Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az „Időutazás a történelem nyomában„ – Rendhagyó történelem óra következő előadására 2021. november 26-án (pénteken) 15:00 órára a Falumúzeumba, Nagy birodalmak – Hunok c. vetítettképes előadásra. Előadó: dr. Hidán Csaba történész
Az „Időutazás a történelem nyomában” című sorozatunkat elsősorban az általános iskola felső tagozatos diákjai részére szervezzük meg, de azon bárki részt vehet. Célunk, hogy a diákok minél jobban megszeressék Magyarország és a „szűkebb hazájuk” Isaszeg történelmét. Az iskolákkal egyeztetve mindig egy – egy adott témát dolgozunk fel, amely segíti, kiegészíti az általános iskolai történelemoktatást. Már több éve annak, hogy elindítottuk ezt az igen sikeres programunkat. Az ötlet a Művelődési Ház irodájában fogalmazódott meg, Verseczkyné Sziki Éva akkori igazgató és Szmolicza József a falumúzeum munkatársa jóvoltából. Több előadó meghívására is tett javaslatot múzeumunk. A programokat a kezdetektől fogva a Művelődési Ház szervezi.
Szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket a „Múzeumi esték” programsorozat keretén belül az Isaszegi Természetbarát Klub vetítettképes élménybeszámolójára. A program első részében virtuálisan Szlovénia szép tájaira látogatunk el, majd a 2. részben az ITK hazai kirándulásairól láthatunk képeket. A belépés díjtalan!
Mindenkit szeretettel hívunk és várunk a Falumúzeumban 2021. november 14-én (vasárnap) 16:00 órakor kezdődő „Görög estre” Egy nagyon érdekes kiállítás megnyitóra, előadásra és koncertre invitáljuk a kedves érdeklődőket!
Múzeumok Őszi Fesztiválja
Isaszeg, 2021. október 2. – 2021. október 16.
Szakmai Beszámoló
A Múzeumok Őszi Fesztiválja 2021. évi országos rendezvénysorozatához csatlakozott az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely (2117 Isaszeg, Dózsa Gy. u. 2. földszínt, anyaintézmény). A programokat megvalósító helyszín az intézmény telephelye a Múzeumi Kiállítóhely (2117 Isaszeg, Madách Imre u. 15.) közgyűjtemény volt. Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely vezetője: Pongrácz Gabriella igazgató asszony. A MŐF rendezvény kapcsolattartója, felelőse a Múzeumi Kiállítóhely (Falumúzeum) helytörténeti gyűjteménykezelője Szmolicza József volt.
Programunkat a MŐF hivatalos programján a megadott határidőn belül (2021. augusztus 31.) tettük közzé és szükség szerint aktualizáltuk.
Közgyűjteményünk az előző években már több alkalommal is sikeresen vett részt a Múzeumok Őszi Fesztiválja programjain, amelyeket helytörténeti kiállítások, kirándulások, előadások, zenés megnyitók, tették mindig érdekessé az érdeklődők számára.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja szervező központjától a benyújtott programterv alapján, az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely a 2021. évi Múzeumok Őszi Fesztiválja programjainak megvalósítására 80.000,-Ft pályázati támogatásban részesült, melyet ezúton is megköszönünk!
Az isaszegi programjaink a Múzeumok Őszi Fesztiválja hivatalos honlapján érhetők el.
Tájékoztatunk minden kedves Múzeumbarátot, hogy a Múzeumok Őszi Fesztiválja program keretében a 2021. október 9-re meghirdetett gyalogtúrát a szarmata kurgánokhoz, a csapadékos időjárás miatt elhalasztjuk, azt egy későbbi időpontban valósítjuk meg. Szíves megértésüket köszönjük!
Kárpótlásul Tihanyi Antal által 1971-ben Super 8 mm-es filmre rögzített „Isaszegi séta” című filmjét vetítjük le, amely kb. 50 perc időtartamú. A filmet múzeumunk számára a Nemzeti Filmarchívum segítségével digitalizáltattuk. Mit is láthatunk a félévszázada készült amatőr filmen? Településünk jeles épületeit; Öregtemplom, Szent István király templom, Református templom, Plébánia. Műemlékeit: Honvédsírok, Honvédszobor, Hősök szobra, Lengyel kapitány sírja (régi kereszttel); Ma már nem létező épületeket: a volt Rózsa presszó-Vendéglőt, „Dózsa” Kultúrotthont, falumúzeumot és a sokunk által nosztalgiával emlegetett MOZI-t, azaz a Petőfi Sándor Filmszínházat, továbbá a képkockákon feltűnik még többek között a Klapka iskola, Aulich utcai új Társasházak, Csata kisvendéglő, régi Vasútállomás környéke, utcarészletek, de láthatók a szívet-lelket gyönyörködtető isaszegi hímzések, népviselet jeles darabjai is egy rögtönzött „néptánc bemutatón”. Időutazásunkat élőszavas kísérettel egészítjük ki, mivel nem hangos filmről van szó. Adattárunkban örömünkre felleltük a régi MOZI plakátjai közül az 1971. októberi hónap „Moziműsorát” is, melyet most közzé teszünk.
Aradi Vértanúk Emléknapja – Nemzeti Gyásznap
1849. október 6.
Thorma János: Az aradi vértanúk (Október hatodika) Mérete: 126 x 76 (kerettel) Kép mérete: 100 x 50 cm Hatházi Anna Isaszeg – Ilkamajor ajándéka, 2013. 02. 21. Gy. sz.: T-3/2013.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a Magyar Kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.
A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány a kivégzés előtti éjjelen egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát és súlyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. (Az akasztásnak akkoriban becstelenítő jellege volt, jobbára köztörvényeseknél alkalmazták.) Ezek után nem lehetett felakasztani, de az ítéletet végre kellett hajtani, ezért a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta – a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra „kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban 1890-ben felavatott, 1925-ben lebontott, majd 2004-ben újra felállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.
Bellóny László: A tizenhárom aradi vértanú festményéről színes olajnyomat. A szöveg mezőben Kossuth idézettel. Restaurálva 2002-ben. Restaurálta: Szabó Maya (Budapest) papír restaurátor. Kép mérete: 65 x 53 cm
Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (a költő Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy azért nem került a kivégzőosztag elé, mert megtébolyodott, ő 1850 februárjában halt meg a várbörtönben. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – a távollétükben, jelképesen – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut. Forrás: vajma.info
Az aradi vértanúk
/részlet/
S ők élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hű utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.
(Palágyi Lajos)
