Ezúton tájékoztatjuk a kedves Múzeumbarátokat, hogy a Falumúzeum és kiállítása – a járványhelyzetre való tekintettel – a Kormány 45/2020. (03. 14.) sz. rendelete, valamint az 1/2020. (03. 16.) számú, Isaszeg Város Polgármestere rendkívüli közleménye alapján nem látogatható. Az intézmény bizonytalan ideig ZÁRVA tart!
Isaszeg Város Önkormányzata, a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs javaslata alapján úgy döntött, hogy a 2020. március 15-i ünnepi megemlékezés városunkban nem kerül megtartásra.
Intézményünk mindaddig a szokásos rend szerint tart nyitva, amíg bármilyen esemény vagy rendelkezés miatt nem kell másképp döntenünk, Amint a fenntartó Isaszeg Város Önkormányzata – a veszélyhelyzetre való tekintettel – másképpen döntene, (bezárja vagy korlátozza a kiállítás látogatását) azonnal értesítést teszünk közzé.
A megelőzés érdekében tett intézkedéseink: Az egészségügyi biztonság fokozása érdekében a Falumúzeumban a mosdók kézfertőtlenítővel való ellátása biztosított, továbbá az ajtók kilincseit és a lépcsőkorlátot folyamatosan fertőtlenítjük. A mosdóba kikerült a helyes kézmosásról, valamint a megelőzésről szóló egy-egy tájékoztató plakát. Bízunk benne, hogy kellő odafigyeléssel és óvatossággal megelőzhető a fertőzésveszély.
FOKOZOTTAN KÉRJÜK ÖNÖKET, HOGY Csak akkor látogassák intézményünket ha egészségesnek érzik magukat! Amennyiben csak „kicsit” is köhögnek, orrfolyást vagy fejfájást tapasztalnak, inkább hagyják ki a látogatást! Mielőtt a múzeumba bejönnek, mindenképpen mossanak kezet és a múzeumi látogatást lehetőség szerint rövidítsék le. Minden esetben tartsák be az alapvető higiéniai előírásokat! A mosdókban találnak szappant, kézfertőtlenítőt, kéztörlőt, kérjük, használják azokat!
Ha a fenti szabályokat betartják, nem csak önmagukat védik, de a többi látogatót is, illetve minket, akik önökért dolgoznak!
Nagyon szépen köszönjük a megértésüket és az együttműködésüket!
Nemzeti Ünnepünk alkalmából a Falumúzeum 2020. március 15-én (vasárnap), 10:00 – 16:00 óra között fogadja kedves látogatóit!
A Belépés – Kormányrendelet alapján – díjmentes!
Isaszeg Város Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc 172. évfordulójának tiszteletére rendezett városi ünnepségre és az azt követő koszorúzásra.
IV. Béla Magyarország királya 1235 – 1270IV. Béla király címere
A Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum szeretettel várja a történelem iránt érdeklődő fiatalokat az„Időutazás a történelem nyomában” – Rendhagyó történelem óra soron következő előadására 2020. március 5-én (csütörtökön) 15 órára
a Dózsa György Művelődési Otthonba
Az 1265. évi isaszegi csata, IV. Béla király és V. István seregeinek összecsapása c. vetítettképes előadásra
Előadó: Nógrády Árpád történész
MTA Történettudományi Intézet
tudományos főmunkatársa
A Szent Korona installációja Keszthely főterén 2019-ben. Fotó: Keszey Ágnes
2020. március 5-én megérkezik városunkba, a Szent Korona kívül-belül bejárható, rendkívül látványos építménye, hogy elfoglalhassa méltó helyét a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában.
A magyar Szent Korona installáció statikai meggondolásból, valamint az időtállóságát vizsgálva egy szilárdabb, stabilabb szerkezet. A váz egy alumínium szerkezet áttetsző polikarbonát (plexi) idomokkal, felépítménnyel. A felső része a koronát mintázza, annak zománcképei színes üvegablakként működnek. A beérkező fény átsüt a zománcképeken, felfokozott élményt produkálva. A szerkezet kör formája egy szentélyt idéz meg. A kör átmérője 4,8 m, magassága 5,2 m. Méreténél fogva igen látványos, és pedagógiai célja van: felfrissíti az eddigi ismereteket, ugyanakkor pluszinformációkat ad. Az installáció fala műanyag, belső felületein információs anyag szerepel a zománcképeken szereplő személyekről, a Korona általános történetéről. A külső falakon a Koronával megkoronázott királyok névsora, portréik láthatók. A Korona Székelyudvarhelyen 75 napig volt látható, médiasikerének köszönhetően turistalátványosság is lett. Az udvarhelyszéki iskolák rendkívüli történelemóráinak helyszíne. Eddig közel 25 000-en tekintették meg. Számos település láthatta: Budapest–Millenáris park, Keszthely, Komárom, Cegléd, Dunaharaszti. Számos település jelezte, hogy szívesen befogadná. Nagy örömünkre szolgál, hogy Isaszegre is megérkezik!
Elekes Gyula erdélyi tűzzománcművész 1960-ban született Székelyudvarhelyen, ahol jelenleg is él. 1979-ben végezte el a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum grafika szakát.
Alkotásaira az ősi hitvilágunk táltosai, mondavilágunk alakjai jellemzőek. “A tűzzománccal 1980 óta ismerkedem, ez a folyamat ma is tart” – vallja a művész, aki tanulmányait német és spanyol magániskolákban-alkotóműhelyekben végezte.
Székelyudvarhelyen, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Keszthelyen, Hildesheimban, La Corunaban és természetesen Székelyudvarhelyen oktat tűzzománcozást, melyen többször is elkészítik a gyermekekkel a Szent Korona kicsinyített mását.
Eközben született meg az az ötlet egy monumentálisabb, a felnőtteknek szóló installáció létrehozásáról.
Kis koronatörténet: „Találkozik rajta a nyugati és keleti kereszténység, hiszen az Atya és Fiú, illetve a szentek mellett megjelennek bizánci császárok képei is, amelyek egyértelműen utólag kerültek oda, nem is illenek a foglalatba, illetve a fúrt lyukak is erre engednek következtetni. Dukász Mihály helyén például a feljegyzések szerint eredetileg a Szűzanya állt, aki szintén a főtengelyt alkotta, akárcsak a korona tetején lévő pantokrátor, amely Istenre vonatkozik, valamint a homlokrészen található Jézus-ábrázolás.A Mindenható két oldalán a két nagy szent, Péter és Pál helyezkedik el. Ezenkívül vannak rajta katona- és orvosszentek is – utóbbiak érdekes módon a fejre kerüléskor a koponya hátsó felének épp azon részét övezték, amely a testi és lelki épségért felel. Szépen fel van építve az egész, csak hátul sántít kissé, ahol gyaníthatóan beavatkoztak és egy korabeli egyezség alapján, hatalmi érdekek mentén megpróbálták átírni a történelmet” – tartott kis koronaismertetőt Elekes.
A Kós Károly-díjjal és a Magyarországi Lengyelségért-díjjal kitüntetett
Isaszegi Múzeumbarátok Köre (székhelye: 2117 Isaszeg, Madách Imre u.15. adószáma: 19184740-1-13) tisztújító Közgyűlésére, melyre a Kör valamennyi tiszteletbeli és rendes tagját meghívom.
A Közgyűlés helyszíne: Falumúzeum, 2117 Isaszeg, Madách Imre u. 15. Tel.sz.: 28/582-280
A Közgyűlés időpontja: 2020. február 29-én, szombaton 18 órakor
Napirendi pontok:
A szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása
Beszámoló az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 5 éves munkájáról
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2019. évi pénzügyi beszámolója
Hozzászólások, észrevételek, javaslatok.
Az ötéves szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2020. évi szakmai munkaterve
Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre 2020. évi pénzügyi terve
Pályázatokon való részvétel határozati elfogadása.
Hozzászólások, észrevételek, javaslatok.
A 2020. évi szakmai terv elfogadása
A 2020. évi pénzügyi terv elfogadása
Alapszabály módosítása az új elnökségi tagok számáról
Választás – Eredményhirdetés
Egyebek
Minden tagtársunk megjelenésére számítunk!
A tagdíjak befizetésére lehetőség adódik a helyszínen a Közgyűlés után.
Isaszeg, 2020. február 12.
Kovácsné Halomházi Zsuzsanna sk.
elnök
Figyelemfelhívás:
Alapszabályunk szerint a Közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesületi tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az új Közgyűlést 30 percen belül megtartjuk, mely határozatképes a megjelent tagok létszámától függetlenül.
Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, helytörténeti séta indul a múzeumtól, Szentgyörgypusztára, a Természetbarát Klubbal közös szervezésben (2019. 10. 12.).
Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
“MÚZEUMI ESTÉK”
programsorozatának következő rendezvényére
2020. február 15-én (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba
Hazai tájakon II. című vetítettképes előadásra az ITK második félévi túráiról Ahol jártak a Természetbarát Klub tagjai: Isaszeg-környéke, Csepel-sziget, Vértes, Aggteleki-hegység, Felvidék, Cserhát, Alföld, Mátra, Börzsöny
A Tóth Árpád Nemzeti Társaskör tisztelettel meghívja Önt, barátait, ismerőseit magyarságismereti szabadegyetemi sorozatának következő rendezvényére
2020. február 14-én (pénteken) 18 órakor, a Jókai Mór Városi Könyvtárba
„Katonahőseink. Az Arany Vitézségi Érem története 1789-1945″
címmel,
Maruzs Roland alezredes, hadtörténész, a
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és Levéltár, Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság ig. h. előadására
A belépés díjtalan!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Az M5 csatornán 2020. január 27-én 21:52 órakor kezdődő dokumentumfilmet ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe!
Egy eddig el nem mondott történet – Népirtás Pozsonyligetfalun
A film elsőként mutatja be az egykori Csehszlovákia területén történt kivégzéseket.
A Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm a felvidéki magyarok sanyarúságos sorsát mutatja be, melyet eddig még senki sem mesélt el. Az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett film témáját egy túlélő vitte el hozzájuk, aki az 1945-ben létesített pozsonyligeti haláltáborból sikeresen el tudott menekülni.
Az 1947-ig működő tábor területén nagyszámban végeztek ki magyarokat és németeket egyaránt, az ő szívszorító történetét próbálja feltárni a film, František Hýbl cseh történész segítségével, aki a lakosok elleni tömeggyilkosságokat először mutatta be, és elérte, hogy az áldozatokat méltó módon újratemessék.
„Megengedhetetlennek érzem és látom, hogy ne tudjunk arról, hogy Pozsonyba nem tudunk másképp bemenni, minthogy áthaladjunk az egykori pozsonyi magyarság tömegsírjain. Erről egyszerűen tudni kell!” – nyilatkozta Udvardy Zoltán a film fontosságáról. Az oknyomozó film elsőként mutatja be az egykori Csehszlovákia területén történt kivégzéseket Dunajszky Géza és Szabó József szakértők segítségével. Valamint eddig a magyar nézők előtt teljesen ismeretlen pozsonyi, přerovi és olmützi események is terítékre kerülnek, majd az eddig magyarok által sosem látogatott csehországi emlékművek is bemutatásra kerülnek.
1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fős csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erődrendszer falai közé zárták őket. Máig tisztázatlan körülmények között a több szakaszban zajló tömegmészárlásnak eddig fellelt dokumentumok bizonysága szerint legkevesebb 530-an, ám becslések szerint valószínűleg több ezren estek áldozatául, nők és férfiak vegyesen, de idősek és még csecsemő korú gyermekek is. A tragédiasorozat áldozatai legalább hat tömegsírban nyugszanak.
Minderről az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus időszakában a földdel tették egyenlővé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek.
„Edvard Beneš és kormánya tagjainak az elkövetett népirtásért ma a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt lenne a helye!”
/Karl Schwarzenberg volt cseh elnökjelölt/