Hősök Emléknapja

Magyar HŐSÖK emlékNAPJA
2019. május 26.

„S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az.”
/Eötvös Károly/

Isaszegi Hősök szobra – Készítője: Medgyessy Ferenc (1881 – 1958) szobrászművész – Felavatták: 1925. nov. 1-én

Anyánk árváink, édes asszonyunk
Ne sírjatok, hisz mi csak szunnyadunk
Porhadhat testünk távol hant alatt:
A lelkünk itt van s mindig itt marad
Mert aki hű volt, bátor és derék,
az ősi földért adta életét
az mindörökké él, a fűben, fában
Magyar rögben, magyar napsugárban!

vitéz Somogyvári Gyula

A Hősök napja ünnep eredete: Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
1945-után mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az ezt követő években aztán egyre több felől hallhattuk, hogy megemlékeztek hőseinkről. Majd a hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.
A 21.század derekán újra hallhattunk az ünnep felől mert az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év Május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét és ezeket nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

MAGYAR MIATYÁNK SOMOGYVÁRY GYULA SINKOVITS IMRE MIHI 2016

Hadi sírok az isaszegi temetőben

Husi Endre hadnagy sírja. Életét adta a Hazáért és Bajtársaiért
Boros János hadapród őrmester síremléke. Élt 29 évet. Elesett az isaszegi csatában 1944. nov. 7-én
Makka József honv. felújított síremléke
Karafa Imre honv. felújított síremléke

Az emléknap alkalmából kegyeletünk jeleként helyezzünk el egy – egy szál virágot a sírjukon, az emlékmű talapzatán!

Boldogasszony Anyánk (Régi magyar Himnusz)

Beszámoló a Szent György napi rendezvényről

Képes beszámoló a 2019. április 27-én megtartott Szent György napi hagyományőrző délutánról

2019. április 27-én (szombaton) 14 – 18 óra között első alkalommal került megrendezésre, a Szent György napi hagyományőrző délután a múzeumkertben. A Tájházak Napja – programsorozatához csatlakozva, jelentkezésünket a Magyarországi Tájházak Szövetsége elfogadta.  Az időjárás is kegyes volt hozzánk, bár a korábbi csapadéknak köszönhetően hűvös volt az idő, de legalább a délután során nem eredt el az eső.

Ezúton köszönöm  meg, minden segítőnek és közreműködőnek az önzetlen segítségét, különösképpen Eto-Papp Beátának a Csatangoló Tánccsoport elnökének sokrétű szervező munkáját!

Ide klikkelve olvasható a részletes beszámoló a rendezvényről!

Csatangoló Tánccsoport
Csatangoló Tánccsoport ifjúsági csoportja, a Szöktető Tánccsoport
Nagy Zoltán kosárfonó
Csillangó Meseműhely előadása

Fotók: Szmolicza József

Elkészült a kemencés isaszegi kalács. Előtérben Kovács János, háttérben Kovácsné Halomházi Zsuzsanna a kalács készítője, a dagasztásban a Csatangolós asszonyok is segítettek.

Állatsímogató a Hadak Útja Lovas Sportegyesület jóvoltából

Kötélverési bemutató
Kézműves foglalkozás

 

Anyák Napi köszöntés

Boldog Anyák Napját kívánunk!

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Twist Olivér Kórus – Anyácska

Twist Olivér Kórus – Mammy Blue

Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető

Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.

Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!

Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …

Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!

Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Tóth Árpád Emlékérem átadása

„Krisztus így szólott: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta imádással tudniillik), ott leszek én veletek! Ilyenformán szól a haza is: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta nemzeti lélekkel tudniillik), ott leszek én bennetek! Mert a hazának szent neve nem csatolja magát a föld porához (…) Emberek teszik a valóságos hazát, nem (…) halmok és térségek (…)” /Kölcsey Ferenc/

Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumalapító és Dr. Dürr Sándor a Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben 1975. március 1-én.

 Dr. Dürr Sándor a Múzeumbarátok Köre tagja kapta a 2019. évi Tóth Árpád Díjat

Az alapítók az idén Dr. Dürr Sándor ny. diplomata munkáját értékelték olyannak, hogy elismerésben részesüljön. Dürr Sándor igazi isaszegi lokálpatrióta, annak ellenére, hogy a szomszédságban, Pécelen született. Édesapja, nagyapja ott szabómesterkedett, nővére pedig dolgozott Isaszegen is, mint a ruházati bolt vezetője. Sándor már iskolásként találkozott isaszegi gyermekekkel is a helyi erdőtelepítésen, amelyet a szintén nálunk élő Szilárdi József kerületvezető erdész irányított. Középiskolás korában a Postaforgalmi Technikumból az isaszegi postára járt nyári gyakorlatra. A jogi egyetem elvégzése után 1971-től két évig Isaszegen állt munkába a nagyközségi tanácsnál, mint igazgatási csoportvezető. 1971-ben lett a Múzeumbarátok Körének tagja, 1973-ig az elnöke, később elnökségi tagja.

Ezt követően az iparban és a Közlekedési Minisztériumban töltött be tisztségeket. A rendszerváltáskor a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályára került. Közben több évig a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület alelnöke is volt. Külügy-minisztériumi köztisztviselőként Varsóban a nagykövetségen és Krakkóban a főkonzulátuson teljesített külszolgálatot, konzuli beosztásban.

A lengyel történelemmel és kultúrával 1972-ben, Isaszegen került kapcsolatba. Ebben az időben derült ki, hogy az 1849. április 6-i csatában Józef  Wysocki ezredes parancsnoksága alatt részt vett a Lengyel Légió is. Id. Szathmáry Zoltánnal és Domszky Pállal ekkor kezdték el szervezni Isaszegen a „Magyar-Lengyel Történelmi Napokat”. Kezdeményezésükre került a légióra emlékező emléktábla a mai városháza és a református templom falára, felépült az ismeretlen lengyel katona síremléke a Katonapallagon és emeltek Wysocki-szobrot a fővárosi Múzeumkertben. A szocializmus évtizedeiben deformálódtak magyar-lengyel kapcsolataink is. A rendszerváltozás után Sándorék igyekeztek újra föléleszteni a régi barátság szellemét: Szatmáry Zoltán, Hajdú József és a Múzeumbaráti Kör vezetői mellett ő is résztvevője és szervezője volt az isaszegi rendezvényeknek.

Dürr Sándor Lengyelországot népszerűsítő előadása, a Falumúzeumban a Zöld Szíves Szakkör tagjai részére 1990-es évek vége. A lengyel mindennapok legnépszerűbb levesét, a Barszcz (Barscs) is megkóstolhatták a gyerekek.

Diplomataként sem feledkezett meg Isaszegről: a település jó hírnevét folyamatosan terjesztette Lengyelországban, közbenjárására 2000-ben és máskor az isaszegi gyermekeink is képviselhették hazánkat lengyelországi rendezvényeken. Első varsói magyar konzulként az ő nevéhez fűződik annak a kezdeményezése, hogy Divéky Adorján történész, varsói és debreceni egyetemi tanár nevét vegye fel a lengyel főváros hétvégi magyar iskolája.

Dr. Dürr Sándor konzulként,1993-ban Varsóból  történelmi konferenciát szervezett az isaszegi Öregtemplomban, „Együtt a szabadságért 1848-49” címmel neves magyar és lengyel történészeket, polonistákat bevonva. Az akkori polgármester Dr. Tóthné Pacs Vera Asszony messzemenően segítette, támogatta a kezdeményezését.

A fenti érdemek alapján a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör 2019-ben a márciusban 75. életévét betöltött Dr. Dürr Sándor úr közel öt évtizedes teljesítményét ismerte el Tóth Árpád emlékéremmel.

Dr. v. Székely András Bertalan, 2019. április 12-i letölthető laudációja.

Fotók: Falumúzeum Fotótára

Máté Endre hő. százados kitüntetése

Máté Endre hagyományőrző századost, a Wysocki légió vezetőjét a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki

Máté Endre hő. százados 2019. április 6-i ünnepségen a múzeumnál, mellén a magas lengyel állami kitüntetéssel

Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke Máté Endre hagyományőrző századost, a budapesti Lengyel Intézet munkatársát, az Óbudai Lengyel Önkormányzat tagját a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki.
A kitüntetett a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója. A Wysocki Légió 1998 óta közreműködik a lengyel katonai hagyományok ápolásában, különös tekintettel a XIX. és XX. századi lengyel katonai hagyományokra. A Wysocki légió tagjai és maga Máté Endre is jelen vannak a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet által szervezett rendezvényeken. A rendezvényeken a lengyel katonai hagyományok szerinti egyenruhában állnak díszőrséget emelve ezzel a rendezvények szépségét és színvonalát. Máté Endre könyveiben is népszerűsíti a magyar-lengyel kapcsolatokat. A „Szeptember katonája”című könyvében Ernest Niżałowskinak, a lengyel légierő pilótájának állít emléket, aki a magyarországi lengyelség köreiben is jól ismert személyiség volt. Másik könyve „Domszky Pál a varsói magyar” címmel jelent meg 2013-ban. Domszky Pál emlékét Isaszegen is tiszteljük. Az 1972-ben megrendezett Magyar-Lengyel Történelmi Napok egyik előkészítője és szervezője volt. Az ő közreműködésével kerültek Isaszegre a Lengyel légió és Józef Wysocki ezredes emlékére felavatott emléktáblák, amelyeket Lengyelország Kormánya ajándékozott Isaszegnek.
A Lengyel Köztársaság elnöke által adományozott kitüntetést – a magyar-lengyel barátság napja alkalmából – 2019. március 19-én, a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter adta át Óbudán a Katyn-i áldozatok emlékművénél.

Máté Endre és Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter a kitüntetés átadásakor

Máté Endre barátunk kitüntetéséhez ez úton is sok szeretettel gratulálunk, munkájához jó egészséget és további sikereket kívánunk.

Szmolicza József,
az Isaszegi Múzeumbarátok Körének titkára

Forrás: A Lengyel Köztársaság Nemzetvédelmi Minisztériumának (twitter/MON) hivatalos közleménye

Ajándék – egy korabeli oklevél másolat

Isaszeg első okleveles említése

 

Az 1266-ban kelt oklevél hiteles másolata

2019. április 6-án az isaszegi csata emléknapján, a Falumúzeumnál megtartott ünnepség keretében került átadásra, Szendrő Dénes a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagjának ajándéka. Egy különleges oklevél másolat, amely Isaszeg (Irsazeg) falu legkorábbi említését tartalmazza 1266-ból.  A hiteles másolatot Szendrő Dénes úr adta át Szmolicza Józsefnek a Falumúzeum munkatársának. Az oklevél másolatot a középkori kiállító résznél helyeztük el. Ezúton is megköszönjük Szendrő Dénesnek, hogy a MNL Veszprém Megyei Levéltárban felkutatta ezen oklevelet, és másolatát elkészíttette számunkra!

Az eredeti 1266-os oklevél másolata
Az oklevél eredeti latin szövege és magyar fordítása

A köröstárkányi mészárlás

EMLÉKEZZÜNK

100 éve történt a Köröstárkányi tragédia

A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.

A faluba 1919. április 19-én, húsvét Nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok a Bihar megyei Köröstárkányban 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek agyon.

Köröstárkány és környéke a 20. század elején
A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.

Három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.

A köröstárkányi mészárlás

Egyed István: 1919. április 19.
Köröstárkány – Kisnyégerfalva

Holló sereglette ezt az ősi tájat,
meggyilkoltak s kiraboltak sok magyar családot.
Idegenek beöltöztek katonaruhába,
szabad kezet kaptak 72 órára.
Ártatlan embereket lemészároltak,
az volt a bűnük, hogy magyarok voltak.
Feltámadás ünnepére készül-e a nemzet,
Nagyszombaton mégis összeszedék őket.
A gödröt velük megásatták, a központi téren,
Idegenek sétáltak az ártatlan véren.
Volt olyan, akinek tésztás volt a keze,
kenyeret dagasztott, ő is odaveszett.
Olyan is volt, akit élve eltemettek,
öreg s fiatalt hidegvérrel lőttek.
Ártatlan testüket megcsonkították,
mellüket, s fülüket a gödörbe dobták.
Fekete-Körös választ el Kisnyégerfalvától,
áthallik a, jaj szó sok árva sírástól.
Ott is sok jó magyart lemészároltak,
a szomorúfűz mellé sorba állítottak.
Pártfogójuk nem volt, hiába a jó szó,
őket is lelőtték, nem volt megbocsájtó.
Nem volt gyászos temetés, ki ne tudna róla,
emléküket megőrizzük, hőstettük a példa.
Bocsájtani meg lehet, de feledni soha,
azért gyűltünk össze, emlékezni vissza.
A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon,
erre kérjük Istent, minket összetartson.
Fekete-Körösbe piros vér ne folyjon,
magyar népünk ezen inkább szaporodjon.
Imádkozzunk s kérjük a mi Istenünket,
utaid mutasd meg, nevess meg bennünket.

Forrás: ujkor.hu, maszol.ro, internet

Szent György napi hagyományőrző délután

MEGHÍVÓ

„Jöjjenek el hozzánk a szép mulatságba,
Tiszta szívvel várja a háznak a gazdája.”

Első Szent György napi hagyományőrző délután a
múzeumkertben

Az Isaszegi Falumúzeum is csatlakozott a
Tájházak Napja 2019. programjához

Időpont:
2019. április 27. (szombat) 14:00 – 18:00

A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt ismert Szent György alakja, akinek ünnepnapja április 24-hez kötődik. A jeles napot követő hétvégén hagyományteremtő programjainkkal nemcsak a tavaszi állatkihajtás egykori emlékeire, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánunk fordítani. Úgy véljük, ez a nap, a Tájházak napja remek lehetőség számunkra, hogy a hosszú tél után, a tavasztól őszig tartó nyitva tartás kezdetén megismerjük szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek egykori életmódját, paraszti kultúráját, és felfigyeljünk mindarra, ami a hagyományos tudásból hasznosítható, újra élhető modern világunkban is.

Tervezett program:

Kézműveskedés a Mozaik Alkotóműhellyel
Kosárfonás Pásztor Andreával
Isaszegi kalács és kenyérlángos készítése, a
Múzeumbarátok Körével
Állatsimogató a Hadak Útja Lovas Sportegyesülettel

16:00
Az elrabolt királykisasszony
Csillangó Meseműhely előadásában

Népi gyermekjátékok Jakócs Zsuzsival és a
Búzavirág Tánccsoporttal
Szöktető Tánccsoport: Felcsíki táncok

Isaszegi táncba hívogató:
Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület

Zenél: a Banda (Samu Zoli és bandája)

Minden kedves érdeklődőt kicsit és nagyot egyaránt nagy szeretettel várnak a Szervezők:
Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Csatangoló Tánccsoport és a Dózsa György Művelődési Otthon

Ötletgazda:
Szmolicza József a Magyarországi Tájházak Szövetségének egyéni tagja

Köszönjük a Hadak Útja Lovas Sportegyesület segítségét az állatsimogató megvalósításához, valamint köszönet Jakócs Zsuzsannának, Mozaik Alkotóműhelynek, Pásztor Andreának, és nem utolsó sorban Eto-Papp Beátának, és valamennyi közreműködőnek, támogatónak a segítségéért!

Letölthető meghívó!

Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Jeles napok Szent György

Szent György-napi Kihajtási Ünnep, Hortobágy – 2014.

György napja a népi időjóslásban:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/

Magyar – Lengyel Barátság Napja

MEGHÍVÓ

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum
szeretettel meghívja Önt és kedves Családját a

Magyar-Lengyel Barátság Napja
Dzień Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
alkalmából rendezett megemlékezésre

2019. március 22-én (pénteken) 13:00 órakor
az Isaszegi Falumúzeumba

Trojan Marian Józef grafikusművész, Józef Wysockit ábrázoló linóleummetszete, háttérben az isaszegi Öregtemplommal

„ A Mi és a Ti szabadságotokért!”
„Za wolność Naszą i Waszą!”

Megemlékezés
Józef Wysocki (1809-1873) honvédtábornok,
a Lengyel Légió parancsnoka, születésének 210. évfordulója tiszteletére

Az ünnepi műsort a Klapka György Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei adják.
Felkészítő tanárok: Bene Sándorné, Hirbik Zsuzsa, Csizmadia Sándor

Neoton Família – Csepregi Éva – Egy kis nyugalmat kívánok én

ELENI TROSZECZK-ZIEMI, TROSZECZK – S-O-CA

A FILI LENGYELORSZÁGBAN

Wysocki Légió

Magyar Szív (Węgierskie Serce)

Filmajánló:

A szabadságharc lengyel légiója (30 perc, 2008.)

Az égbe temetett tábornok – Bem József (50 perc, 2016.)

Letölthető meghívó!