Isaszegi Falumúzeum

Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyoknak, a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka is volt. A farsang csúcspontja a „farsang farka”, mely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap.

A farsang kezdete vízkereszt napjával, azaz január 6-val veszi kezdetét.

„Farsang farkának” ideje – 2021. február 14-től – február 17-ig.
A farsang farka kifejezés a farsangi időszak utolsó napjait takarja. Farsang farkának első napja a farsang vasárnapja. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Ekkor zárul a báli szezonok ideje és elkezdődik a Húsvétig tartó böjti időszak.

Farsang vasárnapján van a leghíresebb karneválok, pl. Velencei karnevál, Riói Karnevál fő attrakciója.

Hazánkban is több helyen ünnepelnek ilyenkor. Legismertebb a Mohácsi Busójárás, ami 2009-ben felkerült “Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listájára.

Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot, ahol a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyókedd – 2021. február 16. (kedd).
Húshagyókedd mozgó egyházi ünnep, a „farsang farkának” utolsó napja, a farsangtemetés időpontja.
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ekkor zárul a báli szezon. A húshagyókeddi bálok csak éjfélig tartottak, mert katolikus vidékeken éjfélkor megszólalt a harangszó, mindenkinek haza kellett menni, megkezdődött a böjt időszaka. Volt olyan település is ahol éjjel 11 órakor harangoztak, jelezve, hogy egy óra múlva vége lesz a farsangnak. Ezen a napon zajos, maszkás felvonulásokat „tuskóhúzásokat” tartottak, szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Hamvazószerda
A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
Húshagyó keddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2021-ben február 17-re esik. Minden évben mozgó dátum ez is, a legkésőbbi időpontja március 10-re eshet. Mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre immáron 11 éve fogadja az SZJA 1% felajánlásokat, amelyek  jelentősen hozzájárulnak a Falumúzeum technikai színvonalának emeléséhez. A 2019. évi SZJA 1% 54.171,-Ft összegéből + a 2018. évi tartalékolt adó 1%ból, amely 109.795,-Ft volt, a múzeumi és a Múzeumbaráti Köri rendezvényekhez szükséges 3 x 4,5 m, fehér-300g/m2 sörsátor szettet (összecsukható acélvázas szerkezet, ponyvával, oldalfalakkal – ablak nélkül) vásároltunk 142.140 forint értékben, még 2020. év végén. A sátorszettet  Németországból, január elején szállították le.

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre ezúton is köszönetet mond, mindazoknak, akik az évi adójuk 1%-t a Körnek ajánlották fel.  Kéri, hogy továbbra is támogassák  adójuk 1%-val a múzeumot támogató civil egyesületet!

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre adószáma: 19184740-1-13

 

Kedves Olvasóink! Elnézést kérünk mindenkitől, hogy január 12-i Bejegyzésünket követően nem jelentkeztünk. Határidős, kötelező munkák elvégzése akadályozott meg ebben (Beszámoló írása a 2020. évi munkáról, EMMI Statisztika) bennünket. A múzeum honlapján már elolvasható a 2020. évről szóló beszámolónk. http://muzeum.isaszeg.hu/eves-muzeumi-beszamolok/ Most már igyekszünk mind a múzeum honlapját, mind a Facebook oldalát is frissíteni. Köszönjük eddigi türelmüket! Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy új távfelügyeleti cég, a Lopakodó Biztonsági Szolgálat látja el az intézményünk vagyonvédelmét. Ennek köszönhetően a riasztórendszerünk a XXI. századnak megfelelő korszerűsítésen esett át.

 

„S miközben gondolatom ideér, testem a hómezőn már nem él, soha többé nem jutok már haza, gondolj rám a Donnál is Magyar Haza” (ismeretlen katonaszerző tollából).

Emlékezzünk az 1943. január 12-i doni áttörés 78. évfordulójára

Mivel járványügyi rendszabályok vannak érvényben, ezért a szokásos január 12-i megemlékezés  helyett, kérjük
aki teheti és éppen arra sétál adózzon  1-2 percnyi főhajtással az elesett magyar katonák emlékének,

a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában

Álljunk meg egy pillanatra és főhajtással emlékezzünk egy évfordulóra, melyről nem szabad megfeledkezni. Emlékezzünk azokra a katonákra, akik 1943. január 12-én esküjükhöz hűen teljesítették szolgálatukat és hősként helytálltak a doni áttörés során.

A doni katasztrófa körülményeinek és részleteinek tudatában hajtsunk fejet azon katonáink előtt, akik kötelességük teljesítése közben haltak hősi halált vagy hadifogságba estek, és soha többé nem tértek haza családjukhoz.

1943. január 12-én kezdődött a 2. magyar hadsereg sorsát megpecsételő doni áttörés. A 2. magyar hadsereg által védett 200 km-nyi frontszakasszal szemben a szovjetek jelentős túlerőben voltak.  Az urivi hídfőnél élőerőben három és félszeres, míg tüzérségben tízszeres, Scsucsjénél pedig két és félszeres élőerőbeli, valamint hétszeres tüzérségi fölényben voltak.

Január 12-én reggel a majd egyórás légi és tüzérségi előkészítés után az urivi hídfőből megindult a szovjet támadás. Tíz órakor a főerők is megkezdték az offenzívát. A kegyetlen erővel induló támadás ellenére a magyar csapatok ellenállása nem omlott össze. Sőt, még az állásaikból kiszorított egységek is ellentámadásokat indítottak. A harcok éjszaka sem csitultak, noha a hőmérő higanyszála -40 fok alá süllyedt.

Ez a kegyetlen hideg megpecsételte a harcokban megsebesült katonák sorsát. Alig negyed órán belül megfagytak. Másnap, 13-án hajnali ötkor a magyar csapatok mégis ellentámadásba mentek át, ami eleinte sikeresnek bizonyult. A 2. magyar hadsereg sorsa akkor pecsételődött meg véglegesen, amikor 14-én a scsucsjei hídfőnél is megindult a szovjetek ellentámadása. Alig tíz óra leforgása alatt 12. hadosztály teljes tüzérségét, honvédállományának pedig 70 százalékát veszítette el.

Ezek a katonák nem csak áldozatok voltak, egyben hősök is, olyanok, akik nem készültek hősnek lenni.

Az óriási Vörös Hadsereget a magyar katonák megállítani nem, csak lassítani tudták. Ezzel a bajtársiasságukkal több ezer magyar, német és olasz katona életét mentették meg 76 évvel ezelőtt.

/Forrás: Felvidék.ma, honvédelem.hu/

Emlékezni mindig az utókornak kell, a mi feladatunk, hogy szeretettel emlékezzünk azokra, akik ott, akkor az életüket áldozták. Ezért január 12-én a katasztrófa évfordulóján gyújtsunk meg egy gyertyát a hozzánk legközelebb lévő hősök emlékművénél és emlékezzünk kegyelettel a 78 évvel ezelőtt történt tragédia hőseire!

„Hol nyugszunk, nem tudja barát, feleség, gyerek.
Elszórt
Testünk nyomtalanul nyelte magába a föld.
Szívetek őrizzen: milliók eleven milliókat.
Áldozatunk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs.”
/Keresztury Dezső: Sírvers

Szentmise a Doni Hősökért

Az Isaszegi Falumúzeum Adattárában 1993-tól őrizzük, Dobrovits Károlyné adományát, egy újévi üdvözlőkártyát. Szeretnénk néhány szóban bemutatni az adományozót is. Dobrovits Károlyné Dingha Magda 1900-ban született Budapesten. Jómódú, nagypolgári családban teltek el boldog és gondtalan gyermek- s ifjú évei. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd az európai hírű tudós Domanovszky Sándornál doktorált művelődéstörténetből. Férjhezmenetele után szép, élményekben gazdag házaséletet élt urával, aki magas minisztériumi hivatalt viselt. Férje tragikusan korai halála után, az 1945-öt követő években több súlyos csapás érte Magda nénit. Az 50-es évek elején az Alföld  egy kis falujába volt kitelepítve, állást nem vállalhatott. Később Isaszegen telepedhetett le. Szellemi ereje frissességét és humorát megőrizve, csendes derűvel élte mindennapjait haláláig.

Magda néni az egyetemi évek alatt ismerkedett meg IMAOKA DSUICSIRO Japánból érkezett diákkal, akit maguk között csak „Gyurinak” hívtak. Az ismeretségből hosszú barátság szövődött. Imaoka japáni szokás szerint minden év végén kis üdvözlőkártyát küldött barátainak, melyen leírta az elmúlt év számára legfontosabb történéseit. 1925 szilveszterére küldött kártyáját, mely múzeumunk féltett kincse, szkennelve közöljük. E kis lapocska kor- és kultúrtörténeti dokumentuma egy távoli nép szép szokásának.

Áldott, békés Karácsonyt, és egészségben gazdag, boldog Új Esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!

„Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…”
/Ady Endre/

A mellékelt  karácsonyi dekorációval szeretném megköszönni, az anyaintézmény igazgatójának Pongrácz Gabriellának a múzeum melletti kiállását, támogatását, munkatársainak a segítséget; Gabinak, Melindának, Gábornak, Magdikának és Reginának. Kívánok részünkre, meghitt, áldott Karácsonyt és boldog, békességes és egészségben gazdag Újévet! Szmolicza József gyűjteménykezelő

Csillag ragyogott az égen
nem is ma, hanem régen.
Azóta is ünnepeljük,
a kis Jézust nem felejtjük.
Gyűljön össze házadnépe,
köszöntsön rátok a
szeretet és a béke!

 

Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül…

Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni,                      Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni.A templomba Hosszú sorba’ Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének.Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.

Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből – Úgy mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni.De jó volna, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni.Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra.

Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget. Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…

Fotók: Szmolicza J.

Fotókat készítette: Szmolicza József

Az Év Rovara 2021-ben a kacsafarkú szender, a magyar kolibri

Befejeződött a 2021-es Év Rovara címért folyó versengés. A jelöltek közül az ékfoltos zengőlégy 890, a keleti rablópille 1027 szavazatot nyert el, így a kacsafarkú szender 3912 szavazattal, utcahosszal győzött a Magyar Rovartani Társaság versenyén. A nyertes, a „magyar kolibrinek” is elkeresztelt kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) valóban fura szerzet, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének. Nemcsak méreteiben hasonló a legkisebb kolibrikhez, de repülési stílusában is, ugyanúgy elképesztő sebességgel csapkod a szárnyaival, és a többi lepkétől eltérően nem a virágon megtelepedve táplálkozik, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat, mondjuk a petúnia vagy a trombitafolyondár tölcséres virágának mélyéről. Mindezt villámgyorsan teszi, néhány perc alatt száznál is több virágot képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van. Kacsafarkú szender videón.

A faj névadó kacsafarka a potroh végén található fekete-fehér farpamacs, ami repülés közben kormánylapátként is funkcionál. A kacsafarkú szender vándorlepke, nálunk május és október között lehet vele leginkább találkozni, az ország délnyugati területein, Pécs környékén vagy épületekben lehetnek áttelelők, de a többség Dél-Európába vándorol és ott telel át kifejlett lepkeként.

A szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak. A szendereknek világszerte mintegy 800 faja van, ebből nálunk húsz faj fordul elő, ezek többsége éjszaka aktív, kivéve a kacsafarkú szendert és még két másik fajt, amelyek nappal röpülnek.

Védjük, óvjuk környezetünket együtt, hogy még sokáig élvezhessük ezeket a csodákat!