Ki olvas minket

Oldalainkat 3 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

kepeslap90.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

„A…múzeum… a múltak letűnt napjainak hátramaradt fénysugara; mely bevilágít a régi idők közművelődési és társadalmi viszonyaiba… A történelmi emlékek… a tanulni akarónak művelődéstörténeti adatok, a lelkesedni tudónak pedig ereklyék, amelyeknek egyikéhez az ősöknek csatában hullott vére, másikához a munkában lecsurgott verítéke tapad.”

/Marosi Arnold 1904./
 
Írta: Szmolicza József   
2016. február 27. szombat, 16:07

Az Emberi Erőforrások minisztere által 2015. évben a "Muzeális intézmények szakmai támogatására" (Kubinyi Ágoston Program) kiírt pályázatán, "infrastruktúrális fejlesztések" címmel beadott pályázatunkat eredményesen bírálták el. A megítélt támogatásból, amely 1.000.000,-Ft volt, a múzeum több mint 30 éves elavult nyílászáróinak teljes cseréjét tudtuk elvégezni. Ennek köszönhetően új, korszerű, szigetelt ajtók és ablakok kerültek beépítésre, mellyel jelentősen csökkenthetőek a fűtési költségek is. Önrész 350.000,-Ft volt.

Pályázó: Isaszeg Város Önkormányzata volt.

 
Írta: Szmolicza József   
2017. október 10. kedd, 21:35

 

Örömmel tájékoztatom honlapunk olvasóit, hogy az Emberi Erőforrások minisztere által 2017. évben a "Muzeális intézmények szakmai támogatására" (Kubinyi Ágoston Program) kiírt pályázatán "infrastrukturális fejlesztések" címmel beadott pályázatunkat kedvezően bírálták el. A  megítélt támogatásból, amely 500.000,-Ft az állandó kiállítás elavult PVC padozatának cseréjét tudjuk majd elvégezni. Új, korszerű, anyagában színezett, csúszásmentes gres lapok lerakásával szeretnénk a kiállítótér színvonalát emelni.

A pályázati támogatás a felújításhoz kevés, ezért szükséges volt a Falumúzeum költségvetésének átcsoportosítására. Ezáltal 1.000.000,-Ft-al tudtuk növelni a pályázaton nyert összeget.

Jelenleg folyamatban van a burkoló kisiparosoktól az árajánlatok bekérése. A munkák megkezdéséről tájékoztatjuk majd olvasóinkat. A felújítás alatt a múzeumunk zárva lesz.

Pályázó: Isaszeg Város Önkormányzata

 
Írta: Szmolicza József   
2017. november 16. csütörtök, 14:25

MEGHÍVÓ

 

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum

tisztelettel meghívja Önt és családját, ismerőseit

"Múzeumi esték"

sorozatának következő előadására

2017. november 25-én (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba


Az I. világháború harcai:

a verduni-csata

(1916. 02. 21. - 1916. 12. 18.)

című vetítettképes előadásra

 

Előadó:

Jéney Sándor nyá. honv. őrnagy,

a Múzeumbaráti Kör tagja

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

 

„Micsoda vérfürdő. Milyen borzalmas látvány, micsoda mészárlás. Nem tudom szavakba önteni az érzéseimet. Még a pokol sem lehet ilyen szörnyű! Az emberek őrültek!” – olvasható a Verdunnél harcoló Alfred Joubaire francia katona nem sokkal halála előtt papírra vetett utolsó naplóbejegyzésében.

 

Vérszivattyú Verdunnél

101 éve zajlott le az első világháború leghosszabb csatája

 

Közel egymillió halott és sebesült, valamint több százezer eltűnt és hadifogoly. Számokban röviden így lehet összegezni az első világháború leghosszabb és második legvéresebb ütközetét, a verduni csatát. A francia és a német csapatok közötti összecsapás – amely 101 éve, 1916. február 21-én kezdődött – majdnem tíz hónapig, december 19-ig tartott.

„Verduni vérszivattyú” – így nevezte el a köznyelv a francia és a német csapatok közötti legvéresebb ütközetet, az 1916. február 21. és december 19. között lezajlott verduni csatát. Utólag már tudjuk, hogy az első világháború leghosszabb és a Somme-i után második legvéresebb csatája a nyugati front legfontosabb fegyveres összecsapása lett. Ma már a francia elszántság jelképének tekintik, mégpedig a védők önfeláldozása miatt.

Verdun, az 1870–1871 közötti porosz-francia háborút követően, a franciák által kiépített védelmi vonal fontos erődítménye lett. A folyamatos német fenyegetés miatt a franciák, az országuk keleti határán erős védelmi vonalat alakítottak ki, ennek egyik eleme volt a verduni erőd.

Az első világháború kitörését követően, még 1914-ben a város és az erőd ellenállt a heves német rohamnak, holott a támadók még a híres, 46 tonnás, 419 milliméteres Big Bertha ágyút is bevetették. A kialakuló patthelyzet nemcsak Verdunre, hanem az egész nyugati frontra jellemző volt. Az 1915-ös kitörési kísérletek mindkét oldalon meghiúsultak – a németek Ypres-nél, a britek Neuce Chapelle-nél, a franciák pedig Champagane-nél próbálták meg áttörni a megmerevedett frontvonalakat –, és minden harcoló fél óriási veszteségeket szenvedett.

Ezt követően, 1916-ban a német vezérkari főnök, Eric von Falkenhyan taktikát váltott, s úgy gondolta, hogy bár az áttörés nem lehetséges, de a franciák legyőzhetőek, ha jelentős veszteségeket szenvednek. Úgy tervezte, hogy ott támadja meg a franciákat, ahol nem tudnak visszavonulni, így a folyamatos harcokban lemorzsolódnak. A csatamező megválasztásakor a német hadvezetés igyekezett olyan helyet találni, ahol az utánpótlási körülmények a németeknek kedveznek. A választás azért esett Verdunre, mert három oldalról elszigetelt volt, emellett elzárta a Párizsba vezető utat, ráadásul egy német vasútvonal mindössze húsz kilométerre futott a településtől. Mindezek mellett az erődöt gyengén védték, a németek jól tudták, hogy a legtöbb tüzérségi löveget elszállították onnan.

A támadás megkezdése előtt Falkenhayn tábornok ezt írta II. Vilmos császárnak: „A franciákat egy hajszál választja el az összeomlástól. A tömeges áttörés – mivel az erőforrásaink sem elegendőek hozzá – felesleges. Amit viszont megtehetünk, az az, hogy kényszerítjük a francia vezérkart. hogy minden emberét bevesse. Ha ezt megteszik, a francia erők kivéreznek.”

A csata 1916. február 21-én, a németek kilenc órán át tartó tüzérségi támadásával kezdődött. A támadás tüzérségi előkészítésére 1200 (más források szerint 1400 ágyút) használtak, amelyek a fronttól tíz kilométeres távolságból zúdították az össztüzet az erődre, összesen több mint egymillió lövedéket lőttek ki. Ezt követően három német hadtest indított támadást. Haditechnikai érdekesség, hogy a németek ebben a csatában használtak először lángszórókat a francia lövészárkok megtisztítására. Bár kezdetben két francia zászlóalj két napig valamelyest feltartotta a támadókat, végül kénytelenek voltak visszavonulni, így a németek február 23-ra már több, mint négy kilométert haladtak előre.

Másnap azonban megérkezett a francia erősítés. Majd még ezen a napon a francia vezérkari főnök, Castelnau tábornok Philippe Pétain tábornokot nevezte ki a verduni körzet parancsnokává, és a második francia hadsereget a területre rendelte. Ráadásul egy hatalmas hóvihar is nehezítette a németek támadását, így franciák néhány napon belül 90 ezer katonát és 23 ezer tonna utánpótlást szállíthattak Verdunbe.

Mivel a németek nem tudtak további sikereket elérni a Verdun elleni frontális támadással, március elején inkább a szárnyakra csoportosították át erőiket. Három hónapos véres harc után sikerült csak némi eredményt elérniük, két falut és egy erődöt elfoglalniuk. Júniusban egy újabb, a Souville erőd ellen indítottak támadást, ám hiába használtak mérgesgázzal töltött lövedékeket, s hiába vetettek be 60 ezer katonát a rohamokban, a szeptember 6-ig tartó küzdelemben nem sikerült bevenniük az erődöt.

Aztán az 1916. július 1-jén megkezdődött Somme-i csata miatt a németeknek számos tüzérségi egységet ki kellett vonniuk a verduni harctérről, hogy az északabbról támadó csapatokat fel tudják tartóztatni.

A francia ellentámadás 1916. október 21-én indult meg, a folyamatos sikerek után a december 11-i végső rohammal tudták a németeket visszaszorítani a február 21-i állásaik mögé.

Az első világháború leghosszabb csatájában 65 francia hadosztály (a teljes francia haderő fele) vett részt. A legfrissebb kutatások szerint a franciák vesztesége 460 ezer fő volt, csak a hadifoglyok száma meghaladta a 65 ezret. Ezzel szemben a németek „csak” 280 ezer katonát vesztettek el a verduni vérszivattyúban.

Forrsás: www.honvedelem.hu

 
Írta: Szmolicza József   
2017. november 16. csütörtök, 16:34

MEGHÍVÓ

 

A fiatalon elhunyt Tutanhamon fáraó színarany halotti maszkja

/Kairói Egyiptomi Múzeum/

Forrás: Wikimedia Commons/Carsten Frenzl

 

 

"Időutazás a történelem nyomában"
- Rendhagyó történelem óra - 
című előadássorozat 2017/2018. tanév következő előadására

2017. november 23-án (csütörtökön) 15 órára a Falumúzeumba

Ókori Egyiptom

Tutanhamon fáraó uralkodása,

sírja, feltárása

című vetítettképes előadásra


Előadó:

Gulyás András

egyiptológus

 

A pecsételés miatt a kis füzetet, akinek már van, hozza magával!

Az előadás elsősorban diákok részére kerül megrendezésre, de bárkit szívesen látunk a rendezvényen!

Tutanhamon sírfeltárása

Tutanhamon titkai

 

„…ahogy a szemem hozzászokott a fényviszonyokhoz, a szoba részletei lassan kiemelkedtek a homályból. Furcsa állatok, szobrok és arany – mindenhol az arany csillogása. Ebben a pillanatban – ami a többiek számára bizonyára végtelen hosszúnak tűnt – elállt a szavam a csodálkozástól, és amikor Lord Carnarvon már nem bírta tovább a várakozást, és kérdezősködni kezdett, hogy látok -e odabenn valamit, csak ennyit tudtam mondani: 'Igen, csodálatos dolgokat.'”

(Howard Carter)

 
Írta: Szmolicza József   
2017. november 13. hétfő, 18:49

MEGHÍVÓ

 

/Tenerife, Los Gigantes/

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum, tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit, barátait


"MÚZEUMI ESTÉK"
programsorozatának első rendezvényére 

2017. november 18 -án (szombaton) 16 órára a 
FALUMÚZEUMBA

Kanári-szigetek (Gran Canaria, Tenerife) és Morva-karszt c. vetített képes előadásra

 

Előadó:

Notter Béla az ITK elnöke

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

 

 

/Morva-karszt, Katerinská-barlang/

 

/Gran Canaria, Degollada/

 

/Tenerife, Teide/

 

/Gran Canaria, Maspalomas/

 

/Morva-karszt, Jozefov-völgy/

 

/Morva-karszt, Sloup/

A fotókat Notter Béla készítette.

 
Írta: Szmolicza József   
2017. november 03. péntek, 22:10

MEGHÍVÓ

Fiatalok! Soha ne felejtsétek,
És mondjátok el, ha ti lesztek vének!
A Szent László hadosztály, el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!

 

 

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége, a

Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége és a

Tóth Árpád Nemzeti Társaskör

tisztelettel meghívja Önt, barátait, ismerőseit

2017. november 10-én (pénteken) 15:00 órakor

az isaszegi temetőben, a

II. világháború védelmi harcaiban

- az Attila-vonal isaszegi szakaszának védelmében -

hősi halált halt magyar katonák emlékére tartandó megemlékezésre.

 

Gyülekezés:

az Öregtemplom bejárata előtt 14,30 órakor

 

Tervezett program:


Köszöntő

A megjelenteket köszönti, a megemlékezést megnyitja:

Dr. Boldizsár Gábor honv. ezredes, PhD,

a NKE HHK egyetemi docens

Közösen elénekeljük Himnuszunkat

Rövid történelmi ismertetőt tart

v. Bodrogi Imre

 

Koszorúzás

Szózat közös eléneklésével zárul a rendezvény első része.

Letölthető meghívó

 

Majd átsétálunk a temetőben található, 1944-es honvédek sírjaihoz, ahol megemlékezésünk

folytatódik.

Rövid beszéd

Virágcsokrok elhelyezése, mécses gyújtás

Magyar takarodó

Husi Endre hadnagy sírja                         Makka József

Meghalt a Hazáért és bajtársaiért                  Meghalt a Hazáért

 

 

Magyar takarodó

Hagyaték - Szent László a magyar seregek örök ura

 

Tassonyi Edömér (1910-1982) eje. őrnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érem tulajdonosa

 

Szántó Lóránt:

A Szent László hadosztály balladája

„Háborúban hallgatnak a múzsák” –
mondták bölcsen a rómaiak egykor,
de ha a hősök sírját már behúzták,
megfeledkezik róluk az utókor,
mert elmúlt már éppen két emberöltő,
s már nem festi vér vörösre a hantot,
akkor nem hallgathat sohasem a költő!
Szólni kell! Kézbe kell venni a lantot!
Hogy volt egy hadosztály, mely el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!

Mint annyiszor a történelmünk során,
Hazánk felett az ég sötétre borult,
És magyar vér ömlött földjeink porán,
mert elvesztettük a világháborút.
Mikor a győzelem reménytelen volt.
Jó magyar népem, nehéz döntést hoztál,
Hogy becsületünkön ne essen folt,
Megszületett a Szent László hadosztály.
A hadosztály, mely soha el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!

Ma már alig vagyunk, kik emlékszünk még
A hős csatákra. S ki emlékszik mindre?
Soroksárra? Hogy Dunaharaszti ég?
Isaszegre? Letkésre? Kicsindre?
És a felvidéki ütközetekre?
A dunántúli utolsó harcokra?
A fagytól fekete halott kezekre?
S a vérbeborult baráti arcokra?
A hős hadosztályra, mely el nem bukott.
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!

Ajánlás
Fiatalok! Soha ne felejtsétek,
És mondjátok el, ha ti lesztek vének!
A Szent László hadosztály, el nem bukott,
Mert meg tudott halni, ha győzni nem tudott!

Boldog, 2005. november 28.

/Szent László Hadosztály jelvénye/

Szent László Himnusz

 

 

/A Szent László hadosztály ejtőernyős katonája 43M Király géppisztollyal/


 
Írta: Szmolicza József   
2017. november 05. vasárnap, 16:51

MEGHÍVÓ

 

vitéz Bertalan Árpád (1898-1941) eje. őrnagy,

a magyar katonai ejtőernyős fegyvernem alapítója

 

A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ),

a Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége,

a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör és a Falumúzeum

tisztelettel meghívja Önt, barátait és ismerőseit

 

2017. november 10-én (pénteken) 17:30 órakor a

Falumúzeumba

Bertalan Árpád hadnagy, rohamjárőr parancsnok haditette

c. vetítettképes előadásra

Előadó:

Gáll Gábor MEBSZ

Kegyeleti Bizottság elnöke


Bertalan Árpád hadnagy

100 évvel ezelőtti hőstettére, emlékezünk amelyért a

Mária Terézia Katonai Rend Lovagkeresztje

kitüntetést is megkapta (A legfiatalabb kitüntetett volt!)

 

"A leírások szerint katonái rajongtak a vakmerő, ugyanakkor megfontolt tisztért, aki 4 nappal 19. születésnapja után beírta magát a hősök nagykönyvébe. 1917. október 24-én Tolmeinnál Bertalan 15 fős rohamcsapatával mélyen betört az ellenséges vonalakba azért, hogy elfoglalja a monarchia csapataira veszélyt jelentő olasz lövegeket. A harcok során azonban csapdába estek, s Bertalanék az olasz állások közé szorultak. Az ifjú magyar tiszt azonban a visszavonulás helyett az előretörést választotta.

A hadnagy közelharcban átküzdötte magát több álláson is, miközben számos olasz foglyot ejtett és fegyverzeti eszközt zsákmányolt. Délutánra eljutott a tüzérségi állásokhoz s elfoglalta a lövegeket, a kezelő személyzetet pedig megadásra kényszerítette. Mivel a nagy támadást akadályozó tüzérségi tüzet megszüntette, az osztrák-magyar csapatok támadásba lendülhettek, ami alatt Bertalan nyolc főre apadt csapatával hátba támadta a még védekező olasz erőket. A hadművelet sikerrel végződött, ráadásul közel 2000 olasz katonát ejtettek foglyul."

A hihetetlen bátorsággal, ügyességgel és szerencsével végrehajtott műveletért Bertalan Árpádnak a Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozták, és ugyanezért a haditettéért később kiérdemelte a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét is (1927.).

 

 

100 éve történt a caporettói áttörés

Bertalan Árpád hadnagy rohamjárőr parancsnok haditette

 

 

Tiszti Arany Vitézségi Érem

 

A rend Lovagkeresztje

(szalagok nélkül és szalagokkal)

 

Letölthető meghívó

 

 

 

 
« ElsőElőző12345678KövetkezőUtolsó »

1. oldal / 8