Magyar – Lengyel Barátság Napjára – március 23.
„Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki.
Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg blogoslawi.”
„Lengyel – magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát /
Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”
Lengyel-Magyar Barátság Napja
Dzień Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
2026. március 23.
Grzegorz Łubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet „Wielogłos Węgierski” (Többszólamú Magyarország) című könyvében méltán írta 1994-ben Isaszegről: „Hogy mennyire mélyen hatolnak be a múltba a magyar és a lengyel nép közös gyökerei, meggyőződtem Isaszegen, egy Budapesttől tízegynéhány kilométerre fekvő községben.”
„Én szerencsés vagyok, mert Magyarországon adatott meg szolgálnom a hazámat, egy olyan, szívemhez közel álló országban, amelyhez családilag is kötődöm, és amellyel a lengyel állam, a lengyel nemzet évszázadok óta jó baráti viszonyban van. Ennek a példaértékű barátságnak a hagyománya már-már legenda, és a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolat ma is (…) nagyon jó és intenzív. ” Őexc. Prof. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete.
“…magyarországi küldetésem számomra rendkívül fontos, Magyarországnak állandó helye van szívemben!”
Őexc. Joanna Stempińska asszony, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete,
2005. dec. 12-én, megbízólevele átadásakor mondott szavai.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. március 14-én, a 17/2007. számú határozatával március 23-át a Magyar – Lengyel Barátság Napjává nyilvánította . ezt a napot a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése is a Lengyel – Magyar Barátság Napjává nyilvánította.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése és a lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése annak érdekében határozott így, hogy országainkban ezt a napot, március 23-át közösen ünnepelhessük meg, tovább mélyítve és megerősítve a két nép közti barátságot.
„Isaszeg a lengyel – magyar barátság jelképe” – címmel írt cikket 1972-ben a „Lengyelország” című folyóiratban néhai Zenon Tarnowski lengyel diplomata, kulturális attasé, későbbi budapesti konzul, Isaszeg nagy barátja és népszerűsítője. Írásában méltatta településünk lengyel barátságát.
Isaszeg a Lengyel – Magyar barátság jelképe – Lengyelország, 1973. 4. sz.
Mi továbbra is ápoljuk Tarnowski tanácsos úr, továbbá Domszky Pál, a lengyel-magyar kapcsolatok kutatója és ápolója, valamint Szathmáry Zoltán múzeumalapító nyomdokain haladva, a magyar – lengyel barátság jelképe maradni és ápolni népeink és országaink történelmi kapcsolatait és hagyományait. 2014-től szerveztük meg a falumúzeumban a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak és diákjainak közreműködésével a hagyományos Magyar – Lengyel Barátság Napja megemlékezéseinket. Ezt megelőzően Dr. Dürr Sándor szervezésében évente két lengyel délutánt szerveztünk öt éven át: Tavasszal. „Légy üdvözölve gyönyörű május”, ősszel pedig „A Mi szabadságunkért és a Tiétekért” címmel. Több éven át az Isaszegi Múzeumbarátok Köre majd az Együttműködés Isaszegért Egyesület támogatásban valósultak meg ezek a szép rendezvények.
“A magyar–lengyel barátság nem mítosz, hanem Európa történelmének legcsodálatosabb fejezete.”
(Mitrovits Miklós történész, polonista)
Lengyel barátom üdvözlése
Krakkóból jött el, kedves volt és vidám,
Elbeszélgetni öröm volt vele,
Bem apó szabad, boldog gyermeke
Nyitotta ajtóm váratlan reám.
Testvér volt mindig a lengyel s magyar.
Egy volt a sorsunk, védtük a jogot,
A szabadságnak lángja lobogott
Lelkünkben, hogyha kívánta a haza.
Milyen szép lesz, ha egymásra talál
Minden nemzet egy boldog ég alatt.
S nem háborúba mennek a hadak.
A gondolatom járja szíved át,
Amikor forrón kezet fogsz velem,
Kedves vendégünk, drága jó barát.
Juhari István
(Isaszeg, 1916. – Budapest, 1978.)
Amikor 1849. augusztusában a Lengyel légió elhagyta Magyarország földjét Wysocki tábornok Orsovában kiáltványt intézett a magyar nemzethez:
„A lengyel légió parancsnoka a magyar nemzethez! Veletek harcoltunk, magatok is tudjátok, nem zsoldosok gyanánt, nem személyes vagy önző érdekből, hanem egyedül azon reményben, hogy a ti szabadságtok kivívása, s abban a mi részvételünk alapját képezik a további harcnak, mely életünk szakadatlan célja: harc Lengyelország függetlenségéért, mely nélkül Magyarország függetlensége sem fenn nem tartható, sem célhoz nem vezet. Őrizzétek meg nemes szívetekben annak emlékét, hogy eljöttünk veszélyben lévő hazátokba!”
Az isaszegi emberek ma is méltón őrzik és ápolják a Lengyel légió emlékét.
„Gyöngyhajú lányt” ma is gyakran hallani (magyarul) a lengyel rádió könnyűzenei műsoraiban, mindig nagy élmény volt Varsóban, amikor az autó rádióján hallhattuk valamelyik varsói könnyűzenei adón. Gyakran játszották még a Csepregi Éva számát is, valahogy így kezdődik,: „Egy kis nyugalmat kívánok én ….. Ezt később már lengyelül is énekelték. (Dr. Dürr Sándor volt varsói konzul visszaemlékezése).
Neoton Família – Csepregi Éva – Egy kis nyugalmat kívánok én
a dal lengyel változata
ELENI TROSZECZK-ZIEMI, TROSZECZK – S-O-CA Egy kis zöld, egy kis napfény…
Magyar Szív (Węgierskie Serce)
A magyarországi és erdélyi lengyel légióban összesen mintegy 3500 lengyel harcolt a közös szabadságért, de több száz volt azoknak a lengyeleknek a száma, akik a honvédseregben küzdöttek. Több mint harmincan voltak azok, akik naplót vezettek, levelekben, emlékiratokban idézték fel magyarhoni élményeiket. Közülük tizenegynek tette közzé visszaemlékezéseit Dr. Kovács István történész a 2016-ban a Magyar Napló Kiadó által megjelentetett „Érdek és szeretet” – Lengyel visszaemlékezések a szabadságharcban 1848–1849 című kötetében.
2026. március 23-tól fogva 21:06 órától a Kossuth rádió rádiószínháza március 26-ig (csütörtökig) Érdek és szeretet címmel ebből ad le egy szövegválogatást. A szerdai adás első részében szerepelt az isaszegi csatára való visszaemlékezés közlése. Az adás a www.mediaklikk.hu oldalon visszahallgatható.
