Ki olvas minket

Oldalainkat 1 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

tarlat8.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

„A…múzeum… a múltak letűnt napjainak hátramaradt fénysugara; mely bevilágít a régi idők közművelődési és társadalmi viszonyaiba… A történelmi emlékek… a tanulni akarónak művelődéstörténeti adatok, a lelkesedni tudónak pedig ereklyék, amelyeknek egyikéhez az ősöknek csatában hullott vére, másikához a munkában lecsurgott verítéke tapad.”

/Marosi Arnold 1904./
 
Írta: Szmolicza József   
2016. február 27. szombat, 16:07

 

Az Emberi Erőforrások minisztere által 2015. évben a "Muzeális intézmények szakmai támogatására" (Kubinyi Ágoston Program) kiírt pályázatán, "infrastruktúrális fejlesztések" címmel beadott pályázatunkat eredményesen bírálták el. A megítélt támogatásból, amely 1.000.000,-Ft volt, a múzeum több mint 30 éves elavult nyílászáróinak teljes cseréjét tudtuk elvégezni. Ennek köszönhetően új, korszerű, szigetelt ajtók és ablakok kerültek beépítésre, mellyel jelentősen csökkenthetőek a fűtési költségek is.

Pályázó: Isaszeg Város Önkormányzata volt.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. június 22. szerda, 11:23

MEGHÍVÓ

 

Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.

Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,

A másikon űnek szíp öreg emberek,

Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,

Negyediken űnek szíp ifjú leginyek.

 

Szent Iván-éji tűzugrás a Múzeumok éjszakája jegyében

2016. június 24-én a Múzeumkertben

18:00 György lovag és a sárkány

a Trambulin színház előadása

19:00 Cimbaliband zenekar előadása

Majd az este fő attrakciója a tűzugrás következik

Közreműködnek:

Isaszegi Asszonykórus

Csata Tánceggyüttes

Csatangoló Táncegyüttes

Csattanó Tánccsoport

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Az országban egyre több városban, így nálunk is újjáéledt a Szent Iván-éji tűzugrás hagyománya. Eszerint, azok a párok, akik Szent Iván éjszakáján átugranak a tűz felett, egész évben együtt maradnak. De a tűzugrásnak nem feltétlenül szükséges párral nekivágni. Egyedül is megugorhatja bárki a lángokat, és cserébe a 16. századi hagyomány szerint megtisztulást nyer.

A tűzugrást tisztító szertartásként is szokás alkalmazni, de ehhez igazi, szabadtéri tűzre van szükség. Szintén zöldbe és aranyba kell öltözni hozzá és ugyanúgy éjfélkor kell átugrani a lángokat, de egyedül. A hagyomány szerint a lángok megtörik az átkot és rontást, elűzik a negatív energiákat és védelmet nyújtanak a szemmelverés ellen.
/Fotó: Szmolicza J. (2015.)/

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. május 29. vasárnap, 12:48

"Nem kell beszélni róla sohasem, 

De mindig, mindig gondoljunk reá."

 

 

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

 

 

Isaszeg Város Önkormányzata és a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum,

szeretettel hív minden érdeklődőt a

TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM ALÁÍRÁSÁNAK 96. ÉVFORDULÓJÁN,

2016. június 4- én 18 órakor a

Hősök és Áldozatok Emlékparkjában tartandó megemlékezésre és koszorúzásra.

 

Emlékező beszédet mond:

v. Bodrogi Imre Endre

Közreműködik:

Gaudium Carminis Kamarakórus

v. Sződi Mária

v. Szőke Judit

Martinkó Gábor

 

 

 

"Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék."

/Gróf Apponyi Albert beszéde Versaillesben/

 

 

 

 

Juhász Gyula: Trianon


Nem kell beszélni róla sohasem, 
De mindig, mindig gondoljunk reá. 

Mert nem lehet feledni, nem, soha, 
Amíg magyar lesz és emlékezet, 
Jog és igazság, becsület, remény, 
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül, 
S magyar szív és ész tartott meg bizony. 
Egy ezer évnek vére, könnye és 
Verejtékes munkája adta meg 
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. 

És nem lehet feledni, nem, soha, 
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, 
Hol királyokat koronáztak egykor, 
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, 
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha, 

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, 
És mienk volt a legszebb kék szalag, 
Az Adriának gyöngyös pártadísze! 
És nem lehet feledni, nem, soha, 
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol 
Ferenczy festett, mestereknek álma 
Napfényes műveken föltündökölt, 
S egész világra árasztott derűt. 
És nem lehet feledni, nem soha, 
Hogy Váradon egy Ady énekelt, 
És holnapot hirdettek magyarok. 
És nem lehet feledni, nem, soha 
A bölcsőket és sírokat nekünk, 
Magyar bölcsőket, magyar sírokat, 
Dicsőség és gyász örök fészkeit. 
Mert ki feledné, hogy Verecke útján 
Jött e hazába a honfoglaló nép, 
És ki feledné, hogy erdélyi síkon 
Tűnt a dicsőség nem múló egébe 
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! 
Ő egymaga a diadalmas élet, 
Út és igazság csillaga nekünk, 
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar, 
A pokol kapuin is győzni fogsz, 
S a földön föltalálod már a mennyet! 
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol 
Arany Jánost ringatá a dajka 
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, 
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső, 
Bírnád feledni Kassa szent halottját 
S lehet feledni az aradi őskert 
Tizenhárom magasztos álmodóját, 
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

Trianon gyászos napján, magyarok, 
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, 
Rossz csillagok alatt virrasztva járók, 
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan 
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött 
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek 
Némán, csupán a szív veréseivel 
S a jövendő hitével egy nagy esküt, 
Mely az örök életre kötelez, 
A munkát és a küzdést hirdeti, 
És elvisz a boldog föltámadásra. 

Nem kell beszélni róla sohasem 
De mindig, mindig gondoljunk reá!

 

http://www.youtube.com/watch?feature=related&v=Z0Fa_vaLwUk&gl=HU

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet

 

A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres "védőbeszédét". Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország - függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől - azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.

Gróf Apponyi Albert "védőbeszédének" teljes szövege elolvasható, magyar fordításban.

 

Elfeledett Trianon? Egy nemzet gyásza - videó

 

 

 

 

Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek...

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 
Acélból, - dísztelent, keményet, 
És a dátumot belevésetem, 
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget, 
S jusson eszembe, hogy az életem 
Egy kockára tettem föl mindenestől!

Június 4. 1920.: 
Én megállok e sírkő-dátumon. 
Én nem megyek egy lépést se tovább.

Eszembe jutnak Nyugat népei, 
A gőg, a hitszegés, a csalfaság! 
A társtalanság komor bélyege 
A megalázott, széttépett hazán, 
Mohács, Majtény és Világos után: 
Neuilly és Versailles és a Trianon!

Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt 
Csak gyűlölni és megvetni tudom. 
A dalai, a csipkés-finomak, 
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott: 
Nekem: káromló, rút rikácsolás, 
S én visszavetem néki, mint a rongyot! 
Remete-nemzet lesz a magyar nép, 
Mintha magányos szirten állana, 
Vezeklő-oszlop tornyos tetején; 
S csak Istene lesz véle, s bánata. 
Eszembe jut a kettétörött kard, 
És lobogóink tépett erdeje, 
És néma, fagyott öblű kürtjeink, - 
A némaságuk mintha zengene!

Eszembe jutnak elnyomóink itt: 
És árva testvéreink odakint; 
Június 4. 1920: 
E dátum lázít, fenyeget és int.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, 
Acélból, - dísztelent, keményet, 
És a dátumot belevésetem, 
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget 
S jusson eszembe, hogy az életem 
Egy kockára tettem föl mindenestől! 

1920. június 8.

http://www.youtube.com/watch?v=TZiuZHc7uQ4

 

 

/Képek forrása: Internet/

 

Wass Albert: Üzenet haza

 

 

Filmajánló

2016. június 4. Duna TV 19,30 órakor

Tvrtko túlmegy minden határon -

A Könyv titka c. dokumentumfilm

"Hosszú nyomozás után kinyílt egy francia kisváros páncéltermének az ajtaja,

Vujity Tvrtko pedig fellapozhatta a trianoni békeszerződés egyetlen eredeti példányát.

Az 524 oldalas könyv és a benne lévő döbbenetes titok - erről és a hat országon keresztül tartó

nyomozásról szól."

"Pap Gábor Úr is beszél egy különleges záró kitételről, ami megrengette nemrégiben az egyik napomat. Szégyen, de erről eddig nem tudtam.

Maga Georges Benjamin Clemenceau írta a záró bejegyzést. Gyanítom, ugyanarról szólhat a záró kitétel, mint amiről Pap Gábor beszélt előadásában. Pap Gábor szerint ez a kitétel azt írja elő, hogy a trianoni békediktátum csak akkor léphet hatályba, ha az egyezményt az összes résztvevő ország a záró megjegyzésben elfogadott határidőre ratifikálja. Ez a mai napig nem történt meg. A következmények felmérhetetlenek. Ez azt jelenti, hogy az az egyezmény érvénytelen. Egyedül a mindenkori magyar kormány kérheti ennek a békeszerződésnek hazudott dokumentumnak a felülvizsgálatát. "

TRIA-NON Pap Gábor művészettörténész előadása

 
Írta: Szmolicza József   
2016. április 17. vasárnap, 14:06

MEGHÍVÓ


"[...] És ma minden ifjú magyar, aki előtt már megnyílt a látás tisztasága, tekintsen az elrejtett zug felé, ahol még él nemzetünk egyik legnagyobb fia s meghatódott lélekkel, megcsillanó könnyel, hangtalanul és szíve legbensőbb érzésével küldje arrafelé azt a kiáltást, amely hajdan annyit és oly viharosan zúgott, de amely hatvanhárom év óta egyszer sem csendült fel a nemzet ajkán, hogy:                                                                      - Éljen  Görgey!  ... Éljen a magyar nemzet mindörökre legnagyobb élő vértanúja!                                                          És a magyar nemzet élni fog, amíg ilyen fiakat tud szülni a tettre és az önfeláldozásra!"

/Móricz Zsigmond, 1912/

 

Görgei Artúr honvédtábornok (1818-1916)


A GÖRGEI-EMLÉKÉV

tiszteletére az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum

meghívja Önt kedves családját, ismerőseit, barátait

2016. május 21-én (szombaton) 15 órára,

a FALUMÚZEUMBA

GÖRGEI ARTÚR honvédtábornok,

az 1848/49-es szabadságharc fővezére

halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett

"Görgey Arthur lába nyomán" c. vetítettképes előadásra

 

Vendégünk:

Dr. Ócsai Antal főorvos,

Görgey-kutató, a Görgey Kör alelnöke

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

 

Görgey relief az isaszegi Honvédszobor talapzatán.

Országos ünnepség keretében 1934. ápr. 8-án avatták fel.

Radnai Béla szobrászművész alkotása.

 

A meghívó innen letölthető!

 

Görgei induló


A zseniális hadvezér emléktáblája Isaszegen

A "tűztől megmenekült ház" a volt Menártovics vendéglő, majd a

Petőfi Sándor Filmszínház épülete, és magán lakások voltak benne. Sajnos az 1983-84-es években elbontották.


"Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári."

(Görgei nyilatkozata Mikszáth Kálmánnak az 1890-es években)


Than Mór: Görgei és Klapka az isaszegi csatában

 

Görgey Artúr lovas szobra a Budai Várban

Az eredeti alkotást ifj. Vastagh György szobrászművész készítette 1935-ben,

a rekonstrukciót Marton László szobrászművész 1998-ban.





 
Írta: Szmolicza József   
2016. március 06. vasárnap, 22:34

A "Lengyel Légió" a Nemzetiségekért Díj díjazottja

 

2015. december 17-én osztották ki Magyarország Miniszterelnöke által adományozott Nemzetiségekért díjakat. Az egyik díjazott, a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület.

A díjat Balog Zoltán minisztertől Nagy Emil, a Légió parancsnoka vette át. A lengyelek részéről az ünnepségen részt vett Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet, dr. Csúcs Lászlóné a parlamenti lengyel szószóló, dr. Rónayné Słaba Ewa az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke és dr. Várnai Dorota a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke.

 

A bíráló bizottság a Lengyel nemzetiség részéről a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesületet találta érdemesnek a díjra. Az elhangzott laudáció szerint  a Wysocki Légió 17 éve végzi hagyományőrző tevékenységét. Kezdetben 3 fővel alakultak meg, majd az elkövetkező években tagjaik száma 20 főre emelkedett. Az évek során 60-70 fő vett részt a légió tevékenységében, kik kiválásuk után a civil életben is tovább vitték az ott szerzett ismereteiket a magyarországi lengyelségről és hagyományairól.  Évente 50 körüli a fellépéseiknek száma. A lengyel és magyar történelemnek több korszakát jelenítik meg Szent Lászlótól 1956-ig, s ezáltal a csapat szerves része lett a magyarországi lengyelség ünnepségeinek.  A lengyel nemzetiséget külsőségeiben ők képviselik a leglátványosabban. A Wysocki Légió nemcsak egy rendezvényeken megjelenő, ott protokolláris feladatokat teljesítő formáció, hanem kultúra közvetítő, kultúra átadó is, hiszen tagjai sok olyan meghívásnak is eleget tesznek, mint pl.:, iskolákba, középiskolákba és nyári táborokba járnak élő történelemórákat tartani, fegyver- és viselettörténeti kiállításokat rendeznek, részt vettek különféle lengyel történelmi filmek díszbemutatóján vagy irodalmi estek háttérszereplőiként; és a légió tagjai közül sokan publikálnak újságokban, internetes honlapokon, sőt néhány lengyel témájú könyvet is írtak tagjai.  Minden megmozdulásukkal a magyarországi lengyelséget népszerűsítik. A légió vezényleti nyelve lengyel, mindenkinek meg kell tanulnia legalább 50 szót, vezényszót, de magyar származású tagjai közül többen megtanultak lengyelül is, ezáltal megismerkedtek a lengyel kultúrával is, amelynek mára már ők is a továbbadói lettek.

A díjhoz mi is szívből gratulálunk!


Wysocki Légió tagjai Szent László korabeli, és 1849-es Légiós egyenruhában díszőrséget adnak.

Isaszeg, Szent László Lengyel délután, 2014. 06. 07. Öregtemplom

Fotó: Szmolicza J.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. március 13. vasárnap, 22:00

A lengyelországi Wrocław (magyarul: Boroszló) lett 2016-ban

Európa Kulturális Fővárosa

Wrocław város címere

 

A hivatalos nyitóünnepségre január 17-én, vasárnap került sor, amelynek keretében az Ébredés című monumentális előadást játszották el a város főterén több ezer néző előtt. A darab Wrocław történelmét mutatta be, 1300 művész, egy 200 fős kórus, 50 katona, 300 biciklis és öt villamos részvételével, fényeffektusokkal és bábszínházzal. A rendezvény hétvégéjén már péntektől színházi előadásokat, kiállításokat, koncerteket, filmvetítéseket tartottak városszerte. A kultúra ünnepe egész évben tart majd - az évad egyik kiemelt eseménye Ennio Morricone olasz zeneszerző és karmester február 23-i koncertje volt, júniusban pedig a Pink Floyd gitárosának, David Gilmournak Leszek Możdżerrelvaló közös fellépése tarthat számot érdeklődésre.

Wrocław 2011-ben nyerte el a rendezés jogát és idén a spanyolországi San Sebastian városával osztozik rajta. Ezenkívül Wrocław esélyes a világ könyvfővárosa címére is ezében, mivel az UNESCO minden évben a könyv és szerzői jog világnapja alkalmából - április 23-án - ítéli oda egy városnak.

Wrocław egész évben páratlan programokkal várja az érdeklődőket, érdemes tehát ellátogatni oda!

Forrás: www.budapeszt.gov.pl

 

Wrocław Piactér Fotó: Tumi-1983

Fotók forrása: www.wikipedia.hu

Odera folyó Fotó: Adam Dziura

 

Városháza

 

Városi Stadion, Fotó: Marcin Kubiś

 

 

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. március 06. vasárnap, 18:24

 

SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA

2016. március 10. Marosvásárhely


Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!


A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2012-ben a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét, annak emlékére, hogy 1854-ben e napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, akik a Makk-féle összeesküvés során kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újralobbantani. Céljuk a nemzeti önrendelkezés megteremtése volt, ezért életüket áldozták, példát mutatva az utókornak bátorságból és hűségből.

 

Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.

/Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása, 2013./

 

"Legyünk sokan, hogy ne mondhassák Bukarestben, beletörődtünk a jogfosztottság állapotába, beletörődtünk abba, hogy polgármestereinket meghurcolják, naponta terjesszenek elő a törvényhozásban magyarellenes törvényjavaslatokat, végül olyan új régió létrehozását erőltetik ránk, melyben a székelyek is elszórványosodnak. Ezért kell eljönni Marosvásárhelyre, március tizedikén a székely vértanúk emlékművéhez" - fogalmaz a SZNT közleménye.

Izsák Balázs a SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy alkotmányos úton akarják Székelyföld autonómiáját elérni. "A megvalósítás útján mindig jogkövető magatartást tanúsítottunk, és erről az útról ezután sem fogunk letérni! Ezt követeli meg tőlünk egész történelmünk, a székely közösségi gondolkodás és magatartás!"

A helyszínen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek elnökei, valamint a baszk és a katalán nép, és az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői mondanak beszédet.
A résztvevők ezt követően mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol a romániai régiósítási tervek ellen és Székelyföld autonómiájáért tüntetnek, és átadják a demonstráció petícióját a kormány Maros megyei képviselőjének.

Kérjük a világban élő magyarokat, segítsenek abban, hogy minél többen megértsék: Székelyföldet sem felosztani, sem beolvasztani nem hagyjuk! Ezért vonulunk utcára a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, de lengjen ismét a székely zászló Bécs, Budapest, Brüsszel, Cleveland, Hága, Helsinki, Isztambul, London, Los Angeles, München, New York, Ottawa, Stockholm, Stuttgart, Torontó, Zürich utcáin is. /Izsák Balázs a SZNT elnöke/

Forrás: www.erdely.ma

"Autonomy for Székely Land"


Amerikai székelyek tüntetnek az autonómiáért, a Fehér Ház előtt (Washington, USA) 2016. 03. 06-án.

Fotó: Imreh Róbert, a kép forrása: www.erdely.ma

 

 

 

Kedves Székely Testvéreink!

Lélekben veletek vagyunk!

Isaszeg Városának két Székelyföldi testvértelepülése is van, Csíkszentmárton és Csíkkozmás és ez kötelez bennünket, hogy kezdeményezéseiteket támogassuk.  A legnehezebb időkben jómagam is jártam (1980-as évek közepén és 1990-ben) -e gazdag történelmi múlttal rendelkező településeken, és meggyőződhettem a Székely vendégszeretetről, a kedves fogadtatásról.  Abban az időben üresek voltak a húsboltok, sorban álltak az emberek még a villanykörtéért is, mert éppen akkor az volt a hiánycikk.  De nekünk jutott bőségesen étel és ital egyaránt, vendéglátóinknak hála. Köszönet ezért érte! Pedig nem lehetett egyszerű előteremteni akkor mindezeket, hiszen csoportunk létszáma lehetett vagy 40 fő.

És emlékszünk-e még 1990-re?  Marosvásárhely Fekete márciusára? Sütő András író és a magyarok bántalmazására? Kevesen tudják, hogy milyen borzalmakat rejt - e "Fekete" szócska, bár mi nyár elején voltunk Marosvásárhelyen, de sejthető volt, ami ott korábban történt, az utcán még akkor is gépfegyveres katonák és rendőrök járőröztek. Félelmetes volt! Emlékszem arra is, hogy a magyar újságárus csak úgy tudta árulni kiadványait, hogy egy összecsukható kis asztalkára, egy  nejlon zsákba tette azokat, hogy ha jön a "policáj", akkor mielőbb elillanhasson. Mert bizonyára komoly lehetett a büntetés érte.  Ezt is egy kapualjban - szinte lopva tehette csak meg. Nehéz idők voltak ezek.

Ezért is van nagy szükség az autonómiára, hogy az ehhez hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg.


 

Képek forrása: erdely.ma

 

Kitűzték a Székely zászlót az isaszegi Városháza épületére, 2013. 03. 10-én.

Csíkszentmárton testvértelepülésünktől kaptunk 2 db zászlót ajándékba, melynek párját

a Szabadságtörekvések Emléktemploma - Ref. templom homlokzatán helyezték el.

Fotó: Szmolicza József

Székely zászló leng a Városháza épületén


Megemlékezés Budapesten, a Hősök terén a Székelyföldért Társaság szervezésében.

A részletes program a Társaság honlapján elolvasható

 




 
« ElsőElőző1234KövetkezőUtolsó »

1. oldal / 4