„A történelem mozgásban lévő földrajz.”
(Herder)
„Egy földrajz tanárnak a hivatása gyakorlásához rendkívül fontosak a hazai és külföldi (tanulmányút jellegű) utazások szakmai tapasztalatai. Az iskolában (egyetemen) megszerezhető elméleti ismeretet a földrajzi valóság közvetlen megfigyelése teszi teljessé.” (Prof. Dr. Frisnyák Sándor)
„A kultúrtáj kialakulását és terjedését a Kárpát-medence népeinek közös alkotásaként és egyben kulturális örökségként fogja fel.” (F. S.)
„Mintakövető akartam lenni, első földrajztanárom, Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) földrajzi tankönyvíró,
helytörténész és régész munkássága jelentette számomra a követendő példát. Szerencsés voltam, mert pályakezdő éveim alatt – Miskolc tudományos közéletében – ismét közelségébe kerültem és kapcsolatunk élete végéig fennmaradt. Neki köszönhetem, hogy az érdeklődésem a magyar föld és a magyar nép megismerésére irányult és e témakör tudományos vizsgálata és tanítása képezi életművemet.” (F. S.)
Néhai Prof. Dr. Frisnyák Sándor ny. tanszékvezető egyetemi tanár, a történeti földrajz megalapítója gazdag életműve szorosan összefüggött a Nyíregyházi Főiskola (és annak egyik jogelődjével a Bessenyei György Tanárképző Főiskola) történetével. Frisnyák Sándor amikor 1968-ban Nyíregyházára került, már jelentős szakmai eredményekkel, kutatási és felsőoktatási tapasztalatokkal rendelkezett. Tevékenységének első korszaka: a tanszékalapítás és fejlesztés, a földrajztanárképzés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése volt. Tanszékvezetői munkáját 1968-tól 2000-ig látta el, miközben öt ciklusban (1972-1987) főigazgató-helyettesként is kiemelkedő eredményeket ért el a természettudományi tanszékek fejlesztésében. Tanítványai közül többen tudományos minősítést szereztek, és mint egyetemi, főiskolai tanárok, tudományos kutatók, múzeumvezetők, gimnáziumi igazgatók sikeresen folytatják mesterük értékfeltáró és -közvetítő tevékenységét.
Kutatási eredményeit az egyetemi doktori (1968), kandidátusi (1983) és akadémiai doktori cím (2000) megszerzésén és habilitációján (1997) kívül hat önálló könyv és több mint 300 tudományos és ismeretterjesztő publikáció jelzi. A „Magyarország történeti földrajza” c. könyve (1990) e témakörben az első tudományos szintézis: alapmű a felsőoktatásban és a hisztogeográfiai kutatásokban. Frisnyák S. több mint nyolcvan tudományos monográfia, tájföldrajzi lexikon, egyetemi és főiskolai tankönyv, konferencia-kötet és tanári segédkönyv szerkesztésében (és írásban) vett részt. Történeti földrajzi kutatásait a geográfus szakma nagyra értékeli: tudományos iskolateremtő tudós és a magyar történeti földrajz megújítójaként tartják számon.
Frisnyák professzor tanári és tudományos tevékenysége szervesen beépült a honi földrajztanárképzés és a földrajztudomány történetébe. Idős kora ellenére is – haláláig – folytatta tudományos, tudományszervező és tudományos közéleti tevékenységét. Munkásságával a tudományos ismereteink gazdagítása mellett jelentősen hozzájárult népünk honszeretetének, nemzeti identitásának elmélyítéséhez is.
Dr. Frisnyák Sándor (Szikszó, 1934 – Isaszeg, 2024) geográfus professzor úr, a történeti földrajz megújítója a Nyíregyházi Egyetem ny. tanszékvezető egyetemi tanára, 2007-től isaszegi lakos és az Isaszegi Múzeumbarátok Körének tagja, szeretett múzeumának tudományos mecénásaként ajándékaival jelentősen gazdagította a városi múzeum gyűjteményét. Szakkönyveinek, tudományos konferencia köteteinek, tanulmányainak a száma összesen 106 db melyeket saját maga vagy szerzőtársaival együtt írt. Ezek közül is megtisztelő számunkra a mikrorégió, azaz a Gödöllői-dombvidék, Isaszegre vonatkozó történeti földrajzi tanulmányai; A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században. Adalékok Isaszeg történeti földrajzához. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001)/. Ezen kívül professzor úr múzeumunknak ajándékozott még, 3 db nagyobb és 2 db kisebb térképet, melyeket alább közlünk, valamint egy néhány néprajzi tárgyat is. Professzor úr szerény egyénisége, közvetlensége, szakmai tudása, szakma iránti szeretete mindannyiunk számára követendő példa. Büszkék vagyunk rá, hogy nyugdíjas éveiben Isaszegen élt és már új lakóhelyén folytatta tovább tudományos munkásságát! Köszönjük, hogy jelenlétével rendezvényeinket megtisztelte. Emlékét szeretettel megőrizzük!
Dr. Dürr Sándor: Frisnyák Sándor emlékezete
Szmolicza József: Emlékezés Professzor úrra
Dr. Frisnyák Sándor geográfus professzor úr által ajándékozott könyvek listája 2007 – 2024.
Isaszeg a 14. – 15. században mezőváros volt
ISTEN ÁLDJA EMLÉKÉT!
„Jöttél s elmentél halkan,
Mint e földnek futó vendége.
Honnan? Hová? Mi azt tudjuk csak,
Isten kezéből, Isten kezébe!”
(Túrmezei Erzsébet)
Frisnyák Sándor professzor alapvető feladatának tekintette új lakóhelye (Isaszeg, 2007-től) és tágabb környezete, a Gödöllői-dombság történeti földrajzának megismerését is. A könyvészeti, kartográfiai, statisztikai forrásanyag feldolgozásával, és a 470 km2 -es kistáj empirikus vizsgálatával olyan mennyiségű ismeretanyagot halmozott fel, melyből 2008 és 2012 között hat tanulmányt írt a Gödöllői-dombság és Isaszeg történeti földrajzáról. A többnyire kis példányszámú, nehezen elérhető egyetemi és múzeumi kiadványokban publikált írásait 2015-ben, egy gyűjteményes kötetben jelentette meg és tiszteletpéldányként a kisrégió minden településére, a könyvtáraknak, az iskoláknak, és a múzeumoknak is megküldte. Könyvében olyan hely- és tájtörténeti ismeretanyagot közölt, mely kiegészíti a helytörténeti műveket, feltárja a természeti környezet és a társadalom kölcsönhatásrendszerét, a térstruktúrák kialakulását és változás-folyamatát. Mikroföldrajzi kutatásai eredményeiről a helyi múzeumban, a Jókai Mór Városi Könyvtárban és a Magyarságtudományi Szabadegyetemen tartott előadásokat.
Dr. Frisnyák Sándor Professzor úr által írt, publikált tanulmányok Isaszegről és vidékéről:
811. A Föld erejéből élünk – A Gödöllői-dombság szőlőgazdasága (18-20. század) Nyíregyháza, 2017. 237. oldal Isaszeg pp. 68-85.
788. A Gödöllői dombság történeti földrajza Nyíregyháza-Szerencs, 2015. 135. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001). – Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához. – A Gödöllői-dombság szőlőgazdasága (18-20. sz.). – Gödöllő történeti földrajza.
762. Dr. Frisnyák Sándor – Dr. Gál András szerk. Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság Nyíregyháza-Szerencs, 2013. 556. p. – Dr. Frisnyák Zsuzsa: A vasút hatása a községek fejlődésére az első világháború előtt pp. 267-275. /Isaszeg vonatkozás/
760. Tájhasználat és térszervezés – Történeti földrajzi tanulmányok – Nyíregyháza-Szerencs, 2012. 201. p. pp. 151-171. Gödöllő történeti földrajza, pp. 173-189. A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században, pp. 191-201. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001) pp. 191-201.
758. Dr. Frisnyák Sándor-Dr. Kókai Sándor szerk.: Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára Nyíregyháza, 2012. 341. p. – A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században pp. 105 – 121.
707. Magyarország kultúrgeográfiai korszakai – Nyíregyháza-Szerencs, 2009. 248. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához (A szlovák telepesek tájhasználata a 18-19. században) pp. 219 – 230.
694. Tanulmánykötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára Nyíregyháza, 2008. 334. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához (A szlovák telepesek tájhasználata a 18-19. században) pp. 75. – 85.
Történeti Földrajzi Közlemények 7. évf., 3-4. szám Nyíregyháza, 2019. (191. oldal) Veresegyházi Béla: A Gödöllői-dombság gazdasága a 16. sz. második felétől a török defterek alapján 26-36. old. 34. oldalon 14-15. században Isaszeg többször mezővárosként említik a források, hétfői heti piactartással.
Frisnyák S. tudományos előadásai Isaszegen:
(1) Isaszeg és környéke tájhasználata a 18-19. században
Isaszegi Múzeum tudományos előadássorozata (2008. okt. 11.)
(2) Isaszeg természeti környezete és történeti földrajza
Jókai Mór Városi Könyvtár (2013. május 17.)
„A történeti földrajz két, tartalmában és módszerében eltérő irányzata a topográfiai rekonstrukció és az önálló történeti földrajz. A historikusok által művelt történeti földrajz a jelenségek és folyamatok térbeli regisztrálása. Az önálló, geográfusok kutatáseredményein alapuló történeti földrajz – a régebbi meghatározás szerint – egy kisebb-nagyobb régió [a német és általában a nyugat-európai földrajzban kultúrtáj] múltbeli állapotának, változásainak magyarázó leírása.”
„A történeti földrajz „olyan önálló tudományág, amely a táj egykori állapotáról ad hű és megbízható, a tájalkotó tényezők időben és térben változó kapcsolatának felismerésén és magyarázatán alapuló
leírást”.
„…a történeti földrajz az elmúlt időszakok olyan tájainak oknyomozó és
magyarázó leírását adja, amelyben már ott élt és hatott az emberi társadalom is”.
Dr. Frisnyák Sándor születése napján, 2024. május 14-én szakmai konferencia keretében köszöntötték a 90. éves Frisnyák Sándor professzort a Nyíregyházi Egyetem nagyelőadójában, volt munkatársai, az intézmény vezetése, a földrajztudomány és szakmai intézmények hazai szakemberei. A népes közönség előtt rendezett ünnepségen a tisztelgő és gratuláló gondolatokat tudományos előadások követték, a program végén bemutatták az ünnepelt tiszteletére megjelent TÁJ, TÁRSADALOM, KULTÚRA Tiszteletkötet Frisnyák Sándor kilencvenedik születésnapjára című könyvet is, melyet több mint hatvan szerző jegyez, szerkesztője Kókai Sándor és Csüllög Gábor. A program zárásaként Frisnyák Sándor mondta el ünnepi gondolatait.
A születésnapi konferencián Kókai Sándor, az egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének intézetigazgatója, a program házigazdája olvasta fel a betegség miatt távollévő Dövény Zoltán professzor Frisnyák Sándor életútját és munkásságát méltató köszöntőjét. A beszédek sorában az ünnepeltet méltatta Hárskuti János, az egyetem elnöke; a professzor szülővárosának képviseletében Piskóti István adta át Szikszó városa által odaítélt Jakobus Nobilis-díjat; majd köszöntötte Lóczy Dénes a Magyar Földrajzi Társaság elnöke és Kozma Gábor az MTA X. Osztály, Társadalomföldrajzi Bizottságának elnöke is.
Plenáris előadást tartott Kocsis Károly akadémikus, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója A Kárpát-medence magyar népessége a tizenöt éves háború előestéjén (1590) címmel; Hajdú Zoltán professzor (HUN-REN DTI) A földrajzi területi kategóriák (táj, ország, állam, haza, régió. Kárpát-medence) történeti evolúciójának összefüggései, és Sümegi Pál, a SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék professzora A Bodrogköz környezettörténete a honfoglalás korától kezdődően – anyagvizsgálatok nyomán címmel.
A program záróeseményeként Kókai Sándor mutatta be az ünnepelt tiszteletére megjelent tanulmánykötetet. A személyes köszöntőket követően Szabó György rektor pohárköszöntője előtt Frisnyák Sándor professzor mondta el ünnepi gondolatait a jelenlévőknek.
/Képek és szöveg forrása: nyiregyhaza.hu 2024.május 17./
Frisnyák Sándor geográfus professzor úr Szmolicza Józsefnek az isaszegi falumúzeum munkatársának 2024. május 29-én elküldte a fentebb említett kéziratát, melyet az alábbi linkre klikkelve lehet elolvasni.
Köszönő beszéd – születésnapi konferencia – Nyíregyháza, 2024. május 14.
