Ajándék – egy korabeli oklevél másolat

Isaszeg első okleveles említése

 

Az 1266-ban kelt oklevél hiteles másolata

2019. április 6-án az isaszegi csata emléknapján, a Falumúzeumnál megtartott ünnepség keretében került átadásra, Szendrő Dénes a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagjának ajándéka. Egy különleges oklevél másolat, amely Isaszeg (Irsazeg) falu legkorábbi említését tartalmazza 1266-ból.  A hiteles másolatot Szendrő Dénes úr adta át Szmolicza Józsefnek a Falumúzeum munkatársának. Az oklevél másolatot a középkori kiállító résznél helyeztük el. Ezúton is megköszönjük Szendrő Dénesnek, hogy a MNL Veszprém Megyei Levéltárban felkutatta ezen oklevelet, és másolatát elkészíttette számunkra!

Az eredeti 1266-os oklevél másolata
Az oklevél eredeti latin szövege és magyar fordítása

A köröstárkányi mészárlás

EMLÉKEZZÜNK

100 éve történt a Köröstárkányi tragédia

A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.

A faluba 1919. április 19-én, húsvét Nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok a Bihar megyei Köröstárkányban 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek agyon.

Köröstárkány és környéke a 20. század elején
A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.

Három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.

A köröstárkányi mészárlás

Egyed István: 1919. április 19.
Köröstárkány – Kisnyégerfalva

Holló sereglette ezt az ősi tájat,
meggyilkoltak s kiraboltak sok magyar családot.
Idegenek beöltöztek katonaruhába,
szabad kezet kaptak 72 órára.
Ártatlan embereket lemészároltak,
az volt a bűnük, hogy magyarok voltak.
Feltámadás ünnepére készül-e a nemzet,
Nagyszombaton mégis összeszedék őket.
A gödröt velük megásatták, a központi téren,
Idegenek sétáltak az ártatlan véren.
Volt olyan, akinek tésztás volt a keze,
kenyeret dagasztott, ő is odaveszett.
Olyan is volt, akit élve eltemettek,
öreg s fiatalt hidegvérrel lőttek.
Ártatlan testüket megcsonkították,
mellüket, s fülüket a gödörbe dobták.
Fekete-Körös választ el Kisnyégerfalvától,
áthallik a, jaj szó sok árva sírástól.
Ott is sok jó magyart lemészároltak,
a szomorúfűz mellé sorba állítottak.
Pártfogójuk nem volt, hiába a jó szó,
őket is lelőtték, nem volt megbocsájtó.
Nem volt gyászos temetés, ki ne tudna róla,
emléküket megőrizzük, hőstettük a példa.
Bocsájtani meg lehet, de feledni soha,
azért gyűltünk össze, emlékezni vissza.
A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon,
erre kérjük Istent, minket összetartson.
Fekete-Körösbe piros vér ne folyjon,
magyar népünk ezen inkább szaporodjon.
Imádkozzunk s kérjük a mi Istenünket,
utaid mutasd meg, nevess meg bennünket.

Forrás: ujkor.hu, maszol.ro, internet

Szent György napi hagyományőrző délután

MEGHÍVÓ

„Jöjjenek el hozzánk a szép mulatságba,
Tiszta szívvel várja a háznak a gazdája.”

Első Szent György napi hagyományőrző délután a
múzeumkertben

Az Isaszegi Falumúzeum is csatlakozott a
Tájházak Napja 2019. programjához

Időpont:
2019. április 27. (szombat) 14:00 – 18:00

A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt ismert Szent György alakja, akinek ünnepnapja április 24-hez kötődik. A jeles napot követő hétvégén hagyományteremtő programjainkkal nemcsak a tavaszi állatkihajtás egykori emlékeire, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánunk fordítani. Úgy véljük, ez a nap, a Tájházak napja remek lehetőség számunkra, hogy a hosszú tél után, a tavasztól őszig tartó nyitva tartás kezdetén megismerjük szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek egykori életmódját, paraszti kultúráját, és felfigyeljünk mindarra, ami a hagyományos tudásból hasznosítható, újra élhető modern világunkban is.

Tervezett program:

Kézműveskedés a Mozaik Alkotóműhellyel
Kosárfonás Pásztor Andreával
Isaszegi kalács és kenyérlángos készítése, a
Múzeumbarátok Körével
Állatsimogató a Hadak Útja Lovas Sportegyesülettel

16:00
Az elrabolt királykisasszony
Csillangó Meseműhely előadásában

Népi gyermekjátékok Jakócs Zsuzsival és a
Búzavirág Tánccsoporttal
Szöktető Tánccsoport: Felcsíki táncok

Isaszegi táncba hívogató:
Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület

Zenél: a Banda (Samu Zoli és bandája)

Minden kedves érdeklődőt kicsit és nagyot egyaránt nagy szeretettel várnak a Szervezők:
Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Csatangoló Tánccsoport és a Dózsa György Művelődési Otthon

Ötletgazda:
Szmolicza József a Magyarországi Tájházak Szövetségének egyéni tagja

Köszönjük a Hadak Útja Lovas Sportegyesület segítségét az állatsimogató megvalósításához, valamint köszönet Jakócs Zsuzsannának, Mozaik Alkotóműhelynek, Pásztor Andreának, és nem utolsó sorban Eto-Papp Beátának, és valamennyi közreműködőnek, támogatónak a segítségéért!

Letölthető meghívó!

Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Jeles napok Szent György

Szent György-napi Kihajtási Ünnep, Hortobágy – 2014.

György napja a népi időjóslásban:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/

Magyar – Lengyel Barátság Napja

MEGHÍVÓ

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum
szeretettel meghívja Önt és kedves Családját a

Magyar-Lengyel Barátság Napja
Dzień Przyjaźni Polsko – Węgierskiej
alkalmából rendezett megemlékezésre

2019. március 22-én (pénteken) 13:00 órakor
az Isaszegi Falumúzeumba

Trojan Marian Józef grafikusművész, Józef Wysockit ábrázoló linóleummetszete, háttérben az isaszegi Öregtemplommal

„ A Mi és a Ti szabadságotokért!”
„Za wolność Naszą i Waszą!”

Megemlékezés
Józef Wysocki (1809-1873) honvédtábornok,
a Lengyel Légió parancsnoka, születésének 210. évfordulója tiszteletére

Az ünnepi műsort a Klapka György Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei adják.
Felkészítő tanárok: Bene Sándorné, Hirbik Zsuzsa, Csizmadia Sándor

Neoton Família – Csepregi Éva – Egy kis nyugalmat kívánok én

ELENI TROSZECZK-ZIEMI, TROSZECZK – S-O-CA

A FILI LENGYELORSZÁGBAN

Wysocki Légió

Magyar Szív (Węgierskie Serce)

Filmajánló:

A szabadságharc lengyel légiója (30 perc, 2008.)

Az égbe temetett tábornok – Bem József (50 perc, 2016.)

Letölthető meghívó!

 

 

Székely Szabadság Napja

SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA
2019. március 10. Marosvásárhely, Postarét 16 óra

1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.

Tegyük közösen március tizedikét, a Székely Vértanúk Emléknapját a Székely Szabadság Napjává! A marosvásárhelyi emlékoszlop a hajdani Postaréten nemzedékek emlékezetében rögzült, Jókai Mór szavaival élve – mint a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” jelképe. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómia küzdelem jelmondatává!

A Székely Nemzeti Tanács nevében felkérem az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt a közös megemlékezésen, a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában. Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá.

Marosvásárhely 2012.I.6.

Izsák Balázs
Székely Nemzeti Tanács elnöke

Forrás: www. sznt.sic.hu

Fili – Veresegyház 2011. Szózat – Székely Himnusz – Gábor Áron rézágyúja

Kedves Székely Testvéreink!

Veletek vagyunk nehéz küzdelmetekben, de bízunk és reménykedünk a cél teljesülésében. Annál is inkább támogatjuk autonómiai törekvéseiteket, mivel Isaszeg városának két Székelyföldi testvértelepülése is van, Csíkszentmárton és Csíkkozmás. Korábban kaptunk Testvértelepülésünktől Székelyzászlókat is, melyek a Református templomban és a Városházán nyertek elhelyezést. Mindenki számára, aki járt Székelyföldön feledhetetlen emlék marad az ottani szeretetteljes, kedves vendégfogadtatás. Hála Istennek Jómagam is járhattam Székelyföldön és személyesen is meggyőződhettem minderről, pedig mi a legnehezebb években jártunk Erdélyországban. Az 1980-as évek közepén Csíkszentmártonba sikerült eljutnom, a helyi Sportkör szervezésében, majd az 1990-es év májusában a „Fekete március” évében, Kőhalomra, az Isaszegi Református Egyházközség szervezésében. A kőhalmi református gyülekezet akkor építette a temploma tornyát, harangja is elkészült, de még nem emelték be a toronyba, hanem az udvaron volt letakarva. A kőhalmi nagytiszteletű református lelkész úr szépen magyarul, hirdette Isten igéjét. Kedves emlékek ezek számomra, ezért is gondolunk szeretettel Székely Testvéreinkre, a Székely Szabadság Napján.

/Szmolicza J./

Fili – Erdélyország felől 

Képek forrása: Internet

Nőnapi köszöntő

Isten éltessen minden kedves Hölgyet, Nőnap alkalmából!

Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.

Időutazás – február

MEGHÍVÓ

XIV. Lajos francia király, a „Napkirály”

A Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum tisztelettel meghívja Önt

2019. február 21-én (csütörtökön) 15 órakor a Falumúzeumba

„Időutazás a történelem nyomában „
Rendhagyó történelemóra c. sorozata keretében

„A Napkirály udvara” című
vetítettképes előadásra

Előadó:
Szanyi Dezső történész

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Belépés díjtalan!

Letölthető meghívó