Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült Gergely András Csíkszentmárton polgármestere, Isaszeg testvér-településének vezetője
A rangos magyar állami kitüntetéshez szívből gratulálunk, Gergely András Polgármester Úrnak! További munkájához sok erőt és egészséget kívánunk!
Budapest, 2019. augusztus 19. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j5) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára (b4) a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj díjazottjaival Országház Tisza Kálmán termében 2019. augusztus 19-én. A díjazottak (balról): Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgatója, Gergely András,Csíkszentmárton polgármestere, Katona Mihály, Korond polgármestere, Lánczi Ágnes, a Kossuth Rádió Határok nélkül címû mûsorának kiemelt szerkesztõje, Toldi Éva, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetõje, Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány ügyvezetõ igazgatója, Tóth László felvidéki író, költõ, mûfordító, irodalomtörténész, szerkesztõ és kiadó, valamint Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója.s. MTI/Mónus Márton
Az elismerés alapításáról egy 2019-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek évente legfeljebb tíz díjat adományoz Orbán Viktor miniszterelnök, a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át.
Forrás: transindex.ro, pannonrtv.com, nyitókép: MTI/Mónus Márton
Az alábbi számomra kedves videóval gratulálunk polgármester úrnak:
Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Falumúzeum 2019. augusztus 20-án (kedden), Államalapító Szent István királyunk és az Új Kenyér Ünnepén 10 – 16 óra között tekinthető meg! A belépés – Kormányrendelet alapján – díjtalan. Augusztus 21-én (szerdán) a szokásos nyitva tartási rend szerint, fogadjuk vendégeinket.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét”. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország – függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől – azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
Nemzeti összetartozás napja – Az ünnepen hétezer gyermek énekel a Kossuth téren Összesen 154 településen, illetve iskolában rendeznek közös éneklést.Hétezer gyermek közreműködésével éneklik el a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát június 4-én, kedden 11 órakor a budapesti Kossuth téren, a Nemzeti összetartozás napján – mondta Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző hétfő reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió közös műsorában.
A zenész elmondta, összesen 154 településen, illetve iskolában rendeznek közös éneklést a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre emlékezve, s a magyar nemzet összetartozását ünnepelve.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
„S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az.”
/Eötvös Károly/
Anyánk árváink, édes asszonyunk
Ne sírjatok, hisz mi csak szunnyadunk
Porhadhat testünk távol hant alatt:
A lelkünk itt van s mindig itt marad
Mert aki hű volt, bátor és derék,
az ősi földért adta életét
az mindörökké él, a fűben, fában
Magyar rögben, magyar napsugárban!
vitéz Somogyvári Gyula
A Hősök napja ünnep eredete: Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.
Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.
1945-után mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján. Az ezt követő években aztán egyre több felől hallhattuk, hogy megemlékeztek hőseinkről. Majd a hősök emlékének ünnepét kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.
A 21.század derekán újra hallhattunk az ünnep felől mert az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év Május hónap utolsó vasárnapján. A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét és ezeket nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
Husi Endre hadnagy sírja. Életét adta a Hazáért és BajtársaiértBoros János hadapród őrmester síremléke. Élt 29 évet. Elesett az isaszegi csatában 1944. nov. 7-énMakka József honv. felújított síremlékeKarafa Imre honv. felújított síremléke
Az emléknap alkalmából kegyeletünk jeleként helyezzünk el egy – egy szál virágot a sírjukon, az emlékmű talapzatán!
Képes beszámoló a 2019. április 27-én megtartott Szent György napi hagyományőrző délutánról
2019. április 27-én (szombaton) 14 – 18 óra között első alkalommal került megrendezésre, a Szent György napi hagyományőrző délután a múzeumkertben. A Tájházak Napja – programsorozatához csatlakozva, jelentkezésünket a Magyarországi Tájházak Szövetsége elfogadta. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, bár a korábbi csapadéknak köszönhetően hűvös volt az idő, de legalább a délután során nem eredt el az eső.
Ezúton köszönöm meg, minden segítőnek és közreműködőnek az önzetlen segítségét, különösképpen Eto-Papp Beátának a Csatangoló Tánccsoport elnökének sokrétű szervező munkáját!
Csatangoló TánccsoportCsatangoló Tánccsoport ifjúsági csoportja, a Szöktető TánccsoportNagy Zoltán kosárfonóCsillangó Meseműhely előadása
Fotók: Szmolicza József
Elkészült a kemencés isaszegi kalács. Előtérben Kovács János, háttérben Kovácsné Halomházi Zsuzsanna a kalács készítője, a dagasztásban a Csatangolós asszonyok is segítettek.
Állatsímogató a Hadak Útja Lovas Sportegyesület jóvoltából
Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Azokra is gondoljunk ezen a napon, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk rájuk is szeretettel!
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
Most haja fehér, keze reszket,
s levelet vár: simogatását
néhány gyermeki, meleg szónak!
Ó, írj! Amit ma még megírhatsz,
vigyázz, megírhatod-e holnap!
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
„Krisztus így szólott: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta imádással tudniillik), ott leszek én veletek! Ilyenformán szól a haza is: a hol ketten, hárman összevegyűltök (tiszta nemzeti lélekkel tudniillik), ott leszek én bennetek! Mert a hazának szent neve nem csatolja magát a föld porához (…) Emberek teszik a valóságos hazát, nem (…) halmok és térségek (…)” /Kölcsey Ferenc/
Szathmáry Zoltán (1901-1989) múzeumalapító és Dr. Dürr Sándor a Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben 1975. március 1-én.
Dr. Dürr Sándor a Múzeumbarátok Köre tagja kapta a 2019. évi Tóth Árpád Díjat
Az alapítók az idén Dr. Dürr Sándor ny. diplomata munkáját értékelték olyannak, hogy elismerésben részesüljön. Dürr Sándor igazi isaszegi lokálpatrióta, annak ellenére, hogy a szomszédságban, Pécelen született. Édesapja, nagyapja ott szabómesterkedett, nővére pedig dolgozott Isaszegen is, mint a ruházati bolt vezetője. Sándor már iskolásként találkozott isaszegi gyermekekkel is a helyi erdőtelepítésen, amelyet a szintén nálunk élő Szilárdi József kerületvezető erdész irányított. Középiskolás korában a Postaforgalmi Technikumból az isaszegi postára járt nyári gyakorlatra. A jogi egyetem elvégzése után 1971-től két évig Isaszegen állt munkába a nagyközségi tanácsnál, mint igazgatási csoportvezető. 1971-ben lett a Múzeumbarátok Körének tagja, 1973-ig az elnöke, később elnökségi tagja.
Ezt követően az iparban és a Közlekedési Minisztériumban töltött be tisztségeket. A rendszerváltáskor a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályára került. Közben több évig a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület alelnöke is volt. Külügy-minisztériumi köztisztviselőként Varsóban a nagykövetségen és Krakkóban a főkonzulátuson teljesített külszolgálatot, konzuli beosztásban.
A lengyel történelemmel és kultúrával 1972-ben, Isaszegen került kapcsolatba. Ebben az időben derült ki, hogy az 1849. április 6-i csatában Józef Wysocki ezredes parancsnoksága alatt részt vett a Lengyel Légió is. Id. Szathmáry Zoltánnal és Domszky Pállal ekkor kezdték el szervezni Isaszegen a „Magyar-Lengyel Történelmi Napokat”. Kezdeményezésükre került a légióra emlékező emléktábla a mai városháza és a református templom falára, felépült az ismeretlen lengyel katona síremléke a Katonapallagon és emeltek Wysocki-szobrot a fővárosi Múzeumkertben. A szocializmus évtizedeiben deformálódtak magyar-lengyel kapcsolataink is. A rendszerváltozás után Sándorék igyekeztek újra föléleszteni a régi barátság szellemét: Szatmáry Zoltán, Hajdú József és a Múzeumbaráti Kör vezetői mellett ő is résztvevője és szervezője volt az isaszegi rendezvényeknek.
Dürr Sándor Lengyelországot népszerűsítő előadása, a Falumúzeumban a Zöld Szíves Szakkör tagjai részére 1990-es évek vége. A lengyel mindennapok legnépszerűbb levesét, a Barszcz (Barscs) is megkóstolhatták a gyerekek.
Diplomataként sem feledkezett meg Isaszegről: a település jó hírnevét folyamatosan terjesztette Lengyelországban, közbenjárására 2000-ben és máskor az isaszegi gyermekeink is képviselhették hazánkat lengyelországi rendezvényeken. Első varsói magyar konzulként az ő nevéhez fűződik annak a kezdeményezése, hogy Divéky Adorján történész, varsói és debreceni egyetemi tanár nevét vegye fel a lengyel főváros hétvégi magyar iskolája.
Dr. Dürr Sándor konzulként,1993-ban Varsóból történelmi konferenciát szervezett az isaszegi Öregtemplomban, „Együtt a szabadságért 1848-49” címmel neves magyar és lengyel történészeket, polonistákat bevonva. Az akkori polgármester Dr. Tóthné Pacs Vera Asszony messzemenően segítette, támogatta a kezdeményezését.
A fenti érdemek alapján a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör 2019-ben a márciusban 75. életévét betöltött Dr. Dürr Sándor úr közel öt évtizedes teljesítményét ismerte el Tóth Árpád emlékéremmel.
Dr. v. Székely András Bertalan, 2019. április 12-i letölthető laudációja.
Máté Endre hagyományőrző századost, a Wysocki légió vezetőjét a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki
Máté Endre hő. százados 2019. április 6-i ünnepségen a múzeumnál, mellén a magas lengyel állami kitüntetéssel
Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke Máté Endre hagyományőrző századost, a budapesti Lengyel Intézet munkatársát, az Óbudai Lengyel Önkormányzat tagját a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjével tüntették ki.
A kitüntetett a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója. A Wysocki Légió 1998 óta közreműködik a lengyel katonai hagyományok ápolásában, különös tekintettel a XIX. és XX. századi lengyel katonai hagyományokra. A Wysocki légió tagjai és maga Máté Endre is jelen vannak a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet által szervezett rendezvényeken. A rendezvényeken a lengyel katonai hagyományok szerinti egyenruhában állnak díszőrséget emelve ezzel a rendezvények szépségét és színvonalát. Máté Endre könyveiben is népszerűsíti a magyar-lengyel kapcsolatokat. A „Szeptember katonája”című könyvében Ernest Niżałowskinak, a lengyel légierő pilótájának állít emléket, aki a magyarországi lengyelség köreiben is jól ismert személyiség volt. Másik könyve „Domszky Pál a varsói magyar” címmel jelent meg 2013-ban. Domszky Pál emlékét Isaszegen is tiszteljük. Az 1972-ben megrendezett Magyar-Lengyel Történelmi Napok egyik előkészítője és szervezője volt. Az ő közreműködésével kerültek Isaszegre a Lengyel légió és Józef Wysocki ezredes emlékére felavatott emléktáblák, amelyeket Lengyelország Kormánya ajándékozott Isaszegnek.
A Lengyel Köztársaság elnöke által adományozott kitüntetést – a magyar-lengyel barátság napja alkalmából – 2019. március 19-én, a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter adta át Óbudán a Katyn-i áldozatok emlékművénél.
Máté Endre és Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter a kitüntetés átadásakor
Máté Endre barátunk kitüntetéséhez ez úton is sok szeretettel gratulálunk, munkájához jó egészséget és további sikereket kívánunk.
Szmolicza József,
az Isaszegi Múzeumbarátok Körének titkára
Forrás: A Lengyel Köztársaság Nemzetvédelmi Minisztériumának (twitter/MON) hivatalos közleménye
2019. április 6-án az isaszegi csata emléknapján, a Falumúzeumnál megtartott ünnepség keretében került átadásra, Szendrő Dénes a Múzeumbarátok Köre elnökségi tagjának ajándéka. Egy különleges oklevél másolat, amely Isaszeg (Irsazeg) falu legkorábbi említését tartalmazza 1266-ból.A hiteles másolatot Szendrő Dénes úr adta át Szmolicza Józsefnek a Falumúzeum munkatársának. Az oklevél másolatot a középkori kiállító résznél helyeztük el. Ezúton is megköszönjük Szendrő Dénesnek, hogy a MNL Veszprém Megyei Levéltárban felkutatta ezen oklevelet, és másolatát elkészíttette számunkra!
Az eredeti 1266-os oklevél másolataAz oklevél eredeti latin szövege és magyar fordítása
A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
A faluba 1919. április 19-én, húsvét Nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok a Bihar megyei Köröstárkányban 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek agyon.
Köröstárkány és környéke a 20. század elején
A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.
Három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.
Egyed István: 1919. április 19. Köröstárkány – Kisnyégerfalva
Holló sereglette ezt az ősi tájat,
meggyilkoltak s kiraboltak sok magyar családot.
Idegenek beöltöztek katonaruhába,
szabad kezet kaptak 72 órára.
Ártatlan embereket lemészároltak, az volt a bűnük, hogy magyarok voltak.
Feltámadás ünnepére készül-e a nemzet,
Nagyszombaton mégis összeszedék őket.
A gödröt velük megásatták, a központi téren,
Idegenek sétáltak az ártatlan véren.
Volt olyan, akinek tésztás volt a keze,
kenyeret dagasztott, ő is odaveszett.
Olyan is volt, akit élve eltemettek,
öreg s fiatalt hidegvérrel lőttek.
Ártatlan testüket megcsonkították,
mellüket, s fülüket a gödörbe dobták.
Fekete-Körös választ el Kisnyégerfalvától,
áthallik a, jaj szó sok árva sírástól.
Ott is sok jó magyart lemészároltak,
a szomorúfűz mellé sorba állítottak.
Pártfogójuk nem volt, hiába a jó szó,
őket is lelőtték, nem volt megbocsájtó.
Nem volt gyászos temetés, ki ne tudna róla,
emléküket megőrizzük, hőstettük a példa.
Bocsájtani meg lehet, de feledni soha,
azért gyűltünk össze, emlékezni vissza. A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon, erre kérjük Istent, minket összetartson.
Fekete-Körösbe piros vér ne folyjon,
magyar népünk ezen inkább szaporodjon.
Imádkozzunk s kérjük a mi Istenünket,
utaid mutasd meg, nevess meg bennünket.
