Ki olvas minket

Oldalainkat 6 vendég böngészi

Szeretettel várjuk!

Múzeumunk egész évben

várja Önt és kedves családját.

Véletlenkép

kepeslap97.jpg

Szavazások

Járt-e már múzeumunkban?
 

Hirdetések

Hirdetés

Isaszeg térkép (XIX. sz.)

Írta: Szmolicza József   
2016. november 30. szerda, 13:52

MEGHÍVÓ

 

/Börzsöny/

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt és kedves családját,

2016. december 17-én (szombaton) 16 órakor  a Falumúzeumba

"MÚZEUMI ESTÉK"

programjának következő rendezvényére

 

Az Isaszegi Természetbarát Klub első félévi túrái

c. vetítettképes előadásra.

Ahol jártak az ITK tagjai: Gödöllői-dombság, Budai-hegység, Mátra-alja, Börzsöny, Soproni-hegység, Gerecse, Belső-Somogy, Pesti-síkság, Őrség.

 

Előadó: Notter Béla ITK elnök

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Gerecse/


/Őrség/

Fotók: Notter Béla

/Ausztria, Schneeberg/

 

 

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. október 02. vasárnap, 13:57

Közelgő programjaink

 

Október 18-án Keresztény/Keresztyény Akadémia 2. előadása

A reformáció jelentőségéről az 500. évforduló küszöbén. Előadó: Dr. Birkás Antal a Reformáció 500 Miniszteri Biztosság munkatársa

November 5-én (szombaton) Thinagl Szerafin az első okleveles magyar gyógyszerésznő halálának 60. évfordulójára emlékezünk. Émléktábla avatással, kiállítással, megemlékezéssel. Ünnepi megemlékezést tart Dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész, ny. egyetemi adjunktus, Marosvásárhely díszpolgára.

November 15-én a Keresztény/Keresztyén Akadémia 3. előadása
A görög katolikusság szerepe a mindenkori Magyarországon címmel tart előadást, Dr. Sivaldó János gödöllői g.k. parókus.
Előtte a Márton Áron gyulafehérvári r.k. püspök születésének 120. évfordulójára készült tárlat tekinthető meg. A kiállítást bemutatja Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottság vezetője.

November 19-én "Múzeumi esték" du. 16 órakor Jéney Sándor ny. honv. őrnagy előadása az                 I. világháború harcai a Karintiai-Alpokban (Dolomitokban).

November 25-én 14,30 órakor megemlékezés a városi temetőben, az 1944-ben Isaszeg védelmi harcaiban hősi halált halt magyar katonákról.

November 26-án "Múzeumi esték" du. 16 órától Isaszegi Természetbarát Klub (ITK) vetítéses előadása. Madeira, Plitvicei-tavak. Előadó: Notter Béla

December 9-én Ökumenikus adventi elcsendesedés a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör és a Keresztény/Keresztyén Akadémia közös rendezésében. Vendégeink: Dr. Csiba Tibor római katolikus plébános és Albert Gábor evangélikus lelkész.

December 17-én "Múzeumi esték" ITK vetítés a Természetbarát Klub I. félévi túráiról.

A rendezvényekre szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

 

 
Írta: Szmolicza József   
2016. április 07. csütörtök, 16:25

A Felvidéki kitelepítettek emléknapjára emlékezünk!

/Dél-Szlovákia elmagyartalanítása/

 

„JÉGHIDEG VONATOK, ÖSSZEFAGYOTT KISGYERMEKEK,
SÍRÓ ASSZONYOK, MONOTON ZAKATOLÁS.”

Egy Karva községből 1947. telén kitelepített család így emlékezett kálváriájukra. Őket a csehországi Zatecba internálták.

 

A magyar Országgyűlés 86/2012 sz. határozatával április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert a második világháborút követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok kitelepítése.

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.

Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük használatát. A beneši dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését.

További információkat olvashat a kitelepítések történetéről, ha ide kattint.

Megrázó visszaemlékezéseket a deportálásokról, kitelepítésekről itt tekinthető meg.

 

Emlékezzünk! 67 éve a nemzetállam eszméjétől indíttatva a beneši dekrétumok szándéka egyértelmű volt: ősi területeiről elűzni, kipusztítani, kitelepíteni, elszlovákosítani, deportálni, anyagi és szellemi tulajdonától megfosztani a szlovákiai magyarságot. Ezt a tervüket a szlovákok, nyomban a második világháborús front átvonulása után elkezdték, kézi csomaggal áttették a határon azokat a magyarokat, akik 1938 után telepedtek a Felvidékre. Egyes kutatók szerint közel 32 ezer magyart tessékeltek így ki Dél-Szlovákiából. Az etnikai tisztogatást célzó tervüket a szovjetektől kölcsönözték.

 

1945 tavaszán az emigrációból visszatérõ Benes elnök Kassán, a csehszlovák kormány ideiglenes székhelyén kijelentette, hogy ,,Csehszlovákia a csehek és a szlovákok állama és senki másé.’’ Ez a fenyegetés az állam északi karéjában élõ szudétanémeteknek és a Duna-vonal fölött zárt tömbben elõ 650.000 magyarnak szólt.
Az embertelen fenyegetést kegyetlen tettek követték.

A kitelepítés tervét, melyet nem tudtak azonnal elfogadtatni a nagyhatalmakkal, 1945 nyarán ismét elővették, s benyújtották a július 17-tõl augusztus 2-ig tartó potsdami nemzetközi konferenciára. Közel 3 millió német és 400 ezer magyar kitelepítésének engedélyezését kérték, hogy a nemzetállam létrehozásának szándékához megteremthessék annak nemzetközi feltételeit. A konferencia csak részben tett eleget Beneš elvárásainak, csak a németek kitelepítését hagyta jóvá. A magyarok kitelepítéséről még csak nem is tárgyalt.

 

Úgy látszik, a balsikerre is föl voltak készülve, mert a kudarc után másnap már ki is adták a 33/1945-ös dekrétumot, melyben egy tollvonással hontalanná tették a köztársaság valamennyi német és magyar lakosát kicsinytől nagyig. Megbélyegezték a kollektív bűnösség elvével, megfosztották állampolgárságuktól és a vele járó jogaiktól a magyarokat.

A dekrétumok értelmében elbocsátották a még alkalmazásban lévő magyar közalkalmazottakat. 1945. október 1-jén adták ki a 88/1945 számú elnöki dekrétumot, ezzel munkára volt kötelezhető minden állampolgárságától megfosztott férfi 14-60 éves korig, minden nõ 15-50 éves korig. A következő, a 108/1945 számú dekrétum alapján a magyar jogi személyek ingatlan vagyonát is elkobozták.

A központilag irányított magyarellenes propaganda hihetetlen méreteket öltött, fennen hirdették: a magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy a szlovák nemzet ellen elkövetett ezeréves igazságtalanságokat helyre kell hozni. Az utcán tilos volt magyarul beszélni, az üzletekben ki volt függesztve az utasítás: „Hovorte úradnou reèou! – Szlovákul beszéljen!”

Minden jogot mellőzve, mint rabokat hurcolták el 1945 őszén és a következő években azokat a magyarokat, akiket össze tudtak fogni. A múltban a török fogdosta így össze a magyar férfiakat és kísérte Kis-Ázsia felé.

Az 1946. február 27-én megkötött csehszlovák–magyar egyezmény alapján lassan indult meg a lakosságcsere. Az egész akció főként azért húzódott, mert Magyarországnak nem volt hová fogadni a szlovákiai magyarokat, mivel az áttelepülő szlovákok nem rendelkeztek annyi házzal, mint ahányra szükség lett volna. Az elhelyezés érdekében először ki kellett telepíteni a magyarországi svábokat. Erre jelentette ki J. Ïuriš mintegy fenyegetés gyanánt: „Ha Magyarország szabotálja a lakosságcserét, akkor mi cseh területen magyarokat is fogunk alkalmazni. Magunk teszünk rendet, ezt akkor is végrehajtjuk, ha nemzetközi fórumon nem ismerik el!”

Bármi áron, bármilyen eszközökkel, bárhova, csak el a magyarokkal az ősi szülőföldről, erről szólt 1945-48 rettenetes négy éve.

Forrás: Internet,  Nemes Andrásné: Össze-vissza faragott magyarság, Nemes Andrásné szerk. Emlékezz! Felvidék 1945-1948.

 

 

 

Emlékeznünk kell arra az időre, amikor egy csehországi munkára hurcolt fiatal magyar  leányt börtönbe zártak, mert verset mert írni, le merte írni ezeket a sorokat 1946-ban:

 

Elmúlt a népeknek vérengző csatája.

Békés, nyugodt élet volt mindnyájunk vágya.

A romok helyébe újat építettünk.

Csak sajnos, csalódás lett az osztályrészünk.

Hideg téli estén, sok csendőr s katona.

Nagy teherautón jött hozzánk száz számra.

Kihirdették rögtön a végítéletet.

Amiért magyar vagy, el kell innen menned…

 

Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet.

Kit erre, kit arra, kergetnek a szelek.

Morvaország földje, Csehország fenyvese.

Szomorú magyarok könnyével van tele.

Mindkét ország földjét magyar könny áztatja.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta…

 

Sokan szétválottak szerető szülőktől,

Szerető testvértől, anya gyermekétől.

Szétkergette a sors idegen országba.

Verje meg az Isten, aki ezt csinálta.

Idegen népek közt, idegen országban,

Ne felejtsük testvér, hogy csak egy hazánk van…

 

Bízzatok testvérek, Isten adjon hitet.

Nehéz sorsotoknak elviseléséhez.

Gondoljunk a sorsunk jobb fordulására

Minden magyar kezét kulcsolja imára.

Bízó reménységgel tekintsünk az égre,

Buzgó imádsággal a jó Istent kérve.

Elégelje meg már a magyar szenvedést

Hisz mennyit szenvedett, s nem tudja hogy miért?

Szerető testvérek, meddig tarthat ez még,

Lesz-e még valaha szabad a Felvidék?

 

 

Két hónapi börtön járt ezért a versért a 17 éves leánynak!

 

Az "Ellopták az apám sírját" kezdetű gyönyörű szép nótát, ide kattintva hallgathatja  meg.

Patyi Károly: Hontalanok dala ide klikkelve hallgatható meg.

Felvidék himnusz

Varga B. Tamás - Felvidék könnyei (a Beneš-dekrétumok áldozatainak)

Magyar Kálvária 1945 - 1948 - Felvidék - kitelepítések

Tudjon meg többet az emléknapról.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. március 06. vasárnap, 22:34

A "Lengyel Légió" a Nemzetiségekért Díj díjazottja

 

2015. december 17-én osztották ki Magyarország Miniszterelnöke által adományozott Nemzetiségekért díjakat. Az egyik díjazott, a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület.

A díjat Balog Zoltán minisztertől Nagy Emil, a Légió parancsnoka vette át. A lengyelek részéről az ünnepségen részt vett Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet, dr. Csúcs Lászlóné a parlamenti lengyel szószóló, dr. Rónayné Słaba Ewa az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke és dr. Várnai Dorota a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke.

 

A bíráló bizottság a Lengyel nemzetiség részéről a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesületet találta érdemesnek a díjra. Az elhangzott laudáció szerint  a Wysocki Légió 17 éve végzi hagyományőrző tevékenységét. Kezdetben 3 fővel alakultak meg, majd az elkövetkező években tagjaik száma 20 főre emelkedett. Az évek során 60-70 fő vett részt a légió tevékenységében, kik kiválásuk után a civil életben is tovább vitték az ott szerzett ismereteiket a magyarországi lengyelségről és hagyományairól.  Évente 50 körüli a fellépéseiknek száma. A lengyel és magyar történelemnek több korszakát jelenítik meg Szent Lászlótól 1956-ig, s ezáltal a csapat szerves része lett a magyarországi lengyelség ünnepségeinek.  A lengyel nemzetiséget külsőségeiben ők képviselik a leglátványosabban. A Wysocki Légió nemcsak egy rendezvényeken megjelenő, ott protokolláris feladatokat teljesítő formáció, hanem kultúra közvetítő, kultúra átadó is, hiszen tagjai sok olyan meghívásnak is eleget tesznek, mint pl.:, iskolákba, középiskolákba és nyári táborokba járnak élő történelemórákat tartani, fegyver- és viselettörténeti kiállításokat rendeznek, részt vettek különféle lengyel történelmi filmek díszbemutatóján vagy irodalmi estek háttérszereplőiként; és a légió tagjai közül sokan publikálnak újságokban, internetes honlapokon, sőt néhány lengyel témájú könyvet is írtak tagjai.  Minden megmozdulásukkal a magyarországi lengyelséget népszerűsítik. A légió vezényleti nyelve lengyel, mindenkinek meg kell tanulnia legalább 50 szót, vezényszót, de magyar származású tagjai közül többen megtanultak lengyelül is, ezáltal megismerkedtek a lengyel kultúrával is, amelynek mára már ők is a továbbadói lettek.

A díjhoz mi is szívből gratulálunk!


Wysocki Légió tagjai Szent László korabeli, és 1849-es Légiós egyenruhában díszőrséget adnak.

Isaszeg, Szent László Lengyel délután, 2014. 06. 07. Öregtemplom

Fotó: Szmolicza J.

 
Írta: Szmolicza József   
2016. február 10. szerda, 17:39

MEGHÍVÓ

 

/Mecsek/


Az Isaszegi Természetbarát Klub (ITK), az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és a Falumúzeum,

tisztelettel meghívja Önt, kedves családját, ismerőseit, barátait

 

"MÚZEUMI ESTÉK"

sorozatának következő programjára

2016. február 20-án (szombaton) 16 órára a

Falumúzeumba

 

Hazai tájakon II. című

vetítettképes előadásra,

a Természetbarát Klub 2. félévi túráiról

 

Ahol jártak az ITK tagjai:

Börzsöny, Pilis, Bükkalja, Zalai-dombság, Szarvas, Mecsek, Visegrádi-hegység, Isaszeg környéke.

 

Előadó:

Notter Béla az ITK elnöke

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan!

Letölthető meghívó!

 

/Börzsöny/

Fotók: Notter Béla

/Honismereti túra, Isaszeg/

 

/Visegrádi-hegység/

 

/Cserhát/

 

/Szarvasi Arborétum/

 

 
Írta: Szmolicza József   
2015. július 11. szombat, 14:59

ÚJABB EREDMÉNYES PÁLYÁZAT!

 

 

Örömmel tájékoztatom honlapunk olvasóit, a Múzeumbarátok Köre tagjait az alábbiakról:

2015. július 9-én tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kubinyi Ágoston Program támogatási döntéseit. A Programra a pályázatot Isaszeg Város Önkormányzata nyújtotta be, mint a muzeális intézményünk fenntartója. Pályázati téma:  az elavult nyílászárók cseréje, valamint akadálymentesített feljáró készíttetése. Igényelt támogatás 4 550 000,-Ft, saját forrás 550 000,-Ft volt. A Szakmai bizottság javaslatára, Balog Zoltán miniszter úr döntése alapján, 1 000 000,-Ft. támogatásban részesültünk! A pályázat elkészítése igazi csapatmunka volt, a szakmai részét Kovácsné Halomházi Zsuzsanna elnök asszonnyal (Múzeumbarátok Köre) együtt készítettük el. A pályázat regisztrációját, a sokrétű dokumentáció elkészítését, összeállítását, a hiánypótlások elvégzését Hanák Cecília oktatási referens végezte. Jakab László rendszergazda pedig a pályázati anyag digitális változatát írta DVD lemezre. Köszönjük Pénzes János alpolgármester úrnak a pályázathoz nyújtott támogatását, mindvégig bátorító, bíztató szavait.

A nyílászárók cseréjével a műtárgyvédelmi előírásoknak is megfelelő, hőszigetelt ablakok, és biztonsági előírásoknak megfelelő ajtók kerülnek beépítésre.  A támogatás révén minimálisra csökkenthető a műtárgyakat károsító szennyező anyagok bejutása, és jelentős energia megtakarítás is elérhető.

 

 
Írta: Szmolicza József   
2015. június 21. vasárnap, 14:52

EREDMÉNYES PÁLYÁZAT

 

 

Örömmel tájékoztatom kedves olvasóinkat, hogy 2015. május 18-án az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához benyújtott pályázatunkat eredményesen bírálták el. A benyújtott pályázatunkon az igényelt támogatás 562. ezer forint volt, a megitélt támogatás 300.000,-Ft! Az elmúlt évben is hasonló összeget nyertünk el, akkor az állandó kiállítás világítás korszerűsítésére. Örömmel olvastuk az NKA honlapján, a június 15-én megjelent eredménylistában városunk és intézményünk nevét! A jelenlegi pályázaton elnyert támogatásból, 1 db mobil TROTEK nagy teljesítményű, fél-ipari párátlanító berendezést (Az időszaki kiállítás és a raktárak páramentesítésére), valamint vezeték nélküli hőmérséklet és páratartalom mérő és adatgyűjtő készüléket, külső érzékelőivel együtt tervezünk megvásárolni. Majd a szerződés megkötésekor kerülnek mindezek pontosításra. Ennek a mára már egyszemélyessé vált intézménynek komoly eredménynek számít az elért eredmény. A sikeres pályázat is bizonyítja, hogy jó pályázati anyagot sikerült összeállítanom, ezáltal további lehetőséget adni Falumúzeumunknak a további fejlődéshez.

 
Írta: Szmolicza József   
2015. június 03. szerda, 12:34

Röviden az elmúlt időszak pályázatairól

 

 

A korábbi évek gyakorlatához híven idén két pályázat került beadásra, amely múzeumunkat érinti. Ezeken a pályázatokon való sikeres részvétel esetén tudunk jelentősebb fejlesztéseket elérni múzeumunk érdekében. Tavalyi évben Pl. az állandó kiállítás világítás korszerűsítésére nyertünk el komolyabb összeget, a NKA Múzeumi Kollégiumától. Ez évben első pályázatunk az EMMI által meghirdetett "Muzeális intézmények szakmai támogatására" kiírt Kubinyi Ágoston Program volt, melyen az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények indulhattak. Pályázó Isaszeg Város Önkormányzata volt.

Kérésemre és javaslatomra a programban részt vehettünk, infrastrukturális fejlesztésekre nyújtottunk be pályázatot.

A pályázaton a Falumúzeum akadálymentesítésére és az elavult több mint 30 éves nyílászárók cseréjére adtunk be pályázati anyagot. Köszönöm, hogy Pénzes János alpolgármester úr engedélyezte és az elindulás első pillanatától kezdve támogatta a részvételünket. A pályázati regisztrációt, adatlapok kitöltését, egyeztetések sokrétű munkáját Hanák Cecília oktatási referens végezte el. Kovácsné Halomházi Zsuzsannával, a Múzeumbarátok Köre elnökével, a szakmai részét írtuk meg. Hatvani Miklós polgármester úr aláírásával hitelesítve hagyta jóvá a pályázatot, melyet a Magyar Államkincstárhoz kellett eljuttatni. Ezzel esélyt adtunk magunknak és múzeumunknak a fejlődéshez. Bizakodással várjuk a döntést!

 

Míg az előbbi pályázatot április hónap végéig kellett beadni, egyszeri hiánypótlással, addig a másik pályázatot, melyet az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma írt ki, május 18-ig kellett elkészíteni. Ennek a pályázatnak a megírását jómagam végeztem el; adatlap kitöltése, szakmai leírások, kötelező mellékletek beszerzése - ebből volt bőven, összesen 15 db! - árajánlatok bekérése, stb. A MÁB (Múzeumi és Állományvédelmi Bizottság) és a megyei műtárgyvédelmi felelős ajánlásának beszerzése a pályázathoz. "Hosszútávú állományvédelmi stratégiai illő fejlesztési terv" elkészítése, a beszerzésre kerülő eszközállomány várható eredményessége, stb.   Komoly munka volt a pályázat megírása és elkészítése. De már korábban készítettem hasonlót, úgy hogy nem okozott különösebb gondot. A pályázatot az összevont intézmény, a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum részéről adtuk be, Verseczkyné Sziki Éva igazgató asszony engedélyével.

Pályázatii téma: Műtárgykörnyezet ellenőrzését szolgáló mérőeszközök és mobil páramentesítő berendezés beszerzése az állandó kiállításban és a raktárakban.

Reménykedünk abban, hogy nyerünk, de legalább az esélyt, a lehetőséget megadtuk magunknak. Ennél a pályázatnál is várjuk a számunkra kedvező, pozitív döntést.

 
Írta: Szmolicza József   
2015. május 28. csütörtök, 09:03

Hősök napja

 

 

A Hősök napját minden év május utolsó varárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy "nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni." Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét. A II. világháborút követően, mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az ezt követő években aztán egyre több felől hallhattuk, hogy megemlékeztek hőseinkről. Majd a hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is. A XXI. század derekán újra hallhattunk az ünnep felől mert az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év Május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Forrás: honvedelem.hu, szerkeszto.gportal.hu, emlekpont.hu

 

HAAS BÉLA I. világháborúban hősi halált halt, síremléke az Izraelita temetőben

 

Isaszeg hősök szobrának leleplezése 1925. nov. 1.

 

DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK!

A 90 éve felavatott Hősi emlékmű Isaszeg város főterén. Alkotója Medgyessy Ferenc szobrászművész

 

Az 1984-ben Farkas Márton és fia kezdeményezésére állított emlékmű, a hazáért hősi halált halt magyar katonáknak állít emléket

 

BOROS JÁNOS hadapród őrmester, élt 29 évet

Elesett az isaszegi csatában 1944. nov. 7-én

 

KARAFA IMRE (1922-1944) Meghalt a Hazáért

 

HUSI ENDRE hadnagy sírja

Életét adta a Hazáért és bajtársaiért

 

A temetőben összesen 11 sír található, melyek alatt az 1944-ben Isaszeg védelmi harcaiban elesett magyar katonák, alusszák örök álmukat.

Aki teheti helyezzen a sírjukra egy-egy szál virágot! Megérdemlik, mert a legdrágább kincsüket, fiatal életüket áldozták a Haza védelmére.

Nyugodjanak békében!

Hősök napja

 

 

Hõsök napjára

"Nékik fentrõl már az égi fény világít"

 

Csend, sûrû csend, a némaság fájó csendje,

Melyet olykor megtör egy-egy lélekharang.

Te, ki a mában élsz, gondolj a hõsökre,

Kiket sírok mélyén porhanyós hant takar.

 

Nem ön-ön magukért vállalták a halált,

Szívük diktálta hazaszeretet, s becsület.

Szolgálták híven istent és e Szent Hazát,

Lelkükben hit lángja táplálta a tüzet.

 

Nem maradt utánuk más, csak porló csontváz,

Nékik fentrõl már az égi fény világít.

Nékünk maradt az emlék és fekete gyász,

Meggyötört nemzetünk ma már békét áhít.

 

Felelevenítve sorsdöntõ csatákat,

Lebegjen szemünk elõtt közel és régmúlt,

Szívünkben nyíljon az emlékezés virága,

Idézzük fel elménkben mily rögös volt az út:

 

Négyszázötvenegy, a hun király Atilla

Csatát vívott, ez volt a Népek csatája.

Nyolcszázkilencvenkilencben Brentánál

Elfutott elõlünk a Berengár király.

Kilencszázhétben a pozsonyi ütközet,

Csúfosan vertük a keresztes sereget.

 

Kilencszázhuszonhat, Sankt Gallenig jutunk,

Visszaülhet trónjára a pápa miáltalunk.

Kilencszázötvenöt, csatát veszt a sereg,

Augsburgnál bizony tõrbecsalták õket.

Ezerötvenben, a Vértes hegy lábánál,

Megmutattuk nincs jobb harcos a magyarnál.

 

Ezerhatvannyolcban a Cserhalmi ütközet,

Kunoknak adánk itt harcászati leckéket.

Ezerkettõszáznegyvenegy, Muhi a "vég",

Tatár jõ, mint sáskahad, az egész ország ég.

Nikápoly, ezerháromszázkilencvenhat,

Zsigmonddal az élén, fut a keresztes had.

 

Ezernégyszáznegyvennégy, Várna kudarca,

Jagelló Ulászló odalett a viharban.

Ezernégyszázötvenhat, Nándorfehérvár

Templomainkban a harang ma is táncot jár.

Ezernégyszázhetvenkilenc, Kenyérmezõ,

Kinizsi Pál volt itt a nagy törökverõ.

 

Ezerötszázhuszonhat, a mohácsi vész,

Királyunk, seregünk egy szálig odavész.

Ezerötszázharminckettõ, Kõszeg helyt áll,

Jurisics Miklós küzd, s miénk marad a vár.

Ezerötszázötvenkettõ, Eger a nagy tét,

Dobó keseríti Ali pasa életét.

 

Ezerötszázhatvanhat, Szigetvár elesett,

Zrínyi Miklós megmutatta, mi a becsület.

Ezerötszázkilencvenhat, Mezõkeresztes,

A török szultán ismét gyõzedelmeskedett.

Ezerhatszáznégyben, Álmosd és Diószeg,

A Habsburgot verte a Bocskai sereg.

 

Ezerhatszáznyolcvanhat, felszabadul Buda,

Keresztes seregeknek sikeres ostroma.

Ezerhatszáznyolcvannégy, Nagyharsány, Szársomlyó,

Megszûnt itt a töröknek minden földi jó.

Szalánkemén, ezerhatszázkilencvenegy,

Bádeni Lajos õrgróf ver török sereget.

 

Ezerhatszázkilencvenhét, Zenta is szabad,

Vége a százötven éves török uralomnak.

Ezerhétszázhárom, Rákóczi idején,

Ocskay brigadéros gyõz Tiszabecsnél.

Ezerhétszáznégyben a Nagyszombati csata,

Vereséget szenved a kurucok csapata.

 

Ezerhétszáznyolc, kudarcba fullad Trencsén,

A továbbiakban már nincs semmi remény.

Ezernyolcszáznegyvennyolc, szabadságért küzdünk,

Pákozdról Jellasicsot Bécsig kergetjük.

Ezek után vegyesek a harci sikerek,

Egyszer osztrák gyõz, másszor magyar honvédek.

 

Ezernyolcszáznegyvenkilenc, Piski ütközet,

Gyõzelmét ülheti a Bem vezette sereg.

Beindul a dicsõ tavaszi hadjárat,

Nem sok babér terem ekkor az osztráknak,

Tápióbicske, Isaszeg, majdan Buda,

Egymást követõ gyõztes csaták sora.

 

Klapka György megvédi Komárom erõdjét,

Keserítve végig az osztrákok kenyerét.

Eddig a "nagytestvér" figyelt és hallgatott,

A "sógor" nyavalygására jött, és ránk rontott,

Mikor kezdénk hinni, szabadságunk közel,

Viharfelhõ tornyosul, mennydörgés jöve el.

 

Egymást követve, városaink mind elvesztek,

Segesvár, Temesvár, utolsónak odalett.

Ezerkilencszáztizennégy, Limanova,

Ismét jön a nagytestvér, de meg lett állítva.

'Kilencszáztizenöt Przemysl, Galícia,

Nagy a veszteségünk, de meghátrál a muszka.

 

Még ezerkilencszáztizenöt-tizenhét,

Isonzó, Doberdó, fagyhalál, halálrét.

Ezerkilencszáztizennyolc Piave folyó,

Halálvirágot szór a fennsíkról Montello.

Ezerkilencszáznegyvenegy keleti front,

A Magyar Királyi haderõ zászlót bont.

 

Ezerkilencszáznegyvenkettõ Tyimtõl a Donig,

A második hadsereg gyorsan felfejlõdik.

Ezerkilencszáznegyvenhárom Voronyezs,

A "nagytestvér" visszavág, odavész a sereg.

Ezerkilencszáznegyvennégy, visszavonulunk,

Veszteségünk jelentõs, de van akaratunk.

 

A román hadvezetés a muszkához áll át,

Tordánál szétverjük az áruló hordáját.

'Kilencszáznegyvenöt, hazánkra alkony száll,

Asztalunkról a "nagytestvér" mindent felzabál.

Kirabolt, széttépett, megalázott nemzet,

Ezerkilencszázötvenhatig tûr, szenved,

 

Újra megpróbálja letörni a rabigát,

Ki tatártól, töröktõl védte Európát,

Szembeszáll az orosszal, a vörös ördöggel,

Európa, s a nagyvilág nézi közönnyel.

Ásta sírunkat a nyugat ezer éven át,

A kelet megpróbálta bedöngölni hantját,

 

Mi mégis itt vagyunk, s nemzetünk is él,

Õsök ereibõl ezért folyt sok honfivér.

Isten valamiért feláldozta népünket.

A megváltó Jézusnak mártírkeresztet,

Nékünk rabláncot adott évszázadokon át,

Bár sokszor próbáltuk széttörni az igát.

 

Kell, hogy emlékezzünk a nemzet hõseire!

Közöttünk élnek, míg õket nem feledve,

Szívünkben nyílik az emlékek virága,

E véráztatta földön kívül nincs más haza!

/Albert Ferenc/

 

/Forrás: http://gufi.hupont.hu/5/hazafias-versek/

 


 
Írta: Szmolicza József   
2015. június 11. csütörtök, 12:36

Messziről érkezett ajándék

 

Kedves adományt kaptunk az elmúlt napokban. Dr. Barabásné sz. Pesthy Zsuzsanna volt isaszegi gyógyszerész fiától, akinek nagyanyja Pesthy Mihályné született Thinagel Szerafin az első okleveles magyar gyógyszerésznő volt. Pesthy Mihály és felesége hosszabb kerülőút után Isaszegen telepedtek le, és megvásárolták az isaszegi "Angyal" Gyógyszertárat. Itt alapítottak családot. Házasságukból két gyermek született István és Zsuzsanna. Pesthy Zsuzsanna szülei hivatását követve gyógyszerész lett, és feleségül ment a köztiszteletnek örvendő,  Dr. Barabás Géza orvoshoz. Két gyermekük született András Pál 1934-ben és György Mihály 1936-ban, akik külföldön Angliában és Kanadában élnek. Dr. Barabás György Mihály az alábbi fényképek és dokumentumok digitális másolatait küldte el múzeumunknak.

 

Dokumentumok:

Értesítés Dr. Barabás Gézáné részére, -a saját - az isaszegi "Angyal" gyógyszertár állami kezelésbe vételéről 1950. 07. 28.

Köszönet az Építés- és közmunkaügyi miniszter úrnak, az isaszegi Rk. Újtemplom építésének folytatásához - az MKP isaszegi szervezete útján - nyújtott összesen 20.000,-Ft támogatásért.

A Római Katolikus Egyházközség megbízásából: Sztrízs József esperes plébános, 1947. 08. 28.

Fényképek:

Filmfelvétel Isaszegen kb. 1930-as évek

Sztrízs József esperes plébános, Dr. Barabásné Pesthy Zsuzsannával beszélget a temetőben kb. 1930-as évek

 

Terveink szerint 2016-ban, Pesthy Mihályné sz. Thinagel Szerafin halálának 60. évfordulója alkalmából, emlékkiállítással adózunk emlékének.

 

Köszönjük a küldött adományokat!

 

 

 

 
« ElsőElőző12345678KövetkezőUtolsó »

5. oldal / 8