Május 1.
Írta: Szmolicza József   

Május 1-e Isaszegen Anno...

Válogatás a Falumúzeum fotótárából

A fotók az 1950-es években készültek

Isaszegi szép népviseltbe öltözött leányok szalagokkal díszített "Máj-kerékkel"

 

A májusfa állításának napja a magyar nyelvterület legnagyobb részén május elseje, de történeti és friss adatok szerint a nyelvterület É-i és Ny-i részén pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, tulajdonképpen melyik naphoz is kötődött tartósan, hagyományosan a májusfa-állítás ünnepi szokása. A nyelvterület É-i és Ny-i részén gyakori volt a május elsején állított fát pünkösdkor bontani. A bontás ceremóniáinak (fára mászás, májusfa-kitáncolás stb.) kapcsolata lehetett a pünkösdi király (pünkösdi királyság) választásával is. Erre utal a nyelvterület ÉNy-i részein a májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék, amely egy magas rúd végére tűzött, szalagokkal, borosüvegekkel, zsebkendőkkel díszített szekérkerék. A kerék díszeit versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi verseny győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény.  A 15. sz.-tól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). – A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb. A bontása (elsősorban ott, ahol pünkösdkor bontják, mint a Ny-Dunántúlon s a Felföldön) már nyilvános, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók (alakoskodás) váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

A régi dányi út végén lévő focipályán, itt tartották az iskolai torna gyakoraltokat is.

Májusfa-kitáncolás:

Az országszerte általános májusfaállítás szokásával szemben csak szórványos adalékaink vannak a fa kidöntésekor (máj. utolsó vasárnapja, pünkösd) rendezett májusfa-kitáncolás májusfa-kitáncolásra. E táncalkalom s egyes helyeken (Perkáta, Dunapentele, Zirc stb.) a fa körültáncolása szerves része annak az Európa-szerte kimutatható hagyománynak, amely a tavaszi ünnepkör szertartásos táncainak (rituális táncok) emlékét őrzi.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Az első fotónál cudar hideg lehetett május 1-én, nagyon be van öltözve mindenki

A dányi úton, ma Ady E. úton halad a menet

A kép a péceli v. dányi úton készülhetett.

Aszfaltos útnak még a nyoma sincs.