Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum)
Szeretettel várjuk a kedves történelem után érdeklődő gyerekeket az Időutazás a történelem nyomában – Rendhagyó történelem óra soron következő előadására
2019. október 17-én 15 órára a Falumúzeumba
Az amerikai indiánok c. vetítettképes előadásra
Előadó: Molnár Dániel
Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt, a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretén belül egy helytörténeti sétára. Gyalogtúránk során ellátogatunk Szentgyörgypusztára (Tápió-Szentgyörgy), ahol a Kőkeresztnél megemlékezünk az 1849. április 6-i csata névtelen hőseiről. Ezt követően Béres Attila vállalkozó által szépen felújított egykori Grassalkovich uradalmi gabona (élelmiszer) magtár épületét tekintjük meg, és a motorkerékpár gyűjteményét (Csepel, Pannónia, Danuvia, oldalkocsik) .
A gyalogtúra időpontja: 2019. október 12 (szombat) de. 9 órakor Információ kérhető, Szmolicza Józseftől a 70/337-8978-as számon vagy e-mailen: muzeum@isaszeg.hu címen.
Gyülekezés a Falumúzeum (Madách Imre u. 15.) belső udvarán!
Visszaérkezés várható ideje kb. 13 óra, a túra hossza (oda-vissza) kb. 7 km. A múzeumhoz visszaérkezve szerény vendéglátás (zsíros kenyér). Programunkat az Isaszegi Természetbarát Klubbal közösen valósítjuk meg! Ezúton is megköszönöm Béres Attilának, hogy segítségünkre volt és lehetővé tette, az egykori magtár épületének és motorkerékpár gyűjteményének a megtekintését!
Fotók: Szmolicza J.
Információ: Múzeumok Őszi Fesztiválja 2019.
Következő programunkra 2019. október 19-én (szombaton) kerül sor.
„Kincskeresés” – restaurálási bemutató a múzeumkertben.
Vendégünk lesz Hostyinszki Attila restaurátor. A részletes programot hamarosan ismertetjük!
Tisztelettel hívunk és várunk, minden kedves érdeklődőt, a hagyományos Kulturális Örökség Napja alkalmából megrendezett, „isaszegi Barangolóra”.
Ebből az alkalomból az Isaszegi Múzeumbarátok Köre által szerkesztett legújabb helyismereti könyv, az „Isaszeg a történelem tükrében” c. kiadvány könyvbemutatójára kerül sor
2019. szeptember 21-én (szombaton) 14 órakor a
FALUMÚZEUMBAN
Szeretettel várunk mindenkit!
Isaszegi Múzeumbarátok Köre Mozdulj Velünk Egyesület
Szenteld, oh magyar, hazádnak
Kebled szebb érzelmeit:
Romlott szív és romlott elme,
Kit hazája hő szerelme,
Szép tettekre nem hevít.
/Bajza József/
A Kós Károly-Díjjal és a
Magyarországi Lengyelekért Emlékéremmel kitüntetett
Isaszegi Múzeumbarátok Köre,
tisztelettel meghívja tagjait a
Kör alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett
kiállítás megnyitóra
2019. szeptember 27-én (pénteken) 17 órakor a
Falumúzeumba.
(Isaszeg, Madách Imre u. 15. (Tel. sz.: 28/582-280)
A kiállítás megtekintése után szeretettel várjuk tagjainkat, vendégeinket
Ünnepi Közgyűlésünkre (zártkörű) a
Dózsa György Művelődési Házba
(Isaszeg, Dózsa Gy. u. 2.)
Minden kedves tagunkat, támogatónkat szeretettel várunk!
Kérjük, hogy részvételi szándékát feltétlenül jelezzék szeptember 21-ig,
személyesen a múzeumban, vagy az alábbi telefonszámokon:
Kovácsné Halomházi Zsuzsanna elnök: 70/456-6979
Szmolicza József titkár: 70/337-8978
vagy az isaszeg.muzeumbaratok@gmail.com e-mail címen
A Múzeumbarátok Köre elnökei:
Bolyós Tivadar (1969 – 1971)
Dr. Dürr Sándor (1971 – 1974)
Proksza Pálné (1974 – 1992)
Szatmáry Zoltán (1992 – 2015)
Kovácsné Halomházi Zsuzsanna (2015 -)
Tiszteletbeli elnökök:
Proksza Pálné (1992 – haláláig)
Szatmáry Zoltán (2015 -től)
A Múzeumbarátok Köre elismerései:
Elkészült a városunk történelmét – a teljesség igénye nélkül – feldolgozó színvonalas, kis kiadvány (40. old.), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre gondozásában. Színes képekkel, térképekkel, jegyzetekkel ellátva. Megemlékezve a településünk több mint 45 éves, Magyar – Lengyel baráti kapcsolatáról is. A könyv hamarosan – a beárazást követően – kapható lesz a múzeumban. A könyv megjelentetéséhez hozzájárult Isaszeg Város Önkormányzata is, melyet ezúton is megköszönünk! Kérjük fogadják olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel készült a kiadvány!
A tavasszal elindított „Isaszegi Szenior Akadémia” folytatódik az őszi időszakban is. Negyedik előadásra 2019. szeptember 12-én (csütörtökön) 17 órakor kerül sor a Falumúzeum nagytermében.
Téma:
Időskori pszichológiai és pszichiátriai problémák – a tanulás szemszögéből
Előadó:
Jászberényi József
A Milton Friedman Egyetem és az Isaszegi Dózsa György Művelődési Ház közös programjára, minden érdeklődőt szeretettel várnak!
A programsorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
A lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet tanácsának elnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság alsóházi képviselője, Piotr Babinetz által benyújtott dokumentumban a szejm háláját fejezi ki „a magyarok által a német-szovjet agressziónak és megszállásnak a lengyel nemzet számára tragikus időszakában nyújtott segítségért”.
A határozatban rámutatnak: 1939-ben „Adolf Hitler javaslatai ellenére a Magyar Királyság nem vett részt Lengyelország megtámadásában”. Idézik Teleki Pál miniszterelnök Adolf Hitlernek írt táviratát: „Inkább felrobbantom a vasútvonalakat, mintsem részt vegyek a Lengyelország elleni hadműveletben. Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése elkerülni mindenfajta Lengyelország elleni katonai hadműveletet.”
A lengyel nemzet „soha nem felejti el, hogy Magyarországon Horthy Miklós kormányzása idején biztonságos menedékre talált több mint százezer civil és katonai menekült, köztük sok gyermek” – áll a dokumentumban.
A képviselők megköszönték, hogy a háború idején Magyarországon szabadon működhettek a lengyel diplomáciai képviseletek, a Lengyel Intézet, lengyel iskolák és szervezetek, köszönetet mondtak a Lengyelországból kivitt kulturális emlékek biztosításában nyújtott segítségért is.
A szejm emlékezetben tartja, hogy „a magyar testvérek” nyitottak voltak azon budapesti katonai és civil intézmények tevékenységére is, amelyekben „mások mellett a lengyel-magyar együttműködés patrónusa, Waclaw Felczak futárparancsnok szolgálta hazáját, ami lehetővé tette az emigráns lengyel kormány és Lengyelország közötti kapcsolat fenntartását” – írják.
Felidézik azon magyar katonák emlékét is, akik az 1943-44-es úgynevezett volhíniai mészárlás idején mentették a lengyeleket, valamint azokét, akik elutasították a németek elleni 1944-es varsói felkelés leverésében való részvételt, „sőt támogatást nyújtottak a felkelőknek”.
A Magyar Királyságnak a lengyelek iránti magatartása 1939-ben, valamint a lengyeleknek a magyarok iránti 1956-os magatartása „a két nagy közép-európai nemzet (…) baráti együttműködésének erős és állandó alapját” képezi – szögezik le.
Varsóban szeptember 1-én (vasárnap) tartanak nemzetközi megemlékezést a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából. Németország 1939. szeptember 1-jére virradó éjjel támadta meg Lengyelországot.
Forrás: magyarforum.hu
Megemlékezés a Farkasréti temetőben
A Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület szeptember 1-én a budapesti Farkasréti temetőben, id. Antall József és Baló Zoltán ezredes sírjánál, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott. A résztvevők a második világháború kitörésének 80. évfordulója mellett a néhai menekültügyi kormánybiztos és a vezérkar ezredesének humanitárius cselekedeteiről is megemlékeztek.
Id. Antall József menekültügyi kormánybiztosként a világégés kitörését követően, 1939 szeptemberétől több tízezer lengyel menekült ellátásáról és jogvédelméről gondoskodott, támogatva többek között az érdekükben létrehozott Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottságot. Baló Zoltán ezredesnek, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetőjének feladata az volt, hogy a háború kitörése után időszakban a Magyarországra menekült mintegy 60 000 főnyi lengyel katona ellátását és a genfi egyezményben rögzített gondozását megszervezze.
A megemlékezésen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a két nemzet gyökereinek történelmi összefonódását hangsúlyozta. Mint mondta, a két nép közötti legendás barátság hosszú időre nyúlik vissza. Ez a testvériség – a történelem vérzivataros évszázadai alatt – sokszor bizonyult erős mentsvárnak mindkét nép számára. Az államtitkár kiemelte: a második világháború kitörése után ez a testvériség még erősebbé vált. A világháborúban a korabeli terminológia szerint a Magyarországra érkező lengyel polgári személyek menekültek, a katonák internáltak voltak, ám sorsuk, magyarországi életük cseppet sem emlékeztetett a fogságban senyvedő emberekére. „1944. március 19-éig, a német megszállásig magyar államsegélyen, védelem alatt, békében élhettek hazánkban. Szabadon kijárhattak a táborokból, munkát vállalhattak, s ingyenes egészségügyi és szociális ellátásban részesültek – mondta Németh Szilárd, hangsúlyozva id. Antall József és Baló Zoltán ezredes tevékenységét a lengyelekkel szembeni baráti és bajtársi bánásmódban.
Forrás: www.honvedelem.hu
Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült
Gergely András Csíkszentmárton polgármestere,
Isaszeg testvér-településének vezetője
A rangos magyar állami kitüntetéshez szívből gratulálunk, Gergely András Polgármester Úrnak! További munkájához sok erőt és egészséget kívánunk!
Az elismerés alapításáról egy 2019-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek évente legfeljebb tíz díjat adományoz Orbán Viktor miniszterelnök, a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át.
Forrás: transindex.ro, pannonrtv.com, nyitókép: MTI/Mónus Márton
Az alábbi számomra kedves videóval gratulálunk polgármester úrnak:
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza
MAGYAR VAGYOK-LIKTOR BOGLÁRKA ELŐADÁSÁBAN
Sepsi OSK-Ismerős Arcok-Nélküled (Énekel: György Alpár-Fekete Lehel-Szücs Ruben)
Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2019. augusztus 20-án (kedden), Államalapító Szent István királyunk és az Új Kenyér Ünnepén 10 – 16 óra között tekinthető meg! A belépés – Kormányrendelet alapján – díjtalan. Augusztus 21-én (szerdán) a szokásos nyitva tartási rend szerint, fogadjuk vendégeinket.
2019. június 4.
Trianoni békediktátum 99. évfordulójára
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza
Kiss Kata Zenekar – Magyar vagyok
Városi megemlékezés letölthető meghívója
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét”. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország – függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől – azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.
Gróf Apponyi Albert „védőbeszéde”
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
Fenyő, fenyő, jaj, de magas fenyő – Erdélyi Mihály – énekel: Kalmár Pál.wmv
Nefelejts – Kalász-kalász, árva magyar kalász
FELVIDÉK HIMNUSZA.- ÁGH ATTILA & L.SKY OLIVÉR – MIHI
NEM, NEM, SOHA! – JÓZSEF ATTILA – CHK. – MIHI
Nemzeti összetartozás napja – Az ünnepen hétezer gyermek énekel a Kossuth téren
Összesen 154 településen, illetve iskolában rendeznek közös éneklést.Hétezer gyermek közreműködésével éneklik el a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát június 4-én, kedden 11 órakor a budapesti Kossuth téren, a Nemzeti összetartozás napján – mondta Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző hétfő reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió közös műsorában.
A zenész elmondta, összesen 154 településen, illetve iskolában rendeznek közös éneklést a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre emlékezve, s a magyar nemzet összetartozását ünnepelve.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza
Nefelejts – Kalász-kalász, árva magyar kalász
