Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat és a Múzeumbarátokat, hogy az elmúlt évben (2024.) a Múzeumi Kiállítóhely eredményesen szerepelt a Múzeumi és Állományvédelmi Bizottság(MÁB) által meghirdetett „Műtárgyterek fényvédelme” c. pályázatán. Ennek köszönhetően az állandó kiállításban 3 db bukó ablak, az előtérben kialakított időszaki kiállítótérben pedig 1 db bukó és 1 db kétszárnyú ablak UV fóliázása történt meg. Ennek költségét a MÁB az elnyert pályázati támogatásból biztosította. A pályázat lezárásaként – a MÁB-tól kapott – Támogatói táblát is kihelyeztük 2025. április 6-án a győztes isaszegi csata emléknapján. A fényvédelmi pályázatból megvalósult nyílászárók fóliázása nagy segítség a kis múzeumunk állományvédelmi munkájában. Ezúton is megköszönjük a MÁB-nak a támogatást, a Ferenczy Múzeumi Centrumnak (megyei hatókörű városi múzeum) Murnerné Lukács Katalin Pest vármegyei állományvédelmi felelősnek és Tabi Orsolyának (MÁB) pedig a lebonyolításhoz nyújtott segítségét. A Támogatói táblát olyan helyen helyeztük el, ahol a pályázat mindkét helyiséget érintette (állandó kiállítás és időszaki kiállítótér).
A Szervezők nevében a Csatangoló Hagyományőrző Táncegyüttes szeretettel vár mindenkit a Szent György-napja alkalmából rendezett hagyományőrző délutánra a múzeumkertbe. Időpontja: 2025. április 27. (vasárnap) 14:00 óra. A szép időt megrendeltük, reméljük, hogy minél többen eljönnek erre a nagyszerű évek óta tartó hagyományőrző rendezvényre. Rajtunk nem múlik a program sikere érdekében, széppé varázsoltuk (a Városüzemeltetés munkatársaival együtt) a múzeumkertet, virágokat ültettünk. Várjuk a feltehetőleg csodás és szép napot! Köszönet a Csatangoló Táncegyüttesnek, hogy ezt szép hagyományt tovább őrzik és ápolják.
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2025. április 27-én (vasárnap) a rendezvény alatt 13:00 – 18:00-ig látogatható.A múzeum 2025. április 29-én (kedden) ZÁRVA tart!
A húsvétot számos szimbólum övezi, amelyek egy része keresztény eredetű, mások pogány tavaszköszöntő gyökerekkel rendelkeznek: A húsvéti asztalon is számos szimbólum megjelenik: a tojás, a bárány, a nyúl
• Tojás – az élet és újjászületés ősi jelképe. A kereszténységben Krisztus sírjából való feltámadását, újjászületését szimbolizálja. A keresztény legendák szerint egy asszony tojással a kezében siratta a megfeszített Krisztust, akinek vére pirosra festette a tojást. A piros szín a mártírok vérét, míg a tojás az újjászületést szimbolizálja.
• Nyúl – a termékenység jelképe, amely a germán mitológiából és később a nyugati húsvéti hagyományokból került hozzánk. A nyúl manapság főként a gyerekek ünneplésében jelenik meg, akik számára a „húsvéti nyúl” hozza az ajándékokat.
• Bárány – Krisztus jelképe (Agnus Dei, azaz „Isten báránya”), aki áldozatával megváltotta a világot. A húsvéti bárány ma is gyakori díszítőelem, süteményként vagy díszként is megjelenik.
• Barka – virágvasárnapon szentelik meg, a barkaágak Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézik, így a barkaág az újjászületést is jelképezi. A néphit szerint a megszentelt barka védelmet nyújtott a villámlás és baj ellen, bolyhos virágainak gyógyerőt tulajdonítottak. A barkaágak Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézik, így szintén a húsvéti asztal elengedhetetlen díszítőeleme
• Tűz és víz – szintén fontos szerepet kaptak. A nagyszombati tűzszentelés a világosságot, Krisztus feltámadását jelképezi. A víz, mint az élet és megtisztulás forrása, a locsolkodásban is fontos szerepet kapott.
Kis tojásvadászok a múzeumkertben 2022.
Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet. Kép forrása: tájházszövetség.hu
Az Isaszegi Baba-Mama Klub szervezésében minden kedves érdeklődőt, kisgyermekes családot szeretettel várnak a 2025. április 21-én (Húsvét hétfőn) 9:00 – 13:00 között megrendezésre kerülő „Húsvéti tojáskeresés” c. hagyományőrző rendezvényre. A színes és változatos programok szinte inspirálják az érdeklődőket, hogy a Húsvéti szokásokat felelevenítő eseményen minél nagyobb számban részt vegyenek. Bízunk benne, hogy ez így is lesz. A jó időt pedig megrendeltük!
Kép forrása: tájházszövetség.hu
Piros hajnal sütött házunk ablakára, Ragyogó verőfény omlik udvarára. Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek, Örömünnepe van a földnek s a népnek! Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással, Szálljon ezer s ezer áldás Minden kedves asszonyra és lányra!
Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya nyomja a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre épp most találtam, Hogy megöntözzem alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi!
Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok, Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat.
Eljött a szép Húsvét reggele, Feldámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kis madár dalol a rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
A magyar húsvéti hagyományok
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának napja. A keresztény hit és a népszokások szorosan összefonódtak, és különösen vidéken máig élő, színes hagyományokat őriznek. Emellett a tavasz eljövetelének, az újjászületésnek is szimbóluma, amikor a természet újraéled. Húsvét vidéken: a hagyományok őrzői
A magyar falvakban a húsvét a hagyományokban gazdag ünnepek közé tartozott, és sok szokás a mai napig él.
Az ünnep a nagyhéttel kezdődik, különösen nagypéntek és nagyszombat jelentős az előkészület szempontjából a feltámadás ünnepére. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok (ilyenkor mondják, hogy a harangok „Rómába mentek”), és régebben fából készült kereplőket használtak, hogy a híveket emlékeztessék az imaidőre.
A nagypéntek a gyász és a csend ideje, sok helyen tilos volt dolgozni, különösen földműveléssel vagy házimunkával foglalkozni, mert úgy tartották, az szerencsétlenséget hoz. Ezen a napon a hívek nem esznek húst, böjtöt tartanak. A falvakban gyakori a passiójátékok előadása vagy a templomi körmenetek.
Nagyszombaton este vagy éjszaka a templomokban megtartott feltámadási körmenet a falusi közösség egyik legfontosabb eseménye. A szenteltvíz és a szentelt ételek – tojás, sonka, kenyér, kalács – elvitele a templomba szintén bevett szokás volt.
Krisztus feltámadása az Isenhemi oltáron (Matthias Grünewald festménye)Forrás: Wikipedia
Húsvéthétfőn kerül sor a legismertebb népszokásra, a locsolkodásra. A fiúk verseket mondanak, majd vízzel vagy kölnivel „öntözik” meg a lányokat, akik cserébe festett tojást, süteményt vagy egy pohár italt adtak. A vödrös locsolás, főként falun, nemcsak hagyomány volt, hanem tréfás versengés is: ki tudja alaposabban eláztatni a lányokat. Az udvarlás szimbolikus eszköze is volt a locsolás.
Hollókőn máig élnek a magyar húsvéti népszokások. Forrás: husvetifesztival.com
A hímes tojás ajándékozása szintén régi népszokás. A tojásdíszítés külön művészeti ággá fejlődött, a viaszolt, karcolt, patkolt vagy írókázott tojások minden tájegységen más-más mintákat és színeket jelenítenek meg. A piros tojás a leggyakoribb, a szeretet, élet és termékenység jelképe. A tojás az élet és az újjászületés ősi jelképe, a piros szín pedig a mártírok vérét szimbolizálja
A kép forrása: Wikipedia/Rlevente
Vidéken, bizonyos régiókban más különleges hagyományok is ismertek, ilyen például a tojásgurítás a fűben, a komatálküldés (ez egyfajta ajándékkosár a keresztapának), vagy a zöldágjárás, amikor a tavasz eljövetelét ünnepelték énekkel és tánccal egybekötött felvonulással. Forrás: travelo.hu
Isaszeg Város Önkormányzata szeretettel várja Önt és kedves Családját a győztes isaszegi csata 176. évfordulójára szervezett megemlékezésekre, koszorúzásokra. A Falumúzeumban új időszaki tárlat tekinthető meg az évforduló tiszteletére „Az isaszegi csata a képzőművészetben” címmel.
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2025. április 5-én (szombaton) 14:00 – 18:00-ig, április 6-án (vasárnap) a győztes isaszegi csata (1849. IV. 6.) emléknapján 9:00 – 18:00-ig fogadja a vendégeket. A múzeum 2025. április 7-én és 8-án (hétfőn és kedden) ZÁRVA tart! Nyitás 2025. április 9-én (szerdán) a szokásos rend szerint.A
Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2025. április 1-én (kedden), 2-án (szerdán) és április 3-án (csütörtökön) szabadság miatt ZÁRVA tart! Szíves megértésüket köszönjük!
A Szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a múzeumkertben megrendezendő tavaszváró rendezvényre. Örülünk, hogy a tavalyi évben elkezdett elsősorban kisgyermekes Családoknak szóló rendezvény folytatódik. Sok sikert kívánunk hozzá és a magunk részéről szívesen támogatjuk azt. Reméljük, hogy az időjárás is kedvezően alakul majd erre a napra. Az Isaszegi Baba – Mama Klubnak további munkájához sok sikert kívánunk!
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy aFalumúzeum mobil telefonszáma [(06-70) 337–8978] 2024. 12. 1-TŐL ÁTMENETILEG – A RÉGI, ELAVULT ÉS TÖRÖTT KÉSZÜLÉK SELEJTEZÉSE MIATT – NEM HÍVHATÓ! Ígéretet kaptunk a mobil telefon mielőbbi pótlására. Kérjük, hogy amíg a probléma megoldódik, addig használják munkaidőben (K: – P: 9.00 – 18:00 és Sz: 14:00 – 18:00) vezetékes telefonszámunkat (06-28) 582-280. Szíves megértésüket köszönjük!Isaszeg, 2024. december 2.
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2025. március 15-én (szombaton) Nemzeti Ünnepünkön 10:00 – 18:00 között fogadja látogatóit. A belépés Korm. rendelet alapján díjmentes!
2025. március 18-án és 19-én (kedden és szerdán) a múzeum szabadság miatt ZÁRVA tart. Március 20-tól (csütörtöktől) a szokásos rend szerint tartunk nyitva.
„Békét, békét a világnak, de ne zsarnokkénytől, békét csupán a szabadság fölszentelt kezéből.” /Petőfi Sándor/
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára emlékezünk.
1848. március 15. – 2025. március 15.
Az isaszegi nemzetőrök
„Nem csupán a kivívott egyenlőség elvéből, de azért is, mert oly készületek tétele mutatkozik, melynek ellenében készületlenül maradni honpolgári kötelességnek mulasztása.”
„Isaszegen és környékén Pestnek a forradalom bölcsőjének közelsége is fokozta a lelkesedést, mégis el kell ismerjük, hogy az ekkor már csaknem fele részben zsellérsorban élő, magyar-szlovák vegyes lakosságú Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében.”
1848. március 15-én győzött a pesti forradalom és az események rohamosan követték egymást. Március 18-án az országgyűlés elfogadta a közteherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatot, március 22-én pedig a nemzeti őrsereg felállítására vonatkozó törvényjavaslatot is megszavazta. Pest megye már egy nappal előbb megalakította a közbátorsági választmányt és megkezdte a nemzetőrség szervezését. A fegyveresek száma néhány hónap alatt 17 000 főre szaporodott megyénkben.
Isaszeg népe kiemelkedő példamutatással fogott fegyvert a forradalom vívmányainak megvédése érdekében. Ezt nemcsak az önkéntesek – s ezen belül a zsellérek és 50 éven felüliek nagy száma bizonyítja, hanem az a tény, hogy a község össznépességéhez viszonyítva ők léptek a környéken legnagyobb számban a nemzeti őrseregbe. A nagyobb lélekszámú Aszód és Galgahévíz, vagy a közel azonos népességű Bag és Püspökhatvan lényegesen kevesebb nemzetőrt állított ki. Az összehasonlításra módot adnak az 1835-ból közölt statisztikai adatok, valamint a Pest megyei nemzetőrök 1848. november 13-án készült nyilvántartásának összevetése. Az 1835 – 56-os évek statisztikai adatainak és a Pest megyei nemzetőrökről 1848. november 13-án készített összeírás adatainak összevetése azt bizonyítja, hogy Isaszegen a lakosság kb. 15%-a lépett a nemzeti őrseregbe. A felnőtt férfiak jelentős hányada. Országosan is magas volt még a nemzetőrök százaléka a lakossághoz viszonyítva Hévízgyörkön (14%), Bagon (12%), Püspökhatvanban (12%), Kartalon (11%), Turán (11%), és Galgamácsán (11%). Feltűnően kevés volt Domonyban (2,4%) és Galgagyörkön (2,5%). Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy részben éppen ezekben a községekben volt a zsellérek aránya a legmagasabb, részben a birtokos kisnemesi családok nem nézték jó szemmel a parasztok fegyverfogását.
A Falumúzeum féltve őrzött kincsként őrzi Tichony Simon isaszegi nemzetőr faragott, talpas guzsalyát, melyet Juhász Vilmos volt isaszegi lakos, a Múzeumbarátok Köre elnökségének tagja ajándékozta múzeumunknak 1999. március 15-én. Leltári száma: 2017.2.1.
Tichony Simon 19 éves isaszegi nemzetőr (önkéntes) faragott guzsalyának részlete.
