„A történelem mozgásban lévő földrajz.”
(Herder)
„Egy földrajz tanárnak a hivatása gyakorlásához rendkívül fontosak a hazai és külföldi (tanulmányút jellegű) utazások szakmai tapasztalatai. Az iskolában (egyetemen) megszerezhető elméleti ismeretet a földrajzi valóság közvetlen megfigyelése teszi teljessé.” /Prof. Dr. Frisnyák Sándor/
Dr. Frisnyák Sándor (1934 – 2024) geográfus professzor úr, a történeti földrajz megújítója a Nyíregyházi Egyetem ny. tanszékvezető egyetemi tanára, 2007-től isaszegi lakos és az Isaszegi Múzeumbarátok Körének tagja, szeretett múzeumának tudományos mecénásaként ajándékaival jelentősen gazdagította a városi múzeum gyűjteményét. Szakkönyveinek, tudományos konferencia köteteinek, tanulmányainak a száma összesen 106 db melyeket saját maga vagy szerzőtársaival együtt írt. Ezek közül is megtisztelő számunkra a mikrorégió, azaz a Gödöllői-dombvidék, Isaszegre vonatkozó történeti földrajzi tanulmányai; A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században. Adalékok Isaszeg történeti földrajzához. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001)/. Ezen kívül professzor úr múzeumunknak ajándékozott még, 3 db nagyobb és 2 db kisebb térképet, melyeket alább közlünk, valamint egy néhány néprajzi tárgyat is. Professzor úr szerény egyénisége, közvetlensége, szakmai tudása, szakma iránti szeretete mindannyiunk számára követendő példa. Büszkék vagyunk rá, hogy nyugdíjas éveiben Isaszegen élt és már új lakóhelyén folytatta tovább tudományos munkásságát! Köszönjük, hogy jelenlétével rendezvényeinket megtisztelte. Emlékét szeretettel megőrizzük!
Dr. Frisnyák Sándor geográfus professzor úr által ajándékozott könyvek listája 2007 – 2024.
Isaszeg a 14. – 15. században mezőváros volt
ISTEN ÁLDJA EMLÉKÉT!
„Jöttél s elmentél halkan,
Mint e földnek futó vendége.
Honnan? Hová? Mi azt tudjuk csak,
Isten kezéből, Isten kezébe!”
(Túrmezei Erzsébet)
Frisnyák Sándor professzor alapvető feladatának tekintette új lakóhelye (Isaszeg, 2007-től) és tágabb környezete, a Gödöllői-dombság történeti földrajzának megismerését is. A könyvészeti, kartográfiai, statisztikai forrásanyag feldolgozásával, és a 470 km2 -es kistáj empirikus vizsgálatával olyan mennyiségű ismeretanyagot halmozott fel, melyből 2008 és 2012 között hat tanulmányt írt a Gödöllői-dombság és Isaszeg történeti földrajzáról. A többnyire kis példányszámú, nehezen elérhető egyetemi és múzeumi kiadványokban publikált írásait 2015-ben, egy gyűjteményes kötetben jelentette meg és tiszteletpéldányként a kisrégió minden településére, a könyvtáraknak, az iskoláknak, és a múzeumoknak is megküldte. Könyvében olyan hely- és tájtörténeti ismeretanyagot közölt, mely kiegészíti a helytörténeti műveket, feltárja a természeti környezet és a társadalom kölcsönhatásrendszerét, a térstruktúrák kialakulását és változás-folyamatát. Mikroföldrajzi kutatásai eredményeiről a helyi múzeumban, a Jókai Mór Városi Könyvtárban és a Magyarságtudományi Szabadegyetemen tartott előadásokat.
Dr. Frisnyák Sándor Professzor úr által írt, publikált tanulmányok Isaszegről és vidékéről:
811. A Föld erejéből élünk – A Gödöllői-dombság szőlőgazdasága (18-20. század) Nyíregyháza, 2017. 237. oldal Isaszeg pp. 68-85.
788. A Gödöllői dombság történeti földrajza Nyíregyháza-Szerencs, 2015. 135. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001). – Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához. – A Gödöllői-dombság szőlőgazdasága (18-20. sz.). – Gödöllő történeti földrajza.
762. Dr. Frisnyák Sándor – Dr. Gál András szerk. Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság Nyíregyháza-Szerencs, 2013. 556. p. – Dr. Frisnyák Zsuzsa: A vasút hatása a községek fejlődésére az első világháború előtt pp. 267-275. /Isaszeg vonatkozás/
760. Tájhasználat és térszervezés – Történeti földrajzi tanulmányok – Nyíregyháza-Szerencs, 2012. 201. p. pp. 151-171. Gödöllő történeti földrajza, pp. 173-189. A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században, pp. 191-201. Adalékok Isaszeg népességföldrajzához (1784/87-2001) pp. 191-201.
758. Dr. Frisnyák Sándor-Dr. Kókai Sándor szerk.: Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára Nyíregyháza, 2012. 341. p. – A tájhasználat változásai a Gödöllői-dombvidéken a 20. században pp. 105 – 121.
707. Magyarország kultúrgeográfiai korszakai – Nyíregyháza-Szerencs, 2009. 248. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához (A szlovák telepesek tájhasználata a 18-19. században) pp. 219 – 230.
694. Tanulmánykötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára Nyíregyháza, 2008. 334. oldal Adalékok Isaszeg történeti földrajzához (A szlovák telepesek tájhasználata a 18-19. században) pp. 75. – 85.
Történeti Földrajzi Közlemények 7. évf., 3-4. szám Nyíregyháza, 2019. (191. oldal) Veresegyházi Béla: A Gödöllői-dombság gazdasága a 16. sz. második felétől a török defterek alapján 26-36. old. 34. oldalon 14-15. században Isaszeg többször mezővárosként említik a források, hétfői heti piactartással.
Frisnyák S. tudományos előadásai Isaszegen:
(1) Isaszeg és környéke tájhasználata a 18-19. században
Isaszegi Múzeum tudományos előadássorozata (2008. okt. 11.)
(2) Isaszeg természeti környezete és történeti földrajza
Jókai Mór Városi Könyvtár (2013. május 17.)
„A történeti földrajz két, tartalmában és módszerében eltérő irányzata a topográfiai rekonstrukció és az önálló történeti földrajz. A historikusok által művelt történeti földrajz a jelenségek és folyamatok térbeli regisztrálása. Az önálló, geográfusok kutatáseredményein alapuló történeti földrajz – a régebbi meghatározás szerint – egy kisebb-nagyobb régió [a német és általában a nyugat-európai földrajzban kultúrtáj] múltbeli állapotának, változásainak magyarázó leírása.”
„A történeti földrajz „olyan önálló tudományág, amely a táj egykori állapotáról ad hű és megbízható, a tájalkotó tényezők időben és térben változó kapcsolatának felismerésén és magyarázatán alapuló
leírást”.
„…a történeti földrajz az elmúlt időszakok olyan tájainak oknyomozó és
magyarázó leírását adja, amelyben már ott élt és hatott az emberi társadalom is”.
