerű előadást Isaszegen a szarmatákról.
A másik multimédiás eszközön az isaszegi szívet- lelket gyönyörködtető népi hímzéseinkről, életképekről szeretnénk fotókat levetíteni. Köszönjük Pongrácz Gabriella igazgató asszonynak a fejlesztéseket! Lázár Ferenc rendszergazdának pedig a készülékek felszerelését, és a számítógép beüzemelését!
Tervezzük még egy GABA LED TV vásárlását, erre még sajnos pénzünk nincs. Ezen a készüléken az összes eddig fellelt Isaszegről készült képeslapok vetítése történne meg. Bízunk benne, hogy városunk polgárai és a településünkre érkező turisták is, egyaránt nagy örömmel fogadják a fejlesztésünket.
