Szerző: Szmolicza József

Boldog Anyák Napját kívánunk!

„Csókold meg édes anyukádat százszor,
Szorítsd kezét jól, bárhová vezet,
Szívből szeretnek téged talán máshol,
Legjobban mégis anyukád szeret.”

Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

Twist Olivér Kórus – Anyácska

Twist Olivér Kórus – Mammy Blue

Twist Olivér Kórus Egy ősz hajú asszony

Twist Olivér Kórus-Virágének

Túrmezei Erzsébet: Emlékeztető

Édesanyád csak levelet vár.
Kevéssel beéri, kevéssel.
És annyi titkos könnyet hullat,
ha napok múlnak s írni késel.

Tipegő kisgyerek korodban
te mennyi kéréssel zaklattad.
Sietős dolgát hányszor hagyta
napjában félbe temiattad!

Kenyeret szelt, puha-fehéret…
kis karcolást csókkal hegesztett …
virrasztott lázas éjszakákon …

Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!

Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

MEGHÍVÓ

„Jöjjenek el hozzánk a szép mulatságba,
Tiszta szívvel várja a háznak a gazdája.”

Második Szent György napi hagyományőrző délután a
múzeumkertben

Időpont:
2022. április 23. (szombat) 14:00 – 18:00

A paraszti hagyományban a legszélesebb körben volt ismert Szent György alakja, akinek ünnepnapja április 24-hez kötődik. A jeles napot követő hétvégén hagyományteremtő programjainkkal nemcsak a tavaszi állatkihajtás egykori emlékeire, hanem a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánunk fordítani. Úgy véljük, ez a nap, a Tájházak napja remek lehetőség számunkra, hogy a hosszú tél után, a tavasztól őszig tartó nyitva tartás kezdetén megismerjük szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek egykori életmódját, paraszti kultúráját, és felfigyeljünk mindarra, ami a hagyományos tudásból hasznosítható, újra élhető modern világunkban is.

Tervezett program:
Falumúzeum – Múzeumkert
(Madách Imre u. 15.)

Népi kézműves foglalkozások
Pásztorok öröksége – tárgybemutató
a Falumúzeum néprajzi gyűjteményéből

15:00
Pásztorkészség bemutató
Bese Botond dudással

16:30
„Csípd meg, fogd meg, eredj utána!”
György vitéz és a kecskéjét kereső pásztor
története a Guliba Társulat előadásában

Isaszegi táncba hívogató:
Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesülettel

19:00-tól
az Isaszegi Művelődési Házban
(Dózsa Gy. u. 2. földszint) Táncház zárja a délután eseményeit.

Minden kedves érdeklődőt kicsit és nagyot egyaránt nagy szeretettel várnak a Szervezők:
Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület és az  Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely

Letölthető meghívó!

Sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, vincellérek s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a “poshadt tó ura” fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

llyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. A Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Jeles napok Szent György

Szent György-napi Kihajtási Ünnep, Hortobágy – 2014.

György napja a népi időjóslásban:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.

Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

György-nap előtt ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
/Gyermekdal/

Képek a 2019. április 27-i első Szent György-napi rendezvényről
Fotók: Szmolicza József/Falumúzeum

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!

Piros hajnal sütött házunk ablakára,
Ragyogó verőfény omlik udvarára.
Feltámadt Jézus, örömtüzek égnek,
Örömünnepe van a földnek s a népnek!
Ez öröm ünnepén rózsavíz hullással,
Szálljon ezer s ezer áldás
Minden kedves asszonyra és lányra!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya nyomja a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre épp most találtam,
Hogy megöntözzem alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!

„Képeslapok köztetek mindent megtalálok, tudás fájának minden ágát, művészet rétjének sok ezer virágát, mindent, amit csak elérhet a gondolat.” (részlet egy kínai bölcs mondásából)

MEGHÍVÓ

„Csillagom, emlék: tégy tökéletessé”
Rónay György-tanulmányok
„Tartani a tollat mozdulatlan”.
Rónay György életműve, fogadtatása és utóélete

Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe Vasvári Zoltán etnográfus Könyvbemutatóját, amely 2022. április 8-án (pénteken) 18:00 órakor kerül megrendezésre a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Vasvári Zoltán néprajzkutató főállásban 1993-tól – 1994-ig volt az isaszegi falumúzeum igazgatója. Tudományos munkássága miatt megvált az intézménytől, de nem szakadt meg a kapcsolata Isaszeggel. 1997-ben  Szmolicza József – volt munkatársa – által szervezett I. Honismereti és Természetvédő Napközis tábornak is előadó vendége volt.  Vasvári Zoltán két évtizeden át foglalkozott emlékkönyvek és emlékversek tanulmányozásával is. A kutatásainak eredményeit egy szép kötetben jelentette meg 2009-ben, amelynek isaszegi vonatkozása is van!  Több alkalommal is szervezett kulturális antropológiai kirándulásokat Isaszegre tanítványai részére (Budapesti Tanítóképző Főiskola). Jelenleg a balassagyarmati Palóc Múzeum főmuzeológusaként dolgozik. Fogadják szeretettel a Könyvbemutatóra szóló meghívást!

Jó szívvel ajánljuk kisgyermekes családok figyelmébe a Húsvéti Tojásvadászat című programot, amelyben többek között játékos torna, népi játékok, locsolkodás, tojásvadászat, tojásfa díszítés, kézműves foglalkozások színesítik a délután eseményeit.  További információ a Húsvéti Tojásvadászat, Isaszeg facebook csoportban érhető el. A játékos tojásvadászat négy helyszínen kerül megrendezésre. Köszönjük a szervezőknek, hogy gondoltak a falumúzeumra is!

Isaszegi Történelmi Napok letölthető plakátja

33. Tavaszi Emlékhadjárat letölthető plakátja

MEGHÍVÓ

Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeum (IMH),az
Isaszegi Múzeumbarátok Köre
szeretettel meghívja Önt és kedves Családját

2022. március 24-én (csütörtökön) 14:45 órára a
FALUMÚZEUMBA

Késő bronzkori település Isaszegen című
régészeti kiállításra

Köszöntőt mond:
Pongrácz Gabriella
igazgató asszony (IMH)

A kiállítást megnyitja:
Dr. Rajna András a
Ferenczy Múzeumi Centrum Régészeti Osztályvezetője (Szentendre)

Előadást tart:
Patay Róbert
régész muzeológus
FMC Gödöllői Régészeti Raktárbázis

Ez utóbbi része az „Időutazás a történelem nyomában” – rendhagyó történelem óra című sorozatunknak, amelyet főleg az általános iskolás diákok részére szervezünk, hogy minél jobban megszerettessük velük Hazánk és szülőföldünk történelmét, de azon bárki részt vehet.

Letölthető meghívó

Ez évben ünnepeljük az új falumúzeum 40. évfordulóját. Egész éves megemlékezéseink első programja a régészeti tárlat megnyitása, valamint egyúttal tisztelgés azon múzeumbarátok előtt is, akik a régészeti tárgyak gyűjtésében, múzeumba való kerülésében önzetlenül is sokat tettek. Itt elsősorban néhai Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumalapítóra és Juhász Vilmosra (1943-2021) a volt Régészeti Szakkör vezetőjére gondolunk. A kiállítás megszervezésével hálával adózunk emlékük előtt is.

A Szennyvíztisztító-telep bővítésének munkálatai 2012. november 26-án kezdődtek el. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által vezetett régészeti ásatások megkezdésekor – 50-60 centiméternyi humuszréteg eltávolítása után – egy késő bronzkori település nyomai bukkantak elő.
2013. március 4-én kezdődhetett el a tényleges régészeti feltárás, amelynek során rövid időn belül értékes leletek kerültek elő. A település különböző objektumai mellett (kisebb árkok, nagyobb amorf és méhkas alakú gödrök, amelyek valószínűleg gabonatermény vagy szemét tárolására, valamint agyagkitermelésre szolgáltak a kerámia készítéshez) a gödrök bontása során ép, egész cserépedények, cserépdarabok, több kisebb füles fazék, kisebb tálka és bronztűk kerültek elő. A további ásatási munkálatok során a település egyik objektumában egy csontvázas sírt is találtak egy nagyméretű urna mellett, körülötte pedig kisebb edényeket, amelyekben valószínűleg a túlvilágra szánt útravalót: tárgyakat, étel, italt helyeztek el. A későbbiekben a régészek két emberi koponya maradványait is megtalálták.
Majd újabb leletek kerültek elő késő bronzkori jellegzetes formájú, kék színű tárolóedény töredék, kisebb-nagyobb pohárkák, szövőszéknehezék, bronztű, bronzkarika, az egyik edény alatt épen maradt gabona magvakat is találtak.
Továbbá a bronzművesség e területen történő művelésének bizonyítékai is előkerültek: kardmarkolat és balta öntésre szolgáló öntőformák, bronz sarló töredéke, és Juhász Vilmos által megtalált – aki önkéntesként segítette a régészek munkáját – áttört, nyeles borotva.
A bronzkori település maradványait mintegy 4000 m2-en tárták fel a régészek. A 2013. március 4-én elkezdődött ásatás 2013. május hónapban fejeződött be. Ásatásvezető régész Patay Róbert volt.
Az előkerült és restaurált régészeti leleteket a szakemberek a nagyközönségnek is bemutatták 2014. május 9-én a Falumúzeumban nyílt kiállításon, amely csak 2 hónapig volt látogatható.

Régi vágya teljesült az isaszegi embereknek, hogy újra – Pongrácz Gabriella igazgató asszonynak köszönhetően – két éven keresztül láthatóak lesznek az értékes régészeti leletek. Köszönjük!